Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

2

1990. FEBRUAR 26., HÉTFŐ

Százezren a választási gyűlésen

Radikális reformokat követelnek Moszkvában

Becslések szerint' legalább százezren vettek részt vasár nap a szovjet fővárosban tar tott választási gyűlésen, radi kális reformokat követelve < legfelsőbb szovjet párt- és ál lami vezetéstől.

A rendkívüli rendőrségi ké szültség közepette lezajlót gyűlés környékét és a moszk vai „nagykörút” valamennyi, ; városközpont felé vezető utcáját teherautókkal torlaszoltál el, több helyütt pajzsos, sisakos rendőrök alkottak kordont (17 ezer rendőr mellett töbt belügyi egység is készenlétber állt vasárnap Moszkvában.)

A fővároson kívül 20 másil Városban voltak még megmozdulások, ezek közül a minszk tűnt ki 100 ezer résztvevővel A szverdlovszki 10 ezres megmozdulás vendégszónoka í „hazalátogató” Borisz Jeleit volt. Leningrádban a szervezői meghátrálása után csupán 1( ezresre sikeredett gyűléser élesen bírálták a helyi párt,vezetést, s név szerint BoÍísí Gidaszpov első titkárt. Sztav- ropolban (Gorbacsov szülőhelyén) százan vettek részt a demonstráción.

Az esti órákig egyedül i moszkvai Puskin térről jelentettek kisebb rendbontást. It 200 főnyi tömeg gyűlt össze, s a rendőrséget provokáló fiatalok közül tízet őrizetbe vettek

A békésen lezajlott moszkvai központi megmozduláson erőteljesen bírálták a szovjet vezetést, s egyebek között Gorbacsov és Ligacsov, valamint a teljes pártvezetés lemondását követelték. A gyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a peresztrojka egy helyben topog s újabb lendületre van szüksége, amit egyebek között a tanácsok tényleges hatalmánál erősítése szolgálhat. Jurij Áfa- naszjev képviselő beszédéber tehetetlenséggel vádolta e Rizskov-kormányt, amely megítélése szerint parlamenti megerősítése óta semmit nem tett a gazdaság helyreállítása, az ellátás érezhető javítása érdekében.-k

Három szovjet szövetsége: köztársaságban, Moldavában Kirgíziában és Tádzsikisztánban szerveztek vasárnapra parlamenti és helyhatósági választásokat.

A legnagyobb figyelmet e területek közül Moldava érdemli ki, hiszen itt haladt leginkább előre az átalakítás, tett szert jelentős befolyásra a köztársaság függetlenségét s a Romániához való esetleges csatlakozást szorgalmazó népfront, s számos párt alakult. A kisinyovi parlament 380 mandátumáért 1892 képviselőjelölt verseng, így egy helyért átlagosan öten vetélkednek. Egy kisinyovi választási körzetben például 19 jelöltet jegyeztek be a jelölőbizottságnál. A jelöltek többsége értelmiségi, a munkások aránya köztük alig éri el a négy százalékot, míg 9,5 százalékuk kolhozparaszt.

A kirgíziai és tadzsikisztáni

választások azonban még inkább a „pangás éveit" idézik. Dusanbéban például az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megtartják-e a szavazást a rendkívüli állapot előírásaira való tekintettel, de a helyzet fokozatosan normalizálódott, s így a szavazók az urnák elé járulhatnak. Kirgíziában sok körzetben csak egy jelöltet állítottak, ami még a szovjet hír- ügynökség értékelése szerint is puszta formalitássá alacío- nyítja le a választást.

A köztársasági választások hivatalos eredményei a hét közepére várhatók, akárcsak a szombaton megtartott litvániai választások mérlege.

A magyarságnak joga van az anyanyelvű oktatásra

Tőkés László lett a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Erről a szövetség harmadik országos küldöttértekezlete döntött, amely szombaton és vasárnap Sepsiszentgyörgyön tanácskozott.

A küldött-találkozó befejező napján, vasárnap az általános vitával folytatódott a munka. Kifejezésre jutott, hogy a szövetségnek szorosabbra kell fűzni sorait és egységesebben kell felsorakoztatnia a romániai magyarságot a kisebbségi jogok érvényre juttatásáért. Hangsúlyozták, hogy a kiseb,b- ségi jog és kisebbségi politika elválaszthatatlanok egymástól. A magyarságnak tehát joga • az anyanyelvű oktatás folytonos fejlesztéséhez, a kisebbségi kulturális autonómia alkotmányos biztosításához, méltányos érdekképviselethez a demokratikus Románia új államhatalmi szerveiben és az államigazgatásban.

Biztosítani kell az anyanyelv szabad használatát minden területen. Kifejezték: a romániai magyarság az egyetemes magyar nemzet részének tekinti magát, de elutasítja a határrevízió veszedelmes ábrándját, és küzd azért, hogy a határok ne szigetelhessék el az erdélyi magyarságot az anyanemzettől. A kisebbség

A BKP halogatja a reformokat

Tiltakozó tömeg Szófiában

Vasárnap délután tartotta negyedik, minden eddiginél nagyobb, impozánsabb tiltakozó tömeggyűlését Szófiában az ellenzéki bolgár Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ). Az egyik szervező által kétszáz- ezresnek minősített tömeg a főváros központjában, a Szeptember 9-e téren, a Dimitrov- mauzóleum és a pártközpont közelében — amelyet az egyik szónok javasolt Demokrácia térré átkeresztelni — mintegy három órán át hallgatta a DESZ képviselőit, akik főként amiatt tiltakoztak, hogy a BKP továbbra is akadályozza a totalitárius rendszer lebontását, halogatja a reformokat, akadályozza a kerekasztal sikerét, megkísérli átmenteni saját „nomenklaturistáit”,

A leggyakoribb skandált jelszavak: Le a BKP-val.

Gyilkosok. Demokrácia. Demagógok, demagógok. Európa, Európa. Egység, egység. Ez utóbbival azt a bejelentést nyugtázták, hogy a BKP-ból két hete kiszakadt és Alternatív Szocialista Párt néven önálló pártot alakított személyiségek most először vettek részt az ellenzék tüntetésén. Az „Európa, Európa” kiáltással arra a követelésre reagált a tömeg, hogy Bulgária közeledjék az EGK-hoz.

Az olykor szélsőségesnek tűnő jelszavak és szónoklatok valójában nem gyűlölködő,

még csak nem is elkeseredett hangulatot takartak. A BKP volt — és jelenlegi — vezetőitől mindig megkülönböztették a tagság jóhiszemű tömegét. „Egymillió kommunistával és egymillió muzulmánnal egyazon vonaton megyünk a demokrácia felé” — mondotta az egyik szónok, sürgetve a törvényt, amely visszaadná végre a törökök és muzulmán bolgárok eredeti nevét.

Horogkeresztek

Wroclawhan

Neofasiszta

huligánok

Megsérült egy afrikai diák, amikor szombaton a lengyel- országi Wroclawban neofasiszták és börfejűek támadtak rá arra a mintegy 200 afrikai diákra, akik Nelson Mandela, a fekete bőrű polgárjogi aktivista kiszabadulását ünnepelték.

A lengyel televízió közlése szerint a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia, hogy megfékezze a horogkeresztes zászlókat lobogtató, botokkal és üvegekkel felszerelkezett, fajgyűlöletet szító jelszavakat skandáló huligánokat.

A rendfenntartó erők több garázda személyt őrizetbe vettek.

egyéni és kollektív jogainak ismételt hangoztatásával egyidejűleg elítélték azokat a nacionalista tendenciákat, amelyeket szeparatista célzattal képviselnek egyes körök, hogy a román—magyar közeledés útjába gátakat állítsanak.

Beszámoltak . a résztvevők arról, hogy a korábban nyilvánosságra hozott szándéknyilatkozat szellemében elkészítik az RMDSZ programját, amely meghirdeti a választások előtti időszakra, és azt követően az érdekvédelmi szervezet céljait, távlatait. Sepsiszentgyörgyön külön munkabizottság kezdte meg ennek a dokumentumnak a szövegezését, de a munkát tovább folytatják Kolozsvárott, és a programnyilatkozatot március 10- ig a szervezeti szabályzattal együtt készítik, és azt követően nyilvánosságra hozzák.

A küldöttértekezleten közölték: a szövetség ideiglenes intézőbizottsága befejezte tevékenységét és megválasztották a 11 tagú országos elnökséget, amely az április 7-én és

8-án Nagyváradon tartandó első kongresszusig vezeti, irányítja a magyarság képviseleti szervének munkáját. Megalakították a szövetség háromtagú titkárságát, amelynek vezetőjévé Bitay Ödönt választották. Ezenkívül tanácsadó testületet is létrehoztak, amelynek vezetője Király Károly lett.

A Valóság című romániai hetilap szombaton megjelent száma élesen bírálja Petre Roman miniszterelnököt párizsi kijelentéséért. „A francia fővárosban adott mellbeverő nyilatkozata ugyanis a nemrégiben még hivatalos állampolitikai rangra emelt magyar- ellenesség zord évszakát idézte emlékezetünkbe, s szavaiból mintha a nacionalizmus szele áradt volna, hogy lefagyassza a forradalom forró napjaiban oly reménykeltőén kirügyező román—magyar megbékélés zsenge hajtásait” — írja a lap.

A továbbiakban ezeket szögezi le: „Miniszterelnökünk nacionalista nyomásnak nevezte a hetven éven át elnyomott romániai magyar kisebbség ama jogos követelését, hogy állítsák vissza a diktatúra esztendeiben erőszakosan elrománositott magyar iskolákat, líceumokat. Mi több, ez alkalommal büszkén vallotta, hogy nem engedtek a román és magyar tannyelvű iskolák különválasztására vonatkozó kéréseknek. Petre Roman úr ugyanis nem helyesli az Er- dély-szerte, de Bukarestben is komoly feszültségeket okozó iskolaügy megoldásának tannyelvek alapján történő erőltetését.

A diplomácia árnyalt szó- használatáról köznyelvre fordítva mindez annyit tesz: ellenzi a magyar iskolák visszaállítását. Megdöbbentő kijelentése, miszerint az oktatásban a tannyelv nem lényeges szempont, alighanem majd forradalmasítja világszerte a tanügyi tevékenységet.”

Tizenegy párt a területi listán

Kezdődhet az igazi küzdelem

(Folytatás az 1. oldalról.)

Éjfél után egy perccel a Pest Megyei Területi Választási Bizottság és az ügyelet befejezte a munkáját. Megkezdődhet az igazi választási küzdelem a Parlamentbe jutásért. Megyénkben 11 párt területi listával és számos — a későbbiekben nyilvánosságra hozott — egyéni képviselőjelölttel harcolhat a szavazatokért. Nem lesz könnyű a választás. A 7. számú választókerületben, Monoron például 15 jelölt indul a választáson, Aszódon, az 5. számú választó- kerületben pedig csupán a független jelöltek száma öt.

K. E.

 hatok három kívánsága

Elgondolkodtató így, választások előtt, mennyire azonos egy személyiség azzal a párttar, szervezettel, amelyet képvisel. Kire szavazzak? Arra, aki emberileg rokonszenves nekem, de olyan szervezet támogatja, amellyel nem szimpatizálok, vagy arra, akit emberileg ugyan nem becsülök, de azok közé tartozom, akiket ö képvisel?

Ez a dilemma jellemezte Szentendrén péntek este a helyi képviselőjelöltek bemutatkozását követő lakossági vitát. Bár óriási jelvénykiállítás tanúi lehettünk, hiszen a jelenlévők — mármint a hallgatóság — körében mindenki a hajtókákra gombostűzte politikai meggyőződését, mégsem alakultak ki egységes frontok a nézőtéren, azonos pártból valók is támadták egymást. Érdekes volt hallgatni, ahogyan az MSZP vagy az SZDSZ egyik-másik tagja kérdésével saját jelöltjét szorította sarokba, vagy ahogyan az MDF jelöltje válaszával kifigurázta szőrszálhasogató kérdéséért azt a hallgatót, aki szintén MDF-tag volt.

Ennek talán örülni kell, hiszen némiképpen az emberek elfogulatlanságát, igazságkeresését tükrözi. Ugyanakkor a jelöltek között akadtak, akik szívbaj nélkül hajlandók voltak eltérni pártjuk vonalától, ha úgy látták, ezzel rokon- szenvet váltanak'kr^néKTlfé- vők többségéből. De hát mindenütt 'akadnak olyanok, akik a szavazatok megszerzését, a parlamentbe való bejutást előbbrevalónak tekintik, mint az őket küldő csoportosulás képviseletét.

Nézzük a jelölteket! Heten szerezték- meg a kellő számú kopogtatócédulát, a végső küzdelem tehát közöttük fog eldőlni. Közülük hatan jöttek el, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelöltje, Várhegyi Sándor ugyanis nem tudta már lemondani pilisszentlászlói szereplését, az emberek várták őt a helyi jelölőgyűlésre.

A vitát a Petőfi Hagyományőrző Egyesület vezette. A megjelent hat képviselőjelölt először egy kvízjáték ízű feladatot kapott, öt percben be kellett mutatkozniuk, és fel kelleti sorolniuk három olyan helyi jellegű problémát, amelynek érdekében először interpellálnának a parlamentben. Az öt perccel az időmegtakarítás volt a szervezők célja, mivel azonban a szereplők nem értették meg egykönnyen a feladatot, további 15 percre

volt szükség, amíg elmagyarázták nekik. Ennek eredményét az elhangzottak sorrendjében idézem.

Szalai András, a Fiatal Demokraták Szövetsége által támogatott független jelölt, 36 éves építészmérnök, művészettörténész a Parlamentben a demokratikus játékszabályok megteremtése és a demokrácia pontos definiálása érdekében interpellálna, valamint a Dunakanyar általános problémái ügyében.

Dr. Széli Péter harmincöt éves ügyvéd szerint a három cél a kamatadó eltörlése, a félbemaradt, vízlépcső eltüntetése és a világkiállítás újratárgyalása. Ezek csak részben helyi problémák, de a képviselő feladata nem a helyi ügyekben való eljárás, mert ez az önkormányzatok feladata lesz, hanem az, hogy a törvényhozást olyan irányába befolyásolja, amely atomatiku- san megoldja majd a helyi gondokat,,

Miákich Gábor, a Magyar Szocialista Párt jelöltje, harminchárom éves gépészmérnök, megválasztása esetén a költségvetési reform és az új adótörvény érdekében szólalna fel. valamint szorgalmazná a Duna melletti települések vízbázisainak védelmét, mivel mostanáig a hátrányok kizárólag a helyi lakosságot érintették, míg a haszon máshová került.

Vicsotka Mihály újságíró három kívánsága a Dunakanyar és a turizmus viszonyának tisztázása, hogy a települések normálisan nézzenek ki, és ne rohadjanak úgy, mint a szentendrei főtér, a főútra pedig alul- vagy felüljárót álmodott a gyerekeknek.

Bindorffer Györgyi, az SZDSZ jelöltje az Akadémia Kiadóban dolgozik mint lexikonszerkesztő. Célja a vízlépcső problémájának végleges megoldása, a csatornázás, a nyári vízkorlátozások jó megoldása, és hogy szűrőbuszok segítségével a legkisebb falvakban is legyen lehetőség laboratóriumi és orvosi vizsgálatok elvégzésére. Fő célkitűzése, hogy a Dunakanyar fejlesztése elsősorban az itt élők szempontjai szerint történjék.

Dr. Philippovics Károly nyugdíjas jogász, a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje. Megválasztása esetén ' a kórházért, az iskoláért és a műemlékvédelemért emelné fel szavát.

A bemutatkozásokat a közönség kérdései követték. A magántulajdonra, a munkanélküliségre, a hadsereg további sorsára, a B-listázásra vonatkozott a legtöbb. A képviselőjelöltek a késő esti órákig kitartóan válaszoltak mindegyikre. Nem irigylem a szentendreieket, nehéz dolguk lesz, mivel mind a hét képviselőjelölt igen nagy emberszeretetről, intelligenciáról, lokálpatriotizmusról, tisztességről és ügybuzgalomról tett tanúbizonyságot. En biztosan nem tudnék választani közülük.

Szegő Krisztina

Negatív helyett pozitív szavazás

Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka tud arról, hogy március 25-én lesznek a választások. Azok aránya azonban, akik azt is tudják, hogy egyéni jelöltre és pártlistára is kell szavazni, nem éri el az 50 százalékot.

A szavazás módja valóban eltér az eddigi gyakorlattól.

Tavaszi munkák - télen

Egész éves elfoglaltságot jelent a szőlő gondozása. A kedvező idő előbbre hozta a rügyek kipattanását, ezért halaszthatatlanná vált a tavaszi metszés a Monori Állami Tangazdaság ültetvényein is. Képünkön Hubika József Sajószcntpéterről érkezett, hogy szakszerű munkájával segítse az idei jó termést

(Erdősi Ágnes felvétele)

A választók ugyanis szavazataikat kétféle szavazólapon adhatják le. Az egyiken arról dönthetnek, hogy ki legyen az a személy, akit az egyéni választókerületük országgyűlési képviselőjének kívánnak választani, a másikon pedig arról, hogy melyik párt területi listájára adják voksukat. A korábbi negatív szavazást (a nem kívánt jelölt nevét ki kellett húzni) felváltja a pozitív szavazás: a jelölt, illetve a párt neve mellett lévő négyzetbe kell egy „plusz” jelet elhelyezni. Szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, illetve listára lehet, megjelölve azt a jelöltet, illetőleg listát, akire, illetve amelyre a választópolgár a voksát adja. A pártok által állított listák zártak, tehát csak a lista egészére lehet szavazni.

Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha nem szavaznak ennyien, vagy ha egyik jelölt sem kapta meg az ötven százalékot, akkor második fordulóra kerül sor. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott.

a