Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

1990. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK kúrián 5 Hardver és szoftver Minden második vevőt becsapják Az ívólé ingyenes, a kenyérért fizetni kell Számítástechnikai bemutató Ellátatlan kistelepülések, Változatok a közétkeztetésre Számítás- és irodatechnikai, informatikai bemutatót szervez Érden az Engels utca 1—3. alatt január 26-án, 27-én és 28-án az MSZP városi szervezete. Az érdeklődők megismerked­hetnek a Microsystem, a Mű­szertechnika, a Novotrade Rt., s a Kontrax Rt. termékeivel. Hardverek, szoftverek, kalku­látorok, telefonok, menedzser­noteszek, faxok, másolók, te­lefonrendszerek mutatkoznak itt he az említett cégek, s a szervezők jóvoltából. A szak­mai napot január 26-án, dél­után 15 órakor nyitják meg. Szakmai konzultációra is sor kerül a részt vevő cégek refe­rátumai után. Az úgynevezett nyitott na­pokon január 27-én délelőtt 9-től 15-ig, 28-án 9-től 13 óráig mindenkit szeretettel várnak a rendezők. maradandó gondokkal A szórványtelepülések ellá­tása évtizedek óta neuralgikus pontja a kereskedelemnek. Az Országos Kereskedelmi és Pia­ci Főfelügyelőség vizsgálata megállapította: továbbra sem várható javulás, sőt az ellátás­ban zavarok, fennakadások várhatók. A statisztikai adatok szerint az országban 2016 olyan kistelepülés található, ahol a lélekszám nem éri el az 1500- at. s itt él a lakosság 12 szá­zaléka. mintegy 1,3 millió em­ber. Az alapvetően napi élelmi­szereket árusító üzletek fenn­tartása a vállalkozók számára nem vonzó, az adókedvezmé­Tavasz a télben Hiába várjuk a havat, nem érkezik meg — nagy bánatára sok gyereknek s a természetnek is. A fák ágai nemcsak a lomb­tól, hanem a hótól is kopaszok ... (Pék Veronika felvétele) Budaörs Szabadság: február 2- án 6: A shogun árnyéka (színes mb. japán tört. kalandfilm). 3-án, 4-én 6: Vámpírok Velencében (szí­nes olasz horrorfilm), 5-én 6: Pénzmánia (színes mb. am. víg­játék). Dabas, Kossuth: 1-jén. 2-án 6: Támadók a Marsról (színes mb. am. sci-fi), 3-án. 4-én 6: Batman (színes mb. am. sci-fi). 4-én 4: Lolka és Bolka meséi (színes mb. lengyel rajzfilm), 5-én 6: New York-i történetek (3 színes mb. am. film). Dunakeszi: 1-tén 3/4 6, 8: 2-án 8: A magányos farkas (színes mb. am. akciófilm). 2-án 3 4 6: Archiv filmklub, 2-án, 4-én 1/2 4: Indiana Jones és a végzet temploma (szí­nes am. kalandfilm). 3-án, 4-én 3 4 6. 8: Rémálom az Elm utcában (színes mb. am. horrorfilm). 5-én 3/4 6. 8: Szellemtrtók II (színes mb. am. horrorparódia) Erd, műv. ház: 1-jén 12 6: A Nao birodalma (szines mb. am. film), 4-én 1/2 4: Vadölő (szí­nes NDK kalandfilm), 4-én 1/2 6: Pénzmánia (szines mb. am vígjáték). 5-én 1/2 6 és 1/2 8: Mélytengeri szörnyeteg (színes mb. am. fant. kalandfilm). Gyál, Dózsa: 2-án 1'2 6: Fekete eső (szines mb. am. krimi). 3-án 1/2 6: Támadók a Marsról (színes mb. am. sci-fi), 4-én 1 2 6: Ameri­kába jöttem (színes mb. am. víg­játék), 5-én 12 6: A shogun ár­nyéka (színes mb. japán tört. ka­landfilm). Nagykáta, Rákóczi: 1-jén. 2-án 6: Egy párizsi diáklány (színes mb. francia film). 3-án, 4-én 6 és 8: A magányos zsaru (színes fran­cia krimi). 5-én 6: őslények or­szága (színes mb. am. rajzfilm).*5. én 8: A rádió aranykora (színes mb. am. vígjáték). Pomáz. Szabadság: 2-án 6: Or­szágúti diszkó (szines zenés ame rikai film). 3-án 6: Vörös zsaru (színes amerikai akciófilm). 4-én 6: A bűnbánó (színes mb. olasz krimi), 5-én 6: Vámpírok Velen cében (színes mb. olasz horror). Ráckeve, Szabadság: 3-án, 4-én 6 és 8: Denevérember (színes mb am. sci-fi). 5-én 6 és 8: Piedone Afrikában (szines olasz filmvígja- ték). Százhalombatta, műv. közp.: 3 án 6: A Nap birodalma (színes mb. am. film). 4-én 4: A naviga­tor (amerikai filmburleszk), 5-én 6: Archív filmklub. Szentendre, Dunakorzó: 1-jén, 2- án 5 és 7: Leszámolás (szines mb am. akciófilm), 3-án. 4-én 3: Lol­ka és Bolka vakációja (színes mb. lengyel rajzfilm), 3-án. 4-én 5 é: 7: Dobjuk ki anyut a vonatból (színes mb. am. vígjáték), 5-én 5 és 7: Fekete eső (színes mb. am. krimi). Szlgctszentmiklós, Kossuth: 2-ár 6: Vasember (színes lengyel film) 3-án fi és 8. 4-én 6: Mélytenger szörnyeteg (szines mb. am. fan­tasztikus ka.andfilm), 5-én 6: Bá­tor lovacska (színes mb. argentin rajzfilm), 5-én 8: Kommandó (szí­nes mb. am, akciofilm). nyék nem eléggé ösztönzőéit, s a tőkebefektetés hozama is bizonytalan. A magas költsé­gek miatt az áfészek megszün­tették a mozgóboltok rendsze­rét. Ennek következtében ma már van olyan település, ahol egyáltalán nincs üzlet, illetve számos olyan akad, ahol erő­sen beszűkült a lakosság vá­sárlási lehetősége. A vizsgálat tanúsága szerint a nagykereskedelmi vállalatok nem szolgálják ki kellőképpen a kistelepülések üzleteit, a megrendelt áruknak általában csak 50-60 százalékát szállítják ki. Az olcsóbb cikkeket gyak­ran drágábbal helyettesítik, a nagyobb csomagolást nem bontják meg. Az OKPF jelentése tovább sorolja, a hiányosságokat; a boltokban minden második vevőt becsapnak s a megvizs­gált termékek 12 százaléka nem felel meg a követelmé­nyeknek. A tapasztalatok alapján a főfelügyelőség olyan szabályo­zórendszer kialakítását java­solja, amely érdekeltté teszi mind a szállítóvállalatokat, mind pedig az áfészeket, illet­ve az egyéni vállalkozókat ab­ban, hogy a kistelepüléseken és a peremkerületekben üzlete­ket létesítsenek. Azért aranyos ötlet ez az áremelés. I.egalább annyira aranyos, mint a tüskés alsónadrág, vagy mondjuk egy krokodil a Bala­tonban. örül Is neki az ország apraja-nagyja. Végre itt a de­mokrácia, nincsenek kivételezettek, megy az égbe az ára a ke­nyérnek, a cigarettának, a tejnek és sörnek egyformán. És most ennek a szép újévi tortának, amellyel így megleptek ben­nünket január elején, azt a szeletét vizsgáljuk tovább, amit úgy hivnak: közétkeztetés. A múlt héten már közöltünk egy rövid írást arról, hogy ala­kulnak az étkezési térítések a tanácsi intézményekben. Ak­kor kiderült; a menzajegyek árai az óvodákban, iskolákban várhatóan februárig nem vál­toznak. Francia vezetés - magyar konyha Az eddig eltelt és a még hátralevő napokon a ré­gi díjak és az új áron előállí­tott ételek értéke közti különb­séget a tanácsok fedezték, fe­dezik. Más a helyzet viszont egyebütt. A solymári PEMÜ- ben például január 8-ától 42,40-ről 54,20-ra ment fel az ebédjegyek ára. Igaz, a vál­lalat a korábbi 11 forinttal ezentúl is hozzájárul az étke­zéshez, ám többel egy fillérrel sem. Baska Györgyné, a szak- szervezeti bizottság titkára legalábbis azt mondja, mosta­náig a támogatás emelésével nem foglalkoztak a vezetők. Persze, ha a vállalat gazdasági eredményei ezt lehetővé te­szik, elképzelhető a terhek na­gyobb arányú átvállalása. — Erre azonban nincs túl sok remény — teszi hozzá bo­rúlátóan. — Az ebéd minősége egyébként megfelelő, ezt mint háziasszony is állíthatom. Volt ugyan korábban problémánk, sőt úgy nézett ki egy ideig, hogy máshonnan hozatjuk az ételeket, de végül minden megoldódott. Hát Gödöllőn szintúgy meg­oldódott, ha nem is minden, de valami, nevezetesen a Ganz Árammérőgyár sorsa. Ám a francia vezetés még nem je­lent francia konyhát — és fő­leg francia árakat. Bár Almássy Sándorné szakszervezeti titkár szerint az ebéd eddig elfogad­ható volt, a dolgozók három­féle főétel közül választhattak, ivóié jár az étkezésekhez (a kenyeret viszont már külön kell vásárolni), de a külföldi szakemberek ittjártukkor meg­jegyezték: nem biztos, hogy a francia munkásoknak egy órai bérük megy rá az ebéd­re, Gödöllőn azonban nagyjá­ból így fest a helyzet. A régi, 39,40-es térítési díjat 52 fo­rintra emelték, amiből a gyár 22 forintot vállal magára, ma­gyarázza Almássyné. Szatyorból a hazait — Az új kollektív szerző­dést még nem kötöttük meg, a régihez próbáltunk igazod­ni úgy, hogy minél jobban jár­janak a dolgozók. Radikális változásokat is el tudunk azon­ban képzelni az étkezési térí­tések körül. Csak zárójelben jegyzem meg, az ingyenes ebé­det sem tartjuk kizártnak, de Gyerekkoromban tátott száj­jal hallgattam apám vidám élménybeszámolóit, hogy mi­ként nyerte el a szomszédos kiskorcsmábán szombatonként megrendezett ultipartik, snapszliversenyek fodíjait, hol egy hízott tyúkot, hol kö­vér kacsát. Előfordult ritkán, hogy édesapám kicsit kapato­sán jött haza, de sosem lett olyan felfortyanás otthon, hogy menedéket kellett volna keresnünk. Anyám részéről volt duzzogás, de a haragot nem sokáig tartotta, különö­sen, ha virágot is kapott a nyeremény mellé engesztelé- sül. Persze nem mindenhol voltak akkor sem ilyen kedé­lyesek a borozgatások, akkor is voltak részegek és garáz­dák, és ittak az emberek bú­jukban, bánatukban, örömük­ben, okot mindig találtak rá. Na, de teljes lerészegedések- ről, otthoni garázdaságokról azért nem hallottunk annyit, mint manapság. ÉpDen a régi fajta kvaterkázásokra, „sör­meccsekre”, szőlőhegyi pince­borozgatásokra gondoltam, amikor kezembe került egy ceglédi család szomorú törté­nete, amit a napokban tár­gyalt a Legfelsőbb Bíróság. Jó ötvenesek már a házas­társak és sok mindent meg­értek már együtt, jót és rosz- szat. A férfi azonban hosszú idő óta rendszeres italozásnak adta a fejét. S hogy miért? Csak. Ö ilyen fajta. Amikoi egyre-másra csak a pohár fe­nekére tekingetett, nem dolgo­zott, és nem törődött a csa­ládjával. otthon sűrűsödtek c veszekedések. Válás lett belő­le. Az asszony azonban komo­lyan elhitte, hogy férje meg­változik. dolgozni fog, nerr iszik többet, meg aztán oti volt a népes családjuk, újból összeházasodtak. Meg is bánta az asszony rövidesen. Férje szinte fékezhetetlen volt to­vábbra is az ivásban. Nerr dolgozott, csak részegeskedett kerülte a munkát. R,észeqer kötekedett, verte a családját Tizenegy éves fiát úgy vágta az ágyhoz, csak úgy nyekkent rendszeresen küldözgette í kocsmába italért, ha volt. test­véreitől kapott néhány forinl zsebpénze, azt is elvette tőle Teljesen leziillött a férfi, c gyérek a tanulásban vissza­maradt. Az alkoholelvonó kú­ra sem használt, végül a túl­zott ivászat a börtönbe juttat­ta. Nyolc évre volt kivonva a forgalomból erőszakos garázda viselkedés és lopás miatt. Mikor szabadlábon volt, ál­landóan rettegésben tartotta családját, szomszédait, rend­szeresen verte feleségét. Egyik szomszédjára — mert védel­mébe vette üldözött családját —. kalapáccsal támadt, gyer­mekét a hintáról lelökte. Sű­rűsödtek a rendőri intézkedé­sek. Mindenki tudta, nem me­het ez már így sokáig. így is volt. Alig egy éve tökrészegen úgy megverte feleségét, hogy bordája eltört, fején, arcán megsérült. Másnap, mert hiá­ba küldte az asszonyt a kocs­mába, nem kapott italt, bezár­ta a lakásba és kis híja volt, hogy meg nem ölte. Megint ütlegeléssel kezdődött a csa­ládi veszekedés, majd kést ra­gadott a részeg férfi, és mellbe szúrta feleségét. Az asszony keresztlánya és a szomszédok szerencsére időben érkeztek a rendőrséggel együtt és így az asszony hamar kórházba ke­rülhetett. A férj a rendőrsé­gén, bíróságon mindvégig ta­gadta, hogy megszúrta a fele­ségét. Az asszony karcolta meg magát, vallotta szemér­metlenül. De a bűnjelként le­foglalt véres kés, amelyet a gyermek játékai között talál­tak meg a nyomozók eldugva, és a tanúk vallomása, a hely­szín igazolták, hogy a férj a tettes. A Pest Megyei Bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kí­sérletében, súlyos tesi sértés­ben és kiskorú veszélyezteté­sének bűntettében mondta ki bűnösnek, s 5 évi fegyházbün­tetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte a többszörös visszaeső bűnözőt. A vádlott azonban következetes maradt valótlan állításaihoz, vétlen- nek érezte magát, ezért fel­mentéséért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság a közel­múltban végleg pontot tett a csúnya história végére. Válto­zatlanul hagyta a vádlottra ki­szabott súlyos büntetéseket, és rendelkezett a ceglédi városi bíróság által a vádlottnak más ügyben engedélyezett feltételes szabadság m.egszün- tetéséről is. Az ítélet jogerős. Dr. Molnár József a menzajegyek támogatási ará­nyának megfordulását, vagy­is a nagyobb gyári részesedést mindenképp el szeretnénk ér­ni. Természetesen ez még a jö­vő zenéje, bár a Ganzban úgy tűnik, a „Bunkócska” helyett inkább a „Marseillaise”-re masíroznak az emberek az ebédlőbe, ők bíznak a válto­zásban. Miben bízhat viszont a budaörsi Vegyesipari Szö­vetkezet? Valószínűleg semmi­ben. Mert amíg Solymáron és Gödöllőn az előfizetők száma nagyjából azonos maradt, ad­dig itt a korábbi hatvan alkal­mazott helyett már csak tizen­öten ebédelnek jegyre — a többiek táskákból, szatyrokból halásszák elő a házait, Jandó János elnök arról beszél, a szövetkezet a heti 80 forintos hozzájárulásnál egyszerűen képtelen többet adni. — Már így is jóformán erőn felül segítjük a közétkeztetést. E? a maximum. A jóléti aiap nem fedezi a támogatást. Ami Budaörsön 320 forintos havi hozzájárulást jelent, az Ráckevén 500 forintra rúg, magyarázza Szomor József, az Aranykalász Termelőszövetke­zet elnöke. Ráadásul ezt a fél­ezer forintot február 1-jétől minden egyes szövetkezeti tag kézhez kapja, tehát azok is, akik nem a tsz-ben ebédelnek. Így mindenkinek módja van eldönteni; az étkezdében fizet elő, vagy másképp oldja meg a dolgot, tartják a ráckeveiek. Januártól mintegy 1 forinttal nőtt az ebédjegyek ára, mond­ja Szomor József. Jelenleg 51,50-be kerül a déli étkezés. A nyugdíjasoknak, valamint az iskolaszövetkezeti tagoknak azonban továbbra is a régi, 28 forintos árért főznek. A saját üzemi konyha pillanatnyilag 400-430 adagot készít napon­ta. Az elnök úgy véli, most, az új térítési konstrukció hatásá­ra várhatóan csökkenni fog az előfizetők száma. Mármint a szövetkezeti előfizetőké, hisz az Aranykalászban bárki ét­kezhet, nem csupán a tsz dol­gozói. A külsősök természete­sen semmilyen hozzájárulást nem kapnak — legalábbis az Aranykalásztól. Ejyenek-e egyáltalán? Persze kapnak talán más­honnan, egy-két fillért, pár forintot, hisz többre a mun­káltatóknak sem telik. Min­denesetre szomorú dolog arról írni, hogy az emberek manap­ság tényleg azt mérlegelik, megéri-e nekik az üzemi ét­kezés, vagy sem, mit és hol egyenek napközben. Illetve: egyenek-e egyáltalán. Eszem­be jut erről egy régi történet, amelyben a cigány nap nap után egyre kevesebbet ad enni a lovának, míg az állat végül, nem bírván az éhezést, egy hét alatt elpusztul. A cigány pedig ott tördeli a kezét fö­lötte, mondván: épp most, mi­kor kezdte már megszokni... Nem akarok elhamarködott párhuzamokat vonni, de az biztos, hogy ezen a viccen an­nak idején sokkal nagyobbat nevettük... Falusy Zsigmond  ruhák útra kelnek. Az Elegant Május 1. Ruhagyár Cegléden működő gyáregységében kizárólag tőkés piacra dolgoznak a varrónők. Jelentős megrendelések érkeznek az NSZK-ból és Franciaországból. Neves divatcé­gek, illetve butikhálózatok szerzik be a kész termékeket Ceglédről. A ruhagyár befejező részlegében a rövidesen útra kelő kollekciók utolsó simításait végzik (Pék Veronika felvétele) Az ital rabja, a börtön foglya Mellbe szúrta feleségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom