Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

PEST MEGYEI • V,y!­V. ' 9 if"/ 1 ’ ■; y ÍÁ-'1; ‘- T ,, - ; > . XXXIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint 1990. JANUAR 11., CSÜTÖRTÖK Horn Gyula kitüntetése Horn Gyula külügyminisztert szerda délelőtt Maimban, a Rajna-vidéki Pfalz tartomány székhelyén a tekintélyes Stresemann-társaság aranyér­mével tüntették ki. A magas megbecsüléssel a Weimari Köztársaság kiemel­kedő külügyminiszterének, Gustav Stresemann-nak a ne­vét viselő társaság a magyar államférfinak, kormányának és a magyar népnek azokat az ér­demeit óhajtja méltányolni, amelyeket az európai népek közötti szolidaritás elmélyíté­sében szereztek az emberiesség szellemében. A kitüntetést Marie-Elisa­beth Klee, a Stresemann-társa­ság elnöke nyújtotta át. Előt­te Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter, a tavalyi kitüntetett mondott méltató beszédet. Befejeződött a KGST ülésszaka Meg kell felelni o kihívásoknak Szerdán délután záróközle­mény és jegyzőkönyv elfoga­dásával véget ért Szófiában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 45. ülésszaka. A záró plenáris ülésen Georgi Atanaszov bolgár miniszterel­nök a házigazdák nevében ki­fejezte azt a véleményét, hogy a szófiai ülésszak megfelelt a várakozásnak: fordulópontot jelent a szervezet eddigi fej­lődésében, a résztvevő orszá­gok együttműködésében. Elhibázott és társadalomellenes? Pártok a „szökőárrá! Nem is hullámként, inkább szökőárként törtek ránk az élel­miszerárak január elején. Néhány nap telt el csak azóta, sokan tehát még becsülni sem tudják, mennyivel csápolják meg a családi kasszát a felemelt árak. Véleményük azonban már van az embereknek. Ki higgadtabban, ki nyomdafestéket nem tú­róén kommentálja az átárazást. Az elmúlt napokban ilyen véle­ményeket ismertettünk. Ezúttal néhány párt- és politikai szer­vezet képviselőjének vélekedését adjuk közre. A Szabad Demokraták Szö­vetsége közgazdasági szakta­nácsadója. Soós Károly Attila azzal kezdi, az SZDSZ híve az A belügyi kemény mag belbarca ? Vélemények a magyar Watergate-ről A katonai ügyészség telje­sen önállóan nyomoz a lehall­gatási ügyben, munkája telje­sen független a Belügyminisz­tériumban megalakult külön­bizottság tevékenységétől. Ezt Kámán József vezérőrnagy, a legfőbb ügyész helyettese, ka­tonai főügyész közölte az MTI érdeklődésére. Elmondta azt is, hogy szerdán kezdeménye­zésére találkozott Kis János­sal, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjével és Fodor Gáborral, a Fidesz vá­lasztmányának tagjával, akik a feljelentést az elmúlt héten megküldték. A megbeszélésről Fodor Gá­bor, a Fidesz választmányá­nak tagja az MTI munkatár­sának elmondta: az SZDSZ és a Fidesz képviselője megkér­dezte, hogy mikor zároltatták az ominózus belügyi iratokat, illetőleg a zárolás kiterjed-e a megyei BM-csoportok anya­gaira is. A főügyész közölte, hogy a megyei csoportok anya­gainak zárolása azonban gya­korlatilag még nem történt meg. Kámán József kiemelte: január 5., péntek 13 órától az iratok megsemmisítése bűn- cselekmény. Kis János és Fo­dor Gábor közölték a katonai főügyésszel: nyugtalanítónak találják a jelenlegi helyzetet, mert attól tartanak, hogy a BM érintett osztályain nem zárható ki teljes bizonyosság­gal az iratmegsemmisítés ve­szélye. ★ A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vezetői is meg­tekinthették a magyar Water- gate-ügy kapcsán az SZDSZ- hez és a Fidesz-hez jutott ira­tokat. Fischer György, az SZDP alelnöke az MTI mun­katársának elmondta: a szo­ciáldemokratákra vonatkozó iratok java része a párt ko­rábbi megosztottságával fog­lalkozik, s egyúttal megerősíti azt a gyanút, hogy a belvi- szályt párton kívülről gerjesz­tették. Ügy vélte: nem nehéz kitalálni, hogy ez mely erők­nek állt az érdekében. Fischer György szerint rend­kívül kétséges az a beállítás, hogy néhány rendőrtiszt túl­buzgó tevékenységéről van szó. Szerinte az adatgyűjtés­ről a feletteseknek is tudniuk kellett, s nyilvánvaló, hogy az információk magasabb' beosz­tású BM-alkalmazottak kezébe is eljutottak. Az SZDP alelnöke kifejtet­te: a nyilvánosságra került tényekből arra következtet­nek, hogy a választások tiszta­sága súlyos veszélyben forog. ★ Az MDF elnöksége mélysé­gesen elítéli a törvénytelen megfigyeléseket és lehallgatá­sokat, és követeli ellenzéki és független képviselőkből álló parlamenti ad hoc-bizottság kiküldését. Ugyanígy követeli a személyi konzekvenciák le­vonásit, valamint az állam­biztonsági szervezet különvá­lasztását a Belügyminiszté­riumtól. Csengey Dénes, aki az ügyet „belügyi botránynak” minősí­tette, elmondta: az SZDSZ és a Fidesz az MDF három elnök­ségi tagja rendelkezésére bo­csátotta a Fórumra vonatkozó anyagokat. Ezt megtekintve két kérdés vetődik fal. Egyrészt az feltételezhető, hogy az ellen­zék megosztására irányuló kí­sérletről van szó, másrészt pe­dig az Állambiztonsági Szolgá­lat „kemény magjának” ber­keiben elindult belharc is áll­hat a háttérben. A hagyományoknak megfe­lelően szólt a következő ülés­szak — ezúttal Magyarország — delegációjának vezetője is. Németh Miklós miniszterelnök megállapítása szerint „a KGST-nek különösen az utób­bi évtizedében egyre nyilván­valóbbá vált, hogy a szerve­zet tévúton jár. Már látjuk, hogy a 43., rendkívüli üléssza­kon nem sikerült átütő erejű fordulatot megindítani. Most elhatároztuk, hogy együttmű­ködésünket új alapokra he­lyezzük. Az elmúlt két napban intenzív munkát végeztünk. Valamennyiünket áthatott az a felelősség, hogy ha a kihí­vásoknak nem tudunk megfe­lelni, együttműködésünk jövő­je kerül veszélybe. Ezért nem a korábban kidolgozott és elő­terjesztett dokumentumokra koncentráltunk, • hanem nyílt, tisztázó vitában, érdemi véle­ménycsere keretében a hogyan tovább kérdéseit vizsgáltuk.” „Több kérdésben sikerült egységes véleményre jutnunk — folytatta Németh Miklós —, ugyanakkor számos kérdésben álláspontjaink változatlanul eltérnek. Számolunk azzal, hogy megszűnik a KGST mo­nolit egysége, megváltozik pél­dául az ötéves tervek koordi­nációjának több évtizedes gyakorlata, a kölcsönös keres­kedelemben alkalmazott kon­tingensek rendszere, a valutá- ris \ pénzügyi mechanizmus. Várható, hogy a sokoldalú együttműködés mellett a két­oldalú kapcsolatok kapnak prioritást. Átmenetileg vállal­nunk kell a kölcsönös vissza­esést is. Tisztában kell len­nünk azzal is, hogy együtt­működési rendszerünk új ala­pokra helyezése időt igényel. Nem kedvező ehhez orszá­gainknak nehéz, néhány or szágnak válságos helyzete sem.” „Meggyőződésem — mondta a magyar miniszterelnök —, hogy népeink szorgalma és te hetsége, kibontakozó demok­ratizmusa újabb és újabb energiákat szabadít fel, s nem­csak lehetővé, de elengedhe tétlenné is teszi a teljes poli­tikai kibontakozással párhuza­mos gazdasági konszolidációt. Németh Miklós köszönetét mondott a bolgár házigazdák vendégszeretetéért és meghív­ta a résztvevőket a Magyar Köztársaság nevében a KGST Budapesten tartandó követke ző ülésszakára. A KGST 45: ülésszakának befejezése után Petar Mlade- nov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár . Államtanács elnöke fogadta az ülésszakon rész vett delegációk vezetőit, kö­zöttük Németh Miklós magyar miniszterelnököt. A KGST-ülésszakot köve­tően egyébként megtartotta 133. ülését a szervezet végre­hajtó bizottsága. A tanácsko kason Andrej Lukanov, a vb mostanáig volt elnöke — a hagyományoknak megfelelően — átadta a végrehajtó bízott ság vezetésének funkcióját Medgyessy Péter magyar mi niszterelnök-helyettesnek, a következő ülészakot rendező ország állandó KGST-képvi- selőjének. Németh Miklós, a Magyar Köztársaság kormányának el nöke a KGST szófiai üléssza kának idején megbeszélést folytatott Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel. Át­tekintették a kétoldalú kap­(Folytatás a 2. oldalon.) A fantomhivatal felvételt hirdet Száguldás a semmibe (3. OLDAL) Nem engedhető meg a további elszegényedés A béremelés lehetőségei » Az év eleje nemcsak az ár-, hanem a béremelések ldősza- s ka Is. A január 8-i áremelések tükrében különösen aktuális, § milyen béremelésekre adódik lehetőség idén. Erről Herczog ^ Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Közgazdasági Főosztályának vezetőjét kérdezte az MTI munkatársa. > * uo.ituu j ti il cl n. vc&ctujci no: Az idei prognózisok — ame­lyek számolnak a január 8-i áremelésekkel — 19,5 százalé­kos ár- és 17 százalékos át­lagbér-növekedést tartalmaz­nak. Nyilván a vállalatok egy része ennél nagyobb mérték­ben növeli majd a béreket, de jelentős hányad várhatóan jó­val elmarad ettől az értéktől. Minden jel szerint az árak és a bérek, akárcsak 1989-ben, az idén is hozzávetőleg együtt mozognak — mondotta. Abban a helyzetben, amikor a társadalom jelentős része él a létminimum körüli, sőt az alatti szinten — s az alapve­tő közszükségleti cikkek árai jelentősen emelkednek —, a bérpolitikának erre a tarta­lékokkal nem rendelkező ré­tegre kell elsősorban koncent­rálnia. Nem engedhető, meg e rétegek további elszegényedé­se. ............................ M ivel a gazdasági lehetősé­gek korlátozottak, az alacsony bérek átlag feletti emelése csak akkor valósítható meg, ha kedvező bérpozíciőjú cso­portok, vállalatok szolidáris bérpolitikát fogadnak eT. Saj­nos manapság a legtöbb ága­zat, szakma és érdekképvise­leti szervezet csupán a saját érdekeire van tekintettel. Ha viszont — sztrájkokkal fenye­getőzve — mindenki sikere­sen érvényesíti átlag feletti béremelési követeléseit, akkor ez csak az egyénileg kiharcolt előnyök kollektív elvesztésé­hez, inflálódásához vezethet. ® Milyen minimálbér-köve­telésekről van szó? — Az Országos Érdekegyez­tető Tanács legutóbbi ülésén a jelenlegi 4000 forinttal szemben 5100 forintos mini­málbér-igényt fogalmaztak meg a szakszervezetek. A va­sasszakszervezet legutóbbi ál­lásfogalásában például ezt ja­nuár 1-jéig visszamenőleges hatállyal kérik, s szintén ja­nuár 1-jétől számítva általá­nos 10 százalékos, vagy mini­málisan 500 forintos béreme­lést is követelnek a munkál­tatóktól.' Ahol az 5100 forintos minimális bérre, illetve erre a 10 százalékos általános bér- emelésre nincs lehetőség, ott a béradó felfüggesztését kez­deményezik. • Mit lehet elérni a bérpo­litikával? — Súlyos kihívásokkal néz­hetünk szembe. Az átlagszá­mok mögött jelentős bárkü­lönbségek mutatkoznak. A dol­gozók elégedetlenségét fokoz­zák a szinte mindenütt dek­larált bérelmaradások. Ugyan­akkor a több évtized alatt be­következett bérelmaradások egyszeri rendezésére nincs le­hetőség. El_ kell kerülni leg­alább a bérfeszültségek továb­bi fokozódását. A kormányza­ti beavatkozás elsősorban er­re koncentrálódik. Ezért ka­pott központi támogatást a költségvetési intézmények egy része, s adókedvezményben részesülnek a döntően köz­szolgáltatással foglalkozó szer­vezetek, a MÁV. a sütő- és tésztaipar, az élelmiszer-kis­kereskedelem. s a vegyes te­vékenységű kereskedelem. Az antiinflációs gazdaságpolitika egyik fontos, de nem egyetlen eszköze a bérek szinten tar­tása. Emellett , fontos szere­pet töltenek be a kollektív bértárgyalások, amelyek a dolgozók követeléseit, illetve a munkáltatók, valamint az egész gazdaság lehetőségeit próbálják meg összehangolni. Ezekre az egyeztetésekre nem­csak országos, de helyi, ága­zati, szakmai szinten is szük­ség van. A történet olyan váratlanul kezdődött, mint Romániában a forradalom. A magyar nagy­követ december 29-én jelentet­te be a bukaresti televízióban, hogy Magyarország szívesen vendégül látna romániai gye­rekeket, nemzeti hovatartozá­suktól függetlenül. Hamaro­san jelentkezett is a bukaresti magyar iskola, hogy elfogad­nák ezt a meghívást. Igen ám, csak azt nem tudta senki, ho­gyan lehetne az utazást azon­nal megszervezni? Tulajdon­képpen melyik magyar szerve­zet vagy intézmény koordinál­ja a gyerekek, .magyarországi látogatását? Nem akarván csalódást okozni az iskolának, Halász János bukaresti kereskedelmi kirendeltségünk első titkára vette kézbe az ügyet. Felhívta az Ipari Minisztérium román referensét, Szentpéteri Istvánt. S mit tehet valaki, aki az Bukaresti gyerekek érkeztek hazánkba Ki románul ki magyarul Ipari Minisztérium szakembe­re? Természetesen telefonál­gatni kezd iparvállalatoknál dolgozó ismerőseinek, és a se­gítségüket kéri. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat azonnal felajánlotta erre a célra ven­dégszeretetét és csopaki üdü­lőjét. A Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, valamint az Ikarus Karosszéria és Jármű­gyár balatonfüredi vállalati üdülőiben kínált helyet és el­látást az érkező gyerekek­nek. A debreceni Magyar Gör­dülőcsapágy Művek, a Mogürt és az Észak-magyarországi Vegyiművek anyagi segítséget ajánlott. Közben Szentpéteri István felvette a kapcsolatot a Ma­gyar Úttörők Szövetségével, ahol biztosították őket arról, hogy a Csillebérci úttörőtá­borban is szívesen látják a gyerekeket. A szövetség Pest megyei elnöksége verőcema­rosi táborát, Komárom, vala­mint Heves megye elnöksége pedig tatai, illetve egri kollé­giumát ajánlotta fel, vállalva egy-egy csoport magyarországi tartózkodásának költségeit. A nagyobb fűik • rimán firrjUbàJjÈHI Jelképéy«I érkeztek A magyar viszonyokat is­merve — sa romániairól hallva — szinte hihetetlen, de egyhetes szervezés után a 300 gyerek megérkezett Magyaror­szágra. A Nyugati pályaudva­ron tegnap délben meglehető­sen nagy feltűnést keltett, amint a Balt-Orient Expressz Bukarest felől érkező szerel­vényéről hatalmas gyerektö­meg zúdult le. Az anyagi segítséget kínáló vállalatok képviselői a pálya­udvaron átadták a pénzt a csoportokat kísérő tanároknak. A buszokban az érkezetteket újabb meglepetések várták: több cég és intézmény uzson­nacsomagokat, a Vas megyei gyerekek pedig csokoládét küldtek nekik ajándékba. Jómagam a csoport vezető­je, Ferencz Rozália mellé ül­tem a buszban. Épp el akar­tam kezdeni kérdezgetni, mi­kor észrevettem, hogy a ta­nárnő csendesen sír. Ilyenkor érzi magát a tollforgató em­ber a sajtó hiénájának. — Nincs semmi bajom, csak a meghatottságtól sírok — tö- rölgeti meg a szemét néhány perc múlva. — Már évek óta nem kaptam útlevelet Ma­gyarországra, pedig rengeteg közeli rokonom él itt. A mi is­kolánkhoz tartozik óvoda is, (Folytatás a 3. oldalonJ árak liberalizálásának, a ja­nuári áremeléseket azonban nem tartják szerencsésnek. A (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom