Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

1990. JANUÁR 13., SZOMBAT 5 Diszncság A Cegléd és Törtei között húzódó tanyavilág egy részét a tanítókról nevezték el. Nyil­ván annak idején sem tudtak a környék „lámpásai” megélni a fizetésükből, kárpótlékul kapták a földeket. Hosszú év­tizedek óta tanyasi emberek vették meg e tanyákat, akik­nek apjuk, nagyapjuk is itt született. örökölték kínjá- val-keservével, összes szépsé­gével a kis vályogházat, a portát, na meg a paraszti szolgálatot, amely 365X24 órá­ból áll évente. Áremelés előtti vasárnap hívtak meg disznótorra Fehér Balázsék a Tanitóföldre. A konyhában hamar előkerült a háromemberes pálinka, ma jd a disznóságok: asztalszakadtáig. Illetlen módon kezdem elszá­moltatni a gazdát, hogyan is van malacválasztástól hízóle­adásig? Hajdan, a nagy beug­ratások idején csirkéztek, ké­sőbb fóliáztak házigazdáim. Aztán jött a hízóidény és 50 sertés nevelésére alkalmas ólat építettek. Meg is vásárol­ták a malackáikat átlag ezer- kétszáz-ezerötszáz forintos áron, de több piacot be kel­lett járni, mire megfelelő jó­szágokat találtak ekkora té­telben. Növekedésnek indultak az állatok, igaz a tápért jó árat kellett fizetni. Hétszáz­harminc forintot kértek má­zsánként, ami a hat hónap alatt hetvenöt mázsa takar­mányt jelentett. Nejlonzsák ürügyén tizenkettő ötvenet rá­kértek zsákonként. Azt mond­hatnánk, ötszáz forintot nyer­tek sertésenként, de ebből le kell vonni a tulaj által vég­zett fuvarozást, a villany és az ól arányos költségeit. Most már csak a növekedés idejé- félesztendőre számított inflációt kell leszámolni a nyereségből és megkapjuk a bevétel” összegét. A hajnali kelések, a szabadnapi szolgá­latok, a karácsonyi trágyahor­dás bérét. Azért, hogy min­dennapi asztalunkra kerülhes­sen a hurka, a kolbász. Disz- nóság. R. S. Bköksi bizonyítvány nélkül nem kellenek a milliók Kihúzná a céget a cső(d)ből A változások rávilágítottak arra, hogy fegyverek helyett korszerű technológián alapuló békés építkezés lehet csak a jövő. A hadikiadások csökke­néséről szóió híreknek mind­nyájan örülünk, még azok is, akik éppen ilyen jellegű üze­mekben dolgoznak, de az em­beri oldal, a munkanélküliség már nem ad okot a jókedvre. Felröppent a hír, hogy a Szigethalmion működő Pestvi­déki Gépgyár, a hadiüzem is hasonló gondokkal küzd. Ezer­nyolcszáz dolgozó, vagyis kö­zel ugyanennyi család sorsa lóg a levegőben. Már a 89-es évben megpróbálkoztak a vál­tással. Új vezetőt és vezetői testületet választottak, bár a munkások egy része szerint ez nem sok tartalmi módosí­tást jelent. Az egyetlen meg­oldást mindenki abban látja, hogy a meglevő technológiai és szakmai adottságokra épít­ve mielőbb más munkát kell szerezni. Adódott is alkalom: egy osztrák—magyar kft. keretén belül műanyag bevonatú alu- mínumcső gyártására nyílott lehetőség'. Ez az Alumplast nevű cső a szakemberek sze­rint forradalmasíthatná az épületszerelvényezési munká­kat. mivel házilagos kivitele­zésben a padlófűtéstől a víz- és gázvezetékezésig mindenre alkalmas. HOGYAN KELL INTÉZNI? Zárkertet tulajdonba Évekkel ezelőtt Nagykőrösön is igen sok zártkertet osztottak ki, ám az akkori jogi szabályo­zásnak megfelelően e 200—400 négyszögölnyi területek tartós használatba, s nem személyi tulajdonba kerültek. Aztán, a földtörvény, mondjuk így, ese­dékes megváltoztatásakor, volt rá lehetőség, hogy aki akarta, újabb megváltás nélkül, sze­mélyi tulajdonba vegye az egy­szer már gyakorlatilag forgal­mi áron megvett, s azon ter­melést megindított földjét. Azonban nyilván vannak, akik ilyen vagy olyan okok miatt, vagy elfelejtették, vagy nem akarták a zártkerteket személyi tulajdonba venni, s csak mostanában gondolkod­nak azon, hogy rendezzék a tu­lajdonjogot. Mindén- más híreszteléssé ellentétben, erre megvan a le­hetősig,, s mindössze százfo­rintos illetékbélyegbe kerül. A városi tanács ügyfélszolgálati irodájában előre nyomtatott papírokat lehet kérni, s azokat kell értelemszerűen kitöltve visszavinni. A további ügyme­net intézése már a tanácsiak dolga: az iratokat a földhiva­talba továbbítják. Érdemes te­hát a bizonytalan helyzetben rendezni a függő ügyeket, s hát persze, nemcsak Nagykőrösön. B. O. El is indultam tehát ehhez a bizonytalan jövőjű vállalat­hoz Szigethalomra, hogy meg ismerhessem azt a biztosnak tűnő csövet, amely talán „ki húzza majd a céget a cső(d)- ből”. Külsőségeiben még a ré­gi hadi időket idéző határo­zottsággal találkoztam. A por. tán a tiltó táblákat olvasgat­tam: Fényképezni és filmfel­vételt készíteni tilos! Hangfel­vételt készíteni tilos! Egy má­sik ajtón a következő felirat volt látható: Férfi motozó. Csomagot bevinni tilos! Nos, bizonyos osztrák úri­ember nyilván nem beszélte nyelvünket, s beállított a kft. indulótőkéjének a felével. Üzletet láthatott a magyarok­ban, mi pedig a pénzében le­hetőséget, túlélésre. Létező társasági törvényünk meglehet garanciának tűnhetett arra, hogy mielőbb indulhasson a termelés. Virágzó bürokrá­ciánk azonban lelassította az iramot, a lelkesedést. Az oszt­rák fél ugyanis nem hozott magával (schillingmilliói mel­lett) erkölcsi bizonyítványt, amely szükséges ahhoz, hogy megsegíthessen egy csőd szé­lén álló vállalatot. Mi azonban ezen lépésünkkel íratlanul, nyomban kiállítottunk ma­gunkról egy másfajta, nem­csak tőkeszegénységünkről ta­núskodó bizonyítványt. A kapun kifelé jövet még visszanéztem a fönt felejtett ti­lalmi táblákra. Az fogalmazó­dott meg bennem, hogy nem szívesen lennék annak az ipa­ri kémnek a helyében, aki e zordon rendszabályok ellené­re mégis kifigyelte volna a ma­gyar gazdaság titkait, s a be­számolóját kellene főnökei asztalára letenni. Radosza Sándor Mérnöki Kamara Közgyűlés A Mérnöki Kamara gödöl­lői csoportja felvette a kap­csolatot az Orvosi Kamara vá­rosi csoportjával. Megállapod­tak, hogy tevékenységükről kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást. A Mér­nöki Kamara gödöllői szerve­zetének legközelebbi közgyűlé­sét január 24-én a MÉM Mű­szaki Intézetében tartják. Világkiállítás — feladatokkal Bécs—Budapest-Pest megye Bécs—Budapest világkiállítás. Nem utópia, valóság. Meglesz. Előkészítése, megvalósítása hatalmas munka, amelyből nemcsak a két fővárosnak jut, hanem ország­részeknek, településeknek, cégeknek, vállalkozóknak. Pest megye körbefogja a fővárost és sokat tud tenni, hogy ez az óriási nemzetközi esemény még szebb, za­vartalanabb, emlékezetesebb legyen — természetesen 8 úgy, hogy az szűkebb pátriánknak is hasznot hozzon. A világkiállítás előkészüle­teiről dr. Kocsis Péterrel, a megyei tanács általános elnök- helyettesével beszélgettünk. DOLGOZNAK AZ ÖTLETGYÁROSOK A megyei tanács osztályai­nak bevonásával a múlt esz­tendő tavaszán a feladatok felmérésére operatív bizottság alakult. Részt vettek a nem­zetközi tárgyalásokat megelő­ző, előkészítő kormánybizott­sági tárgyaláson, feltérképez­ték, milyen feladatokat tudna megvalósítani Pest megye? Szó lehet például a kereske­delmi szálláshelyekről. Vagy tízezerrel kellene bővíteni ezt, a legolcsóbbtól a luxus ki­vitelig. Számításba jöhet kemping, magánpanzió, apart­manok, szállodák, a fővárostól olyan távolságra, hogy Buda­pest személyautóval, más köz­lekedési eszközzel egy óra alatt elérhető legyen. A Pest Megyei Tanács Tervező Vál­lalat felmérést készített, hol lenne ilyesmire lehetőség. A tanulmányterv a megyében 36 helyet jelölt ki. A szálláshoz természetesen csatlakozó ágazatok tartoznak. Megnézték például a tervké­szítők, hogy milyen kulturális és idegenforgalmi lehetőséget tudna a megye a világkiállítás részvevőinek ajánlani. Például itt számításba jöhet Szent­endre és Vác a maga nyári rendezvényeivel, a vácrátóti botanikus kert a látványával és szabadtéri hangversenyei­vel, a megyei tanács díszud­vara is a nyári koncertekkel, Galgamácsa, Főt — és így to­vább. Tudományos tanácskO' zásra Gödöllő, az agrárkutatás egyik európai szintű bázisa lenne alkalmas. Az operatív bizottság meg­kérdezett egy sereg vállalatot, vállalkozói alapon keresett közreműködőket. A döntésig természetesen ez pusztán ér­deklődés volt, a szerveződés viszont most már elkezdődhet. Figyelemre méltó elképzelé­seket vetettek az „ötletgyáro­sok” papírra. A Magyar Ag­rártudományi Egyesület Pest megyei szervezete például megemlítette: építene tájépí­tészeti tájházakat, amelyek a hazánkban meghonosodott me­zőgazdasági, tájépítészeti kul­túrák korszerű és célszerű ké­pét adnák. Helyük Budaörs környékére íródott ki. Indul hát a munka. Az elő­készítő, segítő tanácsi csoport felvette a kapcsolatot a fővá­rossal, megtörténtek a sok­szintű vezetői tárgyalások. A Pest Megyei Tanács alkotó módon kapcsolódik mindabba, ami az ügyet előbbre viszi. SZELLEMI KINCSEINK Máris megnőtt az értéke, haszna annak az állagfelmé­résnek, amelyet a megyei mű­emlék és műemlék jellegű épületek állapotáról, állagáról készítettek. Tárgyalt a me­gyei vezetés az Európa Tanács egyik gazdasági szervezetével, a regionális fejlesztési köz­ponttal. Szellemi támogatást, útmutatást tudnak: adni, hogy a megye a tervezett katalizá­torszerepét mindjobban be­tölthesse. Kincs a szellemi tő­ke, ez is adattárba került. Kiépültek a megyei kapcso­latok az illetékes kormánybiz­tossal, a hazai szakértői gár­dával, az egyik főrendezővel, fővárosunkkal. Tavaly októ­berben az alsó-ausztriai tar­tományi vezetőkkel tárgyaltak a Pest megyei vezetők, ha­sonló helyzetben lévén, a vi­lágkiállítással kapcsolatos te­endőik összhangját igyekeznek megteremteni. Nagy hangsúlyt kap a koordináció. VÁLLALKOZÓKÉNT LÉP FEL Nyiladozik az érdeklődés. A Budaörsi Tanácsnál már sok vállalkozó fordult meg. Az Ml-es és az M7-es főútvonal és közvetlen környéke van ér­deklődésük középpontjában, építkezések jönnek szóba, szálláshely, szórakozási lehe­tőség, bevásárlóközpont. Ha két vállalkozó ugyanazt akar­ná, a helyzet dönti el, melyi­kük lesz a győztes. A megyei tanács koordinál, információt ad, közvetít: a vi­lágkiállítás dolgában maga is vállalfcozószellemet képvisel, érdekli a kft., a vegyes vállal­kozás, bekapcsolódik kis ter­vező kollektívákba, ha úgy hozza a sora. Az elképzelés megfogalma­zódott, s eldöntött tény az is, hogy a Pest Megyei Tanács a világkiállítás gazdasági kérdé­seivel nem foglalkozik A Par­lament és a kormány feladata mérlegelni ezt, és megterem­teni hozzá, ami kell. A megye vállalkozóként lép fel. Eszes Katalin Âx egyik első magyar politikai alapítvány A jövőjükért kamatozik Akik ismerték, megmondhatói, Tallós Emil sok egyéb mellett két dologban feltétlenül hasonlít édesap­jára. Végzettsége alapján szintén jogász, s ahogyan tel­tek az évek, úgy erősödött benne is a politikus alkat. A lakásában őrzött köröndi fazekas remekek az erdélyi nagyszülőket idézik, a vitákban sarkosított érvelés mód­ja és a lényegre törő fogalmazás azonban már az apát. A Kaposvárról alig két esztendeje Gödöllőre költözött pergő nyelvű jogász véleményei, állásfoglalásai gyakran kavarnak vihart. Erről korábban somogyi, manapság főként gödöllői ismerősei, demokrata fórumos elvbará­tai, s főleg ellenfelei mesélhetnének. Egy tény: a mun­kában, hétköznapi tevékenységében, vitákban megnyil­vánuló döntései nézőponttól függően kérdöjelezhetők, jószándéka azonban annál kevésbé. A panel összkomfort, a két kamasz fiúgyerek, a tizenkettő egy tucat bútorgarnitúra, a gazda mesterkedő kezét váró, üres falfelületek érzékeltetik anyagi helyzetét. Jó szándékát, gondolkodását azonban a kö­zelmúltban ismét önzetlen, merész döntéssel bizonyította. — Az egyre élénkebb poli­tikai életben szükségét láttam egy olyan alapítvány létreho­zásának, amely idővel elvba­rátaim javát szolgálja, a De­mokrata Fórum választási kampányainak anyagi támoga­tását. különféle tanfolyamok, tanulmányutak szervezését, a belső tájékoztatási feladatok megoldását segíti elő — mond­ja a 45 éves dr. Tallós Emil. — Volt némi dugipénzem. azt szántam erre a célra: ma már Fórum Alapítvány néven kamatozik a jövőnk érdeké­ben. — Én tízezer forintról tu­dok — pontosít Magda asz- szony, a feleség. — Való, a csekk azóta sem került elő, így megdönthetetlen bizonyí­tékként kénytelen vagyok el­fogadni az elhangzott összeget — mondja mosolyogva. E fontos papírka elkallódá- sána'k mikéntjére — így hó­napok telte után — röpke öt perc alatt nem tudtunk fényt deríteni, azt azonban már jó memóriára valló pontossággal közli a házigazda, hogy Schamschula György. Csóti György és Olajos Csaba az el­sők között voltak, akik anya­gilag ugyancsak támogatták ötletét. A memória és a pre­cizitás további boncolgatása helyett kávéval szolgál a há­ziasszony, majd sokat sejte- tően közli: — Azt már én is fejből tu­dom, hogy az Országos Keres­kedelmi és Hitelbanknál, a 216-11131 számlaszámon gyű­lik a forint az alapítványra. — A Demokrata Fórum or­szágos elnöksége kilenctagú kuratóriumot hozott létre, amely a majdani támogatások pályázat útján történő elnye­réséről dönt. A Fórum Ala­pítvány hozadékából — a be­fizetések köztudottan levon­hatók a személyi jövedelem­adó-alapból — támogatható lesz az általunk képviselt po­litikai platform. Ugyancsak ezt az alapot növeli az a be­vétel, amely az alapítvány ál­tal kibocsátott ötvenezer da­rab emlékérem bevételeiből származik. A 26 grammos, 42,5 milliméter átmérőjű alpakka­érem alkotója a Szentendrén élő. Munkácsy-díjas Csikszent- mihályi Róbert szobrászmű­vész. ö az érem tervezését, kivitelezését ingyen vállalta. Aki gazdája kíván lenni, vagy éppen gyűjteményét sze­retné gyarapítani a legújabb éremmel, 320 forintért hozzá­juthat. Bár a Demokrata Fó­rum országos elnökségétől is megrendelhető levélben, ma már minden helyi szerveze­tünk árusítja. — Ismereteim szerint a Fórum Alapítvány egyike az első magyar politikai alapit ványoknak. Milyen az érdeklő­dés? — Valójában az utóbbi egy­két hónapban kezdtük nép­szerűsíteni. Tavaly októberben felvettük a kapcsolatot az NSZK-beli Konrad Adenauer Alapítvánnyal is. Emlékér­münk első példányai már el jutottak Svájcba, Kanadába, az Egyesült Államokba csak­úgy, mint Ausztriába, Fran­ciaországba. A magunk mód­ján kapcsolatainkkal és ér­ménkkel is segíteni kívánjuk a demokráciához vezető út lerövidítését — mondta befe­jezésül dr. Tallós Emil, a Fórum Alapítvány ügyvivője. Győri András Íme az érem két oldala Csak lakásba-fürdőzőknek A Texelektro Ipari Szövetkezet műanyagüzemében évente több tízezer darab Gitexi pelenkázó készül. Néhány hónapja azon­ban a növekvő igényekkel lépést tartva zuhany-, illetve kád- függönyöket kezdtek el gyártani. Mégpedig olyanokat, amelyek minősége megközelíti a Nyugaton gyártott hasonló termékek színvonalát. Érden kétféle minőségben és többféle mintával évente mintegy négyezer darab függöny készül. Képünkön Vígh Károlyné, Végh Lászlóné és Juhász Józsefné ellenőrzi a minőséget, illetve csomagolja a fürdőszobák térelválasztóját Metszők, metsző hidegben Bányászok n kertben A kopogósra váltott, s úgy tűnik, hogy egyre inkább az igazi arculatát mutató tél meg­keseríti az almáskertekben dolgozók munkanapjait. Az Alagi Állami Tangazdaság gyümölcsoskertjeiben 200 ezer fa, köztük alma és őszibarack várja a metszést, a törzsek ápolását. Boksay András, a tangazdaság igazgatóhelyet­tese a hideg éjszakák és nap­palok ellenére bizakodó. Jelenleg 40-en szorgoslkod. nak a gyümölcsfák körül, de a mínusz 10-14 fokos „klímá­nak” egyre kevésbé engedel­meskedik a kézi fűrész és a metszőolló. Az igazgatóhelyet­tes szerint az eddig tapasztal­tak alapján, idén a tavalyinál rosszabb termésre van kilá­tás. A termőrügyek gyengébb, nek bizonyulnak. És ezen egyáltalán nem lehet csodál­kozni, hiszen 1989-ben rekord- termést takaríthattak be. Az 540 vagonnyi hozamból 137 va- gonnyi került exportra. A gazdaság gyümölcsöseiben már második éve lengyel ven­dégmunkásokat, köztük diáko­kat is foglalkoztatnak. Két- három hetes turnusokban váltják egymást. Idén az első 75 főiS csoport január 14-én ér. keziik, s az utolsó pedig no­vember 30-ig dolgozik. Ha ne. tán a metszési, faápolási mun­kálatok elhúzódnának, akkor a már jól bevált gyakorlat alap­ján Borsod és Heves megyé­ből nyugdíjasokat, köztük bá­nyászokat hívnak munkára. Az Alagi Állami Tangazda­ságban azonban nemcsak metszenek, de gondolnak a már kiöregedett fák pótlására is. Ebben az esztendőben 100 hektárnyi őszibarackost tele­pítenek, s az erre a célra ki­jelölt területen már negyven hektárnyit beülte ttek. Nagy gondot fordítanak a tangaz­daság szakemberei a talaj mi­nőségi vizsgálatára is. Az el­múlt év nyarán folyékony mű­trágyát, valamint meszet jut­tattak a földbe. Az utóbbit azért, hogy meggátolják a te­rület elsavasodását. A szaksze­rű tápahyag-utánpótlásnak re. mélhetően idén is hasznát lát­ják majd a gyümölcsöskertek. Gy. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom