Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

T PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM. 34. SZÁM Ára: 5,90 forint gazait«. 1990. FEBRUAR .9., FJËNXEK. A posta osztódik, a gondok szaporodnak Pest megye még nincs vonalban A telefonhelyzet jobb lesz a jövő évezred küszöbén, mint amilyen most. Röviden így lehetne összefoglalni azokat a távlati terveket, amelyekkel a három részre szakadt posta nekivág ezen évezred utolsó évtizedének. A postából lett három cég közül a Magyar Távközlési Vállalat az, amelyik a távköz­lési eszközök monopóliumát örökölte. Ennek Budapest Vi­déki Igazgatóságán Polócz Fe­renc üzemviteli igazgatóhe­lyettes éppen ebben, az egyed­uralmi helyzetben látja a je­lenlegi telefonhálózat bővíté­sének legnagyobb akadályát. Ezt a helyzetet megváltoztatná a távközlési törvény, ezt azon­ban a jelenlegi országgyűlés már nem tudja besuvasztani napirendjei közé. A törvény szerint a távköz­lési eszközöknek mindössze 51 százaléka maradna állami tu­lajdon, a többire pedig vár­ják a vállalkozókat. Várakoz­ni azonban nemcsak a külföl­di és hazai, tőkével és el­szántsággal rendelkezőkre kell, hanem arra is, hogy ki­derüljön: tulajdonképpen je­lenleg mennyi pénze van a Távközlési Vállalatnak, illet-, ve a Pest megyei telefonhely­zetért is felelős vidéki igaz­gatóságnak. A posta három utódja kö­zött március végéig osztja szét a vagyonát, majd júliusban részvénytársasággá alakul a telefongazda. Ebben az ideá­lisnak csöppet sem nevezhető helyzetben az igazgatóhelyet­tes szerint azért folyamatosan végzik a munkákat. Pest megyében például la­kossági. önerős beruházás ke­retében közel 20 településen (köztük Szigetszentmiklóson, Taksonyban, Gödöllőn) a meglévő telefonközpontok bő­vítésére gyűjtenek 27—43 ezer forintos hozzájáruláso­kat. A posta önerejéből Ceg­léden 2000 állomással bővíti duplájára a telefonkapacitást, Ráckevén pedig új konténer- központ üzembe helyezésére készülnek, amely a meglévő telefonok használatát könnyíti meg, és még 400 új állomás kiépítésére is lehetőséget ad. Szűkebb pátriánk egyébként Szabolcs megyével az országos lista végén kullog: a telefon­helyzet itt a legrosszabb. Pe­dig Budapest vonzáskörzeté­ben — nemcsak a civilizáció okán —, hanem azért is szükség volna a sürgős és te­kintélyes beruházásokra, mert nagyon sok vegyes vállalat te­lepül ide. Vagy települne, ha kapna telefont. Ahhoz viszont, hogy legalább az európai át­lagra lehessen fölhozni a me­gyét, Monoron és környékén például 5 milliárd forintra lenne szükség. És ez az átlag még mindig csak annyit je­lent, hogy 100 lakosnak 30 te­lefonja van. (Most az orszá­gos átlag 12 telefon, Pest me­gyében 10 alatt van.) Szerencsére, ha ma már te­lefont emlegetünk, nem csak kábeles készülékre kell gon­dolnunk. Az utóbbi hónapok­ban több híradás is napvilá­got látott rádiótelefon-rend­szereket kiépítő és működtető társaságokról. A világhírű US West amerikai távközlési cég hajlandó volna a Magyar Postával karöltve egy tízmil­lió dolláros beruházás kereté­ben rádiótelefonokat telepíte­ni Magyarországon. Úgyneve­zett fix kiépítésű és hordoz­ható távbeszélők kiépítése volna a cél, ezek ára azonban olyan borsos lenne, hogy vár­hatóan csak a vállalkozók en­gedhetik meg majd maguknak az efféle készülékek vásárlá­sát. S ami a Pest megyei te­lefonra váróknak különösen szomorú hír: az -US West— Magyar Posta-féle távbeszé­lők telepítési helyeként mind ez ideig csak Budapest és környéke került szóba. Ennél talán biztatóbb szá­munkra a Hungária Telecom Kft. és az ausztrál Bond Cor­poration Holdings Ltd. terve­zett házassága, melynek ered­ményeként hazánk — s nem csak a főváros — legkevesebb ötvenezer, legföljebb százöt­venezer vonalra várója kaphat­na rádiótelefont. Eme rend­szer előnye, hogy az ilyen ké­szüléken nemcsak beszélgetni, hanem adatokat továbbítani is lehet, hátránya viszont, hogy a távbeszélő bérleti díja várhatóan 50—80 ezer forintra rúgna, s csupán 1994-re épül­hetne ki a teljes magyarorszá­gi hálózat. Erdőkerteseit^--—— Lebontják h téglagyárat Kárpáti Ferenc honvédelmi iniszter csütörtökön a Hon­védelmi Minisztériumba ké­rette a szovjet déli hadsereg- csogbrt parancsnokát. Tájé- c .-kópiátást kért tőle arról, hogy ^ .iriíilyen gyakorlatokat tervez­nek február, március és ápri­lis hónapokban Magyarország területén. A szovjet déli had- seregcsoport parancsnoka el­mondta: ebben az időben na­gyobb gyakorlatot egyáltalán nem terveztek, osak a kikép­zés során végrehajtandó — al­egységszintű — vezetési, lövé­szeti gyakorlatokat teljesítené­nek. A honvédelmi miniszter fel­szólította a szovjet parancs­A téglagyárak üzemideje vé­ges, mivel az alapanyagul szol­gáló agyag fogytával a gyár­tás gazdaságtalanná válik. így járt az erdőkertesi, egykoron híres téglagyártó üzem is. Most a helyi tanács hozzájá­rult a bontáshoz. A kitermelt téglagyári tégláért darabon­ként 2,50 forintot kell fizetni (Vimola Károly felvétele) Közlemény nemzeti csúcsról 6. Március 15-ét, a nemze ünnepét méltó módon, az em­berek közötti megértés és bé kesség jegyében ünnepeljük. Ezen a napon szüneteljen a választási kampány, és ne le­gyen pártpropaganda. 7. Március elején újabb ta­nácskozást tartanak, amelyre a köztársaság ideiglenes elnö­ke meghívjb a pártok képvi­selőit. és egyezteti velük a megtárgyalandó kérdéseket. A katonák maradjanak a laktanyákon A miniszter utasította a szovjet parancsnokot nokot, hogy a februártól ápri­lis közepéig terjedő időszak­ban semmilyen olyan gyakor­latot, illetve lövészetet ne hajtsanak végre, amely a csa­patok helyőrségének elhagyá­sával járna. Ez ügyben az MN vezérka­ri főnöke felvette a kapcsola­tot a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökével. A szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka a délután folyamán tá­jékoztatta a Magyar Néphad­sereg parancsnokságát, hogy a Kárpáti Ferenccel történt ta­lálkozót követően megkezdték a kiképzési tervek átdolgozá­sát. Csak ne egymást üssék! Nem szégyenükben bújtak föld alá, atomtámadástól sem tartottak. Mint mondták, a szükség kényszerítette tegnap a Ma­gyar Október Párt képviselőit arra, hogy metrókocsiban tart­sák soros ülésüket, mivel nincs irodahelyiségük. A gyorsvasúti igazgatóság vezetője, Bognár Sándor szkep­tikusan fogadta az ötletet. Nekik teljesen mindegy, hogy az utasok mivel ütik agyon az időt, csak egymást ne üssék agyon. Ha betartják az utazásra vonatkozó szabályokat, nem zavarják a többi utast, nem hoznak a megengedettnél nagyobb „tárgyat” magukkal, és olyasmit, amivel beszennyezhetnék „utastársaik” ruháját, ám legyen. Mindenesetre maratoni ülést nemigen tarthatnak, lévén a metró menetideje a Déli pályaudvartól az Örs vezér téri vég­állomásig tizennyolc perc. S ha netán valamelyik nekiheviflt szónok hosszabban akarta kifejteni a gondolatait, azt vala­mennyi résztvevő a pénztárcáján is megérezte; a visszaúthoz újabb jegyet kellett váltani. Micsoda távlatok ... A hallgatóság eldöntheti, bcfizcssen-e a következő „menetre”. Képzeljük csak el, ha ez a módszer elterjed. A csaknem hatvan pártból valamennyi metrókocsikra jut. Az emberek majd választanak, az MSZP-kocsit részesítsék előnyben vagy az SZDSZ-ét, esetleg az MDF-esek mellett „foglaljanak állást”. És ha netán nem tetszik a párt programja, egyszerűen csak kiszállnak . . . Az igazgató azt sem bánná, ha a metró lenne Magyarország Hvde-parkia, csak ne hangoskodjanak. Ami az ötletadó párt tes­tületi ülését illeti, ebből egyvalamit nem garantálhatott: lehet, hogy csak állóhely jutott a képviselőknek. M. T. BfiPOlSTIKAIKRÓMIK Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár jelenlétében Mindszenty Józsefről nevezték el az esztergomi prímási palota előtti teret. Ezt követően Szűrös Mátyás kijelentette: semmi­lyen állami szerv nem gyakorolhat többé sem irányítást, sem ellenőrzést az egyházak és a vallásgyakorlás felett. ® Tőkés László köszönetét mondott a magyar népnek, s személyesen Szűrös Mátyásnak azért a segítségért, amit Magyarország nyújtott a román forradalomnak. © Öfalun bejelentették: nem épül fel a település határában a Paksi Atomerőmű Vál­lalat hulladéktemetője, de más területek után kutatnak, ahol lehetséges az ilyen jellegű hulladék elhelyezése. Püspökszilá­gyi problémája nem került szóba. @ A szabaddemokraták véleménye szerint az országnak erős parlamenti többségre támaszkodó kormányra lenne szüksége, szerencsésnek tarta­tnák, ha az MDF és az SZDSZ lépne koalícióra, de kizártnak tartják az MSZP-vel való együttműködést. @ A magyaror­szági szlovákok szövetsége választmányi ülésén szorgalmaz­ták: az állam tegye lehetővé, hogy a nemzetiségi iskolákban minden tantárgyat a nemzetiség nyelvén oktassanak. G Az ipari szövetkezetek X. kongresszusán a küldötteknek állást kell foglalniuk arról, mi legyen a szövetkezeti vagyonnal, s mi legyen véleményük a szövetkezeti törvényről — mondotta Kö- veskuti Lajos, az OKISZ elnöke. © Törőcsik Mari színmű­vésznőt jelölte az MSZDP hatvani választókerületében, Bokor Imrét, a Kiskirályok mundérban című könyv szerzőjét a Vál­lalkozók Pártja küldi harcba Szabolcs megyében. Kacsafarm A drótkerítéssel körülhatárolt farmon kedvükre totyognak a kacsák. Tollúk cs húsuk kedvelt termék itthon és külföldön. A falvakban is lendületet kapott vállalkozási kedv lépten-nyomon fellelhető. Tinnyén, közel a falu széléhez, lakóépületek karé­jában virítanak a hófehér kacsák. Gazdájuk, ha sikerrel túlad rajtuk, könnyen „megtollasodhat” (Pék Veronika felvétele) 2. Elfogadják és egyetérte­nek abban, hogy a közigazga­tás funkcióváltása során az ap­parátus összetételénél a poli­tikai hovatartozás — önmagá­ban — nem lesz szelekciós szempont. A jó szakemberek­re továbbra is számítanak. Fontosnak tartják, hogy a közrend és közbiztonság javí­tása érdekében a törvényes rendelkezéseknek az illetékes állami szervek szerezzenek érvényt. 3. A konzultáció résztvevői — a pártok vezetői, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott el­nöke, a miniszterelnök — fel­szólítják a gazdálkodó szerve­zeteket. hogy a választási kampány idejére árpolitiká­jukban tanúsítsanak messze­menő önmérsékletet, különö­sen tartózkodjanak az alapve­tő élelmiszerárak emelésétől, mert az tovább növelné a tár­sadalmi feszültséget, nyugta­lanságot váltana ki a lakosság körében 4. Kifejezték azt a szándé­kukat. hogy a választási tör­vénynek megfelelően mindent megtesznek a választások tisz­taságáért. Elősegítik, hogy a választópolgárok a szükséges ismeretek birtokában szabad elhatározásuk és lelkiismere­tük szerint, nyugodt légkörben szavazhassanak. 5. Fokozott szükség van a tár­sadalmi élet nyugalmának és a gazdaság működőképességé­nek megőrzésére, az új Or­szággyűlés összeüléséig is. Ezért elkerülendőnek tartják a szélsőséges, hisztériakeltő, gyűlöletszító, erőszakra buzdí­tó megnyilvánulásokat. Legfeljebb a létminimum Áz utak „partján n az útszakma a létminimum alatt élt, idép pedig a létmi­nimumon vagyunk. Látszatra rendben van az út, mert sima, de azt már nem tudják, hogy 12 centiméter helyett csak 4 centis aszfaltréteg fedi. Így van az a kettősség, hogy kül­földi partnereink azon csodál­koznak, hogy ilyen sovány pénztárcával még jó útjaink is akadnak, a lakosság pedig sokallja, hogy nyolc helyett háromesztendőnként vonulunk fel ugyanoda javítani. — Pest megye hogyan ré­szesedik a rendelkezésre álló összegből? — Az 1989-ben felhasznált 5,8 milliárd forintból a tíz közúti igazgatóságból a Buda­pesti Közúti Igazgatóság 700 milliót használhatott fel. Te­hát jóval többet az átlagnál. Azt viszont tudjuk, hogy az ország legnépesebb megyéjé­ről van szó, és Budapest te­hermentesítése is e területre hárul. Elkészül az MO-ás kör­A világkiállítás ellenzői rögtön azt kérdezik, ha szak­emberrel találkoznak, hogy lesz-e addigra telefon. Lesz-e szálloda-, közmű-, úthálózat? Ha ezen hiányosságainkat si­kerülne felszámolnunk e rö­vid fél évtized alatt, akkor nemcsak a főváros, de Eszak- Dunántúl mellett — e tekin­tetben — megyénk is felzár­kózhatna Európához. Kálnoki Kiss Sándorral, a Közleke­dési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium illetékes minisz­terhelyettesével az idei, me­gyét érintő tervekről beszél­gettem. — Mennyit költ a tárca ebben az évpen állami utakra, s mi épül ebből a pénzből? — Idén 12,3 milliárd forin­tot használunk fel, amelyből 5.6 milliárdot beruházásra, 6.7 milliárdot üzemeltetésre, fenntartásra fordítunk. Nos, ha politikusok a magyar gaz­daságról beszélve létminimu­mot említenek, akkor tavaly gyűrű 6-os út és M5-ÖS közti szakasza, s elkezdődik a tété- nyi rész építése. Ez enyhíti a Petőfi híd roppant terheit, és kikerüli a lakóterületeket. — Demokrácia címén egyre többen tiltakoznak az utak építése ellen. Gyakran jogos, sokszor azonban megalapozat­lan érvekkel állnak elő egy- egy építési vitában. Vélemé­nye szerint az úthálózat nö­vekedése milyen hatással van a megye településeinek fej­lődésére? — Az infrastruktúra, ezen belül az úthálózat fejlettsége, meghatározó minden ország életében. Növeli az ingatlanok értékét. Egyértelműen pozitív a hatása. Érd például 2 kilo­méterre volt az M7-estől a pálya építése kezdetén, ma már túlépült rajta. Számtalan eset bizonyítja, hogy miként régen a folyók, ma az utak „partjára” épülnek a falvak, városok. Radosza Sándor Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság Ideiglenes elnökének meghívására szerdán tanácskozásra ültek össze az 1983. december 8-ai „nemzeti csúcs”-on részt vett pártok képviselői. Ezen részt vett Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke és Fodor István az Országgyű­lés megbízott elnöke. A tanácskozás résztvevői ab­ból indultak ki, hogy a követ­kező hónapokban az ország stabilitásáért, a politikai élei tisztaságáért és a demokrati­kus intézményrendszer műkö­dőképességéért a pártok sokai tehetnek. Egyetértettek abban hogy: 1. A jelenlegi Országgyűlés alkotmányos működése idejé­re csak olyan törvények tár­gyalását tűzze napirendre, amelyek feltétlenül szüksége­sek az ország kormányozható- ságához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom