Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

mnr « MF.UVE/ 1990. FEBRUÁR 10., SZOMBAT A pénztelenség ára A szűkös költségvetés, illet­ve az áremelkedések miatt be­zárták a múzeumok többségét Komárom-Esztergom megyé­ben. Tatán három, Tatabá­nyán és Komáromban 2-2, Esz­tergomban pedig egy múzeu­mot tartanak zárva mindaddig, amíg nem lesz több pénze a megyei múzeumi szervezetnek létesítményei fenntartásához. A súlyos anyagi gondok miatt egyre nehezebbé válik a múzeumok működtetése, fenn­tartása. Régészeti ásatásokra, a muzeális értékű anyagok gyűjtésére már hosszú ideje szinte egy fillért sem tud ál­dozni a megyei múzeumi szer­vezet. Ezért döntöttek most úgy, kényszerű, népszerűtlen taka­rékossági lépésként, hogy má­jusig zárva tartanak nyolc múzeumot a megyében. Köz­tük van a különösen gazdag gyűjteménynek helyet adó ta­tai öregvár, Regös misztérium — sdmánsipszólóval Hangok a csendből Amikor L. Kecskés András lantművésznek és együt­tesének nevét halljuk, azonnal régi korok muzsikája csendül fel emlékezetünkben. Céljuk valóban az, hogy a hajdanvolt idők zenéjét korabeli hangszereken szólal­tassák meg. Repertoárjuk felöleli nemcsak a régi euró­pai, hanem a török, arab, perzsa fejedelmi udvarokban előadott dallamokat is. Működésük eredménye az a félszáznál több műsor, me­lyek közül a legsikeresebbek a Carmina Burana et Hunga- rica, Régi török zene Európá­ban, a Kuruc küzdelmek zene­költészete, Balassi Bálint és Rimai János énekelt versei, Kálti Márk Képes Krónikájá­nak zenés Mmácsolása. Hi­szen általában a nép még ma énekelve adja elő a balladá­kat. Mindezek természetesen Színházi levél Hová vezetnek a sínek? Hegyi Barbara és Haás Vander a darab egyik Jelenetében Az 1968-as prágai tavasz előtt a csehszlovák film és a színház meg a drámairoda­lom ma már legendásnak tűnő virágzását élte. Forman, Men­zel, Klos filmjei a prágai kis színházak, s a bennük felnőtt drámaírók köre. — a bőség zavarával, küzd, aki most egy kicsit utánaböngész a 60-as évek közepének csehszlovák szellemi, kulturális életében jelentkezett tehetségeknek, irányzatoknak, műveknek. Mintha a bekövetkező politi­kai változások előszele érződ­ne ezekben a művekben. És mintha a kíméletlen fagyok hervasztották volna le gyorsan és alaposan ezeket a virágo­kat a prágai tavasz tankdübör- géses elmúltával. A félreállított, művészeten kívülre kényszerített fiatal írók köréhez tartozott egy Josef Topol nevű drámaíró is. Keveset tudunk róla; leg­inkább csak azt, hogy a pom­pás válogatást nyújtó Mai cseh és szlovák drámák 1967- ben megjelent kötetében az ő Macska a síneken című játé­ka is olvasható volt Hrubin, Kundera, Klíma. Karvas, Ha­vel, Danek és Smocek neve mellett. (A névsor csupa kegy- vesztettből áll). A többieket még csak játszották hellyel- közzel nálunk, de Topol vala­hogy kimaradt. Pedig az em­lített darabja, mely 1965-ben, tehát épp negyedszázada ke­letkezett, jogosan sorakozik a neves pályatársak művei mel­lé. Ebben a gyakorlatilag két­személyes játékban ugyanis nem kevesebbről van szó, mint a szerelem, az élet, a boldog­ság, a boldogulás és a halál le­hetőségeiről egy nyomasztó, ki­látástalan korban. E kor pe­dig a prágai tavasz előtti ko­mor, reménytelen időszak. Eb­ben meséli el nekünk két fia­tal ember, Éva és Véna tör­ténetét Topol. A színhely egy vidéki, elhagyatott vasúti meg­állóhely, ahol az sem biztos, jár-e még vonat, s hogy a rozsdás sínek vezetnek-e va- lohavá. Csapzott, kietlen, le­pusztult környezet — szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. A fiú és a lány gyötrő, inkább 1 boldogtalan, mint boldog dia­lógusa éppúgy nem vezet se­hová, mint a sínek. Topol darabját most színre vitte a József Attila Színház stúdiójában a vendégrendező, Beke Sándor. Jól tette. Egy fájdalmasan lírai, kitűnően megírt, és két remek szerepet kínáló darabot ismertünk meg. S kitűnő az előadás is, mert a nagyon fiatal színé­szek — Hegyi Barbara és Haás Vander Péter — egy­szerre játsszák a régi fiata­lok és a mai fiatalok sokban eltérő, de még több vonatko­zásban hasonló gondjait, élet­érzéseit. A parányi játéktér pedig szinte részesévé teszi a nézőket is Éva és Véna szen­vedélyes, szép, de nyughatat­lan és remény nélküli kitárul­kozásának. Takács István hanglemezen is megjelentek a Hungaroton és a francia Har­monia Mundi gondozásában. Ezek közül több megkapta a Grand Prix- díjat. Március második felében pedig a Hun­garoton kibocsátja a Kuruc kor zeneköltészete című elő­adásuk hanglemezét. Nem­csak Európában, hanem az USA-ban, Kanadában és Ja­pánban is koncerteztek már. L. Kecskés András február 14-én Ausztráliába utazik, ahol március 21-ig vendégszerepei. Az éppen 20. születésnap­ját ünneplő szentendrei együt­tes számos idegenforgalmi lát­ványosság szervezője, rende­zője és közreműködője. Jó né­hányszor láthattuk őket Vi- segrádon, a középkori lovagi- torna-ünnepélyek, vár játékok részvevőjeként. A műsorok többségében régi katona-, kard- és udvari táncokat is bemutatnak. Február 11-én, vasárnap es. te fél nyolckor egyedülálló programmal lépnek fel a Ze­neakadémia kistermében. Már a cím is figyelemébresz­tő: Hangok a csendből. A tar­talom pedig a legrégibb idők­ből ismert, netán több évez­reden át kőtábdákon fennma­radt, ismeretlen ókori dalla­mokat idéz fel. — A suméroktól egészen időszámításunk után 1000-ig gyűjtöttük össze a különféle énekeket — magyarázza Kecs­kés András. — A műsor anya­gát én válogattam, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a mu­zsika több millió éves, régeb­bi az embernél. Nagyon sok népdalunk például egy-egy madár énékéhez hasonlít. Ép­pen ezért „lefordítottuk" fu­rulyára dr. Szőke Péter orni­tológus tudós madárhaingok- ból álló felvételét. Mégpedig azt, amelyik egy csángó nép­dalra emékeztet. □ Mi adta az est címé­nek ötetét? — Egy tizenhárom eszten­dővel ezelőtt megjelent újság­cikk ! Ez arról számolt be, hogy egy amerikai kutatócso­port ősi sumér zenét rekonst­ruált. Megfejtették ugyanis, hogy mit jelentenek azok a jelek, amelyeket időszámítá­sunk előtt 2000 körül kőtáb­lákra véstek: egy héthúrú hangszerre szánt sumér him­nuszt. Rendkívül nehezen ju­tottunk a kottához, végül is Amerikából kaptuk meg. Kü­lönös számunkra, hogy igen ha­sonlít a mi Szivárvány hava­sán kezdetű népdalunkhoz. □ Mégiscsak lenne kö­zünk a sumérokhoz? — Ebből nem szabad ilyen messzemenő következtetést le­vonni! Csupán annyit, hogy nemcsak Európán át érkezhe­tett hozzánk a dallam, hanem a honfoglalás során Ázsia felől is magunkkal hozhattuk. Nem vagyok kutató, de érdemes lenne ezzel foglalkozni, ezt kideríteni. □ Meglepetten látom, hogy a műsorban szerepei az Antanténusz mondó­ka ... — Ez a feltételezhetően su­mér vagy szumír reggeli va­rázsmondóka — amelyet Vér­tesi György próbált rekonst­ruálni — időszámításunk előt­ti évezredek üzenete. Több tudóssal konzultáltam erről, amikor az összeállítást készí tettem. Szinte mindenütt is­merik ugyanis a gyerekek ezt a mondókat, a törököktől kezd­ve a kirgizekig. □ Hogyan került az ösz- szeállításba regös miszté­rium — mégpedig sámán- sípszólóval? — Ügy, hogy ebben Szent István neve is megjelenik. Ez alkalommal felhangzik a ta­tai Kuny Domokos Múzeum­ban őrzött, ezerévesnek mon dott sámánsíp hangja. Félel­metes! Érdemes megemlíteni még, hogy dal őrizte meg a hunok teljes harcmodorát. □ Az est második részé ben ógörög énekéket adnak elő... — Viszonylag többet tu­dunk felmutatni az ógörög ze­néből. Egyes énekeket — leg­inkább tragédiákban — moz dulatok, tánclejtések kísértek. Pindaros, Anakreón, Seikilos Catullus, Horatius nevéhez is kötődnek az ibt elhangzó da­lok. A koncertet Venancius Fortunatus egyházi költő idő­számításunk után 600 körüli időből származó énekével, il­letve az ezt követő Alleluia- val zárjuk. □ Milyen hangszereket hallhatunk? — Sok lenne mindet felso­rolni. Néhány különlegesebbet azonban megemlítek: lyra, ci­tera, dutár, koboz, azisztrum, ujjcintányér, lábcsattantó. Sőt megkapjuk a Budapesti Tör­téneti Múzeumtól az aquincu­mi orgona rekonstruált mását is. Mindezeket Arató László, Vágó József, Szabó István, Tóth István, Posvenecz Éva, Kecskés Mónika, Herczeg László és én szólaltatjuk meg. Közreműködik még Szabó András dr. előadóművész és az Encruentos kamarakórus, amelynek tagjai közt szent­endrei művészek Is találha­tók. Vennes Aranka EGYÜTT AZ UTAKON Plakátok a 30-as évekből A Dorottya utcai kiállítóteremben dr. Maximilian Dielacher, a Shell magyarországi képvisele­tének igazgatója nyitotta meg a „Plakátok a 30-as evekből” című kiállítást. A kiállításon a 30-as évek magyar kereskedelmi és a Shell Olajtársaság angol reklámplakátjait tekint­hetik meg a látogatók az úTmronM jelenti Kemenesy Judit tájékoztatása szerint: az Ml-es autóúton közleke­dőknek hetek óta útszűkületben kellett áthajtaniuk a 90—l(l0-as km kö­zött. A szalagkorlát telepítését az említett szakaszon befejezték, így a hét végén már nem kell útszűkületre számítani, az egy hónapnál ezelőtt bevezetett 90 km/órás sebességkorlátozás a Tatabánya utáni szakaszon azonban érvényben van. Az autópályákon szintén nem végeznek építési munkákat a hét­végén, tehát sávlezárás sem lassítja a haladást. A 10-es főúton, Komárom közelében a 86—88-as km között köz­műépítés akadályozza a gyors haladást. A félpályás útlezárás mellett 40 km-es sebességkorlátozást és előzési tilalmat vezettek be. A 10-es főúton Dorogon tart még a gázvezeték-építés. A Győr felé közlekedőket rövid szakaszon mellékutakra terelik. Rövidesen befejezik az Esztergom—Párkány közötti kompok kar­bantartási munkáit. így február 12-töl, hétfőtől ismét közlekednek az átkelőhajók. A Duna alacsony vízállása miatt azonban továbbra sem járnak a szigetmonostori, a tököli, a paksi és a fajszi kompok. Az átmeneti jó idő ellenére is üzemszünet van a balatoni rév­átkelőnél. Ott a kompközlekedés csak márciusban indul meg. KOCCINTÁS POHÁRKAI, AUTÓVAL Az alkohol nemcsak öl, butít és nyomorba dönt, hanem fogyasztása közlekedési baleseteket is okoz. Hogyan látja ezt a közlekedési szakértő? Nos, a szervezetbe bejutott alkohol a tápcsatornából — a gyomor telítettségétől függően — rövi- debb, hosszabb idő alatt — egy-két óra leforgásával szívódik fel, és a felszívódott alkoholból a szervezet óránként hét grammot bont le, illetve éget el. Ez a mennyiség a véralkohol­szintet 0,15 ezrelékkel csökkenti óránként. A különböző sze­szes italok változó százalékban tartalmaznak alkoholt, pél­dául a sör három-három és fél, míg a pálinka jó ötven szá­zalék alkoholt tartalmaz. Táblázatunkról leolvasható, bizonyos mennyiségű és faj­tájú ital mennyi idő alatt ég el, illetve bomlik le a szervezet­ben, figyelembe véve azt az időt is, amíg az alkohol a táp­csatornából felszívódik, bejut a vérpályába és azután kezdő­dik meg a lebontása, illetve a kiürülése. Lássuk hát: 1 pohár sör 2 óra 0,3 dl konyak, gin, 1 üveg sör 2,5 óra rum, kommersz 1 dl bor 2 óra pálinka 3 óra 2 dl bor 3 óra 0,5 dl pálinka 3 óra 5 dl bor több mint 7 óra 0,3 dl kisüsti 0,3 dl likőr 2 óra pálinka 2,5 óra 0,5 dl likőr 2,5 óra 0,5 dl kisüsti 4 óra Ezek az adatok azonban csaik körülbelüli időtartamot je­leznek, természetes, hogy minden ember szervezete másho­gyan reagál az alkoholfogyasztásra. Ami viszont közös: szin­te mindenki úgy értékeli, hogy rajta nem fog a szesz, ittasan is ugyanúgy vezet, mint józanon... Ennek szomorú következ­ményeit legfeljebb csak a baleseti statisztikák jelzik, s az utak szélén álló autóroncsok. JÓL KONSZIGNÁLT GÉPKOCSIK A hatvani Autójavító-Ipari Szolgáltató Vállalat az egyre csökke­nő igények miatt már nem tudta biztosítani a személyautók, kis­teherautók, mikrobuszok javításához, szervizeléséhez szükséges mű­szaki, technológiai feltételeket és a dolgozók bérének fejlesztésére is egyre kevesebb jutott. Helyzetük javítása végett telepükön használt nyugati autók árusításába kezdtek, konszignációs te.t’pet létesítettek. Ennek hasznából már futja műszaki fejlesztésre, még béremelésre is. Ki tudja, ezt a szép Audit talán már egy ottani dolgozó fogja megvenni? BUNDA HELYETT FŰTÉS Hőmérőnk higanyszála ezen a télen úgy ugrál föl-alá, mint a kisördög. Évszázados melegrekordok dőlnek meg, de még mindig jöhet kemény fagy. De legyen odakint hideg avagy meleg, gépkocsivezetés közben az autó utasterének 20-22 °C hőmérsékletre való felfűtése az ideális. Ezt a hőmér­sékletérzetet persze ne vastag bundák, pokrócok magunkra bugyolálásával biztosítsuk, hanem a fülke fűtésével. Vezetés közben se legyen rajtunk sokkal több ruha, mint nyáron. A fülke hőmérsékletének beállítása elsősorban a vezető igényei szerint történjen. Ha az utasok közül valaki fázik, az akár bundában is ülhet. De bundába öltözve hosszabb vezetésre vállalkozni felesleges többletterhelést jelent. Az elmondottak­kal nem ellentétes, hogy hosszabb útra a gépkocsivezető, de az utasok- is vigyenek magukkal annyi meleg ruhát, hogy üzemzavarkor vagy egyéb kényszerű elakadáskor se kelljen megfagyniuk. è Ni r~ m \ t *,• ^/ZTO^ & s Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom