Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-23 / 46. szám
PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Ára: 5,$0 forint 1990. FEBRUÄR 23., PÉNTEK Kényszerszakgidságir esz GuftogyariBcin Minden bizonytalan Aki figyelemmel kísérte a járműipari vállalatok sorsat, az bizonyára egy cseppet sem lepődött meg azon a múlt heti híren, miszerint a rubelexportstop miatt kilátástalan helyzetbe került Ikarus leállt. Ez érzékenyen érintette szállítóit is, köztük a Csepel Autógyárat. A járműgyárban szintén „bedobták a törülközőt”. g] Hány embert küldtek kényszerszabadságra? — kérdeztem Fekete Miklós igazgatót. — Ezen a héten hatszázhu- szonhatan maradtak otthon, s hatszázkilencvenhatan dolgoznak. A jövő héten — március elsejéig — már csak kétszáz- hetvenhatan veszik fel a munkát, s ezernegyvenhatan pedig kényszerűségből pihennek. Ez már felgőznek sem nevezhető, annál is rosszabb. (ü Kényszerszabadság idejére mennyi bért kapnak a dolgozók? — Az első héten a fizikaiak és nem fizikaiak is úgynevezett besorolási bért kaptak — ez 100 százalékos. A második öt napot a saját szabadságuk terhére vették ki, a jövő héten pedig az alapbérük nyolcvan százalékát kapják kézhez. Azt hiszem, nem kell különösebben ecsetelnem, hogy milyen most nálunk a hangulat... 13 Valóban nem, hiszen ez kevés a megélhetéshez. Sokan elmentelv már? — Csak egy-két ember távozott tőlünk. Az az igazság, hogy nincs hová menniük, a közelben nemigen találnak munkát. Mások — például a Pestvidéki gépgyáriak is — bajban vannak. g A szorult helyzetből látnak valamiféle kiutat? — Sajnos egyáltalán nem, a jövőnk teljesen bizonytalan. Az utóbbi évtizedek legnehezebb időszakát éljük át. Félő, hogy a kiútkeresés lassú folyamat lesz. H A bankok mit szólnak hozzá, hogy ilyen szorult helyzetbe kerültek? — Biztosan levonják a megfelelő konzekvenciákat, a vezetőink naponta „ringbe szállnak" a különböző pénzintézeteknél. Ha nincs piac, nem tudjuk, hogy hova és minek termeljünk. Nyilvánvaló, Sípcsonton rúgják az udvarias rendőrt Tömérdek tömeges baleset 8 Csendes kSdszitálásban autózom az M7-es autópályán. Az I úttest korcsolyapályamód síkos, a kocsisor fegyelmezetten tartja az itt megfelelő 50 km/óra sebességet. Aztán egy Skoda 8 Favorit vezetője előtt megcsillan a sikerélmény lehelősege: vég- § re leelőzhet egy nyugati kocsit, az előtte haladó Fiat Unót. In- ^ dcx ki, autó balra, majd jobbra — veszett mód csúszkálni kezd % az úttesten, megpróbál visszasorolni, az autóltonvoj fékezni kényszerül — na, most,'mondom, még a szememet is becsukom. S De csoda történt: elmaradt a nagy karambolsorozat. Ezúttal. Tehát szerencsém volt, sikerült sértetlenül megérkeznem a helyszínre, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság útellenőrzési alosztályának parancsnokához, Havasi Sándor rendőr századoshoz, hogy megkérdezzem: miért történik mostanában oly sok baleset autópályáinkon? Hiszen mint köztudott, ez év január 23-án közel kétszáz autó* rohant egymásba, s úgy tűnik, a halálos áldozatokat is követelő katasztrófasorozatból nem tanultunk: újabb és újabb tömeges balesetekről számolhatunk be azóta is. — Ne feledjük el — mondja Havasi százados —, hogy aznap volt a BKV-buszosok sztrájkja. Autóval jött a fővárosba az is, aki egyébként busszal közlekedett volna. Budapest úthálózata pedig nem hogy a bank sem ad hitelt majd olyan vállalatnak, ahol nem gyártanak értékesíthető árut. Hl Ez a leállás nem rontja az Ikarus és az önök renoméját? — Biztos, hogy a hírnevünknek nem használ, de a mostani állapotot ez nem befolyásolja, legfeljebb a későbbiekben éreztetheti hatását. E§ Üj piacot sikerült szerezniük? — Tárgyaltunk tajvani és ausztrál üzletfelekkel, s szállítunk a Közel-Keletre is, de ez csak csepp a tengerben, a kiesett szocialista exportot nem pótolja, a gondjainkat nem oldja meg. Március elsején jön be a gyárba a teljes csapat, akkor beszéljük meg: hogyan tovább. Vérmes reményeink nem lehetnek ... II. E. tudja fogadni az Ml-es, M7-es autópályák forgalmát: kilomé- terhosszan álltak az autók. Ebbe a sorba rohant bele egy jugoszláv hölgy, majd őt követték a többiek. A legtöbb baleset eddig is az Ml-es, M7-es autópálya közös szakaszán, a főváros előtti kilométereken történt. Itt nincs leállósáv, a budaörsi benzinkút előtti szakaszon mind a négy útsávban hömpölyögnek az autók — ráadásul egyre nagyobb sebességkülönbséggel. Negyvennel zötyög a teherautó és százhetvennel süvít az Audi. Igaz, a belső sávot ma már általában szabadon hagyják a nyugati kocsik részére, de a többi aszfaltcsík vándorai figyelmen kívül hagyják a jobbra tartási kötelezettséget; (Folytatás a 3. oldalon.) Már a csillag is lekerült a bejáratról (Erdősi Agnes felvétele) Elutazott / Lawrence Eaglelrarger Magyarországi látogatásának befejeztével csütörtök reggel európai kőrútjának következő állomására, Varsóba repült Budapestről Lawrence E. Eagleburger, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese. Eagleburger a kelet-európai változásokat támogató amerikai program végrehajtásáért felelős kormányzati tisztviselők élén tett látogatást Magyarországon. Az amerikai küldöttség tájékozódott a magyar belpolitikai élet alakulásáról, a Magyarország számára előirányzott támogatással ösz- szefüggő kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Magyarországra érkezeit az ír külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Gerard Collins, az Ír Köztársaság külügyminisztere. Az ír diplomácia irányítóját magyarországi útjára elkísérte felesége, Hilary Collins is. Szűrös Mátyás Varsóban Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Wojciech Jaruzelski államfő meghívására csütörtökön reggel egynapos hivatalos látogatásra Lengyelországba utazott. A nap folyamán Szűrös Mátyás Varsóban megbeszéléseket folytatott Jaruzelski elnökkel, találkozott Tadeusz Mazowiecki miniszterelnökkel, Leeh Walesával, a Szolidaritás Szak- szervezet elnökével és Miko- laj Kozakiewiczcsel, a szejm elnökével. Szűrös Mátyás tegnap este hazaérkezett. Némi túlzással azt is mond-* hatjuk, úgy telt el a tél, hogy észre sem vettük. Nem görgetett a fagyos orkán méteres hóakadályokat, s a távfű- tőmúveknék sein kellett maxi- 'n^ipiw'lTrälwdtethi a kazánokat. ÂîMdkji jtglnek leginkább a mezőgazdá'süák lehet a kárvallottja. Az elmúlt év ősze ófá"Olyaft k£yés -csapadék hul- -ftrpi jokerével csak a - 'Felszínt'--••fSTajréteget áztatta át. Dunai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai osztályának vezetője szerint a kellemes idő erőteljes fejlődésre késztette a növényeket, de ezzel egyúttal sajnálatos módon növekszik érzékenységük is. Április közepéig pedig az időjárás tartogathat váratlan meglepetéseket. Pest megyében, az egyméteres felszíni talajréteget vizsEső/esők Prognózis a mezőgazdaságnak gálva, mindössze 50-70 milli- méternyire hatolt a nedvesség. Tehát az ideális, a teljes telítettséghez ez rendkívül kevés. Ráadásul a megyét évek óta aszály sújtja, s így a gazdaságok előtt nem éppen reményteli esztendő körvonalai bontakoznak ki. A közeli napokban csapadékosra válthat át az időjárás, s lehetnek mínusz 1—5 fok közötti éjszakai fagyok is. 4 A meteorológus elmondta, hogy hazánk ötven mezőgazdasági nagyüzeme, illetve állami gazdasága veszi igénybe az intézmény szogáltatásait, köztük a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet. Egy évre 50 ezer forintot fizetnek a meteorológiai szolgálatnak, cserébe hetente két alkalommal, március 1-től október 31-ig kapnak nélkülözhetetlenül fontos időjárási előrejelzést. , Gy. L. Házhoz ment a riporter (Sóskúti összeállításunk a 2. oldalon) Semmit nem kérdeznek csuk a pénzt kérik v„. • h hitel azonnal felvehető A Postabank és Takarék- pénztár Rt. az idén újabb lakossági szolgáltatásokat vezet be — mondotta Princz Gábor elnök-vezérigazgató a Postabank csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A bank képviselői bejelentették: március 1-jétől a bank új értékpapírral, a postatakarékjeggyel mutatkozik be a magyar értékpapírpiacon, A pos-. tatakarékjegyet ötféle címletben: 5000, 10 000, 50 000, 100 000 és 1 millió forintos értékben hozzák forgalomba. Az új értékpapír teljesen anonim, megvásárlásához — a pénzen kívül — nincs szükség sem névre, sem lakcímre, sem a személyi számra. Kamata 26 százalék, s ez igen kedvező a hazai értékpapírpiacon. A bank új lakossági hitel- konstrukciót is indított Expressz kölcsön néven; A konstrukció újszerűségét az adja, hogy nem végeznek hosszadalmas hitelképességi vizsgálatot, hanem .a jövedelemigazolás elbírálása után (a postahivatalban) azonnal felvehető az összeg. Az egyetlen feltétel, hogy 12 ezer forintos minimális jövedelmet kell igazolnia a kölcsönkérőnek. A szocialista export korlátozása zsákutcába vezet, ezért a Magyar Szocialista Párt kezdeményezi cs ajánlja a kormánynak, hogy mielőbb folytasson tárgyalásokat az érdekelt KGST-or- ságokkal, elsősorban a Szovjetunióval a kialakult súlyos helyzet feloldására, a kölcsönös érdekek alapján. @ Az idén mintegy 27 ezer tonna csirkehúst vásárol tőlünk dollárért a Szovjetunió, egy román cég megrendelésére pedig 5 ezer tonna baromfiterméket adunk el kemény valutáért az első félévben. 0 A vagyonelszámoltatással megbízott parlamenti bizottság elhatárolja magát a Magyar Hírlapban február 21-én megjelent, címében az „idézés” szót használó, boszorkányüldözés hangulatát keltő cikktől. @ Szokai Imre külügyminiszter-helyettes megbeszélést folytatott Pálfalvi Attilával, a közelmúltig romániai oktatási, jelenleg ipari miniszterhelyettessel. © A fogyasztási szövetkezetek újonnan alakuló szövetsége a jövőben nem lehet az állami akarat közvetítője — jelentette ki Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ megbízott főtitkára a tegnapi sajtótájékoztatón. © Ismeretlen tettesek megrongálták az MSZMP kaposvári irodahelyiségét. ® Az egyházak szerepe a keleteurópai politikai reformfolyamatokban címmel ötnapos konferencia kezdődött csütörtökön Budapesten. © Az 1989-es vezetői prémiumok kifizethető felső határát az alapbér kétszeresében ajánlotta maximálni az elmúlt év októberi állásfoglalásában az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Gazdasági Vezetők Érdekképviseleti Szervezete; ennek figyelembevétele indokolt ma is — állapította meg tegnapi megbeszélésén a két szervezet vezetője. K eményen lekommunis- tázták a termelőszövetkezet elnökét — soha nem volt semmilyen pártnak a tagja — azon a gyűlésen, amelyet a „földkérdésről” a nagyközség politikai szervezetei hívtak össze. Az elnök ugyanis azt találta mondani, hogy bármilyen törvény is törvénytelen lesz akkor, ha adminisztratív kényszerekkel próbálja meg „rendezni” a szövetkezetek használatában (és tulajdonában) levő földeknek a sorsát. Az „ez egy kommunista duma” hallatán persze mások meg tiltakozni kezdtek, úgy vélekedve, akik most a leghangosabban követelik vissza a földet a községben, annak idején éppen a törvényre hivatkozva kényszerítették rá azt — megváltással — a szövetkezetre. Ez volt az a pillanat, amikor — újabban ez szinte már természetes — mindenki egyszerre beszélt, senkinek a szavát nem lehetett érteni, kezdődött az istenezés ... holott: ha valamiről, akkor a földről nagyon higgadtan, megfontoltan kellene írni. beszélni. Azt ugyanis ez az ország már végképp nem viseli el, hogy élelmiszer se legyen az üzletekben ... Az elkapkodott változtatások méhében ez a veszély benne rejlik. Gyakorlatilag egyetlen tollvonással — törvénnyel — törvényen kívül helyezhetők a szövetkezetek. Csak éppen: mi lesz helyettük, s mikorra?! KQXÊMMN Elszomorodva látom azokat a kisszerű kísérletezéseket, amelyeknek egyetlen célja a hamari földkótyave- tye, busás haszonhoz juttatva azokat, akik a tűz közelében vannak, a vezetőket. Elszomorodva látom, némelyek milyen tornamutatványokra hajlandóak, csak azért, hogy megőrizhessék a szövetkezetben a tisztüket. S nem kevésbé szomorúan észlelem, a politikai cirkusz porondjára miként vonszolták be a földet a pártok, voksvadá- szat eszközét vélve benne fellelni, s nem azt,, ami: a nemzeti vagyonnak a féltett része. Ha így megy tovább: baj lesz belőle. Mert az nagy baj lesz, ha már az elképesztő árakért sem lehet majd kenyeret, tejet, tojást, húst kapni. S ami igazán szomorú ebben az ügyben, az az. hogy a valójában érintetteket csupán statisztaként kezelik, kérdezik: a megye községeiben egyre több a nyugtalan parasztember. Történelmi tapasztalat, a se ez, se az helyzet keserveinek az ismerete ingerük arra, hogy nyugtalan legyen. A megye termőterületének az egynegyedét művelik meg a kistermelők. Ami tekintélyes arány, csakhogy a döntő részt itt az ún. kisegítő gazdaságok adják, valamint a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai, s a tényleges „maszek”, azaz a főfoglalkozású gazdálkodó része néhány ezer hektár. Ami jelentéktelen súly. Jelentőssé azonban nem adminisztratív eszközökkel tehető, hanem éppen azzal, ha azé a föld — tulajdonként, használatként, bérletként, a formák sokfélék lehetnek — . aki a legjobban képes hasznosítani. S a legjobb hasznosítást adminisztratív eszközökkel, azonnali földpiaccal, avagy új földosztással már csak azért is lehetetlen elérni, mert mindkettő megvalósíthatatlan! Megvalósíthatatlan, hiszen a földpiachoz nincsen tőke és nincsen hitel, az új földosztásból — az 1947-es tulajdoni állapotokhoz való visszatérésből — pedig azért nem lehet semmi, mert „kifejlődött” sokféle tényező. Az például, hogy a művelés alól kivett — de az 1947-es tulajdoni állapotok szerint valakinek „járó” — területeken falurészek, üzemek, távvezetékek. országutak stb. találhatók ... Keserűen tapasztalom, a földtulajdonról folytatott viták intő tapasztalatai alapján, mennyire népszerű a megyében a „most osztunk” jelszava azok körében, akiknek eszük ágában sincsen gazdálkodni! Talált (visszakapott) vagyonnak kellene nekik a föld, amit azonnal eladásra kínálnának. S amíg nincsen vevő? Áll üresen, megműveletle- nül a birtok?! Közben pedig osztják a szétvert szövetkezetek vagyonát... Azokat a traktorokat, kombájnokat például, amelyek használhatatlanok a kisüzemben, akkora a kapacitásuk, no meg az üzemeltetési költségük... El nem vitatva a földtulajdon rendezésének a jogosságát és szükségességét, a sokféle agrárprogram egyikét sem vélem egy az egyben megoldást kínálónak. A sokfélékből egy centrumot kellene kialakítani, azaz a szélsőségektől a közép felé haladva lehetne — kellene — megtalálni a járható utat. S emmi sem okozhat akkora kárt a nemzetnek, mintha mező- gazdaságát politikai küzdelmek eszközeként, pártprogramok üdvözítő voltának bizonyítékaként, a voksnyerés mézesmadzagjaként használják fel. Ma ennek seregnyi a jele a megyében. íróasztalokon született elképzelések bombázzák azok tudatát, akik a földért és a földből élnek. Akik végre a szó szoros értelmében gazdák szeretnének lenni. Azt azonban, miként, miféle formákban legyenek gazdák, úgy látszik, ismét nem akarják rájuk bízni... Mészáros Ottó