Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-23 / 19. szám
PEST MEG YEt POLITIKAI N API LA P *.*./•/••*4' •i:«ia'Wt* • v • «S » ■’ Vft. XXXIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM Ára; 4,30 forint 1999. JANUÄR 23., KEDD A gilisztára nem adtak pénzt Az OTP arra törekszik, hogy a betétek átlagos kamata ne legyen alacsonyabb az árindexnél, ezért ebben az esztendőben átlagosan 6 százalékkal emelkednek a kamatlábak. A pénzintézet rákényszerült erre a lépésre, mert különben félő, hogy tovább csökken a betétek állománya. Sajtótájékoztatójukon elmondták: a megtakarítások utoljára 1986-ban növekedtek — összesen 24 milliárd forinttal. Ebből mindössze 9 százalék adódott a kamatjóváírásból. A lakosság megtakarítási kedve azóta folyamatosan csökken. Tavaly az év eleji 231 milliárd forint összegű lakossági betétállomány 24 milliárd forinttal apadt. Napjainkban sok szó esik a pénzről, érthető, hiszen akkor vesszük észre valaminek a létét, ha hiányzik. Pénz pedig nincs, és egyre kevesebb lesz. Vajon hogyan boldogulnak a pénzintézetek a mostani ínséges időkben? A Pest Megyei OTP igazgatóhelyettesei — Hajdú Gézáné és Meggyes József — válaszoltak kérdéseimre. □ Hogyan állnak az OTP ügyei? Feltételezem, az emberek kevesebb pénzt visznek a bankba. Tudnak-e elég hitelt adni a csökkenő betétösszegek ellenére? — Saját betéteinknél olyan tendenciát érzünk, hogy a kamatlábak különbözősége miatt igen nagy összegek mennek át értékpapírokba. Viszont csökBérlet- és viteldíj-előzetes Vadsztrájk a BKV-nál Az utóbbi két évtized legsúlyosabb gazdálkodási időszakát éli a ' Budapesti Közlekedési Vállalat, hallottuk tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet dr. Zahumenszky József, Túlfeszített program Szavazógéppé válik-e a Pariment? Az előzetes elképzelésekkel ellentétben túlfeszített program vár az Országgyűlésre a kedden kezdődő ülésszakon. A Parlament, a kormány, a pártok és az érdekképviseleti szervek között megtartott december eleji tárgyalásokon ugyanis az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a jelenlegi plénum- nak már csak 8-10 törvényt kellene megalkotnia. Azokat a törvényeket, amelyek feltétlenül szükségesek az ország kormá- nyozhatóságának, az átmenet, békés jellegének megőrzéséhez. Azóta az élet sorra-rendre rácáfol erre a megállapodásra, s szükségszerűséggé vált Jó néhány olyan törvény megalkotása, amelyeket későbbre tervezett vagy már az új Parlament számára örökségül hagyni szándékozott a jelenlegi Országgyűlés. Ennek köszönhetően a kedden kezdődő, és négynaposra tervezett ülésszakon 24 törvénytervezet, törvénymódosítási. határozati és személyi javaslat szerepel a plénum tervezett programjában. Emellett az Országgyűlés tagjainak dönteniük kell 11 önálló képviselői indítvány sorsáról, pontosabban arról: tárgyalják-e ezeket az indítványokat, avagy leveszik napirendről. Ugyancsak határozniuk kell arról: mi legyen a decemberi ülésszakról elhalasztott — s azóta mintegy 40-re szaporodott — interpellációkkal és kérdésekkel. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: képes-e elvégezni ezt a hatalmas mennyiségű munkát az Országgyűlés a tervezett négy nap alatt anélkül, hogy ismét rásütnék a „szavazógép” bélyegét. A törvénytervezetek közül többet sürgősségi tárgyalást kérve nyújtott be a kormány. Ilyen például a nemzetbiztonsági kérdésekkel összefüggő átmeneti szabályozást célzó törvényjavaslat a vallási és lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény, vagy a sajtótörvény módosítása. A legvitatottabb kérdések közé tartozik a nemzetbiztonsági törvényjavaslattal összefüggésben a belügyminiszter sorsa. Sokan azt várják, illetve követelik, hogy a belügyminiszter mondjon le, s van olyan képviselői szándék, hogy ennek elmaradása esetén bizalmatlansági indítványt kezdeményez. Ehhez kapcsolódóan is javaslat hangzott el parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Ugyancsak parc lamenti vizsgálóbizottság létrehozását indítványozza több képviselő, egyrészt az ország jelen helyzetéért felelős személyek megállapítására és jogi, erkölcsi felelősségük kivizsgálására, továbbá meghatározott körű vezető személyiségek erkölcsi és vagyonnyilatkozatának megtételére. Eltérnek az álláspontok abban is: még a jelenlegi plé- numnak kell-e döntenie az országgyűlési képviselők jogállásáról, de főként tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről, avagy ez már az új Országgyűlés kompetenciájába tartozzék-e. Szintén eldöntendő kérdés, hogy a Parlament most tárgyalja-e a hatósági erkölcsi bizonyítványról, illetve a köz- igazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezeteket, hiszen az illetékes jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ezt nem javasolja a plénumnak. Felmerülhet az is, hogy a népszavazás eredményének ismeretében a kormány mindeddig nem intézkedett a volt MSZMP vagyonának elszámoltatása érdekében, továbbá, hogy az Állami Számvevőszék költségvetéséből jelentős ősz- szeg, több mint 30 millió forint még lefaragható. Mindezek mellett szerepel számos, a gazdaság különböző területeit érintő, s nem kevésbé fontos törvénytervezet. Elképzelhető tehát, hogy a Parlament mégis öt napon át tanácskozik majd. A döntéseket viszont jelentősen befolyásolhatja. hogy az ülésszak első napján, a megnyitást megelőzően még több bizottság és parlamenti csoport tanácskozik. a BKV vezérigazgatója tartott. Amit a közvélemény már lényegében ismer: 1990. február elsejétől átlagosan 55-60 százalékkal emelkednek a tömeg- közlekedési viteldíjak. Ezen belül a Pest környéki autóbusz-közlekedés viteldíjainak a növekedése „csak” 26 százalék körüli lesz. A HÉV Budapest közigazgatási határán kívül fekvő szakaszain alkalmazott viteldíjak nem változnak, s nem emelkednek a HÉV-bér- letek árai sem. Átlagosan 15 százalékkal növekednek viszont az iskolák, ifjúsági szervezetek által bérelt különjárati autóbuszok díjai. Az új nyolc- és tízforintos jegyeket a maihoz hasonló formában, várhatóan február végétől nyomtatják. A BKV valamennyi pénztára január 29-től becseréli a régi vonaljegyeket. A vállalatnál tervezik — külföldi mintára — kedvezményes árú, 20 darabot tartalmazó, tömbös jegy forgalomba hozatalát is. A BKV vezérigaz- (Folytatás a 2. oldalon.) Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására január 25-én, 26-án hivatalos látogatást tesz hazánkban Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Akkor álljon, ha fizet Nem kockáztatják a „kockások” az újabb verekedéseket a maszekokkal, inkább demonstrációra határozták el magukat az Autótaxi Vállalat sofőréi. Tegnap reggel a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács épülete elé vonultak. Az ellen tiltakoztak, hogy a konkurencia, vagyis a maszekok is használják az ő drosztjaikat. A „kockások” javaslata szerint a megoldás az lehetne, ha több taxiállomást jelölnének ki a magánfuvarozóknak, illetve, ha a „kockás” drosztok bérleti díjába a maszekok is beszállnának. Tájékoztató a Minisztertanács üléséről Megszűnő kedvezmények A Minisztertanács vasárnapi üléséről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő a tanácskozás közben tájékoztatta a sajtót. A kormány ezt követően még az alábbi kérdésekkel foglalkozott: A Minisztertanács felülvizsgálta a kivételes ellátások rendszerét. A jogegyenlőséget sértő kedvezmények megszűnnek, a megmaradókat pedig nyilvános jogszabályban rögzítik. Megszűnik a Minisztertanács kivételes ellátások bizottsága. A szerzett jogokat a változtatások nem érintik, az egyes kitüntetésekkel járó korábbi előnyök viszont megszűnnek. A kormány előterjesztést hallgatott meg a korábban sérelmet szenvedett tudományos kutatók, pedagógusok és művészek rehabilitálásáról. Felkérte a rehabilitációs bizottságot, hogy első lépésként gyűjtse össze a szóban forgó ügyeket, tegyen javaslatot az érintettek erkölcsi-politikai rehabilitációjára. A Minisztertanács határozott a gépkocsiletétek kamatának emeléséről. A gépkocsiletét kamata egyéves lekötésnél a látra szóló kamat 50 százaléka, kétéves lekötésnél 70 százaléka legyen, két éven túl egyezzék meg a látra szóló betéti kamattal (14 százalék). A kormány a KGST radikális átalakításával összefüggő javaslatok kidolgozására bizottságot állított fel. A Minisztertanács foglalkozott a pécsi 25 emeletes lakóház ismert helyzetével. A kormány egyetért a helyi intézkedésekkel. A Pécs Város Tanácsa számára szükséges hitelre állami garanciát vállal a Pénzügyminisztérium, a kamatokat pedig megtéríti a költségviselő. BKlPMlfWAl méNMA Az SZDSZ helyeslőén vette tudomásul, hogy a kormány elrendelte az állambiztonsági szolgálat kiemelését a BM hatásköréből, és kormánybiztos irányítása alatti átszervezését, a belbiztonsági szolgálat felszámolását, valamint a szolgálat tevékenységét szabályozó titkos kormányhatározatok hatályon kívül helyezését. Helyeslik Horváth József és Pallagi Ferenc lemondását, ugyanakkor ragaszkodnak Horváth István belügyminiszter távozásához is. @ Bankelnökök intéztek levelet a Minisztertanácshoz, melyben kijelentették: a szocialista exportengedélyek felfüggesztéséről hozott intézkedés a gazdálkodók számára kezelhetetlen, és több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár. # A négyoldalú regionális együttműködést folytató országok — Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia — külügy- és szakminisztériumainak képviselői hétfőn egynapos tanácskozást tartottak Budapesten. O A Szabad Demokraták Szövetségének gödi szervezete a miniszterelnökhöz írt nyílt levélben követeli, hogy az ország helyzetéért felelősöket büntessék meg. Q Még el sem kezdődött a választási kampány, Nógrádban máris szabálytalanságra derült fény: Több helységben már vasárnap gyűjtötték az ajánlási szelvényeket. ® Az MDF színeit képviseli majd Király Zoltán a márciusi választásokon — jelentette be az MDF Csongrád megyei szervezete. # Nagy-Britannia szakértői privatizációs tapasztalatai kát osztják meg a magyarokkal a kétnapos szemináriumon, melyet Budapesten rendeztek. #A Magyar Gazdasági Kamara elnöksége szerint a lakosságot és a gazdálkodókat egyaránt túlzott mértékben sújtják a különböző adók. K étséges értékű állítások tömege hull reánk. A politikai elit nem fukarkodik az igehirdetéssel. Bővében vagyunk a kegyünket, azaz voksunkat elnyerni kívánó fél- meg lát- szatigazságoknak, amint bővében hamisságoknak is. Furcsa, a társadalom tagjai többsége számára szokatlan állapot. Szokatlan, mert ugyan formálisan mindenkor voltak választási előkészületek az elmúlt évtizedekben, ténylegesen nem sokat számított, ki mit gondolt, ki miként vélekedett, mit kívánt. A lehetséges változásokból némi ízelítőt — a ma sokak által hirdetettel ellentétben, tapasztalataimra hagyatkozva állíthatom — az 1985-ös választások már adtak a megyében. Az ún. hivatalos meg az ún. spontán jelöltek vetélkedéséből az országgyűlési képviselők esetében is, s még inkább a tanácstagoknál, jó néhány választókerületben az utóbbi kapta meg a bizalmat. A tanácstagoknál meghaladta az egyharmadot ez az arány a megyében, jelezve: a többes jelöléssel nem jár együtt automatikusan a lehetséges legjobb — a szavazók véleményével leginkább találkozó — megoldás msglelése. Volt az éremnek másik oldala is. Ez pedig a választók konzervativizmusa. Ott például, ahol a választókerületben férfi meg női jelölt állt szemben egyAMI NEKIK mással, az esetek nyolcvan százalékában a férfira jutott a több szavazat. Az előítéletek meglétét mutatta az is, hogy szembetűnően kevés fiatal került be — még az ún. spontán, azaz a lakossági jelölések folyamán is — a tisztségre