Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Ára: 5,$0 forint 1990. FEBRUÄR 23., PÉNTEK Kényszerszakgidságir esz GuftogyariBcin Minden bizonytalan Aki figyelemmel kísérte a járműipari vállalatok sorsat, az bizonyára egy cseppet sem lepődött meg azon a múlt heti híren, miszerint a rubelexport­stop miatt kilátástalan hely­zetbe került Ikarus leállt. Ez érzékenyen érintette szállítóit is, köztük a Csepel Autógyá­rat. A járműgyárban szintén „bedobták a törülközőt”. g] Hány embert küldtek kényszerszabadságra? — kér­deztem Fekete Miklós igazga­tót. — Ezen a héten hatszázhu- szonhatan maradtak otthon, s hatszázkilencvenhatan dolgoz­nak. A jövő héten — március elsejéig — már csak kétszáz- hetvenhatan veszik fel a mun­kát, s ezernegyvenhatan pedig kényszerűségből pihennek. Ez már felgőznek sem nevezhető, annál is rosszabb. (ü Kényszerszabadság ide­jére mennyi bért kapnak a dolgozók? — Az első héten a fizikaiak és nem fizikaiak is úgyneve­zett besorolási bért kaptak — ez 100 százalékos. A második öt napot a saját szabadságuk terhére vették ki, a jövő hé­ten pedig az alapbérük nyolc­van százalékát kapják kézhez. Azt hiszem, nem kell különö­sebben ecsetelnem, hogy mi­lyen most nálunk a hangu­lat... 13 Valóban nem, hiszen ez kevés a megélhetéshez. Sokan elmentelv már? — Csak egy-két ember tá­vozott tőlünk. Az az igazság, hogy nincs hová menniük, a közelben nemigen találnak munkát. Mások — például a Pestvidéki gépgyáriak is — bajban vannak. g A szorult helyzetből lát­nak valamiféle kiutat? — Sajnos egyáltalán nem, a jövőnk teljesen bizonytalan. Az utóbbi évtizedek legnehe­zebb időszakát éljük át. Félő, hogy a kiútkeresés lassú fo­lyamat lesz. H A bankok mit szólnak hozzá, hogy ilyen szorult hely­zetbe kerültek? — Biztosan levonják a megfelelő konzekvenciákat, a vezetőink naponta „ringbe szállnak" a különböző pénz­intézeteknél. Ha nincs piac, nem tudjuk, hogy hova és mi­nek termeljünk. Nyilvánvaló, Sípcsonton rúgják az udvarias rendőrt Tömérdek tömeges baleset 8 Csendes kSdszitálásban autózom az M7-es autópályán. Az I úttest korcsolyapályamód síkos, a kocsisor fegyelmezetten tartja az itt megfelelő 50 km/óra sebességet. Aztán egy Skoda 8 Favorit vezetője előtt megcsillan a sikerélmény lehelősege: vég- § re leelőzhet egy nyugati kocsit, az előtte haladó Fiat Unót. In- ^ dcx ki, autó balra, majd jobbra — veszett mód csúszkálni kezd % az úttesten, megpróbál visszasorolni, az autóltonvoj fékezni kényszerül — na, most,'mondom, még a szememet is becsukom. S De csoda történt: elmaradt a nagy karambolsorozat. Ezúttal. Tehát szerencsém volt, sike­rült sértetlenül megérkeznem a helyszínre, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság útellen­őrzési alosztályának parancs­nokához, Havasi Sándor rend­őr századoshoz, hogy megkér­dezzem: miért történik mosta­nában oly sok baleset autópá­lyáinkon? Hiszen mint köztu­dott, ez év január 23-án közel kétszáz autó* rohant egymás­ba, s úgy tűnik, a halálos ál­dozatokat is követelő kataszt­rófasorozatból nem tanultunk: újabb és újabb tömeges bal­esetekről számolhatunk be azóta is. — Ne feledjük el — mondja Havasi százados —, hogy az­nap volt a BKV-buszosok sztrájkja. Autóval jött a fővá­rosba az is, aki egyébként busszal közlekedett volna. Bu­dapest úthálózata pedig nem hogy a bank sem ad hitelt majd olyan vállalatnak, ahol nem gyártanak értékesíthető árut. Hl Ez a leállás nem rontja az Ikarus és az önök renomé­ját? — Biztos, hogy a hírnevünk­nek nem használ, de a mosta­ni állapotot ez nem befolyá­solja, legfeljebb a későbbiek­ben éreztetheti hatását. E§ Üj piacot sikerült szerez­niük? — Tárgyaltunk tajvani és ausztrál üzletfelekkel, s szál­lítunk a Közel-Keletre is, de ez csak csepp a tengerben, a kiesett szocialista exportot nem pótolja, a gondjainkat nem oldja meg. Március elsején jön be a gyárba a teljes csapat, akkor beszéljük meg: hogyan tovább. Vérmes reményeink nem le­hetnek ... II. E. tudja fogadni az Ml-es, M7-es autópályák forgalmát: kilomé- terhosszan álltak az autók. Ebbe a sorba rohant bele egy jugoszláv hölgy, majd őt kö­vették a többiek. A legtöbb baleset eddig is az Ml-es, M7-es autópálya közös szakaszán, a főváros előtti ki­lométereken történt. Itt nincs leállósáv, a budaörsi benzinkút előtti szakaszon mind a négy útsávban hömpölyögnek az autók — ráadásul egyre na­gyobb sebességkülönbséggel. Negyvennel zötyög a teher­autó és százhetvennel süvít az Audi. Igaz, a belső sávot ma már általában szabadon hagy­ják a nyugati kocsik részére, de a többi aszfaltcsík vándo­rai figyelmen kívül hagyják a jobbra tartási kötelezettséget; (Folytatás a 3. oldalon.) Már a csillag is lekerült a be­járatról (Erdősi Agnes felvétele) Elutazott / Lawrence Eaglelrarger Magyarországi látogatásá­nak befejeztével csütörtök reggel európai kőrútjának kö­vetkező állomására, Varsóba repült Budapestről Lawrence E. Eagleburger, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese. Eagleburger a kelet-európai változásokat támogató ameri­kai program végrehajtásáért felelős kormányzati tisztvise­lők élén tett látogatást Ma­gyarországon. Az amerikai küldöttség tájékozódott a ma­gyar belpolitikai élet alakulá­sáról, a Magyarország számára előirányzott támogatással ösz- szefüggő kérdésekről, a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Magyarországra érkezeit az ír külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására csütörtökön hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett Gerard Collins, az Ír Köztársaság külügyminisztere. Az ír diplomácia irányítóját magyarországi útjára elkísérte felesége, Hilary Collins is. Szűrös Mátyás Varsóban Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Wojciech Jaruzelski államfő meghívására csütörtökön reg­gel egynapos hivatalos látoga­tásra Lengyelországba utazott. A nap folyamán Szűrös Má­tyás Varsóban megbeszéléseket folytatott Jaruzelski elnökkel, találkozott Tadeusz Mazowiec­ki miniszterelnökkel, Leeh Wa­lesával, a Szolidaritás Szak- szervezet elnökével és Miko- laj Kozakiewiczcsel, a szejm elnökével. Szűrös Mátyás teg­nap este hazaérkezett. Némi túlzással azt is mond-* hatjuk, úgy telt el a tél, hogy észre sem vettük. Nem gör­getett a fagyos orkán méte­res hóakadályokat, s a távfű- tőmúveknék sein kellett maxi- 'n^ipiw'lTrälwdtethi a kazáno­kat. ÂîMdkji jtglnek leginkább a mezőgazdá'süák lehet a kár­vallottja. Az elmúlt év ősze ófá"Olyaft k£yés -csapadék hul- -ftrpi jokerével csak a - 'Felszínt'--••fSTajréteget áztatta át. Dunai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat agro­meteorológiai osztályának ve­zetője szerint a kellemes idő erőteljes fejlődésre késztette a növényeket, de ezzel egyúttal sajnálatos módon növekszik érzékenységük is. Április kö­zepéig pedig az időjárás tar­togathat váratlan meglepeté­seket. Pest megyében, az egymé­teres felszíni talajréteget vizs­Eső/esők Prognózis a mezőgazdaságnak gálva, mindössze 50-70 milli- méternyire hatolt a nedves­ség. Tehát az ideális, a teljes telítettséghez ez rendkívül ke­vés. Ráadásul a megyét évek óta aszály sújtja, s így a gaz­daságok előtt nem éppen re­ményteli esztendő körvonalai bontakoznak ki. A közeli na­pokban csapadékosra válthat át az időjárás, s lehetnek mí­nusz 1—5 fok közötti éjszakai fagyok is. 4 A meteorológus elmondta, hogy hazánk ötven mezőgaz­dasági nagyüzeme, illetve ál­lami gazdasága veszi igénybe az intézmény szogáltatásait, köztük a dömsödi Dózsa Ter­melőszövetkezet. Egy évre 50 ezer forintot fizetnek a me­teorológiai szolgálatnak, cse­rébe hetente két alkalommal, március 1-től október 31-ig kapnak nélkülözhetetlenül fon­tos időjárási előrejelzést. , Gy. L. Házhoz ment a riporter (Sóskúti összeállításunk a 2. oldalon) Semmit nem kérdeznek csuk a pénzt kérik v„. • h hitel azonnal felvehető A Postabank és Takarék- pénztár Rt. az idén újabb la­kossági szolgáltatásokat vezet be — mondotta Princz Gábor elnök-vezérigazgató a Posta­bank csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A bank képviselői bejelentették: március 1-jétől a bank új ér­tékpapírral, a postatakarék­jeggyel mutatkozik be a ma­gyar értékpapírpiacon, A pos-. tatakarékjegyet ötféle címlet­ben: 5000, 10 000, 50 000, 100 000 és 1 millió forintos ér­tékben hozzák forgalomba. Az új értékpapír teljesen anonim, megvásárlásához — a pénzen kívül — nincs szükség sem névre, sem lakcímre, sem a személyi számra. Kamata 26 százalék, s ez igen kedvező a hazai értékpapírpiacon. A bank új lakossági hitel- konstrukciót is indított Exp­ressz kölcsön néven; A konstrukció újszerűségét az adja, hogy nem végeznek hosszadalmas hitelképességi vizsgálatot, hanem .a jövede­lemigazolás elbírálása után (a postahivatalban) azonnal fel­vehető az összeg. Az egyetlen feltétel, hogy 12 ezer forintos minimális jövedelmet kell iga­zolnia a kölcsönkérőnek. A szocialista export korlátozása zsákutcába vezet, ezért a Ma­gyar Szocialista Párt kezdeményezi cs ajánlja a kormánynak, hogy mielőbb folytasson tárgyalásokat az érdekelt KGST-or- ságokkal, elsősorban a Szovjetunióval a kialakult súlyos hely­zet feloldására, a kölcsönös érdekek alapján. @ Az idén mint­egy 27 ezer tonna csirkehúst vásárol tőlünk dollárért a Szov­jetunió, egy román cég megrendelésére pedig 5 ezer tonna baromfiterméket adunk el kemény valutáért az első félévben. 0 A vagyonelszámoltatással megbízott parlamenti bizottság elhatárolja magát a Magyar Hírlapban február 21-én megje­lent, címében az „idézés” szót használó, boszorkányüldözés hangulatát keltő cikktől. @ Szokai Imre külügyminiszter-he­lyettes megbeszélést folytatott Pálfalvi Attilával, a közelmúltig romániai oktatási, jelenleg ipari miniszterhelyettessel. © A fogyasztási szövetkezetek újonnan alakuló szövetsége a jövő­ben nem lehet az állami akarat közvetítője — jelentette ki Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ megbízott főtitkára a tegnapi saj­tótájékoztatón. © Ismeretlen tettesek megrongálták az MSZMP kaposvári irodahelyiségét. ® Az egyházak szerepe a kelet­európai politikai reformfolyamatokban címmel ötnapos konfe­rencia kezdődött csütörtökön Budapesten. © Az 1989-es veze­tői prémiumok kifizethető felső határát az alapbér kétszeresé­ben ajánlotta maximálni az elmúlt év októberi állásfoglalásá­ban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Gazda­sági Vezetők Érdekképviseleti Szervezete; ennek figyelembe­vétele indokolt ma is — állapította meg tegnapi megbeszélésén a két szervezet vezetője. K eményen lekommunis- tázták a termelőszö­vetkezet elnökét — soha nem volt semmilyen pártnak a tagja — azon a gyűlésen, amelyet a „föld­kérdésről” a nagyközség politikai szervezetei hívtak össze. Az elnök ugyanis azt találta mondani, hogy bármilyen törvény is tör­vénytelen lesz akkor, ha adminisztratív kényszerek­kel próbálja meg „rendez­ni” a szövetkezetek hasz­nálatában (és tulajdoná­ban) levő földeknek a sor­sát. Az „ez egy kommu­nista duma” hallatán per­sze mások meg tiltakozni kezdtek, úgy vélekedve, akik most a leghangosab­ban követelik vissza a föl­det a községben, annak idején éppen a törvényre hivatkozva kényszerítették rá azt — megváltással — a szövetkezetre. Ez volt az a pillanat, amikor — újab­ban ez szinte már termé­szetes — mindenki egy­szerre beszélt, senkinek a szavát nem lehetett érteni, kezdődött az istenezés ... holott: ha valamiről, akkor a földről nagyon higgadtan, megfontoltan kellene írni. beszélni. Azt ugyanis ez az ország már végképp nem viseli el, hogy élelmiszer se legyen az üzletekben ... Az elkapkodott változtatások méhében ez a veszély ben­ne rejlik. Gyakorlatilag egyetlen tollvonással — törvénnyel — törvényen kívül helyezhetők a szövet­kezetek. Csak éppen: mi lesz helyettük, s mikorra?! KQXÊMMN Elszomorodva látom azo­kat a kisszerű kísérletezése­ket, amelyeknek egyetlen célja a hamari földkótyave- tye, busás haszonhoz jut­tatva azokat, akik a tűz kö­zelében vannak, a vezető­ket. Elszomorodva látom, némelyek milyen tornamu­tatványokra hajlandóak, csak azért, hogy megőriz­hessék a szövetkezetben a tisztüket. S nem kevésbé szomorúan észlelem, a po­litikai cirkusz porondjára miként vonszolták be a földet a pártok, voksvadá- szat eszközét vélve benne fellelni, s nem azt,, ami: a nemzeti vagyonnak a féltett része. Ha így megy tovább: baj lesz belőle. Mert az nagy baj lesz, ha már az elképesztő árakért sem lehet majd kenyeret, tejet, tojást, húst kapni. S ami igazán szomorú ebben az ügyben, az az. hogy a valójában érintetteket csu­pán statisztaként kezelik, kérdezik: a megye közsé­geiben egyre több a nyug­talan parasztember. Tör­ténelmi tapasztalat, a se ez, se az helyzet keservei­nek az ismerete ingerük arra, hogy nyugtalan le­gyen. A megye termőterületé­nek az egynegyedét műve­lik meg a kistermelők. Ami tekintélyes arány, csakhogy a döntő részt itt az ún. ki­segítő gazdaságok adják, valamint a termelőszövet­kezeti tagok háztáji gazda­ságai, s a tényleges „ma­szek”, azaz a főfoglalkozá­sú gazdálkodó része né­hány ezer hektár. Ami je­lentéktelen súly. Jelentős­sé azonban nem admi­nisztratív eszközökkel te­hető, hanem éppen azzal, ha azé a föld — tulajdon­ként, használatként, bér­letként, a formák sokfélék lehetnek — . aki a legjob­ban képes hasznosítani. S a legjobb hasznosítást ad­minisztratív eszközökkel, azonnali földpiaccal, avagy új földosztással már csak azért is lehetetlen elérni, mert mindkettő megvaló­síthatatlan! Megvalósíthatatlan, hi­szen a földpiachoz nincsen tőke és nincsen hitel, az új földosztásból — az 1947-es tulajdoni állapo­tokhoz való visszatérésből — pedig azért nem lehet semmi, mert „kifejlődött” sokféle tényező. Az pél­dául, hogy a művelés alól kivett — de az 1947-es tu­lajdoni állapotok szerint valakinek „járó” — terüle­teken falurészek, üzemek, távvezetékek. országutak stb. találhatók ... Keserűen tapasztalom, a földtulajdonról folytatott viták intő tapasztalatai alapján, mennyire népszerű a megyében a „most osz­tunk” jelszava azok köré­ben, akiknek eszük ágában sincsen gazdálkodni! Talált (visszakapott) vagyonnak kellene nekik a föld, amit azonnal eladásra kínálná­nak. S amíg nincsen vevő? Áll üresen, megműveletle- nül a birtok?! Közben pe­dig osztják a szétvert szö­vetkezetek vagyonát... Azokat a traktorokat, kom­bájnokat például, amelyek használhatatlanok a kis­üzemben, akkora a kapaci­tásuk, no meg az üzemelte­tési költségük... El nem vitatva a földtulajdon ren­dezésének a jogosságát és szükségességét, a sokféle agrárprogram egyikét sem vélem egy az egyben meg­oldást kínálónak. A sokfé­lékből egy centrumot kelle­ne kialakítani, azaz a szél­sőségektől a közép felé ha­ladva lehetne — kellene — megtalálni a járható utat. S emmi sem okozhat ak­kora kárt a nemzet­nek, mintha mező- gazdaságát politikai küz­delmek eszközeként, párt­programok üdvözítő voltá­nak bizonyítékaként, a voksnyerés mézesmadzag­jaként használják fel. Ma ennek seregnyi a jele a megyében. íróasztalokon született elképzelések bom­bázzák azok tudatát, akik a földért és a földből él­nek. Akik végre a szó szo­ros értelmében gazdák sze­retnének lenni. Azt azon­ban, miként, miféle for­mákban legyenek gazdák, úgy látszik, ismét nem akarják rájuk bízni... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom