Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
Üüæ 1990. FEBRUÁR 3., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSmm Eltűnőben az akadályok Közeledés az álláspontokban Baker moszkvai látogatása előtt A két Németország fokozatos egyesülésének ál terve Erőfeszítések a koszovói polgárháborús veszély elhárítására Altalanos PILLANATKÉP A Szovjetunió „nemzetiségi viszályok által sújtott területein” a héten valamelyest enyhült a feszültség. A szovjet televízió híradóműsoraiban sugárzott helyszíni tudósítások arról számoltak be, hogy a ba- kui és jereváni gyárak nagyrészében újrakezdődött a termelőmunka, a tömegközlekedés fokozatosan normalizálódik, és a legtöbb iskolában ismét folyik a tanítás. Napközben „diszkrétebbé” vált a katonai jelenlét az utcákon, s csak éjszaka őrjáratoztak rendszeresen az egyenruhások, s tűntek jel az utcákon páncélozott jármüveik. A vélemények megoszlanak arról, hogy mennyiben egyfajta újabb vihar előtti csend ez, avagy annak eredménye, hogy az örmények és azerbajdzsánok balti közvetítéssel tárgyalásokat folytatnak? Bár az utóbbiról megjegyzik, hogy az azerbajdzsán és örmény nemzeti frontok mérsékeltebb vezetői ültek egymással a tárgyalóasztalhoz, s a szélsőséges elemek, amelyek fegyvereikkel a hegyekbe vonultak, bármikor újrakezdhetik véres akcióikat. A viszonylagos nyugalom Bakuban és Jerevánban egyébként sem jelentette azt, hogy Azerbajdzsán és Örményország vidéki részein nem lettek volna szórványos összecsapások a szovjet belügyi csapátok és a fegy-j veres szélsőségesek között'."'”' ‘ A nemzetiségi viszályok ügye is minden bizonnyal előkelő helyet kap majd az SZKP hétfőn kezdődő, kétnaposra tervezett központi bizottsági ülésén, amelyet Moszkvában már jó előre rendkívüli jelentőségűnek tekintenek. A tanácsi választások és a kongresz- szusi előkészületek jegyében megtartott testületi ülésnek fontos határozatokat kell hoznia egész sor belpolitikai és gazdaságpolitikai kérdésben. Olyan kommentárok is megjelentek, amelyek az egész peresztrojka további menetének szempontjából döntőnek mondották, hogy ez a KB-ülés hogyan foglal állást több égető reform, így a föderáció megújítása, vagy a tulajdoni viszonyok körül támadt vita ügyében. Nagy izgalmat keltett nemzetközi körökben is az a később megalapozatlannak bizonyult híresztelés, hogy Gorbacsov lemondani készül az SZKP főtitkári tisztéről, s csupán az államfői méltóságot kívánja megtartani. Jellemző módon egyes hírmagyarázók a puszta feltételezést kész ténynek elfogadva, már azt is tudni vélték, hogy „a szovjet vezető így kíván szabadabb kezet kapni a peresztrojkát fékező pártbürokrácia elleni küzdelmében”, s az államelnöki posztot olyan főhatalommá kívánja változtatni, amelyből radikálisabb reformpolitikát valósíthat meg. Persze azért minden híresztelésben van valami igazságmag. Annyi igaz, hogy a Szovjetunióban az eddiginél sokkal pontosabban és világosabban kell meghatározni a párt és állam szerepét, s erre valóban készülnek is az illetékes testületek. De — mint maga Gorbacsov cáfolta meg — légből kapott az az „értesülés”, hogy éppen most jött volna el ennek ideje, s ezért ő lemondani készülne a főtitkári posztról... ________ T ELEFONHÍVÁS A FEHÉR HÁZBÓL A világhatalmak közötti új viszonyra jellemző, hogy a moszkvai Kreml és a washingtoni Fehér Ház között nemegyszer zajlik legmagasabb szintű telefonbeszélgetés. Ezek megtörténtét azonban ritkán folyamatról van szó, amelynek megvalósítása időt igényel, s leszögezi : az egységes Németország csakis úgy képzelhető el, ha katonailag semlegessé válna. Az NDK kormányfője mindehhez hozzátette, hogy e terv megvalósítása pontot tenne a második világháború végére, s meg lehetne végre kötni a német békeszerződést. Március 18-a, az NDK választás időpontja előtt azonban természetesen nem kerülhet sor a terv végrehajtására, meg akkor sem, ha minden érdekelt egyetértene azzal. Ezt egyébként az NSZK hivatalos körei is hangoztatták. De már most kijelentették, hogy Bonn számára elfogadhatatlan az, hogy az egyesült Németország semleges állam legyen. Az NSZK a nyugati szövetséghez tartozik, s ezen nem kíván változtatni a jövőben sem. Hírmagyarázók azonban mindehhez hozzáteszik, hogy a felgyorsult változások korában, amikor a katonai szövetségek keretei annyira bomladoznak, az ilyen kategorikus megnyilatkozások nyilván inkább csupán a jelennek, semmint a jövőnek szólnak. VÁLSÁGOS HELYZET hozzák nyilvánosságra. Most viszont közölték, hogy Bush elnök, mielőtt első elnöki jelentését megtette a kongresz- szusnak az Unió helyzetéről, felhívta Gorbacsovot. Tájékoztatta arról, hogy beszédében milyen közép- és kelet-európai csapatcsökkentési javaslatot tesz. Korábban ilyen gesztus elképzelhetetlen lett volna a két világhatalom viszonyában, hiszen az előzetes konzultáció joga csak a szövetségeseket illette meg. Az is a kölcsönös megértés fokozódását tükrözi, hogy az eredetileg az SZKP KB plénumára időzített Baker-látogatást, washingtoni kezdeményezésre halasztották el két teljes nappal későbbre, hogy a szovjet vezetést ne zavarják a fontos belpolitikai tanácskozás lebonyolításában. Bush egyébként beszédében radikálisabb haderőcsökkentési javaslatokat fogalmazott meg, mint amelyek jelenleg a bécsi tárgyalásokon szerepelnek. A NATO és a VSZ tárgyalódelegációi előtt olyan tervezet fekszik, amely 275 ezerben szabja meg a két szuper- hatalom európai csapatlétszámának felső határát. Bush azt indítványozta viszont, hogy a Közép- és Kelet-Európábán állomásozó amerikai és szovjet katonák létszámát 195 ezerre csökkentsék. Szovjet részről kedvezően fogadták az amerikai elnök beszédét. Geraszimov szovjet külügyi szóvivő üdvözölte Bush javaslatát. Rámutatott viszont, hogy hiányossága az amerikai elnök elgondolásának, hogy a 195 ezres plafon csupán Közép- és Kelet-Euró- pára vonatkozik. Washington jogot formál továbbra is ahhoz, hogy Európa más részeiben, így Nagy-Britanniában, Olaszországban és Törökországban további mintegy 30 ezres csapatkontingenst állo- másoztasson, s így az Egyesült Államoknak lényegében 225 ezres hadereje maradna Európában. Baker moszkvai tárgyalásain ez a probléma csakúgy felvetődik, mint a hadászati tá- irtadófegyverzet csökkentését előirányzó szerződés még nyitott kérdéseinek ügye. Mint emlékezetes ugyanis, a korábbi megállapodás szerint, Gorbacsov és Bush nyár elején Washingtonban találkozna, s addigra kellene tető alá hozni ezeket a szerződéstervezeteket. A szakértői tárgyalásokon mind több kérdésben alakult ki egyetértés, s így jó esély van arra, hogy a mostani moszkvai megbeszélés — amelyet Sevardnadze és Baker további későbbi eszmecseréi követnek — előkészítik a jó légkörű csúcstalálkozót. BERLIN JAVASLATA Néhány hete még az volt a moszkvai vélemény, hogy a két Németország egyesülése jelenleg nincs napirenden. Kohl kancellár erre vonatkozó ütemtervét akkor hűvösen fogadták a szovjet fővárosban. Most viszont Modrow, NDK kormányfő „zöld utat” kapott ahhoz a javaslathoz, amely a két állam fokozatos egyesülését irányozza elő. Az NDK miniszterelnöke első lépcsőnek szerződés megkötését javasolja a két állam együttműködéséről, majd a második szakaszban létrehoznák az államszövetség (konföderáció) közös szerveit, intézményeit. Következő lépésként a szuverenitási jogokat mind az NDK, mind az NSZK átruházná az államszövetségi szervekre. Ezután kerülne csak sor az egységes német állam megalakítására a konföderációt alkotó államokban megtartott választások révén. Modrow hangsúlyozza, hogy A túlnyomórészt albánok lakta Koszovóban már hosz- szabb ideje tart a rendkívüli állapot. A helyi párt- és állami vezetést több ízben lecserélték, de a helyzet újra meg újra annyira kiéleződik, hogy páncélosokkal, harci helikopterekkel próbálják helyreállítani a rendet. A jelenlegi ösz- szecsapásoknak húsznál több halottja van, s helyszíni beszámolók szerint immár nem zavargásokról, hanem polgár- háborús helyzetről van szó. A koszovói albánok szerint Belgrád változatlanul „elnyomó politikát” folytat ellenük, és „hátrányos megkülönböztetésben” van részük Jugoszlávia többi területéhez viszonyítva, s ezért elkeseredettségükben szállnak szembe a karhatalom egységeivel. Az ott élő szerb kisebbség viszont azért kér védelmet Belgrádtól, mert saját államában „életveszélyes helyzetbe” jutott. A koszovói polgárháborús fenyegetés olyan körülmények között következett be, amikor Jugoszlávia többi részében is megerősödtek a belgrádi vezetés által szeparatistának nevezett törekvések. Emlékezetes, hogy a szlovén küldöttség nemrég kivonult a JKSZ kongresszusáról, s Horvátországban is olyan szervezetek alakultak, amelyek megkérdőjelezik az össz-szövetségi kormány politikájának helyességét. Egyes kommentátorok ennek nyomán arról írnak, hogy nemcsak Koszovóban, hanem egész Jugoszláviában mélyül a politikai válság. Árkus István Afganisztáni dózert őröli Amnesztia, tüntetés Nadzsibullah afgán elnök úgy döntött, hogy amnesztiában részesíti azt a több száz tisztet és katonát, aki az elmúlt tíz év alatt dezertált az afgán kormányerők oldaláról — jelentette be pénteken a kabuli kormány szóvivője. Az elnöki rendelet értelmében — mely a „független honvédelem első évfordulója alkalmából” látott napvilágot — eltörlik a dezertőröknek járó, egyébként igen szigorú büntetésüket mindazoknak, akik visszatérnek egységeikhez. Nem részesülhetnek közkegyelemben azok, akik egyéb bűncselekményt is — így például, szabotázst vagy hazaárulást — követtek el. Az amnesztiával az afgán újévig, azaz március 21-ig élhetnek az érintettek. Több mint tízezer afgán tüntetett pénteken egy délnyugat-pakisztáni menekült- táborban Afganisztán volt uralkodója, Zahir Sah visszatérését követelve. A most 74 éves Zahir 1973-ig négy évtizeden át volt az ország uralkodója. Kínai tiltakozás Szankciópolitika ? Liu Hua-csiu külügyminiszter-helyettes pénteken a kínai kormány erőteljes tiltakozását fejezte ici az Egyesült Államok Pekingi nagykövete előtt amiatt, hogy az amerikai képviselőház és a szenátus megerősítette a Kínával szembeni szankciópolitika folytatását. A kínai diplomata azzal vádolta az amerikai törvényhozókat, hogy fittyet hányva a tényekre, közönséges rémhírek alapján a hegemoniz- mus és az erőpolitika gyakorlatát folytatják Kína ellen. durván beavatkoznak annak belügyeibe. és lábbal tiporjálf a nemzetközi kapcsalátok nor-. máit. A külügyminiszter-helyettes hangoztatta, hogy az amerikai szankcíópolitfka kudarcra van kárhoztatva, súlyosan árt a kínai—amerikai kapcsolatoknak, és ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel is. Az ellenzék válasza nem ismert Lemondott a bolgár kormány Éjfél után erősítette meg a BTA bolgár hírügynökség a késő este elterjedt hírt: Georgi Atanaszov kormánya benyújtotta lemondását a nemzet- gyűlés elnökének. A lépést Atanaszov miniszterelnök azzal indokolta, hogy az országnak széles nemzeti alapokon nyugvó kormányra van szüksége. A lemondás elfogadásáig a kabinet hivatalban marad. A kormány lemondása tehát újabb mozzanat abban a kötélhúzásban, amely a széles nemzeti alapokon nyugvó, az ellenzék képviselőit is magában foglaló kormány megalakítása körül folyik. Erre a BKP kormányzó partnere, a Bolgár Földműves Népi Szövetség tett konkrét javaslatot a január végi nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon, miután maga a BKP is deklarálta ilyen szándékát. Az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége azonban többször elutasította a javaslatot, mint aminek nincsenek meg a feltételei. Ugyanakkor az is köztudott volt, hogy az ellenzék azt sem nézné igazán jó szemmel, ha az Atanaszov-kormány nagyobb külföldi kölcsönért folyamodna, mert nem lát biztosítékot arra, hogy a gazdasági válság elhárítására, a gazdaság teljesítőképességének növelésére használná fel. Elvégre ez a miniszterelnök vezette azt a kormányt, amelynek működése alatt az ország nyugati adóssága 10—12 milliárd dollár lett. Most teljesen bizonytalan, hogy a lemondás nyomán mikor lesz nemzeti egységkormány. Az ellenzék válasza még nem ismeretes. klein választási programja Többpártrendszer, új alkotmány A tavalyi, szovjet parlamenti választásokon képvi- seltnél is radikálisabb, a többpártrendszer lehetőségével számoló választási programmal indul az oroszországi föderáció márciusi parlamenti választásain Borisz Jelcin, a viharos politikai pályát befutott szovjet reformpolitikus népképviselő. A választási körzetek tucatjában képviselőnek jelölt Jelcin kampányát Szverd- lovszkban, „hazai környezetben” kezdte, ahol hosszú ideig volt a területi pártbizottság első titkára. A pénteken zárult egyhetes választási kampány során körvonalazódott Jelcin választási programja. Ennek középpontjában az oroszországi föderáció politi- iCSto-, intézményrendszerének gyökeres átalakítása és egy teljesen új alkotmány kidolgozása áll. Meghatározó elem a különböző hatalmi ágak, a törvényhozói, a végrehajtói és bírói hatalom szétválasztása. Jelcin szerint az orosz- országi föderációt olyan elnöki köztársasággá kell alakítani, amely állandóan működő parlamenttel, saját alkotmány- bírósággal rendelkezik, s amelyben a kommunista párt mellett más politikai pártok is működhetnek. Az oroszországi föderációnak saját tudományos, kulturális intézményekre, sajtóra van szüksége — vélekedik a politikus. Nem kevésbé radikális Jelcinnek az az elképzelése sem, amely szerint a köztársaságban a tényleges fegyveres erők helyett elegendő lenne egy területi alapon szervezett tartalékos hadsereg is. Gazdasági téren Jelcin tj tulajdonjogi, földtörvényt és adótörvényt javasol. Szorgalmazza a veszteséges vállalatok haladéktalan felszámolását, a befektetési és hitelpolitika reformját és szabad kereskedelmi övezetek létrehozását., , Romania — igazságszolgáltatás Tettestársak A bukaresti katonai törvényszék pénteken életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Ceausescu-diiktatúra vezetői ellen indított per négy fővádlottját: Tudor Postelni- cut, Ion Dincát, Manea Ma- nescut és Emil Bobut. A tárgyalás utolsó napján aránylag gyorsan peregtek az események. A katonai ügyész súlyosbította az eredeti vádpontot, és népirtásban való tettestársi bűnrészességgel vádolta a „négyek bandájának” tagjait. Valamennyiükre főbüntetésként az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte. A védőbeszédek egybehangzóan arra összpontosítottak, hogy a vádlottak nem vettek részt aktívan a népirtásban. de rámutattak arra is, hogy passzívaknak bizonyultak abban a pillanatban, amikor adott volt a helyzet Ceausescu lemondatására. Az utolsó szó jogán a főbűnösök úgy nyilatkoztak, hogy megbánták tetteiket. A bíróság valamennyiüket népirtásban való tettestársi bűnrészesség miatt életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta. A vádlottak teljes vagyonát elkobozták, Tudor Postelnicut, Ion Dincát és Emil Bobut megfosztották katonai rangjától. Valamennyiüket eltiltották a közügyektől. A vádlottak, illetve elítéltek közül Ion Dinca tudomásul vette az ítéletet és nem fellebbezett. A többi három vádlott 10 napon belül benyújtja fellebbezését. A R0MAN0V0K HALÁLA Kalapács alá kerülnek Lón* donban az orosz cári család kivégzésével kapcsolatos dokumentumok, köztük az a Moszkvába küldött távirat is. amelyben megerősítették II. Miklós cár halálát. Az aukciók szervezésével foglalkozó Sotheby’s cég képviselője csütörtökön közölte, hogy a dokumentumokért legalább félmillió dollárt szeret nének kapni az április ."-ér megrendezésre kerülő árverésen. A Romanov csa’ád tagjainak halálával kapcsolatos anyagokat egy fehérek által felkéif személy, Nyikolaj Szokolov gyűjtötte össze, miután a cárhoz hű csapatok elfoglalták Jekatyerinburgot, ahol a vörös hadsereg katonái korábban meggyilkolták a cárt és legközelebbi családtagjait. A dokumentumokat később kicsempészték Oroszországból, s csak egy évvel ezelőtt a Sotheby’s hozta nyilvánosságra létezésüket. (Külföldi esessteBifels — egy mondatban Az afganisztáni rendezésről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt pénteken Moszkvában Eduard Sevardnadze Afganisztán moszkvai nagykövetével. A Horn Gyula magyar külügyminiszter felszólította az új bukaresti vezetést, hogy szabjon gátat az újjáéledt román nacionalizmusnak, s állítsa helyve és szavatolja az országban élő nemzeti kisebbségek, a magyarok, szerbek és a németek jogait. A Az NSZK kormánya újólag a COCOM szabályainak felülvizsgálatára szólított fel. A Pénteken kórházba szállították Todor Zsivkovot — jelentette a bolgár főügyészség, ám ennek ellenére vizsgálati fogságban marad, s folytatják ellene az ügyészségi vizsgálatot. A Eduard Sevardnadze „európai népszavazást” javasol a német egységről, mely országa számára csak akkor fogadható el, ha garanciát kap: német földről nem indul ki többé háború. A Csíkszeredán osztják szét azokat a Magyarországról érkező könyvküldeményeket, amelyeket a könyvesboltok hálózatán keresztül hoznak forgalomba. A összesen 2,3 millió dolgozó részesül béremelésben az NDIC-ban annak érdekében, hogy erőteljesebben segítse a reformok valóra váltását — közölte az NDK kormánya. Lengyel optimizmusindex Ötvenhatezer munkanélküli Közel 56 ezer munkanélkülit regisztráltak januárban Lengyelországban. Az ötszöröse a tavaly év végi adatnak, miközben alig 35 ezer állásajánlat ismert. Ezt Malgorzata Niezabitowska, a lengyel kormány szóvivője jelentette be pénteki nemzetközi sajtóértekezletén, ahol azt is elmondta, hogy különösen az újságírók közül kerülnek sokan az utcára. Egy hónap alatt 130 tollforgató vesztette el állását, nem számítva, amikor teljes szerkesztőségeket bocsátanak el a lap megszűnése miatt. Az idén eddig 12 szerkesztőség szűnt meg, kivétel nélkül anyagi nehézségek miatt. Niezabitowska szerint a kormány- program megvalósítása a várakozásnak megfelelően halad. Az infláció azonban a januárra előirányzott 45 százalék helyett akár 60-70 százalék is lehet, bár az utóbbi két hétben megkezdődött az árak fokozatos esése. A szóvivő úgy látja, hogy a lakosság hangulata 1980 óta most a legjobb. Legalábbis az úgynevezett „optimizmusindex” szerint, ami 59 százalék. Niezabitowska elmondta azt is, hogy a lengyel állambiztonsági szolgálat állományát tavaly augusztus óta 60 százalékkal, közel 5700 fővel csökkentették. Kétezren a belügyminisztériumban, illetve a rendőrségnél találtak maguknak munkát. Jelenleg ez állambiztonsági szolgálatnál — aminek a Szolidaritás a teljes felszámolását szorgalmazza — 3500-an dolgoznak. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a lakosságnak a lengyel belügyminisztérium iránti bizalma csak akkor áll helyre, ha a minisztériumot teljesen megújítják, átszervezik. « »
