Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

k_ ­^&GVEI JPEST MEGYEI ________& B2€ap$rep8s$h&B9s mútr szórói az Mő A z ígazságügyminiszter engedélyezheti a lehallgatást Kilenc óra után néhány perccel kezdte meg ismét mun­káját az Országgyűlés tegnap. Az előzetes jelzés ellenére nem az Állami Vagyonügynök­ségről és áz állami vagyon vé­delméről szóló törvényjavasla­tok vitájával, hanem a titkos- szolgálati eszközök és módsze­rek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvény- javaslat határozathozatalával folytatták a munkát. Már mindjárt az elején nagy vita alakult ki arról, hogy a titkosszolgálati eszközök alkal­mazását ki engedélyezze. Az ügyben érintett jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság úgy fog­lalt állást, hogy a parlament két lehetőség közül választhat. Az egyik a legfőbb ügyészre bízná ezt a felelősségteljes fel­adatot, a másik szerint az Or­szággyűlésnek egy biztost kel­lene választania. Nagy feltű­nést keltett — s ezt a délután folyamán Szíjártó Károly leg­főbb ügyész minden alapot nélkülözőnek minősítve vissza­utasította —, hogy Eke Károly szerint a legfőbb ügyész is lu­das a lehallgatási botrányban, mert ,jiem állt hivatása ma­gaslatán”. Szerencsére csak kevesen folyamodtak az ilyen, nyilvánvalóan a vádaskodás határát súroló eszközökhöz, a felszólalók többsége különbö­ző érveket sorakoztatva igye­kezett megoldást keresni, a problémára. A gordiuszi cso­mót végül Németh Miklós vágta el: azt javasolta, hogy arra az átmeneti időre, amíg az új parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt, az igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a különle­ges eszközök alkalmazására. Mivel azonban ezzel új javas­lat hangzott el, az elnök újabb szünetet rendelt el, ám a ki­szabott idő letelte után kide­rült, hogy a bizottság ülése nem fejeződött be, ezért áttér­tek az állami vagyon védelmé­ről, valamint a vagyonügynök­ségről szóló törvényjavaslatok vitájára. Már nem is meglepő, hogy ismét az érvek csatája követ­kezett. A felszólalók sorából kiemelésre érdemes Koltai Im­re Pest megyei képviselő vé­leménye. A gyakorló gazdasági vezető elmondta: a tárgyalt törvényjavaslatok találkoznak a menedzserek érdekeivel is, amennyiben nem csak az ál­lamadósság es a költségvetési hiány csökkentését szolgálják. A menedzsereknek is az az ér­dekük, hogy tőkebevonással le­hetőséget kapjanak az elavult technikai színvonal megújítá­sára. Koltai Imre nemi szomo­rúsággal állapította meg, hogy miközben az Országgyűlés él­űtekben elfogad olyan nagy horderejű döntéseket, mint például a piacgazdaság építése, a működőtőke bevonása, egyre több az ellenvetés, amikor más törvénytervezetek kapcsán azokat a gyakorlatban is érvé­nyesíteni kellene. Mivel a vi­tában felmerült, hogy a dön­tést el kellene halasztani, Bog­nár József akadémikus mind­járt az elején leszögezte, egy EZ TÖRTÉNT Csütörtökön reggel a titkosszolgálati eszközök és módszerek engeiiélyezésenek átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavas­lat határozathozatalával folytatta munkáját az Országgyűlés. El­sőként Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, vala­mint a honvédelmi bizottság előadójaként kapott szót, majd Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár emelkedett szólásra, utóbb Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.) fejtette ki állás­pontját. Szavazás következett, és a szerdaihoz hasonló módon most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített, két­harmados szavazati többséget a különleges eszközök alkalmazá­sát engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem. Németh Miklós miniszterelnök azt indítványozta, hogy az Igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a külön­leges eszközök alkalmazására. A bizottsági ülés elhúzódása miatt az Országgyűlés az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Va­gyonügynökségről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta mun­káját. A téma függőben maradt, a még nyitott kérdéseket bizott­sági vitára bocsátották, ezért a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Ro- szik Gábor (Pest megj'e 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A két előterjesztésről együttesen határozott az Országgyűlés, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta. A Parlament a Kossuth-díjról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sával folytatta munkáját; a téma előterjesztője; László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár volt. A képviselők ezután rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési hatá­rozattervezet megvitatására. Békési László pénzügyminiszter fű­zött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez. A következőkben az egyéni vállalkozásról szóló törvényja­vaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitáját ez­után felfüggesztették, s az elhangzott észrevételeket vélemé­nyezésre a reformügyi bizottság elé bocsátották. Ezt követően a plénum visszatért a különleges titkosszol­gálati eszközök és módszerek engedélyezésének szabályozásá­ra. A pártok képviselői támogatták a miniszterelnök azon ja­vaslatát, miszerint a felügyeleti jogot az igazságügyminiszter kapja meg. Az Országgyűlés minősített többséggel elöntött a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság összetételéről, majd elfogadták a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatot, valamint Kulcsár Kálmán fel­ügyeleti jogát. A szavazást követően Szíjártó Károly legfőbb ügyész rea­gált Eke Károly délelőtti hozzászólására. Ezt követően szót kért; Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) ; Bíró Imre (országos lis­ta) .Az előbbi képviselő Gál Zoltán belügyminisztériumi ál­lamtitkárnak válaszolt arra, hogy miért a Fekete Dobozt ér­tesítette a lehallgatási botránv ügyében. A másik felszólaló pedig a Jézus Krisztus mezkísértése című film betiltását kérte. Ezután a képviselők a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjről szóló törvényjavaslatról határoztak. E napirendi ponthoz hozzá­szólt: Tóth János, a kulturális bizottság előadója. A képvi­selők elfogadták a módosított törvénytervezetet, majd rátér­tek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvény­javaslat megtárgyalására. A tervezetet Békési László pénzügy- miniszter terjesztette a képviselők elé, s egyúttal ő ismertette a terv- és költségvetési bizottság állásfoglalását is. Hozzászó­lási szándékát egy képviselő sem jelezte, az értékpapírtör­vényt az Országgyűlés elfogadta. À következő napirendi pontként a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat került a Tisztelt Ház elé. A törvényjavaslatot Hfittér Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztette elő. ilyen lépés súlyos gazdasági kö­vetkezményekkel járhat. Ezt követően helyenként indulato­san, egyebek között arról be­szélt, hogy a külföldi tőke szá­mára kedvezőtlenebbé válhat­nak a magyarországi befekte­tési feltételek, s megeshet, hogy a reform élenjáró orszá­gából hamarosan sereghajtók leszünk. A törvényjavaslatok részle­tes vitájának lezárása után mégsem került sor a döntésho­zatalra, hanem a T. Ház más napirendek megvitatásába kez­dett. Több honatya a szünetek­ben, a folyosói beszélgetések során meg is jegyezte, egyre inkább követhetetlen, mikor mi történik, annyira összeke­verednek a dolgok. így aztán bizonyára a panaszkodók is elégedetten nyugtázták, hogy rövid tárgyalás után döntés született az alapítványok ál­lamigazgatási felügyeletének megszüntetéséről és a Polgári Törvénykönyv módosításáról Ugyancsak sikerült megálla­podni arról, hogy a jövőben a Kossuth-díj mellett, vele azo­nos erkölcsi és anyagi elisme­réssel Széchcnyi-díjat is ado­mányoznak az arra érdemesek­nek. Igaz — bár nem is meg­lepő — az utóbbi téma végle­ges lezárása előtt még nekiáll­taik a honatyák a tavalyi állami költségvetés hiányának átme­neti finanszírozásáról folyó határozattervezet megvitatásá­hoz. Békési László előterjesz­tését a képviselők elfogadták. Űjabb fordulat: a jelenlévők úgy döntöttek, hogy visszatér­nek a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról folyó vitához. A bizottság, befejezve a mun­káját, azt javasolta, hogy a parlament fogadja el a minisz­terelnök javaslatát, s az igaz­ságügyminiszterre bízza az en­gedélyezés kényes feladatát. Döntés azonban még ekkor sem született, mert a szünet után az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslatról indult (Folytatás a 3. oldalon.) Václav Havel Budapesten Tegnap, a késő esti órákban Szűrös Mátyás, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnöke meghívására, hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett Vác­lav Havel, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. Szűrös Mátyás Püspökladány képviselőjelöltje Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, oki a Püspökladány központú Hajdú-Bihar megyei 6-os szá­mú választókerületben indul az országgyűlési választáso kon, immár hivatalos képvise­lőjelöltnek tekinthető. A Szo­cialista Párt helyi választási irodájának tájékoztatása sze­rint már szerdán több mint 750 ajánlási szelvényt gyűjtöttek össze Szűrös Mátyás támoga­tására, aki ezzel a Szocialista -Párt első hivatalos képvise­lőjelöltje Hajdú-Biharban. HAJ ILÉK TALA H H ADS EREG (3. otdaO Addig kei! szíréikölni, míg vsa oh] Tízezer tonnával támogatjuk Nicaraguát!? Piacgazdálkodásra kíván át­állni az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a tagvállala­tokkal egyeztetve keresik a le­hetséges formát. Az OKGT ve­zérigazgatója, dr. Zsengellér István nemrég a százhalom­battai Dunai Kőolajipari Vál­lalat vezetőit tájékoztatta töb­bek között arról, hogy két ha­zai és egy külföldi céget is fel­kértek az átalakítás módjának kidolgozására. A javaslatok ki­dolgozásakor figyelembe kell venni a Világbank instrukcióit is, lévén, hogy hozzávetőlege­sen 600 millió dollárral tar­toznak a nemzetközi pénzinté­zetnek. Az OKGT részvénytár­sasági formában szeretne to­vább dolgozni, titulusa pedig Nemzeti Olajipari Vállalat len­ne. A javaslatot még ebben az évben szeretnék letenni az új kormány asztalára. A DKV vezérigazgatója, dr. Rátosi Ernő a vállalatot érin­A Tejipari Vállalatok Trösztje, a hozzá tartozó Vállalatok, to­vábbá az állami húsipari vállalatok, Valamint az állami és a szövetkezeti baromfi-feldolgozó vállalatok bejelentették: a la­kosság terheinek növekedése, az alacsony jövedelmű, hátrá­nyos helyzetbe került rétegek életkörülményeinek romlása miatt egyes — főként az említett rétegek által keresett, viszony­lag alacsony árú — cikkek jelenleg érvényes kereskedelmi át­adási árát az idén már nem emelik, amennyiben a termelési költségeiket jelentősen növelő hatósági árintézkedésekre nem kerül sor. © Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete tegnap látogatást tett a Szabad Demokraták Szö­vetségénél. © Németh Miklós miniszterelnök részvételével or­szágos vezetői értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban, ahol bejelentették: a kormány Gál Zoltán államtitkárt bízta meg a BM vezetésével. © Levélben válaszolt Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az SZDSZ és a Fidesz azon kéré­sére, hogy részesítse kegyelemben Végvári Józsefi rendőr őr­nagyot, ám mint kiderült, egy ilyen lépésre csak az ügy törvé­nyes rendezése után kerülhet esetlég sor. © Nyílt levélben sürgetnek újabb információkat a magyar határhoz közel épülő új szlovák atomerőműről az Ipolyvölgye Környezetvédő Egye­sület tagjai, akik ezúttal a csehszlovák miniszterelnökhöz fordultak. © Egyévi, kétéves próbaidőre felfüggesztett bör­tönre ítélték Antoniewicz Rolandot, akit nyilas röpiratok meg­fogalmazásáért és terjesztéséért vontak felelősségre. © Magyar és szlovák ellenzéki szervezetek tartanak találkozót és nagy­gyűlést ma este a komáromi Duná-hídon. tő kérdéseket tett fel. A hazai ellátási nehézségeket okozó, csökkenő szovjet szállításról az OKGT vezérigazgatója sem tu­dott többet, mint amennyi ' már a sajtóban megjelent. A jelenlegi szerződésben a múlt évben behozottnál is keveseb­bet sikerült lekötnünk. Az el­ső negyedévre még e csökken­tett mennyiségű kőolaj beér­kezése sem látszik biztosnak. (A Moszkvából nemrég haza­tért MDF-küldöttség rádiós ; nyilatkozatában megfogalma­zott szovjet ígéretnek — mely ■ szerint az elmúlt évi mennyi­ség az idén is meglesz — az OKGT-nél nincs nyoma, erre utaló írásos vagy szóbeli ígé­retet az illetékesek nem kap­tak.) Valamennyit segítene a helyzeten, ha az évekkel ez­előtti magyar—szovjet egyez­ménynek eltörölnék azt a pont­ját, amelynek értelmében az évenként importált kőolajból 10 ezer tonnával — nicaraguai támogatás címén — befizetési kötelezettségünket teljesítve, lemondunk. Pótlólagos kőolaj­behozatalra a tröszt két irány­ban keresi a járható utat. Az egyik: a szállítási- költségek miatt eleve drágább a tőkés beszerzés. A másik: bérfeldol­gozással megváltandó beszer­zés, de mind a két lehetőség költségvetési igénnyel jelent­kezik. Ezért erről e tanácsko­záson döntés nem születhetett. Neuralgikus kérdéssé vált az 1990-es bérfejlesztés. A húsz- százalékos szakszervezeti bér- fejlesztési igényt az OKGT ve­zérigazgatója túlzónak minősí­tette. A tudósító számára ért­hetetlen okból a piacgazdaság elvét tükröző szemlélettel el­lentétes, „azonos szakma, azo­nos bér” lejárt koncepciója elevenedett fel. Az esetlegesen növekvő kihasználatlan terme­lői kapacitás és a bérkérdés vi­tája nyomán kialakult hangu­latot hűen tükrözte az egyik résztvevő keserű-humoros megjegyzése: „Addig kell sztrájkolnunk, amíg van olaj, különben nem veszik észre.” — Tercsi — Ragadós a mézesmadzag Nagymaros hallgat, kikötötték Hideg, csönd és köd van Nagymaroson. A belpoliti­kai helyzetet forraló akciók most már messzire elke­rülik a vízlépcsőnek még a tájékát is, magukra hagyva a sebhelyes folyómedret, és a kétszeresen megcsalt fa­lut. Becsapták egyszer, amikor sosem remélt távlatokat nyitottak előtte, cserébe az erőműért, és kijátsszák most, amikor a leállitott építkezés mellett a szép tervekről is hallgatnak. Még novemberben, a vég­leges leállítás utáni buzgól- kodásban, a kormányzat biz­tosította arról az erőmű-építke­zés területén élőket, hogy sem­mi hátrányuk nem származhat a meghiúsult vízlépcsőből, hogy tehát az ígért utak, csa­tornák. szennyvíztisztítók, parti sétányok így is megille­tik őket. ígértek fűt-fát, de január végére még a gaz sem nőtt ki a száraz mederben. Az építési területen annyi a változás azóta, hogy kevesebb lett az árválkodó munkagép. Az osztrákok ugyanolyan módszerességgel pakolnak, bontanak, és árusítják ki a hazavinni nem érdemes anya­gokat, gépeket, mint amilyen ésszerűséggel az építkezésen is dolgoztak. Az osztrák hagya­építkezés területén álló, már majdnem befejezett, 40 laká­sos üzemeltetési lakótelep és a hegyoldalban levő félbema­radt fölvonulási lakótelep kö­zött elkészült a szennyvízcsa­torna gerincvezetéke. Erre már meg lehetett tervezni az egész község csatornázását, sőt a sa­ját erőből történő építés szer­vezését is. A 200 millió forin­tos beruházásra a tanácsnak nyilvánvalóan nem futja a 79 millióból, így a lakók 30—55 ezer forintos hozzájárulást fi­zetnek majd tíz évig, részle­tekben. Az ivóvíznél mindösz- sze annyi a változás, hogy a: egv éve épült vízműteleprői ki tudják elégíteni a helyi vízigényeket. Azóta, amióta ai erőmű építkezéséhez nem keli vizet biztosítaniuk. — Mi lesz azokkal a laká­sokkal, amelyekbe most mái sem az üzemeltető személyzet, sem az osztrákok néni költöz­nek be? — Azt nem tudom — mond­ja a vébétitkér —, s igazá­ból a házak tulajdonviszonyá­val sem vaevok tisztában. Eev ték azonban , nem igazán az, amire a nagymarosiak vártak. Eesz-e összeköttetés Visegrád- dal, iható lesz-e az ivóvíz, megépül-e valaha is a csator­nahálózat — ezek azok a kér­dések, amikre mindenki vá­laszt vár. — Mi is — mondja dr. Fe­kete László, a nagyközségi ta­nács vb-titkára. — Kértek tő­lünk javaslatokat, hogy utólag hogyan lehetne hasznosítani a munkaterületet, de azóta csönd van. Elkészült az idei költség- vetési tervünk, 79 millió fo­rintunk lesz, körülbelül annyi, mint szokott. Állami támoga­tásról, a helyreállításról, az ígértekről egyelőre mindenki hallgat: Valami hasznot azért hozott a dunakanyari fölfordulás. Az biztos: nekünk azokhoz a há­zakhoz semmi közünk. Az építési területen 35 la­kás van teljesen készen, bár­melyik pillanatban be lehetne költözni. A másik lakótelepen 20-25 lakás, ABC, pavilonok készültek el, s egy 270 férőhe­lyes szálloda bárral, étterem­mel. Mind hibátlanul, kiglan­colva áll — hónapok óta üre­sen. Bár a szállodának már van gazdája, az Erőmű-beru­házó Vállalat vette meg az Ovibcrtől 220 millió forintért, csak szállóvendégek nem akar­nak jönni. — A lakások vevőkijelölő jogát szeretné megszerezni a tanács azért, hogy ha el akar­ják majd adni, fix összegért vehessék meg a helybeliek, ne pedig a csillagos egekig sró­folt, licitált árakon. A szálloda melletti lakótelepre még 15 ház épült volna. El is készül­tek az alapok, de ahogy leál­lították a vízlépcsőt, úgy állí­totta le a hiteleket a Hitel Bank. s most minden abbama­radt. Ráadásul a lakótelep fö­lött 50 telket tettünk alkal­massá családi ház építésre, amire mi is hitelt vettünk föl, s ennek törlesztése szintén vi­szi innen a pénzt. Hozni viszont nem hoz sen­ki. Pedig a Duna-párt siralmas látványt nyújt, például abból a kilátótoronyból, ami az erő­mű területén már régóta kész (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom