Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

199#. FEBRUAR 1.. CSÜTÖRTÖK Tätern 5 VÁLASZTÁS, 1990. (III.) Mi it szavazati jog? ? A válaszlójogosultak száma, a szavazásból kizártak szá­mának alakulása egy or­szág demokratikus berendez­kedésének kifejező mérőszá­ma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért fo­lyó haró a múlt század máso­dik felében vált a politikai küzdelmek egyik központi kérdésévé és mintegy 100 év­nek kellett eltelnie, hogy leg­alább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavaza­ti jog általánossága. ■ Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuve­renitás alapján álló 1848—49. évi átalakulás az állampolgá­rok mintegy 7 százalékának adott választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni cenzusokkal 4- a százalékra zsugorították vissza. A századvégi politikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános válasz­tójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet játszik az alakuló szociáldemokrata párt. A dön­tést a kormányzat elodázza és a kirobbant első világháború miatt félre is teszi. 1918—19- ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormány- zat nem tudja halogatni, elő­ször az állampolgárok 30 szá­zalékának, majd a húszas évek közepétől mintegy 25 szá­zalékának adott választójogot. A valóban általános választó­jogot a 1945. évi VIII, tör­vény teremtette meg, amikor az állampolgárok 56 százalé­kának volt szavazati joga. Ma ez az állampolgárok 65—70 százalékáról mondható el. Akik nem szavazhatnak Az idén elfogadott választó­jogi törvény kiindulópontként leszögezi, hogy minden nagv- korú állampolgárnak választó­joga van. Ezek közül meg­fosztja a választójogtól azt 1. aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlá­tozott, 2. akit a bíróság mellékbün­tetésként a közügyek gyakor­lásától eltiltott, 3. akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés-büntetését tölti, 4. akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt. Ezenkívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályo­zott az az állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szava­zókörzeteket ott nem szervez­nek), vagy nincs Magyarorszá­gon állandó vagy ideiglenes lakóhelye. (A külföldön élőnek még akkor sincs szavazási lehető­sége, ha a szavazás időpont­jában Magyarországon tar­tózkodik.) Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosít­ja a választójog általánossá­gát, de jogilag értékelhető ki­záró okokat teremt. A meg­előző, 1945 utáni választójogi törvények bár biztosították a választójog általánosságát, de HELYREIGAZÍTÁS A Pest Megyei Hírlap 1989. október 19. napján megjelent számának 5. oldalán: „A csó­tányokért nem kell fizetni?” Címmel, „Az IBUSZ enyhén furcsa ötlete” alcímmel meg­jelent cikkben valótlan az az állítás, hogy a bulgáriai utazás rosszul sikerült, a szolgáltatás színvonala nem állt arányban a befizetett összeggel, az uta­soknak elhelyezésük során a legkülönbözőbb kellemetlen­ségekkel kellett szembenézni­ük a csótányoktól kezdve a zárhatatlan szobákig. Ezzel szemben a valóság az. hogy az utazással, illetőleg az elhelyezéssel, a szolgáltatások­kal szemben az utasok kifo­gással nem éltek, a cikkben nyilatkozó kifogásait csak a többletfizetésre való felhívást követően terjesztette elő. több. jogilag bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus számára mérlegelést adó. vagy közigazgatási dön­tésre alapozott kizáró okot is­mertek. Régebben a közigazgatási döntés alapján nem volt vá­lasztójoga a rendőri felügye­let alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig nem volt. választójoga az előzetes letartóztatásban levőknek, .pe­dig ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapítot­ta meg, az ártatlanság vélel­me alapján nem lehetett bű­nösnek tekinteni. Az új vá­lasztójogi törvény ilyen kizáró okot nem ismer, az előzetes letartóztatásban levőknek is választójogot ad. A fenti in­dokok alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogva tartó intézetekben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra meglepőnek tűnik. Bizonytalan jogi kategóriák Bizonytalan jogi kategóriá­nak számított az elmebeteg­ség, hiszen az előző választó- jogi törvények szerint az el*- mebetegséget ténykérdésként kellett, mérlegelni. Ez több­ször konfliktushoz vezetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között. A választók jegyzékéből e cí­men kihagyott személy gyak­ran már csak azért is bíróság­hoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteggé nyilvánítás el- . len. Az új szabályok ilyen mér­legelési lehetőséget nem ad­nak, mert ezen a címen csak azt foszthatják meg, akit gond- I nokság alá helyeztek, vagy- akit a bíróság elmebetegség miatt' kényszergyógykezelésre (italt. Igaz ugyan, hogy ennek kö­vetkeztében előfordulhat, hogy szavazati jogot kap olyan sze­mély is, akit a közvélemény elmebetegnek tart. A szavazati joggal rendel­kezők jegyzékét az Állami Né­pességnyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hi­vatalból állítja össze és küldi meg a községi, illetőleg váro­si tanácsoknak. Az állampol­gárnak tehát nem kell sem­mit tennie annak érdekében, hogy a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket köz­szemlére kell tenni és egyben értesíteni kell minden válasz- tójogosultat arról, hogy a jegyzékre felvették. Az érte­sítéshez kapcsoltan minden választójogosult „Ajánlási szelvényt” is kap, amellyel általa támogatott jelöltet ajánlhat. Végállomás: a szigetcsépi temető Matuzsálem vonatok Ráckevére A választáson csak az a je­lölt indulhat, aki 750 szelvényt, vagyis ennyi támogatást iga­zol. A szelvények kiadása nem kötelező. Ha valakit jogtalanul ki­hagytak a jegyzékből vagy va- 'lakit jogtalanul vettek fel a jegyzékre, úgy ez ellen bárki kifogással élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogást emelőt a vb-titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó vagy a jegyzékről való törlést elrende­lő döntést csak bíróság hoz­hat. Ilyen döntés esetén a vb- titkár hivatalból kell, hogy at- tegye az ügyet a bírósághoz. A döntést három napon belül, nem peres eljárásban kell a bí­róságnak meghozni. Az így elkészült jegyzéket a Kzavazókörönként megalakított sziavazatszedő bizottságok kap­ják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja a választójogosuít- ságot, mert a választójog az ál­lampolgárt a törvény erejétől illeti meg, mégis gyakorlatilag élhet a szavazati jogával, aki a jegyzéken szerepel. Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte és a sza va­zás napja között elveszti vagy meghal, azt a vb-titkár hiva­talból törli a jegyzékről. Aki időközben állandó lakóhelyét megváltoztatja, a jegyzékben való szereplésről igazolást kér­het. Ilyen esetben is törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kérheti új lakóhelyének meg­felelő jegyzékbe való felvéte­lét. Erre az illetékes vb-titkár jogosult, de ezt a . választás napján a szavazatszedő bizott- ség elnöke is megteheti. Ha nem lesz lakóhelyén Hasonló szabályok vannak ar­ra nézve is, ha valaki a válasz­tás napján nem tartózkodik la­kóhelyén. Erről a körülményről is lehet igazolást kérni. Ebben az esetben is törölni kell őt a jegyzékről., Az igazolás alapján az igazolásban szereplő helyi­ségben adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban, ha nem la­kóhelyének megfelelő választó- kerületben szavaz, az egyéni választókerületi jelöltre nem szavazhat, csak a megyei párt­listákra. Mindezek a szabályok teljes garanciát adnak arra, hogy minden nagykorú magyar ál­lampolgár — kivéve az aka­ratképzésre alkalmatlanokat és bűntetteket elkövetőket — sza­vazhasson. Ebből a szempont­ból a magyar választási rend­szerrel szemben semmiféle ki­fogás nem emelhető, a törvény választási cenzusokat nem al­kalmaz. Igazi szenzációként érte a HÉV utazóközönségét az a hír, miszerint február 1-jétől egye­dül a HÉV-bérletek árát nem emelik. Hogy miért7 . —. azt csak találgatni lehet. Sokan vélik úgy. hogy az igencsak rossz pálya, az elöregedett kó-, csipark, a vonatok késése, az utasok türelmetlenkedése ez­zel összefüggésbe hozható. A HÉV-vonalak közül a Csepel —Ráckeve üzemegység vona­lai vannak a legsiralmasabb állapotban. Ezt nemcsak az utasok, de az ott dolgozó BKV- alkalmazottak is megerősítik. ________________________1___ M egállunk szerelni? Vasárnap délután van. A Vá- góhíd-állomáson két út között sikerül néhány percnyi beszél­getésbe elegyedni a 88-as ráckevei vonat vezetőjével, Kovács Andrással, és motor­vezetőjével, Romsics István­nal. Invitáltak, még egy-két perc és indulnak, tartsak ve­lük. Mielőtt mennénk, a szo­kásos formaságok: engedély a diszpécsertől, Dallos Lászlótól, egy-két telefon odafentről. Mindenki barátságos, a vizit, nek semmi akadálya. Egy ki­kötés mégis van: a jövő héten személyesen is el kell beszél­getnem a forgalmi és műsza­ki vezetővel. ígérem, a talál­kozást megejtjük. Késésről szó sem lehet, már. is indulunk. A vonat felé ha­ladva a két vezető összenéz, mosolyog, és .szinte egyszerre mondják: — ha igazán arra kíváncsi, hogy milyen a pá­lya és a kocsik állapota, ak­kor nem akarjuk elkeseríteni, de előfordulhat, hogy útköz­ben meg kell állnunk szerelni. Ez a kijelentés igen mellbe- vágQtt. de nem volt időm reagálni rá, mert gyors "fék- próba után megszólalt a ber­regő. Ütközben felváltva be­szélgettem Koua.cs Andrással és Romsics Istvánnal. Szinte kérdezni sem kellett őket, egy. más után sorolták a problé­mákat. Sokat túlóráznak a szigetcsépi ócskavastemető­be kerül. Addig is kihasznál­ják. Óriási a meghibásodási lehetőség, drágák a külföldről hózott alkatrészek. — Ezek olyanok — mondja Romsics István — mint egy háziasított öszvér. Annyi mindent kicse­réltek már rajtuk, hogy an­nak az árán egy új vonatot lehetett volna vásárolni. A pálya állapotáról nem szóltak semmit, mondjam el én és a többi utas a tapaszta­latunkat. Hát mit mondjak? Zötyög, ugrál, néha majdnem leesünk az ülésről. Elavult. Pénz meg nincs. Ezt ők is meg­erősítik. Hozzátéve, hogy ne­kik sem sok, nem hiába szer­veztek sztrájkot egy héttel ez­előtt. Kovács András karikás szemekkel mondja, hogy a sok túlórával együtt egy hónap alatt ők másfelet dolgoznak. Mint vonatvezető felel az uta­sok biztonságáért és a motor- vezetőért. Neki nem jár kor- kedvezmény. A motorvezető­nek igen, ő hamarabb nyugdíj­ba mehet. Romsics István 1975 óta vezet ezen a vonalon, havi 200-220 óra munka után 13 ezer forint a bruttó fizetése. Jutalmakról csak ritkán esik szó, pedig szerintük értékelni kellene, hogy nincs se hétvé­ge, se ünnepnap, és több száz és ezer ember életéért felelő­sek. A kemény munka, kon­centrálás kikészíti az embere­ket. Rámegy az egészség, meg­sínyli a család. Ügy érzik, több megbecsülést érdemelné­nek ... Közben megérkezünk Tökölre, kiszállok, de meg­egyezünk, hogy visszafelé is velük jövök. Ián változni fog a helyzet, feb­ruár 1-jétől eleinte hétvége­ken, később talán végleg el­törlik a Tökölről a városba induló vonatokat. így talán meg tudnak spórolni némi energiát, túlórát, de a boríték is laposabb lesz. A közeljövőben minden vo­natot felszerelnek hordozható rádiókészülékkel, így köny- nyebb egymással a kapcsola­tot tartani. Amikor a forgal­mistától azt kértem, mondjon valami jót is ennyi rossz után, csak ennyit mondott — nem könnyű válaszolni. Ha igazak a hírek és a világkiállítás helyszíne Csepel lesz, akkor reméljük, hogy legalább an­nak a vonalnak a távlati fel­újításával nem kell számol­nunk. Röpke 40 perc és az én sze­relvényem begördült a tököli állomásra. Útközben még job­ban megerősödött bennem, hogy tényleg olyan elkeserítő a helyzet, mint amiről a hírek szólnak. Molnár Ildikó Pazarló forgalom Megtudtam tőlük, hogy azért ilyen elöregedett vonatok köz­lekednek itt, mert ide csak a minden vonalat végigfutott szerelvények kerülnek. Elké­szül egy kocsi, azután mint a vándormadár, először a szent­endrei, majd a cinkotai síne­ket koptatja. Haldoklóéveit pedig itt, a ráckevei vonalon. S ha már nem tudnak vele mit kezdeni — de ez ritka—. Sándor István, aki a Vágó- , hídnál diszpécser szolgálatve­zető, most, szabadnapján, ő Tökölön a forgalmi szolgálat- tevő. Nem kell sokáig fag­gatni, pontokba szedve mond­ja: — a bajok az adórendszer­rel kezdődtek. Nálunk már ta­valy nyáron feszült volt a han­gulat, voltak, akik azt mond­ták, hogy nem jönnek be dol­gozni. A túlórapénzünk nem sokat ér. Létszámhiánnyal küszködünk. Akik jönnek fia­talok, már mennek is. Ezen a vonalon 41 km a táv, a menet­idő 1 óra 13 perc, nagy állo­mástávolságok vannak, lerob­bantak, elavultak a biztosító- berendezések (sok helyen nin­csenek is ilyenek), elkeserí- tően rossz a pálya állapota, és ami a legnagyobb gond: pa­zarló a forgalom. Régóta tud­ják — meséli Sándor István —, hogy sok szerelvény indul csak egy-két utassal. Most ta­Msjd forintért is Ötlet az üzletkötésre A tatabányai Vértesalja ÁEész szerződést kötött egy NSZK-beli céggel a hazánk­ban közlekedő nyugati gyárt­mányú személygépkocsikhoz szükséges alkatrészek folya­matos értékesítésére. A leg­utóbbi felmérések szerint csak­nem 100 000 ilyen gépkocsi fut Magyarország útjain, s ez ad­ta az ötletet a tatabányai szö­vetkezetnek az üzletkötésre. A dortmundi „1, 2, 3 Autoser­vice” — amely 33 szövetkezet­tel társulva 200 szervizt mű­ködtet az NSZK-ban — arra vállalkozott, hogy ellátja min­den nyugat-európai és japán gyártmányú gépkocsihoz szük­séges alkatrésszel a tatabányai szövetkezet e célra kialakított üzletét. A nyugatnémet cég fél­millió márkával, a Vértesalja Áfész pedig konszignációs rak­tárral, az üzlettel és szellemi apporttal vesz részt a közös vállalkozásban. Az üzletet már­cius 1-jén nyitják meg Tata­bányán, 210 000 márka értékű alkatrésszel. A későbbiekben forintért is hozzájuthatnak itt a vevők a még kurrensnek szá­mító árucikkekhez. Azt is ter­vezik, hogy speciális szervizt létesítenek, és felveszik a kap­csolatot azokkal a hazai sze­relőműhelyekkel, ahol nyugati gépkocsik javításával foglal­koznak, s vállalják azok al­katrészellátását ÍS. Dobozba zárt vitaminok A kísérletező kedvű laborán­sok egyre több ízt állítanak elő a Dunakeszi Konzervgyár aszeptikus üzemében. A kor­szerű papírcsomagolású literes üdítő, vitamindús nedűkből a gyártás folyamán állandó az ellenőrzés, így nem fordulhat elő, hogy a minősége megvál­tozzék (Erdősi Ágnes felvétele) Közel két évtizedes kutatás utón Új sorozat indul Elképzelhetetlenül nehéz kö­rülmények között kezdődött a kutatómunka. És hogyan fe­jeződött be? Mint tudományos program. Benda Kálmán tu­dósnak és munkatársainak — Jászay Gabriellának, Kenéz Győzőnek és Tóth István Györgynek — közel két évti­zednyi fáradozásába tellett mindez. Hiszen a moldvai csángó magyarok történetével foglalkozni egyenlő volt ide­gen országok belügyeibe való beavatkozással. A magyar történeti kutatás az elzárt népcsoport sorsát kétszáz esztendeje kíséri figye­lemmel. Több kisebb-nagyobb tanulmány jelent már meg ró­luk, azonban forrásanyagok gyűjtésére még senki sem szánta rá magát. Benda Kál­mán és munkatársai ilyen for­ráskiadvány összeállítására vállalkoztak, amely a Moldvai csángó-magyar okmánytár címmel jelent meg a napok­ban. A kötet a XV. század máso­dik felétől a XVII. század vé­géig — leginkább misszioná­riusok által írt — leveleket, jelentéseket tartalmaz. Mind­ezek híven tükrözik a mold­vai magyarok életét, helyzetét, és sok esetben falvak névsorát is közliik. A mulasztást pótló kötet rendkívüli tudományos és po­litikai jelentősége indokolta, hogy sajtóbemutatót tartsanak tegnap az Országos Széchényi Könyvtárban. A közelmúlt po­litikai változásai nemcsak okot, hanem lehetőséget is adnak ar­ra, hogy a Duna-táji népek — köztük a magyarság — törté­netével, jelen korával foglal­kozó, mindenki számára érthe­tő, ám mégis tudományos mun­kák lássanak napvilágot. A kétkötetes mű kezdete a Magyarságkutató Intézet által útjára bocsátott — a Magyar­ság-kutatás könyvtára cí­mű — sorozatnak. E sorozat keretében évente három-négy kötet kiadását tervezik. V. A. Mozi Budaörs, Szabadság. Február fj­én 6: Fekete eső (színes, mb., am. krimi); 10-én 6: A Nap biro­dalma (színes, mb.V amerikai film) ; 11-én 6 : Az istenek fegy­verzete (színes, hongkongi ka­landfilm) ; 12-én 6: Mélytengeri szörnyeteg (színes, mb., am. fant. kalandfilm) ; 13-án 6 : Mélytenge­ri szörnyeteg (színes, mb., am. fant. kalandfilm). Dabas, Kossuth. 8-án és 9-én 6: Magányos zsaru (színes, francia krimi), 10-én és 11-én 6: Veled akarok járni! (színes, izraeli—am. vígj.) ; 11-én 4: őslények országa (színes, mb., am. rajzfilm) ; 12- én 6: Huhogok, I—TI. (színes, mb., francia tört. kalandfilm). Dunakeszi. 8-án 3/46 és 8, 9-én 8: A Beverly Hills-i zsaru II. (színes, mb. am., bűnügyi vígj.) ; 9-én és 11-én l'.,4 : a kantoni futár (szí­nes, mb., kínai kung-fu kaland­film) ; 10-én és 11-én 3/46 és 8: Ooctail (színes, mb., am. vígjá­ték) ; 12-én és 14-én 3/46 és 8: Dob­juk ki anyut a vonatból! (színes, mb., am. vígj.). Erd, Műv. Ház. 8-án V',6: Vasem­ber I—II. (színes, lengyel film) ; 11-én 1/24: Vértestvérek (színes, mb. NDK ifjúsági kalandfilm) ; 11-én 1 '>6 : Fekete eső (színes, mb., am. krimi); 12-én */a6 és 1 .8: A sógun árnyéka (színes, mb., ja­pán tört. kalandfilm); 13-án V26: Csupasz pisztoly (Színes, mb., am. vígjáték). Gyál, Dózsa. 9-én V26: Szellem- irtok II. (színes, mb., am. hor­rorparódia) ; 10-én és ll-én 6: Mélytengeri szörnyeteg (színes, mb., am., fant. kalandfilm) ; 12-én 6: A Nap birodalma (színes, mb., am. film). Nagykáta, Rákóczi. R-án és 9- én 6: Rémálom az Elm utcában (színes, mb., am. horror) ; ÍO-én és ll-én fi; A Birodalom vissza­vág (színes, mb., am. sci-fi); 12- én 6: Dumbo (színes, mb., am. rajzfilm); 12-én 8: Arany és vér (színes, mb., spanyol—francia tört. film). Pomáz, Szabadság. 9-én 6; Őslé­nyek országa (színes, mb., am. rajzfilm): 10-én 6: Hóbortos nép­ség I—II. (színes, botswanai film- vígjáték) ; ll-én 6: Nagy zűr Kis- Kinában (színes, am. kalandfilm) ; 12- én 6: Az istenek fegyverzete (színes, hongkongi kalandfilm). Ráckeve, Szabadság. 10-én és ll- én 6 és 8: Országúti diszkó (szí­nes, am., zenés film) ; 12-én 6 és 8: A rémület éjszakája (színes, amerikai horror); 13-án 6 és 8: A rémület éjszakája (színes, ame­rikai horror).. Százhalombatta, Műv. Kp. 10-én 4: Századunk tanúja; Habsburg Oltó (színes, magyar dokumen­tumfilm) ; 10-én és ll-én 6: Vé­res játék (színes, mb., am. ka­landfilm); ll-én 4: Go west (ame­rikai filmburleszk) ; 12-én 6: A sárkány éve (színes, am. krimi) ; 13- án 6: A sárkány éve (színes, am. krimi). Szentendre, Duna-korzó. 8-án és 9-én 5 és 7: Véres játék (színes, mb., am. akciófilm) ; 10-én és ll- én 3: Süsü, a sárkány (színes, magyar bábfilm) ; 10-én és ll-én 5 és 7: Imagine — John Lennon (színes, zenés, angol film) ; 12-én 5 és 7: Szellemirtók II. (színes, mb., am. horrorparódia) ; 13-án és 14- én 5 és 7: Szellemirtók II. (szí­nes, mb., am. horrorparódia). Szigetszentmiklós, Kossuth. 9-én 6 és 8: A sógun árnyéka (színes, mb., japán tört. kalandfilm) ; 10- én 6 és 8, ll-én 6: Pénzmánia (színes, mb. am. vígjáték) ; 12-én 6 és 8: Fekete eső (színes, mb., am. krimi) ; 13-án ,6: Fekete eső (szín, mb., am. krimi).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom