Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
2 1990. FEBRUAR 24., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSEM Növekednek a feszültségek Ismét súlyos teherpróbák előtt a szovjet peresztrojka Túl gyors lenne a német egyesülés bonni menetrendje ? Ingerült washingtoni figyelmeztetések Samir címére Altalanos PILLANATKÉP Tádzsikisztán és Azerbaj- dzsán eseményei a héten nem szolgáltattak szalagcímes, első oldalas drámai szenzációkat a világsajtónak. A korábban oly véres nemzetiségi viszályok által sújtott területeken továbbra is rendkívül feszült a helyzet, s bármikor ismét pogromok robbanhatnak ki, hiszen a viszonylagos rendet elsősorban az odavezényelt csapatok biztosítják. A fő figyelem a héten az OSZSZK-ra és Litvániára terelődött át, ahol parlamenti választásokat tartanak. A kis balti köztársaságban több párt verseng a szavazatokért, s ilyen eseményre — mint a hírügynökségek rámutatnak — első ízben kerül sor 1917 óta. egy Szovjetunióhoz tartozó területen. Újdonság az is, hogy csaknem valamennyi, a választáson részt vevő litván párt elkötelezte magát a köztársaság függetlensége mellett, s ebbeli programjukban csak olyan eltérések mutatkoznak, hogy mikor és hogyan lehet elérni ezt a célt. E pártok sorában ott van a Litván Kommunista Párt is, amely a múlt év decemberé- 'ben már kinyilvánította, hogy az S2yKP-től függetlennek"te- ikinti magát. Hírmagyarázók •szerint e pártnak emiatt nagy esélye van a választáson való ' jó szereplésre, s lehetséges, hogy fej fej melletti lesz az eredménye a Sajudisszil, amely több, azonnali függetlenséget követelő új pártot tömörít széles tömegmozgalomban. Ami az orosz föderációt illeti, ott a választások március 5-én lesznek, de a feszültség rendkívüli, mivel vasárnapra nagyszabású tüntetést hirdettek meg, s mind a peresztrojka hívei, mind pedig a visz- szahúzó elemek attól tartanak, hogy provokációk folytán az események ellenőrizhetetlenné válnak. Moszkvában a felvonulást a radikálisabb reformok hívei a Kreml falai körül akarták megrendezni, s a főváros centrumában tervezték a megmozdulást. A moszkvai városi tanács viszont csupán ahhoz járult hozzá, hogy az akciót a városközponton kívül, három különböző helyen tartsák. Szélsőséges, ultranacionalista szervezetek — köztük a hírhedt Pamjaty — közölték, hogy ugyanazon az útvonalon, amelyet a reformereknek engedélyeztek, ők is megjelentetik aktivistáikat, így összetűzésekre van kilátás. Ez késztette a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, majd az SZKP Központi Bizottságát, hogy felhívással forduljon a munkásokhoz, a néphez, s figyelmeztessen, ha nem akadályozzák meg a rendbontásokat, annak beláthatatlan kö- vekezményei lesznek, s arra szólít fel, hogy ne engedjenek teret a peresztrojkaellenes elemek demagógiájának. A drámai felhívások is tükrözik, hogy az átalakítás politikája ismét súlyos teherpró- ba elé került. Úgy tűnik, hogy a konzervatív elemek — amelyeknek ellenállását a legutóbbi központi bizottsági ülésen sikerült megtörni a reformerek által sürgetett elnöki rendszer ügyében — most a legfelsőbb tanácsban próbálnak „törleszteni”. Arról van sró, hogy a legfelsőbb tanácsnak kell kidolgoznia a leendő államelnök számára rendkívüli hatáskört biztosító törvényjavaslatot és összehívatnia a népképviselők kongresz- szusának ülését. Ez az utóbbi testület illetékes ugyanis az alkotmányt érintő döntésekben. A konzervatívoknak sikerült megakadályozniuk, hogy sürgősségi alapon összehívják február 27-re a népképviselők kongresszusát, s jelenleg az elnöki rendszerről szóló törvényjavaslat megrekedt a legfelsőbb tanács bizottságaiban. Ugyanígy az egyes tagköztársaságoknak nagyobb önállóságot és a kiválási jogot részletesen szabályozó indítvány szövegét is egyelőre csak a bizottsági tagok között körözik a legfelsőbb tanácsban. A helyzet Ismerői ezek után attól tartanak, hogy ha vasárnap a tüntetések elfajulnak a szélsőséges elemek fellépése nyomán, ezt a konzervatív elemek újabb „érvként” használják fel a reformerők visszaszorítására. Így a „rend fenntartásának” jelszavával még inkább hátráltathatják az átalakítás soron következő lépéseit. BALETTDIPLOMACIA tárainak garantálása. Varsó azt követeli, hogy határozottan mondják ki Bonnban: az egységes német állam szentnek és sérthetetlennek tekinti az Odera—Neisse határt. Kohl kancellár viszont azzal, érvel, hogy erre csak az új állam kormánya és parlamentje tehet ilyen kötelező nyilatkozatot. Természetes, hogy Varsót ingerli mindez, s igényt formál arra, hogy csatlakozhasson a 4+2-es tárgyalásokhoz, és hogy békeszerződést kössön N émetországgal. A második világháború utáni időszakban most teremtődtek meg először a valós feltételek a katonai szembenálláson alapuló európai erőegyensúly idejétmúlt modelljének fokozatos leépítésére — hangsúlyozta Mihail Moiszejev hadseregtábornok, szovjet vezérkari főnök, a szovjet hadsereg napja alkalmából adott pénteki moszkvai fogadáson. Moiszejev hangoztatta, hogy Varsói Szerződés tagországaival kötött szerződések alapján a Szovjetunió kész a határain kívül állomásozó csapatait hazahívni vagy számukat csökkenteni. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió jelenleg nagyszabású egyoldalú csapatcsökkentést,hajt végre, és mérsékelte a nagyszabású hadgyakorlatok számát is. MELYIK VALUTAUNIÓ? Így nevezi franciás szellemességgel az AFP hírügynökség Kohl kötetlen megbeszéléseit, amelyeket a nagyhatalmak fővárosaiban folytat néhány hét óta. A bonni kancellár február 9-én Mihail Gor- bacsovval, 15-én Francois Mit- terrand^nal folytatott eszmecserét, s ezen a hét végén Camp Davidben Bush elnök vendége lesz. Márciusban a „balettdipomácia” a camb- ridge-i nyugatnémet—brit csúcstalálkozóval folytatódik, majd Konstanzban kerül sor a Spanyolországgal tartandó legmagasabb szintű párbeszédre. Kohl tanácskozásai bármennyire is „kötetlenek”, témájuk nagyon is ugyanaz: a német kérdés. Pontosabban: annak kipuhatolása, hogyan vélekednek az egyes fővárosokban az egyesülés Bonn ál- tal oly hőn óhajtott gyorsított menetrendjéről s azokról a biztosítékokról, amelyeket a jövendő egységes Németország nyújtana. Vagyis a bonni kancellár tulajdonképpen eszmecseréivel azt a 4-{-2-esnek nevezett konferenciát készíti elő, amelyet a „nyitott égbolt” ottawai tárgyalásain határoztak el. Ezen a 4+2-es tanácskozáson a második világháborúban győztes Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, valamint a két Németország vesz részt, és a német egyesülés biztonságpolitikai oldalára fogad el intézkedéseket. A német egyesülés jogát egyetlen fővárosban sem kérdőjelezik meg, s így Moszkvában sem. De — mint Gorbacsov legutóbb egy interjúban rámutatott — az egyesült Németország miatt nem borulhat fel a jelenlegi európai katonai egyensúly. Bonn és NATO- partnerei ragaszkodnak ahhoz, hogy az eljövendő állam a nyugati katonai szövetség része legyen. Kohl erre nézve kijelentette, hogy arra garanciát vállalnak, hogy sem NATO-csapatok, sem pedig NSZK katonai erők nem vonulnak be az egyesülés után sem a mai NDK területére, így szerinte nem változik meg a katonai egyensúly. Ezzel szemben Berlinből olyan javaslat érkezett, hogy vonják össze alacsonyabb létszámszinten a függetlenné vált NDK és NSZK katonai erőket, és ezek lássák el majd közösen az új állam védelmi feladatait. Ezekben a kérdésekben még heves viták várhatók. Egy másik „kényes téma” a jelenlegi bonni vezetés számára, Legyelország nyugati haTöbb NATO-állam — elsősorban a kisebbek — is kifejezték elégedetlenségüket azzal, hogy nem kapnak kellő beleszólási jogot az egyesült Németország katonapolitikai következményeinek mérlegelésébe és az eljövendő biztonsági intézkedések kimunkálásába. Hollandia és Belgium kormánykörei attól tartanak, hogy a négy nagyhatalom „átnyúl a fejük felett”, és nélkülük hoz döntéseket. „Washington nyomasztó NATO- túlsúlyáról beszélnek Hágában és Brüsszelben, s arról panaszkodnak, hogy gyér a velük való konzultáció. Egy másik aggodalom, hogy o német egység gyors megvalósítása hátráltatja majd az Európai Közösség 1992-re tervezett integrációs folyamatát. Genscher külügyminiszter jelenleg, hogy ezeket az aggályokat eloszlassa, „megnyugtató körutat” tesz több országban. Eddig azonban kevés eredménnyel. Rómában például azt vetették fel, hogy a német márkák egyesítése veszélyezteti a nyugat-európai pénzügyi uniót. Olasz részről kárhoztatják azt a sietséget és módot, ahogyan Bonn erőlteti az egyesülést, és kész tények elé állítja partnereit. De Mi chelis külügyminiszter így fogalmazott: a német egyesülést be kell illeszteni Európa politikai egyesülésének folyamatába, amelyen belül az EGK (a Közös Piac) politikai unióvá fejlesztése a fő cél. Vagyis szerinte 1944 előtt nem kerülhet sor Németország egyesülésére. Több NATO-or- szágnak az a véleménye, hogy egy új. Helsinki típusú csúcs- értekezlet elé kellene utalni ezeket a kérdéseket... KEMÉNYEBB HANG Bush elnök és Baker kül ügyminiszter szokatlanul kemény hangnemet ütött meg az izraeli kormánnyal szemben, éppen Arens külügyminiszter washingtoni látogatásának előestéjén. Az izraeli diplomácia „első számú embere” azért érkezik az Egyesült Államokba, hogy eszmecserét folytasson egy amerikai—izraeli—egyiptomi külügyminiszteri tárgyalásról, amelynek arról kellene döntenie, hogy ki képviselje a Tel-Aviv által megszállt területek palesztin lakosságát, és hogyan bonyolítsák le ott a választásokat. Mindez a Washington által szorgalmazott békefolyamat kezdete lenne, Mint azonban kitűnt, Arens üres kézzel, felhatalmazás nélkül érkezik Washingtonba. Sőt Tel-Aviv megkeményítette eddigi békülékenyebb álláspontját, és új zsidó településeket szervez a megszállt területeken, kiélezve ott ezzel az amúgy is robbanékony helyzetet. Bush és Baker a telepi tések leállítását követelte, azt, hogy Samir kormánya hatékonyan kapcsolódjon be Washington által sürgetett békefolyamatba. Árka' István A Szovjetunió a csapatcsökken lésekről Az érdekek egyensúlya A szövet tábornok kifejtette, hogy az átfogó biztonságra törekedve nem az erőegyensúlyból, hanem az érdekek egyensúlyából kell kiindulni. Az új politikai gondolkodás jelentősen bővítette a Szovjetunió érdekeinek politikai eszközökkel történő biztosítását — mondta. Mindazonáltal addig, amíg a világ fegyverkezik, a Szovjetuniónak megbízható védelmi képességre van szüksége — közölte Mihail Moiszejev. Biztosítsák a létminimumot Mongol követelések A létminimum kötelező biztosítását, a nyugdíjak felemelését és bérminimum megállapítását követelte a kormánytól a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsa. A tanács plenáris ülésén elfogadott, s a minisztertanácsnak megküldött nyilatkozatban a szakszervezetek elengedhetetlennek tartják az árképzés állami ellenőrzését, az árváltozások bevezetés előtti nyilvánosságra hozatalát és az ellátás javítását. Csehsz!ovákia mint társult tag Havel amerikai tapasztalatairól A prágai kormány úgy véli, hogy az amerikai csapatok nyugat-európai jelenléte staFinnország is Jóvátételt kér ? A lappföldi háborús károkért Ha a német egyesítés megtörténik, lehetséges, hogy Finnország is benyújtja jóvátétel! igényét a Lappföldön okozott német háborús károkkal kapcsolatban — a kártérítési összeg nagyságáról azonban nem szólt a finn külügyminisztérium jogi osztályának vezetője, aki pénteken nyilatkozott az esetleges követelési szándékról. — Ha más országok előhozakodnak hasonló, eddig be- nyújt(hat)atlan számláikkal, akkor mi is a tárgyalóasztalhoz ülünk. Más kérdés, hogy mennyire lesz eredményes ez az igénybejelentés — mondta. Az 1953-as londoni megállapodás szerint sem az NSZK, sem pedig az NDK nem kötelezhető arra, hogy a háborús tartozásokról tárgyaljon — egészen addig, amíg a háborúval kapcsolatos más kérdéseket, köztük az egyesítést nem rendezik. Finnország 1941—44 között a náci Németországgal együtt harcolt a Szovjetunió ellen, de az 1944. szeptemberében Moszkvában megkötött szovjet—finn fegyverszüneti egyezmény arra kötelezte a korábbi csatlóst, hogy oszlassa fel a fasiszta szervezeteket, és űzze ki a németeket az ország területéről. Önálló állam kíván tenni Fegyverek a kontráknak • Reagan titkos akciói Ronald Reagan volt amerikai elnök tanúvallomásában elismerte, hogy titkos akciókat rendelt el az „Irán—kontra“- ügyben, de tagadta, hogy a törvénysértő akciókra utasította volna fehér házi munkatársait. Reagan kihallgatását volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Poindexter tengernagy kérte, aki hamarosan bíróság elé áll az ügyben játszott szerepe miatt. Poindexter és társai (az érvényben lévő tilalom ellénere) titokban fegyvereket szállítottak Iránnak, s a vételárból — ugyancsak törvénysértően — a nicaraguai kontrákat fegyverezték. Az ügy több szereplőjét, köztük Oliver North alezredest a perben már elmarasztalták, bár a büntetésék igen enyhék voltak. A 79 éves volt elnököt a nyilvánosság kizárásával hallgatták ki, majd újságírók pénteken megtekintették a videofelvételt. Az elnök tagadta, hogy bármifajta törvény- sértésre utasította volna beosztottjait, akik azonban már korábban ismételten jelezték: bilizálja a nemzetközi helyzetet. Mindazonáltal meggyőződése szerint a jövendő Európa stabilitását nem katonai erőkre, hanem olyan új biztonsági rendszerre kell alapozni, amely fölöslegessé teszi, hogy bármely ország területén idegen csapatok állomásozzanak. Így foglalta össze csütörtökön a csehszlovák kormány álláspontját az amerikai csapatok európai szerepéről és az új európai biztonsági rendszerről Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Az Egyesült Államokban tartózkodó csehszlovák vezetők — Václav Havel államfő, Mariin Calfa kormányfő és Dienstbier — csütörtökön ív’su> Yorkba látogattak, és ott sajtóértekezleten összegezték az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszéléseik tapasztalatait. Havel elmondta, hogy George Bush amerikai elnökkel megvitatta az amerikai csapatok európai szerepét, és „jobban megértették egymást, mint bárki gondolná”. A német egységről szólva a sajtóértekezleten Havel kifejtette, hogy az egyesülés összeurópai tárgyalások eredménye kell legyen. Marian Calfa kormányfő egyebek között arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Csehszlovákia a társult tag státusáért folyamodott az Európai Gazdasági Közösséghez. Észt függetlenségi nyilatkozat Az észt parlament Észtország tényleges függetlenségének helyreállításáról, a többpártrendszer észtországi bevezetéséről döntött pénteken véget ért ülésén. Tallinn egyben jelezte szándékát: önálló államként kíván részt venni a Helsinki—2 találkozón. Az észt legfelsőbb tanács határozatban szólította fel a népi küldöttek kongresszusát, hogy kezdjen tárgyalásokat Észtország függetlenségének helyreállításáról a köztársasággal, és az 1920-as tartui békeszerződés alapján de facto is ismerje azt el. A tallinni parlament már ki is jelölte a Moszkvával folytatandó tárfi események - egy mondatban Az Egyesült Államok tíz százalékkal kívánja csökkenteni az Ázsiában és a csendes-óceáni térségben állomásozó haderejét — jelentette ki pénteken a Tokióban tartózkodó Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. A Brüsszelben pénteken délután nemzetközi eszmecsere kezdődött arról, hogy milyen legyen a „Nagy Európa” biztonsága. A Háromnapos hivatalos látogatásra pénteken Hanoiba érkezett Ronald Dumas francia külügyi államminiszter. A francia diplomácia vezetője hét év után tesz látogatást az ázsiai országban. A Nicaraguába utazik a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy megfigyelőként jelen legyen a vasárnapi választásokon — tudatta a londoni székhelyű szervezet pénteken kiadott közleménye. A A délnyugat-kínai Jünnan tartomány fővárosának, Kunmingnak a közbiztonsági szervei kémkedés vádjával őrizetbe vették Ariumra Fumio japán diákot, majd a megfelelő vizsgálat lefolytatása után úgy döntöttek, hogy kiutasítják Kínából. A Felrobbant az indítás után egy francia gyártmányú Ariane rakéta, amelynek két japán mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia. A Németország egyesítésének kérdését meg kell vitatni a NATO-ban, az Európai Közösségben és a nel- sinki záródokumentum 35 aláírójának csúcstalálkozóján is — jelentette ki pénteken Margaret Thatcher brit kormányfő Giulio Andreotti miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit követően. gyalásokon részt vevő küldöttséget. Az észt kormány szóvivője, Leiv Seer közölte azt is: Moszkvában Arnold Rüütel, az észt legfelsőbb tanács elnökségének elnöke e héten nyújtotta át a köztársasági parlament február 2-án kelt függetlenségi nyilatkozatát Mihail Gorbacsovnak. Gorbacsov és Rüütel átfogó eszmecserét folytatott a kérdésről, ennek részletei azonban egyelőre nem ismeretesek. Észtország, más balti államokhoz hasonlóan, jogtalannak tekinti a Molotov—Rib- bentrop paktumot, és a köztársaságnak a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról hozott döntést, és ennek alapján igényli függetlenségének helyreállítását. Kampányok Oktatás — politikusoknak Két héttel a magyar választások előtt nyugati szakértők újabb politikai szemináriumot tartanak Budapesten — ám ezúttal valamennyi nagyobb párt részére, beleértve az MSZP-t is. A „Kampányok és választások” című amerikai szakfolyóirat — meghívásra — amerikai, kanadai, argentin és nyugatnémet szakértőket küld Budapestre, hogy átadják tapasztalataikat a magyar politikusoknak. A kétnapos szemináriumon — a Közgazdaságtudományi Egyetemen — az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt és az MSZP képviselői vesznek részt. nyilvánvalóan nem vállalkoztak volna a nagy horderejű lépésekre, ha nem tudták volna maguk mögött az elnöki szándékokat.
