Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
1990. FEBRUAR 2.. PÉNTEK Willem 5 VÁLASZTÁS, 1990. (IV.) Melyik képviselő jut a Pudameutbe? Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselő-választások demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása során minden párt, induló szervezet vagy jelölt azonos elbírálás alá kerüljön. A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyenkénti áttekintésével lehetséges. Egyéni választó- kerületekben Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden választókerületben több — jelenleg, amikor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok — jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény szerint az országos listán — erről még szólunk — az egyéni kerületek ún. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük, VW ú mandátum, megszerzésére, hanem, ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Vagyis mindig, nrert a megszerzett kis létszámú szavazat is számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgv szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell ismételni a szavazást. Az ún. második fordulóban ismét, az összes jelölt elindul, és ez a szavazás akkor eredményes. ha a jogosultak egynegyede megjelent. Ki kapja a mandátumot? Ha az első forduló eredményes mert a szavazásra jogosultak több mint a fele megjelent), akkor a jelöltek közül az szerzi meg a mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút többség). Ha ilyen jelölt nincs — a jelöltek nagy száma miatt a választókerületek többségében valószínű így lesz — második fordulóra kerül sor. Ezen már csak az indulhat, aki az első forduló során legalább 15 százalék szavazatot szerzett. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor az első három legtöbb szavazatot gyűjtő indulhat. A második fordulóban elégséges, ha a szavazásra jogosultak egynegyede jelenik meg, és a mandátumot az kapja, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Azaz. a relatív többség is elég. Számlálás és megbízólevél A szavazatszámlálást élőször a szavazatszedő bizottságok végzik. Ennek elnökét és két tagját a tanács választja, ám a bizottságba egy-egy tagot minden jelöltet indító párt, de a független jelölt is delegálhat. Tehát a bizottság létszáma bármennyi lehet, de legalább 5 tagból kell állnia. Ez az összetétel biztosítja a szavazatok összeszámlálása során a pártatlanságot. A szavazókörzetek a választás eredményét a választókerületi választási bizottsággal közlik. Ebben ugyancsak'minden jelölt képviselője részt vesz. Ez összegzi és állapítja meg az egyéni választókerület választási eredményét, és ez a bizottság adja ki a megválasztott képviselő megbízólevelét. Ez a testület, jogosult elbírálni a szavazatszedő bizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. Szavazás a megyei lajstromra Minden választási szervezet tevékenysége nyilvános, azon a sajtó képviselői részt vehetnek. Megyei lajstromokat, listákat az a bejegyzett párt indíthat, amelyik az egyéni választókerületek negyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet indított. A választók külön szavazócédulán kapják meg, hogy az illető megyében melyik párt indított lajstromot és azon kik a jelöltek. A választók csak egy pártra szavazhatnak. Maga a lista kötött, ami azt jelenti, hogy választó a jelölteken nem módosíthat. Természetesen itt az a szabály, hogy a választás akkor érvényes, ha a listákra a választók több mint a fele szavazott. Ha ez nem így van, a választást az összes pártlista részvételével meg kell ismételni. A második fordulóban azonban itt is elégséges a szavazók negyedének megjelenése. Az érvényességhez külön kell számolni az egyéni kerületekre leadott és a megyei pártlistákra leadott szavazatot. Előfordulhat — miután a szavazó csak az egyik szavazólapot dobja be —, hogy az egyik választás érvényes, a másik nem. A mandátumok elosztása viszonylag egyszerű. A listákra adott összes érvényes szavazatot osztani kell a megyei listán megszerezhető mandátumok számával, plusz eggyel. Nézzük ezt egy példával. Békés megyében ez a szám 6+1=7. Minden pártlista annyi mandátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban benne foglaltatik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a leadott szavazatok 4 százalékát megkapta., Először tehát a választások ’ országos eredményét kell ismerni és csak ezt követően lehet a mandátumok elosztását megkezdeni. A szabály célja kizárólagosan az, hogy a legkisebb pártok a lajstromokon ne kapjanak mandátumot. Ily módon kívánják elkerülni a parlament túlzott politikai polarizálódását. De az egyéni választókerületekben szerzett mandátumot ezen a címen nem lehet megsemmisíteni. A töredékszavazatok sorsa Lényegében hasonló módon kell elosztani az országos listán szereplő 58 mandátumot is. Itt azonban csak az egyéni választókerületekben megmaradó (mandátumokra nem jutó) töredékszavazatokat, valamint a megyei lajstromokon megmaradó töredékszavazatokat kell összeadni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandátumokat, amely legalább hét megye listáján mandátumot szerzett. Ez a szabály is a kis pártoknak kedvezőtlen. Tehát a pártok háromféle módon juthatnak képviselői helyhez, mandátumhoz : egyéni választókerületekben, megyei listákon és az országos listán. A pártok azonban választási szövetségre, koalícióra is léphetnek. Ilyen választási koalíció egyéni választókerületben és a megyei listáknál is létrejöhet úgy, hogy két vagy több párt egy jelöltet, illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a töredékszavazatok pártok közötti százalékos elosztását előre be kell jelenteni a választási bizottságnak.) Az 199U. évi választás első fordulójában azonban erre azért fog ritkán sor kerülni, mert ma a pártok mindenekelőtt bizonyítani kívánják támogatottságuk mértékét. Erre azonban a koalíció nem alkalmas, mert csak becsülni lehet egy-egy koalícióban részt vevő pártra leadott szavazatok számát. Egészen más lesz a helyzet az egyéni választókerületek második fordulójában. Itt már csak azok indulhatnak, akik 15 százalék feletti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb szavazattal rendelkező indulhat. A kis pártok tehát kiesnek a második fordulóban. Itt azonban esetleg nem formalizált módon is választási szövetség jöhet létre, amikor a második fordulóban nem szereplő párt arra hívja fel választói, párttagjai figyelmét, hogy valamelyik, a második fordulóban induló pártra vagy jelöltre adják le szavazatukat. A megyei lajstromoknál ilyen második forduló nincs, ez a fajta koalíció nem jön létre. Koalíció, ellenzék A koalíciónak van egy további alakzata is, amikor pártok kötnek szövetséget közös kormány alakítására. Erre azonban csak a választások után kerülhet sor. Tehát akkor, amikor a Parlamentbe bekerülő pártok kötnek szövetséget arra, hogy a közös kormány számára szilárd parlamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellenzéki pártokról beszélni. Azaz olyan pártokról, amelyek a kormánykoalícióban nem vesznek részt. A mai, meglehetősen megosztott és szétaprózott pártstruktúrában biztosra vehető, hogy a választások után megalakuló kormány ilyen koalíciós kormány lesz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár Ócsási minden oké, mert megalakult az OKÉ Gondoltak egy merészet Fölbuzdulva a romániai szabadságharc idején