Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

3 Süliem 1990. JANUAR 3., SZERDA Jogi tanácsok a szövetkezetből • MS tà^texik ca munkaköri kötelezettségekbe? ® Kié a ga­rázs? • Szeszfőzde létesítés© M Postabontás 1 VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pl.: 311 -1446 Egy hatvani ipari szBvetke- zetben dolgozik A. S. túrái villanyszerelő. Nemrég újabb munkahelyet talált, de a szö­vetkezet vezetősége nem akar hozzájárulni a kilépéséhez. Ol­vasónk nem irta meg, hogy tagként vagy alkalmazottként foglalkoztatják, de a hozzájá­rulás felvetése miatt valószí­nű, hogy a szövetkezet tagja­ként végzi a munkáját. A szövetkezeti tagság akkor szűnik meg, ha a tag meg­hal, kilép vagy kizárják és természetesen akkor is, ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul és azt a vezetőséghez írásban kell bejelenteni. Amennyiben nem tag, hanem munkavi­szonyban álló a szövetkezet dolgozója, akkor a munkavi­szonyt nemcsak írásban, ha­nem szóban is felmondhatja. Eltérés lehetséges az alkalma­zott és a tag foglalkoztatásá­nak megszűnésekor abban is, hogy az alapszabály a terme­lő jellegű szövetkezeteknél is úgy határozhat, hogy a kilépés­hez a vezetőség hozzájárulásá­ra is szükség van, míg a mun­kaviszonyt a dolgozó indoklás nélkül felmondhatja és azt a munkahelynek el kell fogadni. Természetesen mindkét eset­ben a bejelentést követően meghatározott időtartamot még a régi munkahelyen kell dol­gozni, ettől csak a munkálta­tó egyetértésével lehet eltekin­teni. Ha a dolgozó mégsem tesz eleget az előírásoknak, akkor vele szemben tag esetén a ki­zárás, alkalmazottnál pedig a kilépett munkakönyvi bejegy­zés hátrányait kell alkalmaz­ni. A kizárás a közgyűlés által kiszabott fegyelmi büntetés,; Egyes esetekben azonban le­hetséges, hogy a kizáró hatá­rozatot a vezetőség hozza meg, valamint úgy is rendel­kezhetnek, hogy a kizárás he­lyett a fegyelmi büntetésnek nem minősülő törlést alkal­mazzák. Amikor a tagsági viszony megszűnik, a volt tag­gal, vagy örökösével el kell számolni. A szövetkezeti tag az év végi részesedést és a részjegyet azonban csak a mérleg jóváhagyását követő 30 napon belül kaphatja meg. A szövetkezeti üzletrész értéké­nek kifizetésére azonban — a jogutódlás nélküli megszűnés esetét kivéve — a volt tag, il­letve örököse nem tarthat igényt. Egy monori szövetkezeti tag azt szeretné megtudni, hogy kötelezheti-e őt a munkahelye, hogy munkakörébe nem tarto­zó tevékenységet végezzen. A munkaviszony, vagy a tagság létesítésekor meg kell állapodni abban, hogy a dol­gozó munkakörében milyen feladatokat köteles ellátni. Ki­vételes helyzetektől (pl. élet­veszély, katasztrófa, rendkívül fontos termelési érdek stb.) el­tekintve csak ideiglenesen kap­hat olyan utasítást, hogy mun­kakörén kívüli munkát is el kell látnia. Természetesen nincs annak akadálya, hogy a tsz és a tag megállapodjon abban, hogy a tag munkaidején kívül mun­kakörébe nem tartozó tenniva­lókat is elvégezzen. Ilyen eset­ben minden különösebb meg­kötés nélkül megállapodhat­nak a felek mind a munká­ban, mind az elvégzéséhez szükséges időben és a díjazás­ban. Ezt a megállapodást bárme­lyik tag megkötheti a tsz­szel, nem érvényes tehát az a korábbi szerződés, amely sze­rint csupán csak azok létesít­hettek külön megállapodást, akik az előző évben legalább 2040 munkaórát dolgoztak. Egy dunakeszi olvasónk há­zasságát nemrég felbontotta a bíróság. A közös lakás hasz­nálatában megegyeztek, de késhegyre menő vitát folytat­nak azért, hogy kié legyen n közös garázs. Milyen szempon­tok alapján döntik el ezt a kérdést? A házasság felbontása során csak a közös lakás használa­tának kérdése tartozik a ki­emelten fontos eldönteniva- lók közé, de adott esetben — mint olvashatjuk — más va. gyontárgy használatához is fontos érdekeik fűződhetnek a feleknek. A garázs a házassá­gi vagyonközösség részét ké­pezi, amikor tehát a bíróság dönt a felek vitájában, hatá­rozatot hoz, bármilyen, a fe­lek által kért kérdésről. Olyan döntést is hozhat az igazság- szolgáltató szerv, hogy a bíró­ság azt továbbra is közös tu­lajdonban hagyja és az egyik felet kizárólagos használat jo­gával ruházza fel. Természe­tesen ilyenkor a másik fél­nek bérfizetési kötelezettsége keletkezik. Ilyen döntés felté­telezi azt, hogy közös tu­lajdonú vagyontárgyat a má­sik fél is kapott kizárólagos használatra. Amennyiben a közös tulajdon fenntartása egyik fél számára nem megfe­lelő megoldás, nincs elzárva attól, hogy a tulajdoni hánya­dát értékesítse. Ilyenkor volt házastársát elővételi jog illeti meg. K. S. Pilisszentivánról arról érdeklődik, hogy magánsze­mély milyen feltételek mellett létesíthet szeszfőzdét. 1989. szeptember 7-től jelen­tősen megváltoztak a szesz­főzde működtetésének szabá­lyai. Ennek megfelelően ma- gánszemély szeszfőzdét léte­síthet. illetőleg állami, szövet­kezeti szervtől bérelhet, vagy szerződésben üzemeltethet. Az így működő lepárlóban termé­szetesen nemcsak a saját cél­jára állíthat elő alkoholt, ha­nem bérfőzéssel a lakossági igényeket i,s kielégítheti. A szeszfőzdét azonban csak a jogszabályi előírások betar­tása esetén lehet megnyitni. Nem adható üzembentartási engedély annak a magánsze­mélynek, illetve nem foglal­koztatható felelős üzemveze­tőként, vagy helyettesként az a személy, aki nem kaphat iparjogosítványt. Ugyancsak ki van zárva ebből a tevé­kenységből az is, aki adózott szesz árulására szolgáló rak­tárt kezel. Végezetül azok sem kezdhetnek ilyen vállalkozás­ba, aki vagy akinek közös ház­tartásban élő családtagja nem palackozott szeszes ital árusí­tásával foglalkozik, illetve olyan raktárban, vagy palac­kozóüzemben dolgozik, ahol a pénzügyőrség külön nyilván­tartást vagy elszámolást nem vezet. Dr. Sinka Imre Köszönjük ! Nagy örömünkre a napok­ban számtalan jókívánság ér­kezett a szerkesztőségünkbe. Baloghné Zsámbékról például ezt írta: Mint régi, hű olvasó­juk, kellemes karácsonyi ün­nepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok a Pest Megyei Hírlap összes dolgozó­jának ! De jöttek levelek tanácsoktól és egyéb közülietektől, minden­féle szervezettől, a társadalmi tudósítóinktól, és meglepően sok olvasónktól. Ha ezek mind­egyikét közszemlére akarnánk bocsátani, az összes faliújsá­gunk betelne. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni! Nagyon szépen köszönünk minden egyes jókívánságot! § Tíz nap rendeletéi ÍJisséli modorban Járok egy buszjáraton: Vác- rátót és Sződliget között. A busz Csörögtől Szódig iskolá­sokat szállít nagy többségben cigánygyerekeket, általános is­kolásokat. Tiszták, jól öltözöt­tek, de a buszon pokoli rosz- szak. Istenem, gyerekek!... Aztán egy megálló előtt össze­rendeződnek, csendben leül­nek, hangoztatva: ne hagyjuk leülni a felszálló banyát! Valóban felszáll egy idős néni, hajlott hátú, o gyerekek vi­gyorognak rá. Csak akkor jön­nek zavarba, amikor én adok helyet és eligazítom őket. De egy hét múlva újra csinálják. Máshol se jobb. Az iskolá­sok felverekedik magukat a buszra, táskájukkal és könyö­kükkel távol tartva az örege­ket. A Volán vajon miért nem kötelezi a sofőrjeit, hogy elő­ször az időseket engedjék a buszra? A kocsiban a hang­nem útszéli. Gyakori a nemi életre biztatás, és a jelző a „kurva anyád”! (Vonakodva írom le, de már filmcímben is kiírják — felnőtteknek.) Mind­ez túlnyomórészt tizenéves lá­nyok szájából! Vajon otthon is így beszélnek, az iskolában is ezzel a szókinccsel felelnek? Tőlük helyet kapni lehetetlen. A jelszó: ők is megvették a helyüket. Es a vonaton se kü­lönb a helyzet. Az egyébként zsúfolt nemdohányzóban a hu­szonéves egy üres négyes „pá­holyt” foglal. Kényszerűségből csak leülök, de a fiatal még csak zavarba se jön, hogy egész úton nem jön helyet foglalni senki. Akkor kinek foglalt és miért? Baj van a szülői neveléssel! A járművön ül egy óvodás gyerek, át akarja adni a he­lyét, de rászól a szülő: — Ma­radj csak, te is jeggyel uta­zol !... Ilyen kétségbeejtőek a ta­pasztalataim. Megújul a poli­tikánk, s reméljük, a gazdasá­gunk is. De mikor fog változni a szemléletünk? És a kérdés­re: hová tart ifjúságunk, mi­A Minisztertanács módosí­totta az állami vezetők mun­kaviszonyával összefüggő kér­déseket, valamint az anyagi érdekeltségi rendszer szabá­lyait. A Minisztertanács 1143/1989, (XI. 26.) MT számú határoza­tával közigazgatási deregulá­ciós intézkedéseket hozott. En­nek keretében megfogalmazta, hogy ki kell iktatni a jogsza­bályok köréből az állampolgá­rok cselekvését indokolatlanul korlátozó jogszabályokat, az állampolgárral szembeni bi­zalmatlanságra épülő rendel­kezéseket, továbbá a felesleges ügyintézési terhet és költséget jelentő jogszabályokat. A ha­tározat alapján a Miniszter- tanács legkésőbb 1990. október 31-ig hatályon kívül helyezi vagy módosítja az Idejétmúlt rendelkezéseket. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 87. számá­ban jelentek meg. A Magyar Közlöny 1989. évi 88. számában jelent meg az ál­talános forgalmi adóról szóló 1989. év| XL. törvény. Ugyan­ebben a közlönyben olvasha­tók a fogyasztói árkiegészítés­ről és a termékimportnak ki­vetés útján történő általános forgalmi adóztatásával kapcso­latos rendeletek is. A veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalát a 122/1989. (XII. 5.) MT-rendelet határozza meg. Az eljárás sza­bályait pedig a 12/1989. (XII. 5.) KÖHÉM-rendelet szabá­lyozza. Változtak az adóigazgatási eljárási szabályok a 123/1989. (XII. 5.) MT-rendelet alapján. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1989. évi 89. száma tartalmazza. Wéf&mény és Btoxzássélás A december 2-ai, szombati számunkban tudósítást közöl­tünk a Voks Humana (emberi szavazat) Mozgalom helyfogla­lásáról. A mozgalom képvise­lői cikkünk pontatlanságát bí­rálták levelükben. Megjegyzé­seik szerint az írásból úgy tű-i nik, mintha a Voks Humana' Mozgalom ott, a helyszínen ala­kult volna meg, illetve alakult volna párttá. A valóság viszont az, hogy a mozgalom november 3-ai országos kongresszusa döntött ekképp, közel kétszáz küldött részvételével. A Köztársaság téri helyiség­foglaláskor tapasztalt, Gy. L. szerinti „gyér” érdeklődés pe­dig természetszerű, hisz csak a munkatársaink legszűkebb körét és a sajtó képviselőit hív­tuk meg — írják. Az az össze­jövetel nem tömegdemonstráció akart lenni. Ha annak tervez­ték volna, akkor nem délelőtt 11 órakor, munkaidőben ren­dezték volna meg. Félreérthető- nek minősítik az újságíró ama kijelentését is, hogy „úgy tű­nik, a független mozgalom élén Sebeők János áll”. Sebeők Já­nos ugyanis a Voks Humana Mozgalom választott vezetője, egyhangúlag megválasztott par­lamenti képviselője. Tehát nem „tűnik”, hanem az. A követ­kező apróbb tévedés: „Sebeők János a vándorgalambot az ökológiai pünkösd jelzővel il­lette”. Viszont a Szentlélek nem a pünkösd maga, hanem a pünkösd a Szentlélek eljö­vetelének az ünnepe; ugyanígy a vándorgalamb sem maga az ökológiai pünkösd, csupán a pünkösd jelképe. A „Bioszféra Párt a Voks Humana jegyé­ben” kitétel pedig azt sugallja, mintha a Voks Humana egy elv volna. De nem az. A Voks Humana Mozgalom egy 1989. május 13-a óta létező, 1300-as taglétszámú nyílt, tömegmoz­galmi jellegű szervezet, mely november eleje óta Bioszfé­ra Pártként működik — feje­ződik be a Voks Humana Moz­galom levele. Nekem már sohasem mondják, hogy édesanya.•• Nem tudok belenyugodni az ítéletbe Sajnos, nagyon ritka az olyan nap, amikor nem történik sú­lyos közlekedési baleset Pest megyében, és az ország más vi­dékein sem jobb a helyzet. Emberek, akiket szeretteik haza­várnak, nem érkeznek meg soha többé. Mások egész életükre nyomorékká, munkaképtelenné válnak. És nagyon sok az ittas járművezető a közutakon, akiknek vétkes könnyelműsége mi­att gyakran mások lesznek áldozatok. Egy édesanyától kaptunk le­velet, mely így kezdődik: „Végső elkeseredésemben hul­ló könnyekkel és remegő kéz­zel fogtam tollat...” A levél írója Csinosné Bakos Erzsé­bet, aki Dabason lakik a Vö­rösmarty utca 71. számú ház­ban, egyetlen fiát vesztette el egy közúti balesetnél. A tra­gédiát okozó 60 éves Jarábik Istvánt a Budakörnyéki Bíró­ság fogházbüntetésre ítélte, majd másodfokon jogerősen a kiszabott börtönbüntetést csök­kentette és végrehajtását pró­baidőre felfüggesztette. Imádott élni A vigasztalhatatlan asszony leírja, hogy gyermeke: Csinos Csaba 10 éves koráig sokat be­tegeskedett. de az állandó gon­dozásnak köszönhetően később megerősödött. Tehetséges fiú volt, zenei érzékkel megáldott. 17 éves kora óta az édesanyja egyedül nevelte. Egészen 1987. szeptember 18-ig, amikor egy részeg lovas kocsis belehajtott abba a Trabantba, amelyben a fiatalember utas volt. Életve­szélyes állapotban került kór­házba, ahol még két hetet élt úgy, hogy nem nyerte vissza többet az eszméletét. Idézünk megint az édes­anya leveléből: „Fiatal volt és boldog. 21 éves koráig még a széltől is óvtam. Itt marad­tam 46 évesen 75 éves anyám­mal. öngyilkos akartam lenni, de sajnos nem sikerült. El­vesztettem életem egyetlen ér­telmét, reményét. Együtt ter­veztük a jövőjét. Vidám volt és boldog, imádott élni. Őr­jöngő fájdalmamat leírni nem tudom. Nincs aki betegségem­ben egy pohár vizet adjon, nincs gyermekem, nem lesz unokám. Anyák napján ne­kem már soha_ többé nem mondják, hogy * édesanya ... Nem tudok az ítéletbe be­lenyugodni.” Idült alkoholista Olvasom az elsőfokú ítéle­tet: Jarábik István vádlott bűnös halált okozó ittas jár­művezetés bűntettében. Ezért a bíróság 2 év és 3 hónap fogházra és 4 év közúti jár­művezetéstől eltiltás mellék- b üb tét és re ítéli. Olvasom az indokolásban, hogy a vádlott volt már bün­tetve, de mentesült a végre­hajtás alól. Olvasom a baleset leírását: Dabason, a Biksza Miklós úton haladt az ittas állapotban lévő férfi lovas ko­csija. Jarábik István az úttor- koiat előtt jelezte balra ka­nyarodási szándékát, melyet úgy kezdett meg, hogy nem biztosított elsőbbséget a szem­ből jövő, egyenesen továbbha­ladni szándékozó Trabantnak. Amíg a lovas kocsi rúdja mintegy 30 fok körüli szögben fordult el, ez körülbelül egy másodpercnyi időt vett igény­be. Ezalatt a rúd behatolt a Trabant utasterébe, s a jobb első ülésen ülső Csinos Csaba fejének ütközött. A vádlott lovas kocsis vé­rében a baleset idején 2,14- 2,30 ezrelék közötti alkohol- tartalom volt, amely közepes fokú ittasságnak felel meg. Olvasom a Pest Megyei Bí­róság másodfokon meghozott ítéletét, illetve annak indoklá­sát, hogy miért csökkentették két évre és miért függesztet­ték fel — 3 évi próbaidőre — a büntetés végrehajtását. Szerepel ebben, hogy a vádlott beteg; kórosan elhízott, mu­tatkoznak rajta az idült alko­holizmus tünetei, illetve en­nek következményeként kiala­kult súlyosabb fokú májkáro­sodás. Nagy valószínűséggel alkoholos eredetű epilepsziás megbetegedés észlelhető nála és más bajai is vannak. Idő­sebb kora is nyomatékos eny­hítő körülménynek számít. Járja a kocsmákat Ismerem a vádlott vallomá­sát, mely szerint ő karnyúj­tással jelezte bekanyarodási szándékát, és a falvakban ki­alakult szokás szerint a lovas kocsit nehezen irányíthatósá­ga miatt az autósok át szok­ták engedni. Szóval voltak enyhítő körülmények is. Mind­azonáltal kétségtelen, hogy nem tapasztalható az ítélkezés hasonló esetektől elrettentő szigora. És idézzünk megint az édesanya leveléből: „Jarábik István éli a maga életét, mint­ha mi sem történt volna”, „Járja a kocsmákat, fuvaroz a lovas kocsival. Egyedül ő tette tönkre az egészségét az itallal. De nincs is tönkretéve, mert itthon tud dolgozni, amit tanúkkal bizonyíthatok. Csak a börtönt nem tudja viselni? Tőlem pedig nem kérdezte meg senki, hogyan rendeztem az életemet e súlyos tragédia után.” „ Gál Judit kor tudunk majd jövőt érlelő választ adni ? v-^l Fazekas Mátyás Veresegyház Bál még sincs vásár? Régi előfizetőként a lapjuk­ban olvastam, hogy az Ápisz- boltokban december 10—17-ig 20 százalékos engedménnyel lehet vásárolni mindenféle termékeket (zsebszámológépet, írógépet, írószereket stb.). December 12-én be is men­tem a helyi, Széchenyi utcá­ban lévő papírboltba, és vá­lasztottam magamnak árut. Kérdeztem az eladótól, majd a főnöknőtól: — Ez is 20 szá­zalékkal olcsóbb? Azt mond­ták, hogy nem, ez csak ren­des árán vehető meg. Nem is tudtak a leértékelésről. A bolt­ban tucatnyian voltunk, vala­mennyien csalódtunk. Sokan szomorúan távoztak, nemso­kára én is, s közben arra gon­doltam, hogy a hirdetés csak elírás lehetett. Vagy pedig hiányos reklám, mert nem ír­ták, hogy a vidéki boltokban is van-e kedvezmény. G. G. Vác ★ Czilik Edénének, a papírbolt vezetőjének a válasza igazán egyszerű: náluk azért nincs vásár, mert üzletük nem az Apiszé, boltjuk a Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat fennhatósága alá tarto­zik. És a két cég egymástól teljesen független, s természe­tesen másképp is gazdálkod­nak. Sajnos, Api-sz»boltok csak a fővárosban vannak. Ma ez már nem luxus Több évtizedes várakozás után végre Verőce község is eljutott odáig, hogy a telefo­nálni akarónak már nem kell a postahivatalt felkeresnie. Mert a váci posta, a helyi ta­náccsal egyeztetve több nyil­vános telefonfülkét fog a község területén felállítani. A tervbe vettek közül egy már működik is az Árpád úton, a postahivatallal szem­ben, és egyet a közelmúltban állítottak fel a dunamezői új­telepen. De az utóbbi telefon kagylója még süket és néma. Ha már a modernizálás, a ha­tékonyság, a gyorsaság korá­ban élünk, kérem a postát, mielőbb adjanak vonalat. A köztelefonok ma már nem tar­toznak luxuskategóriába, szin­te már köziszükségletet elégí­tenek ki. Segíthetnek életek, vagyonok megmentésében, és az üzletkötésnek, az egymás közötti kapcsolatteremtésnek a leggyorsabb eszközei. Ismételten kérem tehát a postát, a kész fülkékbe mi­előbb adjanak vonalat! Verőcei Béla Verőce Válaszol az illetékes Rásegítő buszjárat Lapjuk november 6-1 számá­ban, a Túlzsúfoltak a buszok címmel megjelent cikkre, mely­ben a törteliek panaszkodtak, az alábbi választ adjuk: Bálint Gáborné olvasójuk a ceglédi üzemigazgatóságunkat is megkereste panaszával. Rész­legünk ellenőrizte a kifogásolt járatok utasforgalmát, és meg­állapította, hogy jogos a felve­tés; az különösen a Törteiről G.55-kor és 7.05-kor induló, a Kunság Volán által közlekedte­tett jártokra volt igaz. Ennek megszüntetésére november 6- tól az iskolai napokon rásegí­tő járatot indítunk. Bízunk ab­ban, hogy intézkedésünkkel a kedves utasaink utazási körül­ményei javultak. Kérjük válaszunk szíves el­fogadását és olvasóik ezirá- nyú tájékoztatását. Sohár István, a Volánbusz forgalomirányítási önálló osztályának vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom