Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
1990. FEBRUÄR 7., SZERDA Kódjeles Európa-úilevél Gyorsabb utasforgalom A következő öt évben 22 ezerről 9 ezerre csökken a határőrség létszáma — jelentette be sajtótájékoztatón kedden Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka. Az államhatár őrizetét és a határforgalom ellenőrzését 1995-től kizárólag hivatásos határőrök látják majd el — amikor 5 ezer hivatásos, 1600 polgári és 2000- 2500 sorállományú tagja lesz e határőrségnek. Utóbbiak Budapesten teljesítenek majd szolgálatot, feladatuk a belügyi objektumok őrizete, építési. műszaki feladatok ellátása lesz. A sorállománynak ezenkívül a Ferihegyi repülőtér őrzését is biztosítják. A parancsnok elmondta, hogy az elmúlt évben 97 millió útlevelet kezeltek, és 25 millió járművet ellenőriztek. Ezt a munkát a régi módszerekkel tovább már nagyon nehezen győznék, s remélhetőleg nincs messze már az az idő. amikor nem kell minden utas útlevelébe pecsételni, a forgalmat pedig csak szelektív módon ellenőrzik. Erre a munkára azonban csak a hivatáÓJABB FORINTLEÉRTÉKELÉS Csak a ... A Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, január 31-éveí 1 százalékkal leértékelte a forintot; kedden újabb, átlagosan 2 százalékos leértékelés történt a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett legfontosabb valutákhoz viszonyítva. A hírrel kapcsolatban Baár József né, az MNB árfolyamO IRTA Illés szekerén Nincsen kétségünk: sorra kerül mindenki. A Nagy Bálványdöntők Kora ez. Most éppen ■— az Elet és Irodalomban, 90/5. — Illés Endre van soron. Szentmi- hályi Szabó Péter ír róla — I. E. műfaját kölcsönözve — krétarajzot. Sz. Sz. P.-t Illés vitte a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz, köteteit ő bocsátotta útjukra, sőt, amint Sz. Sz. P. írta, ,főszerkesztői posztot ajánlott”. Nem meglepő tehát, ha azt is írta, „ ... szerettem. Szeretem ma is.”. Manapság örvendeni kell ennek a ritka érzelemnek: kevesen birtokosai. Némileg elbizonytalanodtunk viszont akkor, amikor ennek szeretetnek az alanyáról megtudhattuk, hogy „Hiú volt... sértően sértödé- keny... Felemelhetett és eltiporhatott, kiközösíthe tett.” S mit még! „Jól szabott öltönyben, nyakkendő- sen állt az ünnepségeken az Internacionálé és a szovjet himnusz hangjainak záporában.” Azt ugyan nem tudhattuk meg, I. E. miként volt öltözve azokon az ün népségeken, amelyeken a magyar Himnuszt (is) játszották, viszont értesülhet tünk arról, „Parolázott a kultúrpolitika vezéralakjaival”, s arról szintén ,Kollaboráns volt? Meglehet." S meglehet, az is igaz, I. E. színdarabjait „kimódolt- tá, papirosízűvé tette” a hűvös ész, s „vakon bízott saját ítéletében, előítéletei ben is”. Ezek után vélct- len-e. hogy „Nemjei megfellebbezhetetlenek voltak (egy kollaboránsnak?!), bár sanyarúbb sors jutott ki neki, mint „a Magvető volt kémelhárítós igazgatójának, Kardos Györgynek”. Ez utóbbi legrosszabb eset ben is „legfeljebb egyik zsebéből a másikba tette volna »önvédelmi« fegyverét”, de szegény I. E., pár- tonkívüliként mit remélhetett? Mit remélhetett az aki „ ... arisztokratikus konzervatív ember volt.. de akit persze Sz. Sz. P szeretett. S most képzeljük el, milyen krétarajz készül hetne arról, akit nem szeretnek ... Káprázik a sze műnk az ilyen távlatoktól Amint attól is, ki hová röp pen azok közül, akik an nak idején ott feszítettek Illés szekerén ... KLIENS politikai osztályvezetője elmondotta, hogy a leértékelések korrekciónak számítanak, és nem haladják meg azt a mértéket, amelyet az MNB saját hatáskörében megtehet. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a liberalizált magyar gazdaságpolitikában rugalmas szabályozórendszer érvényesül, ebben megengedett az árak, bérek folyamatos „mozgása”. Ennek a rugalmas szabályozórendszernek részeként az árfolyamot, a piaci körülmények függvényében változtatják. A liberalizált piacgazdaságban nemcsak a forint leértékelése, hanem annak felértékelése is elképzelhető. Erre az elmúlt év nyarának végén volt példa, amikor is több lépcsőben, másfél százalékkal felértékelték a forintot. Baár Józsefné elmondotta, hogy az MNB-nek 1989 januárjától lehetősége van — saját hatáskörében — 5 százalékig le-, illetve felér tékelni a magyar nemzeti va lutát. A\nostani leértékelések együttesen sem haladják túl ezt a mértéket. Hozzátette még: a magyar export jelentős hányada dollárelszámolású; jelenleg a dollár gyengül a nemzetközi pénzpiacokon, s ennek a magyar exportra gyakorolt kedvezőtlen hatását csökkenti a forint leértékelése. sósak alkalmasak. Az átállás már az idén március 1-jétől megkezdődik. Emlékeztetett arra is, hogy már az elmúlt évben jelentős változások történtek a határőrség munkájában; megszűnt a műszaki zár, a határsáv; fegyvert csak önvédelemből szabad használni; s bűncselekmény helyett szabálysértésnek minősül a tiltott határátlépés. Székely János beszámolt arról is, hogy nemsokára törvényben szabályozzák a határőrség munkáját, miután elkészült a határőrizeti törvény szövegtervezete, amelyet a Minisztertanács várhatóan még februárban megvitat, majd társadalmi vitára bocsát. Elhangzott az is, hogy az utas- forgalom meggyorsítása érdekében a 72 határátlépő helyet fokozatosan számítógéppel látják el, s felkészülnek a kódjellel ellátott úgynevezett Európa-útlevél kezelésére, amelyhez hasonlót néhány év múlva a magyar állampolgárok is kapnak. Végezetül elhangzott; a ha tárőrségnél szolgálatot teljesí tő sorkatonák február 23-ig legalább egy alkalommal hazautazhatnak, hogy lehetősé gük nyíljon a képviselőjelölt ajánlási szelvény kitöltésére, illetve elkérhessék az állandó lakóhelyük szerinti illetékes tanácstól azt az igazolást, amellyel szolgálati helyükön szavazhatnak a törvény értelmében a területi listára. Nemzeti csúcs és sok kérdőié# (Folytatás az 1. oldalról.) szükségesnek tartja, hogy a fordulat már a választások előtt haladéktalanul megkezdődjön és békés mederbe terelődjön, képviselteti magát a nemzeti csúcstalálkozón. Az MDF előzetesen követeli, hogy az alapvető fogyasztási cikkekre rendeljenek el árstopot március 25-ig, mert a drasztikus áremelések már a választási kampány nyugodt légkörét is veszélyeztetik. Az MDF ugyanaikkor nem fog tárgyalni a választások tisztaságáról, mert véleményük szerint a nemzeti csúcsnak semmiféle eszköze sincs arra, hogy ennek a gyakorlatban is érvényt szerezzen. A Fidesz országos választmányának tagja, Hegedűs István sajnálattal közli a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökéhez címzett levélben, hogy a Fidesz nem tud részt venni a nemzeti csúcstalálkozón. A találkozó számúikra elsietettnek és átgondolatlannak tűnik. A Pest Megyei Hírlap a politikai kötélhúzás főszereplőitől arra is választ kért, milyen (mögöttes) szándékok formálták legfrissebb döntéseiket. Az MDF decemberben szabad kezet adott a kormánynak a költségvetéshez, az árúkíesfás és rehsshiiifátió Mozgássérült fiataloknak Űj oktatási és rehabilitációs központot avattak a fővárosban, a Mozgássérültek Állami Intézetének Marczibányi téri részlegében. Az 1987-ben kezdődött beruházás a mozgássérült fiatalok továbbtanulását szolgálja; itt szerezhetnek szakmát azok, akik a ruha-, bőr- vagy a műszeriparban szeretnének elhelyezkedni. A csaknem 100 millió forintos költséggel felépült oktatási és rehabilitációs központban ez év szeptemberében már cipész- és műanyagipari képzés is indul, s tanulhatnak a fiatalok számítástechnikai ismereteket, valamint gyors- és gépírást is. Az új intézeti szárnyban nemcsak a tanuláshoz szükséges oktató- és munkatermek kaptak helyet, hanem az egészségügyi kezelést szolgáló különféle helyiségek is. Ez az első ilyen, rehabilitációs célokat szolgáló intézet Magyarországon. emelésekhez, a mai csúcstalálkozón pedig árstopot követel. Meg akarják kötni a kormány kezét hivatalának utolsó napjaiban? Csengey Dénes, az országos elnökség tagja: — Nem lehet átlépni a magyar nép tűrőképességének határát. Az áremelések miatt napról napra hisztérikusabb lesz a hangulat, sztrájkhullám fenyeget, s ez veszélyezteti a választások békés menetét, sőt, a kormány létét is. — Meddig volna érvényes az árstop? Még akkor is, ha a választások után az MDF kerülne kormányra? — Ha elfogadják a javaslatunkat, azzal nem könnyűjük, hanem nehezítjük a saját helyzetünket. Tisztában vagyunk azzal, hogy piacgazdaságot nem lehet teremteni rögzített árakkal. Jobb lenne nekünk, ha a kellemetlen intézkedéseket választási ellenfelünk hajtaná végre, de most magasabbra kell tekintenünk. Féltjük a választások nyugodt légkörét. ★ Haraszti Miklóst, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivőjét arra kértük, oszlassa el azt a bizonyára sokakban felmerült gyanút, hogy pártja a jelenlegi kényes politikai helyzetben semmiféle felelősséget nem vállal, s hogy a három héttel későbbre szóló tárgyalási javaslat csupán időhúzás. — Az a véleményünk, hogy a tizennyolc-párti tárgyalás nem hozhat eredményt, mert túl sok a részvevő, nem tudni,, hogy ki milyen politikai erőt képvisel, s a rendelkezésre álló idő az álláspontok kifejté- tésére talán, megállapodásra azonban semmiképpen sem elegendő. Félünk, értelmetlen vitává, vagy politikai tévéshow. vá válna a tanácskozás. Álláspontunk egyébként is világos: a kormány a választásokig maradjon hivatalában, csak olyan intézkedéseket hozzon, olyan törvényeket terjesszen be, amelyek az átmenetet szolgálják, s nem állítják a jövendő demokráciát kész helyzet elé. — Miről tárgyalhatnának három hét múlva, a Németh- kormány működésének utolsó hónapjában? — Ez valóban fogas kérdés. Ügy gondolom, néhány most megvitatásra javasolt témával valóban fölösleges lenne foglalkozni. — Mit szőrűik a szocialisták javaslatához, hogy hozzák nyilvánosságra a pártok és a kormány közötti decemberi tárgyalások jegyzőkönyvét? — Semmi kifogásunk ellene. ★ A szabad demokraták elutasító álláspontja, az MDF feltételeket szabó közleményének> ismeretében mi a véleménye a Szocialista Pártnak politikai ellenfelei magatartásáról? — kérdeztük Polgár Viktor szóvivőt. — Magyarország nem csak a választások után lesz, de most is van, addig is működnie kell. A választási propagandafogások nem kisebbíthetik egyetlen párt felelősségét sem a kormányozhatóság és a közrend fenntartásában. Őszintén szólva nem értjük, hogy azok a politikai erők, akik azt állítják, hogy felkészültek a kormányzásra, miért tartják felkészületlennek magukat egy a nemzet sorsa szempontjából fontos egynapos tárgyalásra. — Hámori Csaba és Vitányi Iván korábban azt nyilatkozta, hogy ha az ellenzéki pártok visszaélnek helyzetükkel, a szocialista párt esetleg visszahívja tagjait a kormányból. Most nincs erről szó? — Mindketten saját véleményüket mondták el, mások is akadnak a pártunk vezetői között, akik egyetértenek velük. Az elnökség hivatalos álláspontja azonban áz, hogy a Né. meth-kabinet az új kormány hivatalba lépéséig maradjon hivatalában, s hogy a Szocialista Párt felelősen vállal részt az ország irányításában, a demokráciába való békés átmenet érdekében. CIGÁNYÚT (9.) A talajfogás reménye nélkül A kislány úgy 10-11 éves lehet, a kisfiú talán két évvel fiatalabb. Ruhájuk koszos, arcuk és kinyújtott kezük maszatos. A kislány virágos szoknyája és olajzöld szvettere itt-ott lyukas, csakúgy, mint a fiú kopott farmernadrágja és túl nagy pulóvere. Még szerencse, hogy enyhe az idei tél. különben rosszul járnának: mindkettő csupasz lábbal bújt bele ócska cipőjébe. Megy a két gyerek végig a Váci utcán, és kéregét. Budapest puccos belvárosának legpuccosabb utcája tömve elegánsan öltözött külföldiekkel és nem kevésbé divatos magyarokkal. Jobbra a Fontana áruház a maga méregdrága ruhakölteményeivel, majdnem szemben az Ostermann-üzlet, ahol 4000 forintba kerül egy női blúz. Alig százméternyire a Salamander cipőbolt, ahol egy pár cipőt kapni ugyanennyiért. A két gyerek szemmel láthatóan nem illetődik meg a luxuskörnyezettől. Tévedhetetlen biztonsággal szúrják ki a külföldieket, odamennek hozzájuk és kezüket nyújtogatva panaszos hangon pénzt kunyerál- nak. A mozdulat és a hanghordozás félreérthetetlen, s a meglepődött idegenek többsége kezükbe nyom némi aprópénzt. Néhány méter távolságból cigányasszony — karján csecsemő — figyeli a sikeres akciót. A jelenetre különbözőképpen reagál a sétálóutca közönsége. A külföldiek inkább csodálkoznak, a magyarok pedig felháborodnak. Egyesek „rohadt cigányokat” emlegetnek, mások sajnálják a gyerekeket. A szégyenkezésben azonban egységesek az utca magyar látogatói. Mit fognak rólunk gondolni a külföldiék? Milyen hírünket viszik a világba? És egyáltalán: miért nincs ez a két gyerek iskolában hétköznap délelőtt? — A hiányzás a legpontosabb mércéje annak, hogy egy család mennyire ítéli a maga számára hasznosnak az iskolát — olvasom Csontos Anna oktatáskutató tanulmányában. — A cigánygyerekek egy része annyit mulaszt igazolatlanul, hogy azt egy magára valamit is adó iskola már nem viseli el. Vannak olyan iskolák is, amelyek „elismerik” a cigány szokásokat, és bizonyos szezonális munkák idején elengedik a gyerekeket. Ez valóban a kudarc beismerése: a tanulókat úgysem lehet az iskolában tartani, ha a családnak — gazdasági okok miatt — szüksége van a gyerek munkaerejére. Persze a tankötelezettség megszegéséért a szülők büntethetők, de ez nem valami jó megoldás. A pénzbüntetést általában csak a szociális segélyből tudják kifizetni, aminek végképp nincs semmi értelme. Akadnak olyan, teljesen abszurd esetek is, amikor — mivel fizetni nem tud — a családfőnek le kell ülnie a büntetést, így a család egyetlen keresőjét veszti el. A cigány szülők többsége nem tartja hasznosnak az oktatást, és ebben nem ő a hibás: a mai magyar iskola valóban nem a cigánygyerekeké. Iskolarendszerünk erősen kultúrafüggő; a többségi, fehér kultúra iskolája. Ez a rendszer semmiféle másságot, az átlagtól való semmilyen irányú eltérést nem tűr el. A cigánygyerekek jó részénél a gondok már rögtön az iskolakezdéskor jelentkeznek. Még társaiknál is kevésbé érettek az iskolára, úgy tűnik, hogy alapvető készségeik hiányoznak. Csakhogy a cigány lakosság 75 százaléka községekben él, tehát a gyerekek — nem cigány társaikkal együtt — már a beiratkozásnál hátrányosabb helyzetben vannak, mint a városiak. A kis településeken, ahol élnek, gyakran nincs óvoda, de ha van is, az óvónők nagy része szakképzet- len. Ráadásul ugyanezeken a településeken munkalehetőség sincs. A férfiak ingáznak, a nők — nem csak a cigányasz- szonyok — otthon maradnak, és csak igen nehezen lehet őket meggyőzni arról, hogy az óvodában jobb helyen van a gyerek. A cigánygyerekek nyelvi hátránnyal is küzdenek. Országos felmérés még nem készült az iskolába kerülő tanulók nyelvi szintjéről, de a részvizsgálatok és az esettanulmányok egybehangzóan tanúsítják, hogy sok gyerek nem beszél rendesen magyarul, nem ismer bizonyos magyar szavakat, helyettük cigány kifejezéseket használ. Mindezeken túl a cigánygyerekek döntő többsége hátrányos szociális helyzetű családból jön. Tehát a cigánygyerekekkel már az első osztályban gond van. A tanárok egyrészt ismerethiányra, másrészt az alapvető viselkedési normák hiányára panaszkodnak. A felső tagozatba még azért általában megérkeznek a cigánygyerekek, ha túlkorosán is. A statisztikák viszont mutatják, hogy az általános iskola nyolc osztályát nappali tagozaton és időben csak a gyerekek 50 százaléka fejezi be! (Az országos átlag 93 százalék.) Mindez nem véletlen. A cigány- családokban 11-12 éves kor után már nem azt várják el a gyerektől, hogy gyerek legyen. A fiúkból és a lányokból jóval korábban lekz férfi, illetve nő, mint a magyar családokban, és ezt a viselkedést az iskola természetesen nem nagyon tolerálja. Mikor egy gyerek nem tud megbirkózni az iskolai követelményekkel, szakértői bizottság elé kerül, s gyakori, hogy áthelyezik az úgynevezett „értelmileg enyhe fokban sérült gyermekek” általános iskolájába — ezt hívták régen kisegítő iskolának. Az ilyen intézményekben tanulók 40 százaléka cigány! Pedig valójában nem arról van Szó, hogy a cigánygyerekek csaknem fele értelmi fogyatékos, sokkal inkább arról, hogy a rossz szociális körülmények között élőknek nehéz beilleszkedni az iskola rendjébe. Ezt afe is bizonyítja, hogy az értelmi fogyatékos, ám jó körülmények között élő gyerekek többnyire el tudják végezni a normál általános iskolát. A cigánygyerekekkel kapcsolatos további adatok is elrémisztőnk. A nyolc osztályt befejezők (az összes cigánygyerek fele!) csupán 20-30 százaléka jut el a szakmunkás- képzőbe. Gimnáziumba vagy szakközépiskolába az egy százalékuk sem! Az egyetemet, illetve főiskolát végzett cigányok arányáról felmérések sincsenek. A szakképzetlen és döntően munkalehetőséget sem kínáló vidékenélő cigányok helyzete egyre nehezebbé válik, Gk lesznek elsőként munkanélküliek (vagy már eleve munkához sem jutnak), szociális helyzetük egyre romlik, egyre többen adják bűnözésre a fejüket. Végezetül, egyre távolibbá válik számukra a gyermekeik számára, hogy valaha is kivergödjenck ebből a helyzetből. Kecskés Ágnes
