Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
1990. JANUÁR 22., HÉTFŐ % árnyoldalai... Előre porciózott forintok Január 15-én járt le a határideje annak a pályázatnak, amelyet a Kereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatala írt ki még tavaly. Különlegessége, hogy először az idén nevezhettek be egyéni vállalkozók is, olyanok, akik a hazai idegenforgalom fellendítésében részt kívánnak venni. Különös levelek Ez a pályázat, s egyáltalán a turizmusban rejlő üzleti lehetőségek nagyon sok vidéki ember fantáziáját megmozgatták. A Falusi Turizmus (vidéki szállásadók) Szövetsége által szerkesztett katalógusba néhány hónap alatt több mint háromszáz leendő vállalkozó (vidéki szállásadó) nevét és címét jegyezték be. A szövetségnek mintegy ezren írtak levelet, részben a tagfelvétel, részben a vállalkozások lehetőségei, illetve támogatások felől érdeklődve. Másféle leveleket is kapott a szövetség, amelyekből viszont az derül ki, hogy még nagyon sokan nem tudják, mi a különbség a nálunk hagyományos módon szervezett turizmus és a szabad, közvetítők nélküli falusi turizmus között. Tíznél több tanács jelentkezett a szövetségnél, de közülük csak három jutott el a felismerésig, miszerint a helybeli vállalkozók nevét, címét kérjék felvenni a katalógusba, s ne a tanácsét. A többiek leveléből kiderült, hogy „csak” be akarnak ékelődni szállásadók és vendégek közé, s ezért a közvetítésért meghatározott százalékot kértek. A Jiáfopv ,,integrátor” tanács levelében viszont sajnos nyoma sincs annak, hogy a turisták' odaszoktatásához szükséges feltételeket segítenének megteremteni például az infrastruktúra fejlesztésével vagy hiányszakmákban az iparengedélyek kiadásával. Márpedig a helyi adóbevételeket nagy hiba volna növelni egy olyan, éppen csak induló vállalkozási forma terhére, amilyen a vidéki szállásadás. A közelmúltban az Országgyűlés nem véletlenül szavazott meg évi 300 ezer forintos adókedvezményt a nem kiemelt üdülőövezetekben tevékenykedő falusi szállásadóknak, mint vállalkozóknak! Vállalkozói kedv van a tapasztalható gazdasági bizonytalanság ellenére! Ezt bizonyítja az is, hogy az említett pályázatra több mint kétszáz munka érkezett a Keres1- kedelmi Minisztériumba. Ilyen részvételi arányra a meghirdetők maguk sem számítottak. Ennek a nagy érdeklődésnek tehát örülni kellene. Csakhogy ebben az esetben inkább gondot okoz a pályázók magas létszáma, mintsem az megnyugtatná a zsűrit. Ugyanis az Idegenforgalmi Alap devizabevételeinek eddig mintegy harmadát fordíthatták ilyen pályázatok támogatására. Ez a keret az idén csökken, részben azért, mert az elmúlt évre tervezett 1,7 milliárd forintos idegenforgalmi bevétel kevesebbre sikeredett, részben pedig azért, mert a világkiállításra is tartalékolni kell pénzt, s egyáltalán növekedett a támogatást igénylők köre. Kell a 200 millió Ezt a bizonyos egyharmadnyi összeget tovább csökkenti az úgynevezett eldöntési lehetőség. Eszerint minden esztendőben elbírálja egy tárcaközi bizottság, hogy a hosz- szabb idő alatt megvalósuló idegenforgalmi beruházások közül melyek azok, amelyek mondjuk az 1990—1991-es évben is kapnak támogatást a pályázati alapból. Tavalyelőtt is és az elmúlt évben szintén hozott ilyen döntést a tárcaközi bizottság, ezért az idei pályázati alap jelentős hányadát már lekötötték az elmúlt két évben! Nos, többek között ez az, amivel a Falusi Turizmus Szövetsége nincs megelégedve. Ezért küldtek január 15-én egy beadványt a Kereskedelmi Minisztériumba, amelyben az Idegenforgalmi Alapból 200 millió forint elkülönítését kérték, illetve azt, hogy ebből a pénzből támogatást kapjanak a nem kiemelt körzetekben vállalkozó leendő vidéki szállásadók. Mert mint az eddigiekből is kitűnik, a hagyományos pályázati rendszer révén csak egy elenyésző kisebbség kaphat érdemi anyagi segítséget. Külföldi ősietek Tehát az sem véletlen, hogy a szövetség nagy várakozással tekint Németh Miklós miniszterelnök strassbourgi — január végére tervezett — látogatása elé. Arra számítanak, hogy a szó szerint vett falusi turizmus fejlesztéséhez külföldről hoz majd jó üzleti ajánlatokat — nyilván magán- vállalkozóktól — a miniszter- elnök ... Aszódi László Antal Mégis, kinek a kormánya ? (2.) Veszélyben a békés átmenet „veszély fenyegeti a békés átmenetet: 5nös érdekek kerekednek a nemzeti érdekek fölé.” Egy mondat a Magyar Szocialista Párt szombati ülése után nyilvánosságra hozott kiáltványból, melyben az elnökség a választási küzdelem előtt fordul az országhoz, s válaszol az általa tisztességtelennek Ítélt támadásokra. A pattanásig feszült belpolitikai helyzetben a párt újraértékelte a Németh-kormányhoz fűződő viszonyát is, s elhangzott: esetleg visszahívják a szocialista párti minisztereket. Hámori Csaba, az elnökség tagja, a parlamenti képviselőcsoport vezetője adott választ azt firtató kérdéseinkre, hogyan is alakult ki a jelenlegi helyzet, fenyeget-e kormányválság, hogyan jellemezzük a Németh-kormány és az MSZP viszonyát. — Azt hiszem, nem most először kérdezik meg öntől, miért vállalnak a szocialisták közösséget a Németh- kormánnyal, amikor a miniszterelnök függetlenítette magát a szocialista párttól, ugyanakkor a népszerűtlen, Sxájtútva Anonymusok Ha eredménnyel teszi a dolgát, jogosultsága van minden formának, megoldásnak a gazdaságban. Szimpátiával figyelem tehát a különböző kisszervezetek létrejöttét, tevékenységét, hiszen ezer helye van az általuk kínált többletnek, legyen az áru, szolgáltatás. Mégis, egyre több olyan jellel találkozhatni, ami töprengésre, elgondolkodtatásra készteti az embert. Ilyen jel például, hogy sokasodnak az Anonymusok a különböző pjt-k, gmk-k stb. irányítói, vezetői között. Szívesen állnak a hírlapíró rendelkezésére, ám abban a pillanatban. amikor valamihez a nevüket kellene adni: elzárkóznak. Joguk van hozzá. Csendestársak. Tőkét adtak a vállalkozásba, annak tényleges tevékenységében nem vesznek részt, zsebrevágják a haszon megállapodott részét, s a maguk szemszögéből a dolog befejeztetett. Nem tudom, mert nem tudhatom azonban, vajon ezek az urak a jövedelmük — az ilyen Jövedelmük — után fizetnek-e adót úgy, ahogyan a bérből és fizetésből élő alkalmazottak leszurkolják azt minden forint után? Nem tudom, mert nem tudhatom, az ilyen csendestársak által bevitt pénzek — legtöbbször hat- és hétszámjegyű összegek —* nem olyan erede- tűek-e, amelyeket ilyen áttételek segítségével mosnak tisztára? Tudom azonban, hogy az Ilyen csendestársak között — szájtátva észleltem, miként teremtődnek a mai Anonymusok! — felismerhettem ügyvédet éppúgy, mint volt MSZMP városi első titkárt, főorvost, aktív vezérigazgató-helyettest és olyan „kisnyugdíjast**, aki kimutatja: a létminimum ba- tárán él. . . Zavar, nagyon zavar tehát ez az Anonymusokat takaró köd, mert a névtelenség a láthatatlanság megteremtője. S aki láthatatlan akar maradni, 'annak, feltételezhetően, oka van rá. S ha oka, akkor vajon ml lehet az az ok? Mit kell elrejteni? S kik elől? És miért? MOTTÓ Nem kötelező — csak javasolt Téli vásár az iskolából — meséli a folyosón az édesapja. — Azt hittük, elrontotta a gyomrát, de este már az ügyeletes orvost kellett kihívjuk hozzá. Kapott injekciót, aztán reggel visszavittük a rendelőbe. Ismét ellátták, de dél körül újra rosszul lett. Akkor kaptuk a kórházi beutalót. — Erikának vakbélgyulladása van, még az éjjel megmüt- jük — mondja Bálint doktor. Az édesanya tekintete riadt, szótlanul tördeli a kezét. Mondják, messze van a kórház nagyon, otthon az öcsköst a nagyszülőkre hagyták. Menniük kell, ők nem tudnak már itt mit tenni. A kislány megnyugodott, jó kezekben van. A szülő támasz a bajban — Igaz is; lehet látogatni mindennap? S mi a jobb a gyereknek; ha találkozik vele a szülő vagy ha csak érdeklődik utána? — Ha megértik az orvos tiltásait, nem etetik meg például a csemetéjüket, ha azt mondjuk, nem lehet — örülünk, ha jönnek mindennap, mert a gyereknek támaszt nyújtanak. A nagyobbak is szenvednek a kórházban, a kicsik pedig azt hiszik; elhagyták őket szüleik. Azt viszont a két-három éves is megérti: egyet alszol, és újra itt leszek! A picik általában sírnak, nemcsak a látogatás után, hanem napközben is. Tehát a nővéreknek és nekünk, orvosoknak is többször kell ölbe venni, vigasztalni őket. Ám ha az anyuka csak hetente kétszer jön, a találkozások közötti idő a gyermeknek egy egész ■ örökkévalóság. Azt saí os nem tudjuk biztosítani, hogy a szülő egész nap Vecsésről jár be, naponta 3 órát utazik. Azt mondja, csak gyerekosztályon tudja elképzelni magát, mert nincs annál jobb érzés, mint amikor gyógyultan távoznak olyanok, akiknek nappalokon, éjszakákon át izgultak az életéért. Megelőzhető lenne A folyosó végén, a legutolsó kórterem az, ahol az égési sérült, magukat leforrázott gyerekek fekszenek. Hármójuk közül az egyik kislány állapota igen súlyos. Néhány órája vidékről hozták helikopteren, két kórházban nem tudtak mit kezdeni yele. — Osztályunknak az égési sérülések ellátása, gyógyítása, a szükséges plasztikai műtétek elvégzése országos szinten profilja, azaz az ilyen betegeket a felvételi ügyelettől füg-, getlenül fogadjuk — mondja A kórteremben, valaki pityereg dr, Bálint István. — A dél- : után érkezett másfél éves kislányra a testvérei gyújtották rá a takarót. Most inkubátorban fekszik, súlya, mint egy újszülötté. Karjai, kezei, lábszára bekötözve, arca a felismerhet etlenségig összeégve. Túl van már a gégemetszésen, de előtte még ki tudja, hány és hány plasztikai műtétnek. Borzasztó látvány a pihegő kis test, életre szóló figyelmeztetés .. .1 — Tipikusan az égési sérülések azok, amelyek megelőzhetőek lennének akkor, ha a szülők odafigyelnének a gyermekükre — állítja az adjunktus. — Forró levest a földre tenni hűlni, iszonyú felelőtlenség ott, ahol totyogó gyerek van. A három-öt évesek könnyen lerántják az ételt, ha a konyhában magukra hagyják őket. És sajnos, az is tipikusnak mondható, hogy inhaláláskor ég meg a kicsi arca. mert lobogó víz fölé hajtják a fejét. A balesetek általában szezonális jellegűek, azaz jó időben — mint mostanában is — több a gázolásos eset. Ha leesik a hó, egymást érik a sízésből, szánkózásból, korcsolyázásból származó törések. A mostani ügyelet viszonylag csendes. Szerencsére nem jöttek egymás után a mentők, látogatásunkkor üres volt a műtő. így azután az ott dolgozó fiúknak is volt idejük benézni egy-egy kórterembe. Babázni a kicsi Nórával, szót váltani Krisztiánnal, simogatással álomba szenderíteni a pityergő .Viktóriát. Fazekas Eszter a lakosságot sújtó intézkedések miatt a szocialista párt veszíti el a választók bizalmát és szavazatait. — A költségvetés parlamenti vitája előtt afféle „nemzeti csúcstalálkozóra került sor, s ezen a pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a szóban forgó intézkedések, a szigorú költségvetés elkerülhetetlen, s ezért nem támadják a kormányt. Abban is megvblt az egyetértés, hogy a kormánynak a békés átmenet, és az anarchia elkerülése érdekében hivatalában kell maradnia a választásokig. A szocialista párt tartotta magát az egyezséghez, mások azonnal felrúgták azt. Az MDF az általa is jóváhagyott áremelések ellen szervezett tüntetést, az SZDSZ miniszterek fejét követeli, a Fidesz azonnali hatalomátvételt hirdet, s az MSZDP-elnök, Petrasovits Anna, aki maga mondta, hogy a jövő érdekében ennek a kormánynak „el kell végeznie a piszkos munkát", polgári engedetlenségi mozgalmat szervez. — Miért vállalt részt ebből a „piszkos munkából” az MSZP? — Mi úgy véltük, mások talán megtehetik, hogy felelőtlenül a választási kampány kör. zéppontjába a meglévő viszonyok bírálatát állítsák és rózsaszínű jövőt fessenek. Nekem is az volt a véleményem, hogy az MSZP-nek a választásokig terjedő időszakban a kormányzat gazdaságpolitikáját támogatni, befolyásolni kell, már csak azért is, hogy megvédhessük a kisembereket az egyáltalán elkerülhető terhektől. Ez a szándékunk részben sikeres is volt, hiszen a parlament decemberi ülésszakán fellépésünk eredményeként, a kormány szándékaihoz képest mintegy 4 és fél milliárd forinttal sikerült csökkenteni a lakbérekkel és a lakáshitelekkel kapcsolatos kiadásokat. — Egy hete ön még azt mondta, az MSZP nem vonul ellenzékbe, nem nyilvánítja ki a kormánnyal szembeni bizalmatlanságai. Változott-e a véleménye? — Valóban úgy gondoltam, hogy a kormánynak hivatalában kell maradnia, mert léte mégiscsak közmegegyezés eredménye, s biztosíthatja az ország kormányozhatóságát. Annál is inkább, mert ennél többet, ennél jobbat az átmeneti időre politikai ellenfeleink sem ígérhetnek, hiszen konkrét javaslatok helyett többségüknek csak övön aluli ütésekre fut az erejéből. — Válasszuk ketté a dolgokat. A Szocialista Párt viszonyát a többi, úgynevezett ellenzéki párthoz és a Németh-kormányhoz. — Azzal, hogy az ellenzék egy része felrúgja a korábbi megegyezést, minden lehetőséget kihasznál a helyzet élezésére, hisztérikus hangulatot kelt, kétes játékba kezdett a választások előtt. Az MSZP nem viselheti tovább egyedül a felelősséget, ezért javasoljuk a pártok csúcstalálkozóját. Ha ez a csúcstalálkozó nem jön létre, vagy a pártok nem hajlandók megosztani a felelősséget a békés átmenet érdekében, akkor pártunk esetleg arra kényszerül, hogy visszavonja képviselőit a kormányból. — Sokan eddig sem értették, hogy miért támogatja az MSZP a kormányt, amikor a kormány egyre távolodott egykori pártjától, intézkedései pedig a szociálista párt népszerűtlenségét eredményezik. — A Szocialista Pártnak a közelgő választások ellenére is felelősséggel kellett és kell viszonyulnia a heyzethez és a kormányhoz. Éppen azért, hogy az ország elkerülhesse az anarchiát és — mert ilyenkor köny- nyen kiáltanak az emberek „kemény kéz” után — a diktatúrát. — Azon azonban a szombati elnökségi ülésen az MSZP vezetőinek mégiscsak el kellett gondolkodniuk, hogy a helyzet korántsem szándékaik szerint alakul. Az emberek a drasztikus intézkedésekért többnyire ezt a pártot hibáztatják, az ország már-már anarchiában él, a kormány cselekedeteit a Szocialista Párt alig képes befolyásolni. Vállalják-e tovább a hálátlan szerepet, vagy a keddi parlamenti ülésszakon ellenzékbe vonulnak? — Tapasztalataim szerint az emberek a jelenlegi helyzetért egyáltalán nem csak a Szocialista Pártot, hanem a pártokat, a túlontúl sok pártot, a túlontúl kok blöff öt okolják. A Szocialista Párt hétfőn valószínűleg ismét elnökségi ülést tart, hogy az újabb fejlemények és a vasárnapi kormányülésen elhatározottak ismeretében alakítsa ki álláspontját. Magatartásunk, viszonyunk a kormány jövőjéhez attól függ, hogy lesznek-e a pártok és a kormány között egyeztető tárgyalások, ezen az ellenzék milyen magatartást tanúsít, s felelősen viselkedik-e a továbbiakban? Ha próbálkozásaink sikertelenek maradnak — mások tovább öntik az olajat a tűzre —, nem vállaljuk az együttműködést, ügyvezető kormányra teszünk javaslatot, s a továbbiakban majd mi is csak a választási kampánnyal foglalkozunk. — Mi történik, ha a kormány sorsáról már a kedden kezdődő parlamenti ülésszakon kell dönteni? — Szerintem, egy parlamenti bizalmi szavazás nem oldhatja meg a jelenlegi válságot, hiszen a Ház összetétele nem tükrözi a politikai erőviszonyokat már csak azért sem, mert a független képviselők aránya nagyobb, mint a pártoké. Ha a bizalmi kérdés ennek ellenére terítékre kerül. a szocialista parlamenti frakció elméletileg három lehetőség közül választhat; támogatja a kormányt, nem szavaz bizalmat, vagy a döntést képviselői belátására bízza. A politikában azonban a latolgatásnál fontosabb a kezdeményezés. Ebből az is következik, hogy minden kártyát most én sem játszhatok ki. — Elképzelhető esetleg az is, hogy a kormány helyzete megerősítése érdekében éppen a Szocialista Párt képiviselőcsoportja indítványozza a bizalmi szavazást? — Igen, ez is egy lehetőség. Csulák András át legyen, vagy befeküdjön i kórházba a gyerekkel, legfeljebb csak akkor, ha súlyosai betegről, újszülöttről van szó A csöpp Nóri békésen ücsö rög a rácsos kiságy közepén körülötte otthonról hozott ked véne játékai. Bal kezével i gumizsiráf nyakát gyömöszöli jobbjával a zenedobozt mar kolja, aminek kiálló csücski kiváló rágnivaló. A kislányoi semmi nyoma a sérülésnek, : egyáltalán, majd kicsattan, a; egészségtől. — Pedig koponyarepedést van, délelőtt otthon legurult ; pályázóról — mondja Baráti Ildikó, a nővérke —, s mutatja is a röntgenfelvételen a re pedést jelző vékony csíkot. — Nóri ■ baba megfigyeléi alatt van, hiszen az ütéstől érte egy kisebb agyrázódás is. — Ildikó két és fél éve vég zett, a Dél-pesti Kórházbó jött a főorvos úrral együtt A Magyar Gazdasági Kamara belkereskedelmi tagozata a ruházati tagvállalatokkal egyeztetve 1990. január 22-től javasolja az ez évi téli vásár megrendezését. A tagozat becslése szerint az engedményes árualap a tavalyinál körülbelül 10-20 százalékkal lesz nagyobb. Az árukínálatban nemcsak téli szezonáruk szerepelnek; a vevők találhatnak benne tavaszi, sőt, a szezontól függetlenül használható termékeket is. Az ez évi téli vásár jellemzője: a termékek közül elsősorban kabátokat, pantallókat, pulóvereket, lábbeliket, méterárukat, darabárukat, divatárukat, kisebb mennyiségben bőr- és szőrmeárukat, lakás- textíliákat árusítanak ki.