a községben megnyilvánult egységes és önzetlen segítőkészségen, a gyűjtésben és az adományok célba juttatásában — az ócsaiak Nagyváradra, Máramarösszi- getre és Érmihályfalvára szállították el közvetlenül a segélyeiket — legaktívabban közreműködők gondoltak egy merészet. Addig üsd a vasat, amíg meleg, morfondíroztak. Mert ha ennek a falunak a lakói ilyen példás összefogásra képesek — pártállásra, világnézetre, vallásfelekezeti hovatartozásra, iskolázottságra, foglalkozásra való tekintet nélkül — egy nemes cél, egy embernyomorító diktatúra ellen fegyveres felkelésre kényszerült nép gyors megsegítése érdekében, akkor ugyanezek az emberek a saját lakóhelyük közösségi dolgai, a község sorsa, fellendítése iránt is bizonyára jóval fogékonyabbak, mint azt a sokévi látszat jelezte. — Csináljunk lapot mi is, mint a máramarosszigetiek — dobta be a már régóta dédelgetett ötletet a segélyszállítási akció „haditudósítója” a Máramarosból hazafelé vezető úton. — Oké, csináljunk — vágta rá a lelkész. A többiek rábóSlick 50-en Milliós haszon Jelentős üzemanyag-megtakarítást lehet elérni, számottevően növelhető a motor teljesítménye és egyfajta korrózióvédelmet nyújt a magyar piacon rövidesen bevezetendő, amerikai gyártmányú Slick 50 termékcsalád, amely — mint azt a forgalmazására alakult Amero-Hun Kft. közölte — világpiaci megjelenése után 40 évvel kerül a hazai piacra. Az olajokból, zsírokból álló termékcsalád teflonbevonatot képez a motorban, a sebességváltóműben, s ezzel a kezeléssel legalább 160 ezer kilométeren keresztül biztosíthatók az említett kedvező hatások. A kft. már az idén gyakorlatilag igény szerint importál a készítményekből, s a későbbiekben maga is gyártani kívánja azokat. Több hazai járműipari vállalatnál már kipróbálták a szert, az üzemanyagmegtakarítás, a csökkentett szervizigény máris milliós értékeket jelent. A Slick 50 termékek egyébként az Egyesült Államok katonai minősítésével kerülnek forgalomba. lintottak! Megegyeztek. Másnap — egy hónapja éppen — beindult a szervezés. — Jó, jó, én benne vagyok — mondta a közgazdász. — Csakhogy lapgazdaként egy kft. nem a mi zsebünkhöz való. Alakítsunk egyesületet! — OKÉ! — rikkantott a lelkész. — Öcsai Kulturális Egyesület, ez is lehetne a nevünk. — Oké, a kezdeményezés közérdekű, támogatjuk. Erkölcsileg — óvatoskodott a tanács. I — Legyünk függetlenek, akkor oké — javasolta a kisiparos és a mezőgazdász, mindkettő tanácstag, s egyben agrárszövetségi helyi potentát. — Elfogadjuk, oké. — Közlendőnk van, beszállunk. A tagságot mozgósítjuk — vették a lapot az SZDSZ és a kisgazdák községi vezetői. — Ha kulturális, akkor pláne oké. — Nyomdánk is van, nem kell a szomszédba menni — lelkesült a művelődési ház igazgatója. — Oké, oké, ha lesz benne környezet- és műemlékvédelem, egészség- ügyi és jogi tanácsadás, egyházi, ifjúsági, gazdasági meg sportrovat, ha jut benne hely reklámnak, hirdetésnek, magánközleménynek ... — mondta a népművelő, az építész, az orvos, a büntetőbíró, a plébános, az iskolaigazgató, az aktív és a nyugalmazott tanár, az állomásfőnök, a vendéglős, az iparos, a kereskedő ... — Közhasznú, közérdeklődésre érdemes ötlet. Ezért szponzorálunk, oké — méltányolták és ígérték, üzenték az állami gazdaság, a tsz, a helybéli üzemek, kft.-k felelős vezetői. — Ha nekünk is oké, akkor beszélhetünk róla — kalkuláltak a magánvállalkozók. Persze nem ment mindez zökkenőmentesen, kishitűség, sandaság, parázs vitákban megnyilvánuló érdek- és nézetkülönbségek nélkül. Kacskaringókkal, göröngyös, rázós úton, ám a kocsi haladt. Elérte az első stációt: helyi köz- művelődési, kommunikációs, környezetvédelmi és faluszé- pítő jelleggel, 25 alapító taggal, január 26-án megalakult az Ócsai Kulturális Egyesület, az OKÉ. Az elfogadott alapszabályban rögzített célja — többek között — ápolni a község néhai költője, Falu Tamás emlékét; fellendíteni a kulturális életet; védeni a természeti értékeket és műemlékeket; „kezdeményezni, szorgalmazni a demokratizálódási folyamat helyi kibontakozását, a nagyközség polgárait aktív közéleti tevékenységre serkenteni”, végezetül mindezek érdekében lehetőséget és fórumot teremteni a falu közösségi életébe való beleszólásnak, és a közérdekű, tárgyilagos tájékoztatásnak: független helyi újságot indítani és rendszeresen megjelentetni.” Az egyesület — későbbiekben bővíthető — választmánya 9 tagú. Az elnöki tisztre Szabó Zoltánt, a Felsőbabá- di Állami Gazdaság helyettes igazgatóját érdemesítette a közakarat. Ugyancsak friss a frissiben alakult szervezet. Februárban mókás műsorral színesített farsangi bállal egybekötött, programismertető tagtoborzót tervez. Alkalmi kiadvánnyal is népszerűsíteni szeretnék a mulatságot. Mert minden. OKÉ! Lingvai Pál Közgyűlésre készül a Székely Kör ffagyománymentők A második világháború befejezését követő hónapokban több száz Erdélyből kitelepített székely család talált otthonra Pest megye községeiben. Tel- kin, Budajenön, Torbágyon, Budakeszin, Érden, Dunavar- sányban jelentős székely települési központok alakultak ki. Az ideérkezett családok azóta teljesen beilleszkedtek új környezetükbe, ugyanakkor azonban mindmáig gondosan őrzik szülőföldjük sajátos életformáÚj ABC nyílik. Százhalombattán, az Óvárosban a napokban megtartották a régi élelmiszerbolt helyén épült Rév ABC-áruház műszaki átadását. A Tárnok-szer Kisszövetkezet kivitelezésében létesült mintegy 200 négyzetméter alapterületű boltot, amelynek beruházója a városi tanács, üzemeltetője pedig a Buda Környéki Áfész, a tervek szerint február 12-én nyitlak meg. Jelenleg a mintegy 8 és fél millió forintos költséggel épült üzletben a mai kor követelményeihez igazodó, korszerű belső berendezéseket, hűtőpultokat, gondolákat szerelik be a szakemberek. (Hancsovszki János felvétele) it, értékes kulturális hagyományait. E gondolatok jegyében hozták létre a Hazafias Népfront megyei bizottsága keretén belül — még 1988 őszén — a Székely Baráti Kört, mely azóta is sokoldalú tevékenységet fejt ki. Sok segítséget nyújtott a múlt esztendő végén számos Erdélyből érkezett székely családnak — mindenekelőtt a beilleszkedésben —, ugyanakkor kialakította kapcsolatait az ottmaradókkal is. A baráti kör a hagyományok őrzése érdekében jeles előadók közreműködésével rendezvényeket tartott, ugyanakkor a népi, kulturális hagyományok felkutatására is nagy figyelmet fordított. Miközben segítséget nyújtott a megyében élő idős, támogatásra szoruló székely családoknak. Ezekben a napokiban a baráti kör két jelentős eseményre készül. A telkbbudajenői csoport, február 3-án délután a telki könyvtárban Gábor Áron születésének 175. évfordulójára emlékezve nagyszabású kiállítást rendez. A bemutató keretében — amelynek előkészítésében jelentős szerepet vállalt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület is — négy tablón mutatják be Gábor Áron életét. Eredeti dokumentumokon láthatjuk majd Gábor Áron születési anyakönyvi kivonatát, katonáskodásának éveit, szerepét az ágyúk öntésében a szabadságharc idején. A kiállítás megnyitása alkalmából, jeles székely származású vendégek közreműködésével beszélgetnek Erdély és Székelyföld jövőjéről. Ugyancsak március 3-án délután Budakeszin, az Erkel Ferenc Művelődési Házban tartják az egyesület soron következő közgyűlését, ahol részletesen megvitatják az elkövetkező időszak feladatait. K. Z.