választhatók közé. S még kevesebben voltak azok a fiatalok, akik megkapták az ehhez szükséges szavazatokat. Minderre azért nem árt emlékeztetni, mert ismét választásra készülünk. Teljesen más választásra, mint amilyeneket eddig a társadalom túlnyomó többsége megszokhatott. Ha szabad így leegyszerűsíteni az elnevezést, akkor sokpárti választásra. Talán túlságosan is sok pártira ... Tudok a megyében olyan országgyűlési képviselői választókerületről, ahol harmincegy (!) párt, politikai szervezet kíván jelöltet állítani, azaz első lépésként megszerezni ehhez a polgárok ajánlócéduláit. Az persze a pártok, a politikai szervezetek dolga, sikerül-e ezeket az any- nyira áhított cédulácskákat megszerezni, az azonban bizonyos: az állampolgárnak, ha valóban élni kíván választói jogaival, sokkal stra- pásabb lesz ez a választás, mint bármely korábbi politikai esemény volt. Kérdés, s lényegében e hosszadal- maskodó előkészítés után jutottam el töprengésem lényegéhez, vállalni kívánja-e az állampolgár ezt a strapát, s ha igen, kik lesznek a segítségére? Kézenfekvő a válasz: annak kell az állampolgár segítségére lennie, aki maga mellé akarja állítani. A párt, a politikai szervezet kötelessége tehát az állampolgár számára tiszta helyzetet teremteni. A furcsa az, hogy ezzel a kötelességgel a pártok. a politikai szervezetek nem, vagy alig számolnak. Országosan sem, s tapasztalataim szerint helyben meg kevésbé. A pártok, a politikai szervezetek helyi csoportjai abból a hibás feltételezésből indulnak ki, hogy ami nekik jó, az jó az állampolgároknak is. A pártok, a politikai szervezetek sokfélék. Még inkább azok az állampolgárok. Meghökkentő módon azonban a pártok, a politikai szervezetek — eddig legalábbis — a megye településein nem másoktól való különbségeiket hangsúlyozták, hanem éppen ennek a fordítottját. Azt, hogy ők mindenki (majdnem mindenki) pártjai, mert mindenkinek tudnak jót, szép és biztos holnapot kínálni. Ez azonban egyszerűen nem igaz! Ami az egyik pártnak, az egyik társadalmi csoportosulásnak jó, az korántsem azonos a másik párt számára jóval. Ha például a ma annyira divatos vállalkozási szabadságot úgy hirdeti valamelyik párt, hogy annak korlátlannak kell lennie, akkor azt is hozzá kellene fűznie — ha becsületesen játszanak a politikai játszmákat —, hogy ez a korlátlan szabadság a társadalom bizonyos, nagy létszámú csoportjai, rétegei számára nem több fikciónál, elvi lehetőségnél. S ha az adott szervezet nem teszi meg ezt, akkor meg kell(ene) tennie másoknak : így lenne tiszta a kép. S okasodnak az általános népboldogítás jelei a pártok, a politikai szervezetek tevékenységében. Az ami nekünk jó, az jó a magyar népnek stílusú agitáció — lássuk be, mert erre a belátásra késztetnek a keserves, közelmúltbéli tapasztalatok — nem más, mint demagógia. Ez a demagógia ideig-óráig hatásos lehet a választási küzdelemben, azonban annak befejezése után szinte egyik pillanatról a másikra hitelét veszti, mert megtarthatat- lan, megvalósíthatatlan. S milyen legitimitása lehet egy hitelét vesztett, mert a hirdetett elvekre rácáfolj politikai szervezetnek? Kezdünk mindent ismételni...?! Mészáros Ottó kent a lakásépítési hitel iránti igény, így több jut a vállalkozói hitelekre. Megpróbálunk ugyanebből a szférából betétet szerezni, mind az egyéni vállalkozók köréből, mind a társaságoktól. A lakosság számára pedig megkísérlünk olyan konstrukciókat kitalálni, amelyek vonzóvá teszik a betétet. Q Tudják-e kellőképpen támogatni a vállalkozásokat? Milyen körülmények között kaphatnak hitelt a vállalkozók? — Minden ötletet nem finanszírozhatunk, támogatjuk azonban azokat a mértéktartó elképzeléseket, amelyekből megállapítható, hogy milyen jövedelemre lehet számítani A hitelkérelem mellé gazdaságossági számításokat is kérünk, így bíráljuk el az. ötlet (Folytatás a 2. oldalon.) A kölcsönt behajtják
