Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
4 1990. FEBRUÁR 5., HËTFÔ » Második forduló — felvételi előtt Aligha lesz csengő és tiszta A Képzőművészeti Kiadó terveiből Többnyelvű leporellók Szokatlanul nagy a nyüzsgés a váci zeneiskolában és a szakközépiskolában. Most kerül sor ugyanis a szakközép- iskolába felvételizni szándékozók második meghallgatására. Sűrű a program. Tíz órakor kezdődik a szolfézsírásbeli. Bokor György fagott szakos pedagógus igazítja el az egybegyűlteket Nyolcból egyet — Ne azon töprengj, amit nem tudtál, hanem figyelj a következő kérdésre! — inti Tóth Emília salgótarjáni zongoratanár a koncertterem színpadára lépő növendékét, Kiss Andreát. Lent, a nézőtéren a hozzátartozók és a pedagógusok izgulnak. Érdekes, hogy mind fönt — ahol negyvenketten ülnek —, mind pedig lent csak elvétve találhatók az erősebb nem képviselői... Rosta Árpád szolfézs szakos tanár elzongorázza a feladatokat A nézőtér első sorában két kislány jegyzetel szorgalmasan. — A kíváncsiság hozott ide minket, mert csak jövőre felvételizünk — mondja Szász Diána és Hlubina Nóra, akik Csepelen járnak zene tagozatos általános iskolába. Az írásbeli után a kijelölt termekbe indulnak a növendékek egyéni meghallgatásra. Szabó Orsolya vállalkozik elsőként szolfézs szóbelire. E kevésbé népszerű tárgyat választotta hivatásul. Tanárnője, Ember Csabáné csak tekintetével biztathatja a balassagyarmati kislányt. — Csütörtökön találkozunk! — köszön el tőle Rosta Árpád, aki a felvételi előtt két alkalommal külön is foglalkozik a jelentkezőkkel. A folyosókon mindenki izgul mindenkiért. — Példás ez a végtelen türelem, szeretet, amellyel a pedagógusok viseltetnek a növendékek iránt — mondja elismeréssel a Pest megyei zeneiskolák vezető szaktanács- adója, Papp Zsuzsa. Takács Lajos, a dunakeszi zeneiskola igazgatójának tanítványa már meghallgattatott. — Majd kiszakadt a tüdőm — állítja Teli Andrea klarinétos —, de ebben a teremben nem szólt a hangszer — mutat a párnázott ajtóra. — Egy tizenhárom-tizen- négy eves gyerektől nem lehet elvárni, hogy megfeleljen a stúdióviszonyoknak! — bosszankodik Takács Lajos. Okkal aggódhat, hiszen a jelen levő nyolc diák közül majd csak egyet vesznek fel. A 13-as hegedű teremben dr. Erdélyi Sándor, Farkas Pál, Molnár Antal — és a szakközépiskolásokból verbuválódott alkalmi közönség — várja a növendékeket. A magas, vékony, fekete hajú fiú, Zámbó Károly négy éve tanul hegedülni. — Azért választottam a hegedűt, mert a zenei tehetség legközvetlenebbül ezen a hangszeren érzékelhető. — Mi lesz, ha nem sikerül a felvételi? — Jövőre újra megpróbálom! — jelenti ki. — Máshova ugyanis nem adom be a kérelmemet. Vác nagyon szép város, itt a tanárok is jók, még a hegedű is másként szól... Éneklő hegedűs Tass Ildikó tanárnőnél éppen egy hegedű szakos énekel. — Egy csúnya kéztörés miatt kellett abbahagynom a hegedülést — meséli Búza Renáta, aki Szolnokról érkezett. — Különbözetivel átmentem ének szakra. Most csak tájékozódni akart, de Bokor György tanácsára bejött az énektanárnőhöz. Kedves, megértő fogadtatásban részesül, s « részletes magyarázatot is kap: miként készüljön a felvételire. — Mit tanácsol az ének szakra jelentkezőknek? Néhány pillanatig elgondolkodik, aztán válaszolja: — A decemberi előmeghall- gatásra jelentkezett egy tizennégy éves lány: érdemes-e éneket tanulnia? Remélem, tévedek, de az a gyerek már úgy el van rontva, hogy aligha lesz csengő, tiszta hangja! Nagyon figyeljenek oda a kollégák, hogy a gyerek hangadó szerveinek fejlődése befejeződött-e. Ha nem — ne erőltessék! Az orgonagyakorló-terem- ben Hajgató Gyöngyi játszik. A Székesfehérvárról érkezett lány Tóka Szabolcs tanítványa. — Decemberben, az előző meghallgatáson azt kértem Gyöngyitől — magyarázza Bednarik Anasztázia tanárnő —, hogy most ne kész anyagot hozzon! Mert ez sokkal többet árul el a jelentkezőről... Két hét alatt Johann Sebastian Bach egyik koirálelőjátéka pontos tolmácsolásban el is hangzik. Természetesen a mű kidolgozatlan! A legnagyobb meglepetést az okozza, hogy mindössze két hét alatt tanulta meg hibátlanul ezt a nehéz darabot. Öröm hallgatni, milyen baráti közöttük a hangvétel, mintha már régi ismerősök lennének. Meglehet, hogy néhány év múlva azok lesznek? Vennes Aranka Egyre szaporodnak a könyvés lapkiadásra vállalkozó szervezetek. Az erősödő versengés — az esetek többségében — nem a szellemi és művészeti értékek megjelentetésére, hanem a minél nagyobb haszon szerzésére irányul. A Képzőművészeti Kiadó évente általában 20 kötettel jelentkezik. Kiadványai a művészeti könyvkiadást jelentősen befolyásolják. Tekintélyét elsősorban az a tény erősíti, hogy évek óta házagpótló kiadványokat jelentet meg, és a Mai Magyar Művészet sorozat köteteivel a kortárs művészek megismertetésére törekszik. Ebben az esztendőben szerényebb a kínálat. Sajnos, halálesettől kap még nagyobb hangsúlyt egy mongráfia. Borsos Miklós nevét és művészetét hazánkban még azok is ismerik, akik nem érdeklődnek a kortárs magyar művészet iránt. A festőnek indult szobrász végérvényesen beírta nevét a magyar művészettörténetbe. Sokoldalú volt. Kőszobrok mellett fémdomborműveket is készített, a magyar érmészet egyik legkiválóbb mestere, grafikai munkásságát illusztrációi teszik ismertté. Monográ- fusa L. Kovásznai Viktória, Április 11—15.: Nyíregyháza Videoszemle A IV. magyar videoszemle szervezőbizottsága megkezdte a nevezési és részvételi jelentkezési lapok kiküldését az április 11. és 15. között Nyíregyházán megrendezendő eseményre. A rendezvény célja a hazai videózás 1987-től napjainkig tartó fejlődési szakaszának a minősítése, s egyben a programok alkotóinak megmérettetése. A rangos eseményen — legfeljebb 45 perces programokkal — videogyártással, -forgalmazással, -felhasználással foglalkozó intézmények, vállalatok, társaságok, stúdiók, amatőrklubok és magánszemélyek vehetnek részt. A március 4-ig beérkező pályamunkákat hat kategóriában bírálják el. Az elsőbe a termelést, oktatást, közművelődést segítő, a másodikba a közösségi, közéleti (kábeltelevíziózás), a harmadikba a videoművészeti, kísérleti, a negyedikbe a referencia és reklámprogramok, az ötödikbe a szórakoztató, míg a hatodikba az egyéni műsorok tartoznak. Az elő- zsürizést követően a legjobbak kapnak meghívást a versenyre. Végül társadalmi zsűri dönt a különböző szervek által felajánlott díjak odaítéléséről. talán elsőként kíséreli meg Borsos művészetének és életpályájának módszeres összefoglalását és rendszerezését. A nagy magyar festők címmel indított sorozatban eddig egy sor jelentős XIX. századi mesterrel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Gellér Katalin most Zichy Mihályt mutatja be, aki nemcsak szülőföldjén. hanem szerte Európában méltán vált keresett művész- szé. Nagyon sokféle publikáció jelenik meg Erdélyről; de ez ideig senki sem vállalkozott arra, hogy a századunkban itt született művészek és művek ismeretében, a folyamatok, stílustörekvések számbavételével hiteles áttekintést nyújtson a térség művészi életéről. Több évtizedes kutatómunka, a kiemelkedő művészekről írt monográfia után ezt a rendszerező feladatot végezte el a Kolozsvárról áttelepült Banner Zoltán. Az erdélyi művészet nyolc évtizedes története a magyar művészet elidegeníthetetlen része. A szerző célja, hogy a legújabbkori erdélyi művészet valódi arculatát mutassa be a festészet, a szobrászat, a grafika és az iparművészet műfajain keresztül. A magyar múlt kulturális emlékei között kitüntetett hely illeti meg Pannonhalmát s a Szent Márton tiszteletére emelt monostort, amelyet még Géza fejedelem kezdett építeni. Szalai Béla és Szabó Fló- ris könyve Pannonhalma régi ábrázolásai címet viseli. A kötet első része a bencés rend történetén keresztül mutatja be az ország ezeréves államiságát, s az egyháznak a magyar művelődésben játszott szerepét. Evente ezrek keresik fel a múzeumokat. A Szépművészeti Múzeumról több album és sok kis „idegenvezető” készült. Ezek tapasztalatait figyelembe véve rendhagyó szerkesztésű kiadvány jelenik meg. A múzeum régi képtárának és szoborgyűjteményének legszebb darabjaiból 150 remekmű egész oldalas reprodukciója nem csupán nemzeti iskolák szerint, és ezen belül kronológiai sorrendben került egymás mellé, hanem az oldalpárokon bemutatott két-két mű szoros formai, tartalmi vagy műfajtörténeti kapcsolatban is van egymással. A reprodukciókat képelemzések kísérik. Leporellósorozatot is megjelentet a kiadó angol, német és olasz nyelvű változatban Szentendréről, a Parlamentről, valamint a Hősök teréről. Csontváry Kosztka Tivadar és Kovács Margit munkásságát a részletes ismertető mellett 12 kép illusztrálja. Jókai Mór versbe szedett szövegével színes és feketefehér illusztrációkkal a századfordulón emlékkönyvszerű városkalauz jelent meg a fővárosról. A Budapestnek emlékül reprint kiadása érdekes színfoltja lesz az idei könyvpiacnak. A XVIII. századi jóskönyv, a fortuna hasonmás kiadásában lát napvilágot. Nemcsak a játékot kedvelő, kicsit babonás olvasóközönségnek ajánlják, hanem a könyvritkaságokat gyűjtőknek, illetve a fametszetek és az azokat kísérő késő barokk-rokokó versek miatt az irodalom iránt érdeklődőknek is. Geröly Tibor Megnyitó ünnepség Gödöllőn Nyolc kiadó, 41 mű Márciusban rendezik az idei, sorrendben a harmincharmadik mezőgazdasági könyvhónapot. Az országos megnyitó ünnepségre március másodikén Pest megyében kerül sor Gödöllőn, a Biotechnológiai Köz-
