Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-18 / 15. szám
1999. JANUÁR 1*., CSÜTÖRTÖK A vesiélyt kell elhtisíkwí, nem cs felelősséget Tizedelés a hídfeljárón December elején rövid időn belül hét gépkocsi csúszott a Kis-Dunába a taksonyi hídról, a Csepel-szigeti oldalon. Voltak szerencsésebbek, akiknek sikerült megállni a töltés aljában, de súlyos személyi sérülésekről is beszélnek. A balesetek oka igen prózai. A hídra vezető út egy rövid szakasza kockakő burkolatú. Éppen az a rész, amelynek két oldalán már meredek töltés található. Az öreg és ugyancsak kiszolgált bazaltkockák elkoptak. S bár abban az időben, amikor ezt az utat csinálták, még nem tudták elődeink, hogyan kell tartós útalapot építeni, de semmi sem tart örökké. A taksonyi hídra vezető út fundamentuma sem. Ezért a kocka- kőburkolat felpúposodott, a hídon átvezető síneken még ennél is magasabban állnak. Így esős, fagyos időben a jeges fémen, tükörsima kövön megcsúszó gépkocsik ezen a részen kormány ozhatatlanná válnak, és tehetetlenül haladnak az utat szegélyező korlát felé. Hajdan volt is itt korlát. Kőből, amelyet nagyjából abban az időben emelhettek, amikor a bazalt burkolatot lerakták. S valószínűleg az bennük a közös, hogy azóta sem nyúlt hozzájuk senki. A kőkorlát tartóoszlopa alól az idő kimosta a földet, a megcsúszott gépjárművek is taszaj- iottak rajtuk néhányat. így az oszlopok kidőltek, és már semmi sem állja útját a töltésről lecsúszó kocsiknak. A helyzet — túlzás nélkül állíthatom — drámai. Egyetlen vezető sem lehet biztos abban, hogy sikerrel átér a túlpartra. Aki jól szemügyre veszi a környéket, láthatja: a hídtól távolabb eső útszakaszokat gondosan karbantartják. A Szigethalom felől idevezető útpályát a közelmúltban szélesítette a Közúti Igazgatóság és ennek során cserélték a néhol horpadt, vagy rozsdásodásnak indult szalag, korlátokat. Fénysorompótól fénysorompóig — vagyis a híd két oldalán és magán a hídon — azonban karbantartásnak semmi jele. Kié a híd? Erre nem olyan egyszerű a feltételezett válasz, hiszen tehervonatok és gépjárművek egyaránt használják. A nyomozás első állomása a MÄV Budapesti Vasúti Igazgatóságának hídcsoport- ja, Kiss József né: — Nagyon régóta nem a miénk a híd, hanem a Csepeli Vasműé. — Azé aligha lehet, mert ugyancsak távol esik onnan. — Akkor a Csepel Autógyáré — hangzik a frappáns válasz. — De nemcsak ők szállítanak erre árut — mondom. — Hiszen a tököli szovjet repülőtér tehervagonjai is itt érik el a szigetet, akárcsak a Pestvidéki Gépgyárba érkező küldemények. — Akkor nyilván közösen birtokolják a hidat. Vagy a Közúti Igazgatóságé, de az is lehet, hogy a Szigetszentmik- lósi Tanácsé, vagy a BKV-é, Makacs fűtőtestek Apró pókocska telepedett a gázkonvektor fúvókájába. Ennyi műszaki hiba elég is volt, hogy álló nap dideregjen a szobában a család. A fűtési szezon beköszöntével a Tigáz szerelői állandóan úton vannak hol dugulás, hol pedig a gyújtóláng beállítása miatt hívják őket. Palotai Jánossal az egyik áfész-boltban találkoztunk, ahol a hosszú pihenő után ugyancsak derogált a kályhának meleget adni. (Varga Irén felvétele) Veresegyház Kőzúzalékos utak Veresegyházon az utóbbi hetekben jó néhány út építésére, felújítására került sor. A Bá- nóczi, Lévai. Huszár, Kálvin, Pázmány, Ráday és Móricz Zsigmond utcákban nagy szükség volt már a jó útra. A Szent László, Szent István, a Névtelen, a Csokonai, az Attila, valamint a Béke utcákban kőzúzalékos útburkolat kialakítására került sor. Számos helyen a gázhálózat-építés utáni helyreállítások is megtörténtek. Az Árpád utcában befejeződött a járdaépítés. mert a vágányok a szigeten a HÉV -sínekben folytatódnak — mondja az illetékes némileg elbizonytalanodva, de igen segítőkészen. A Közúti Igazgatóságon Holnapi László főmérnök telefonszámát kapom meg. — A híd fénysorompóig a BKV Gyorsvasúti Igazgatóságáé. Véleményünk szerint. A BKV azonban vitatja ezt. Magunk a taksonyi hídhoz vezető utak karbantartását elvégeztük, de a vitás rész már a hídhoz tartozik, s azt a BKV- nak kell gondozni. Tudomásom szerint ezen a héten is súlyos baleset történt a fel- hajtóná l. Sürgősen tisztázni kell ezt a kérdést, ezért pénteken találkozunk a Gyorsvasúti Igazgatóság képviselőivel. Holnapi László Blahó Tibor számát adja meg a BKV-nál. — Igen, a híd közös kezelésben van. A fele a Közúti Igazgatóságé, a fele a Gyorsvasúti Igazgatóságé. — Kérdés, hogy hosszában, vagy keresztben a fele — vetem közbe. — Nézetem szerint, mi a vasúti pálya állapotáért vagyunk felelősek és nem a kockakőburkolatért vagy a védőkorlátért. Egyébként — mondja Blahó Tibor — megszereztem a telekkönyvi másolatot, s ezzel bizonyítani tudom, nem a miénk a hídnak ez a része. Emberéletet még nem követelt a közlekedőket tizedelő Taksonyi híd, legföljebb kezek, lábak, autók törtek. Ezek után azt szeretnénk tudni végre, hogy a pénteki tárgyaláson csak az fog kiderülni, hogy kié nem a Taksonyi hid;-vagy - az is, hogy kifogja elvégezni az életmentő útjavítást? Olyan maximalisták már végképp nem lehetünk, hogy a labdázgatás közben keletkezett károkért felelős illetékesek nevét is e megbeszéléstől várjuk. Móza Katalin A szigeti nép él és élni akar! (I.) Pihenő- és sportcentrum lehet A Szentendrei-sziget mindig is külön állt a Dunakanyar más részeitől. Lakossága földművelésből és állattenyésztésből élt, a folyó két ága sokszor hónapokra bezárta a falvakat. Ma — sokak megítélése szerint — szép jövő előtt áll. A községekben megállt a népességcsökkenés, virágzik a földművelés, a külföldi tőke módfelett érdeklődik a táj iránt. Minden jel arra mutat, hogy csekély évtized múlva pihenő- és sportparadicsom lesz. Pócsmegyer vb-titkára, Bertalan Béláné: — Mi is fejlődünk. Tavaly megnyitottuk a község strandját. Hatmillió 300 ezer forintot költöttünk rá. A Közép-Dunamenti Intézőbizottság adta a harmadát. A bevételünk az elmúlt esztendőben majdnem 300 ezer forint lett. Nos, ez a húzás bejött Pócs- megyernek. Pedig sokan féltünk attól, hogy a strand az Omszk park tavának sorsára jut. De úgy tűnik, hogy a kavicsszűrő réteg itt sokkal hatásosabban működik. Talán a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezettel 1985-ben kötött öntözési megállapodás a titok nyitja. Ugyanis éppen a legmelegebb napokban — amikor a surányiak, horányiak és a Leányfaluról kiszorult vendégek százával lubickoltak a bányatóban — emelte ki a legtöbb vizet a Kék Duna. Az utánpótlás pedig a két Duna- ág között bőséges. Az idén csak füvesítenek, parkosítanak. A tanács állandó bevétele biztosnak látszik. Pócsmegyeri hír az is, hogy a 23 házhely elkelt. Szinte kizárólag helyi fiatalok vásárolták meg. Egy otthon már áll az új falu részben. — A legnagyobb öröm számukra az, hogy tavaly december 15. óta önálló körzeti orvosa van Pócsmegyernek. — folytatja alig leplezett büszkeséggel Bertalan Béláné. Nagyváradról települt hozzánk dr. Kiss András; aki Romániában kórházi és rendelőintézeti főorvosként dolgozott. Rendkívül kvalifikált szakember, s végleg a faluban kíván letelepedni. Most intézi a papírjait. Érdekes, hogy Pócsmegyeren a lakosság komolyan politizál. Az még szokványos is lehetne, hogy a Kisgazda-, a Magyar Néppárt és az MSZMP szervezeteket alapított, hogy föld- rendezési bizottság kezd dolgozni n tagi tulajdonban maradt földek rendezésén, de az már érdekes, hogy a helyi népfőiskola a második évfolyamát tapodja. A védnöke a Jékely Zoltán Kulturális Egyesület, amelynek szervezetében átlagban 30 személy hallgatja az általános társadalompolitikáról, a néprajzról és a gazdasági ismeretekről szóló előadásokat. Ezek színvonaláról talán mond valamit, hogy a kis szigeti községben meghívottként szerepelt Márton János, Varga Csaba, Gráfik Imre, Kárpáti Zoltán, Czeizel Endre és mások. Megalakult az üdülőhelyi bizottság is. A léte nem önmagáért való, a gazdasági ésszerűség szülte. Ugyanis az üdülőhelyi díjak minden forintjához egy másikat ad az állam, amit a település, az üdülőövezete fejlesztésére költhet. Pócsmegyeren úgy számolnak, hogy ily módon cirka 1 millió 400 ezer forinthoz jutnak. Szigetmonostor csaknem egybeépült Pócsmegyerrel. Ikertestvérei, Horány és Surány nagyon nagyra nőttek. Nyáron 10 ezer embernek adnak otthont. Antal Gyuláné vb-titkár sikeresnek mondja az elmúlt évet. A rosszemlékű tehóból eredetileg iskolát akartak bővíteni. Erre nem jött össze elég pénz, ezért gyorsan változtattak, teljesen újjáépítették és modernizálták a napközis konyhát. Idejében, mert a Köjál éppen be akarta záratni. Korszerű főzőüstöket vásároltak, most 45 idős korút s minden, ebédet igénylő gyermeket ellátnak. A kisközség saját erőből 3 millió forintot költött a konyhára, de Antal Gyuláné nem sajnálja a pénzt, mondván, soha rosszabb helyre ne kerüljön! Jövőre 17 millió forinttal gazdálkodhatnak. Örömükre hirtelen megnőtt az igény családi házas telkekre. Miként Pócsmegyeren, Példátlan eset Diósdon Akik nem félnek a körgyűrűtől — Ez példátlan! — szakadt ki belőlem önkéntelenül a sóhaj a Nagy Istvánnal folytatott beszélgetés után. Ugyanis olyan dolgot hallottam tőle, amit az ügy történetében még sosem. Nagy István, a Diósdi Tanács elnöke, mint a község első embere, legfőbb gazdája a lakosság életét befolyásoló döntéseknek. No, nem az országos áremelésekre gondolok — mert azokkal szemben nem egy, ezer tanácselnök is tehetetlenül áll —, hanem olyan ügyekre, mint például útépítés, rendezési terv, s ehhez hasonló témák. Ha út, akkor M0, hiszen az elmúlt években ez okozta a legtöbb vihart a megyében. Alig van település, ahol ne kísérte volna kisebb-nagyobb botrány a főváros körüli körgyűrű tervezését és építését. Pedig az autópályára óriási szükség van, s ezt nem vonja kétségbe senki. De fellázadtak az állampolgárok a környezet- védelmi hatások miatt, kifogásolták a nyomvonalát, vagy a körgyűrűre felvezető utak miatt törtek ki kisebb-nagyobb palotaforradalmak. Több településen az M0 körül kialakult problémák feloldása vagy elmélyítése erősítette vagy ingatta meg a helyi tanácselnököket állásukban. Diósdon a lakosság nem tiltakozik. Sőt! Alig várják, hogy elkészüljön az autópálya. — Nincs ebben semmi különös — magyarázza Nagy István. — Csupán arról van szó, hogy mi már öt-hat évvel ezelőtt elkezdtünk foglalkozni az MO-ással, mikor először került a terv a nyilvánosság elé. Nem akarom a kollégáimat megbántani, de úgy vélem, ott, ahol a körgyűrű lakossági felzúdulással járt, korábban nem ismertették meg az embereket a tervvel. Nálunk hat évvel ezelőtt hívtuk össze az első falugyűlést ebben a témában. S akinek kifogása volt a nyomvonal ellen, az a tervezés szakaszában elmondhatta véleményét, s így volt lehetőség még időben a módosításra. Előfordult, hogy csak méterekről vo't szó, máskor azonban több száz méterrel kellett eltolni az eredeti tervtől a nyomvonalat. — Ebben segítségünkre volt a beruházó Utiber és a tervező Uvaterv is — folytatja a tanácselnök. — S úgy vélem, ezért sikerült nálunk a körgyűrű építését tiltakozások nélkül megúszni. Valójában annak idején azért bocsátották rendelkezésünkre a terveket, hogy a diósdiak igényeinek megfelelően változtassunk rajta, a lehető legideálisabb útvonalat. válasszuk ki. Diósdon tizenegy családi házat kell lebontani, tizenegy telket kell kisajátítani. Igaz, ezek a házhelyek nem közművesek, ám cserébe összközműves telkeket ad az érintetteknek a tanács — ráadásul a község értékesebb pontján. Most készülnek a közművesítés tervei, s nemsokára a kivitelezők veszik birtokba a terepet. Március 31-ig adják át a területet a tulajdonosoknak, akik a kisajátítási összegből építtethetik fel új otthonukat. — Sok helyen a környezetvédelmi hatások ellen lázadtak fel az emberek. Hogy sikerült ez ügyben megegyezni? — Szerencsére ebből sem lett vita. A beruházó vállalta, hogy a kritikus helyeken zajvédő falat épít és védő erdö- sávot telepít. De ismétlem, mindebben partnerünk volt a tervező és a beruházó, akik a község érdekeit, igényeit mindemkor szem előtt tartották. F. A. M. itt is harmincán várnak házhelyre. A tanács a kinézett területet, a határcsárdai rév felé menő út mellett, illetve a Horány felé eső Damjanich utca meghosszabbítását szeretné közművesíteni. A vezetés alapállása, hogy az üzleten nem akarnak keresni, a cél a fiatalok letelepítése. Az már biztos, hogy a jobbik hely a rév felé eső rész, mert ott kész az út. A község egyébként zsong, mint a méhkas, mert tavasszal kezdik építeni az Andwert Golf Kft. hatalmas, nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas golfpályáját, a hozzá tartozó összes létesítménnyel együtt. A hírek szerint 150-2Q0 ember talál munkát, ami a szigeten nagy dolog. Mielőtt betérnénk Tahitót- faluba, keressük meg a községek életét meghatározó Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezetét! A botrányos körülmények között nyugdíjba vonult elnök kaotikus állapotokat hagyott maga után. Az új vezetés rendet csinált a „szérűn”, esküsznek rá, hogy most hinni lehet a mérlegnek. Hansági Dénes elnök szerint boldogok a 2 milliós nyereség láttán, mert ennyit sem vártak. Újság, hogy küszöbön álló közgyűlésen az elnök kivételével minden vezető szervet újjáválasztanak. Három új kft.-be léptek be alapító tagnak, az egyik 2000 négyzet- méteres hűtőházat épít Tahi- tótfaluban. A Maxi Fruit — mert erről van szó — a zöldség-, a Vinalux Kft. a bor-, a Monori Vetőmagtermelő Kft. vetőmag-nagykereskedelemmel foglalkozik. Vicsotka Mihály (Folytatjuk.) Minőségügyi konferencia A tizedik országos minőségügyi konferencia szerda délelőtt kezdte meg munkáját a Pesti Vigadóban. A mintegy 800 részvevő, zömmel vállalati vezető és a minőségért felelős vállalati szakember az értékelemzés, a terméktervezés, valamint az ergonómia összefüggéseit tárgyalja meg három szekcióban, különös te- 'kintettel a magyar áruk értékesítési lehetőségeire az Európai Közösség két év múlva iétrejövő egységes belső piacán. A tanácskozáson három plenáris előadás hangzik el, melyek elemzik a magyar gazdaság lehetőségeit az európai integrációban és piacgazdaságban, a minőség szerepét, mint a felzárkózás egyik fontos tényezőjét, valamint a minőség vállalati stratégiáját. A cérna a régi marad A munka a régi marad, de lehet, hogy nemsokára a Tápió- völgye Tsz cérnázóüzemében is lépé-t váltanak. Komoly formában latolgatják azt, hogy milyen módon tudnának önállósodni, amit a tsz is támogat. Oláh Jánosné azután is ugyanezt a fonalat cérnázná, de bizonyára nagyobb jövedelemért (Vimola Károly felvétele)