Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-18 / 15. szám
i-fr -IA PEST MEG VEI ! POLITIKAI NAPI LA n r v < W* -:.iL l S *: iS- > •Sfc.-sá m XXXIV. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára; 4,30 forint 1990. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Mennyi a „heiáfhcsfó idő Addig nem lesz benzin-áfa A hónap első hétvégéjén az autósok megrohanták a benzinkutakat, hiszen már mindenki tudta, hogy január 8-tól 3,50 forinttal emelkedik az üzemanyag ára. A legutóbbi áremelkedést még alig hevertük ki, amikor elterjedt a hír, miszerint az autósoknak a benzinvásárlásnál még mélyebben kell a zsebükbe nyúlni, ugyanis a jelenlegi ár nem tartalmazza az áfá-t, s így újabb ármódosításra lehet számítani. Az Országos Árhivatalnál próbáltam utánajárni annak, hogy van-e alapja a mendemondának. A közgazdasági osztályon Horváth Istvánné előadó elmondta, hogy a hírnek semmi valós alapja nincs. A jelenlegi ár már mindent — útadót, biztosítást, — magában foglal, s annyira drága, hogy arra már nem rakódhat semmi. Az előadó azért is kizártnak tartja az emelést, mert úgy gondolja, hogy a lakosság tűrőképessége is véges, s az árakat büntetlenül nem lehet a csillagos égig emelni. Az autósoknak tehát belátható időn belül nem kell attól tartaniuk, hogy többet kell fizetniük a benzinért. Bár az is igaz, hogy az előadónő hozzátette, ebben az inflációs időszakban az Árhivatalnál a belátható idő három napot, maximum egy hetet jelent... H. É. A ntsp emhere: SÂMÙS A rongyos báró egy rongy nélkül menekült Segítség! Laci bácsi, segítség! —t hallatszott január 15- én az Örkényi éjszakában a kétségbeesett kiáltás. Az ötvenhat éves Kókai László azonban mélyen aludt, mert magángazdálkodó lévén kemény munkával töltötte a napot, s akkor hétfőn korán lefeküdt. Éjjel fél tizenegy felé járt az idő, amikor felébredt mély álmából, s meghallotta a kiáltozást. Mire felcihelödött, s kisietett a kiskapuhoz, a csípős hideg ellenére elolvadt a hó az utcán ácsorgó férfi meztelen talpa alatt. Laci bácsi nem akart hinni a szemének, mert a „rongyos báróként” emlegetett, ötvenes éveipen járó Bakos Gábort egy rongy nélkül, teljesen pucéran találta. Mellette élettársa vékony hálóingben dider- gett. Nehezen engedte be őket a házába, mert a zavaros és zaklatott magyarázkodásból csak annyit értett meg, hogy fegyveres rablók támadták meg a tőle alig 100 méterre lakó párt. Aztán odabent a konyhájában megtudta, hogy mi is történt valójában. Akkor éjjel a már ágyban fekvő Bakos Gábor arra ébredt, hogy valami különös, maró bűz csap az arcába. Rögtön fölriadt, s bár nem látott a sötétben, azonnal rájött: valamilyen szprével fújtak az arcába. Az asszony is felébredt. Azonnal kiugrottak az ágyból, hogy védekezzenek az álmukban ért támadás ellen. Csakhogy a két álarcos betörő fegyvert rántott — minden valószínűség szerint férfiak voltak. — Bakosék nem ijedtek meg, még mielőtt megtudakolták volna, hogy mit alkarnak tőlük az álarcosok, dulakodás kezdődött, s ő is meg felesége is segítségért kiabáltak. A két fegyveres rablót megzavarta a hirtelen támadt nagy lárma. Pisztolyaikat mégsem merték elsütni — állítólag mindkettőnél fegyver volt —, inkább menekülésre, fogták a dolgot. Hogy mivel iszkoltak el, azt nem tudta megmondani Kókai László, mert azt Bakosék sem tudták. Nem hallottak motorzúgást. Bár ettől még lehettek gépkocsival is a betörők, de akkor valószínűleg az M5-ösre vezető főút mentén hagyták járművüket. Amint a támadókat elnyelte az éjszaka sötétje, Bakos úr és neje Laci bácsihoz szaladt, merthogy jobb- és baloldalt a szomszédos házakban senki sem lakik. Aztán Kókai László egy újabb szomszédhoz szaladt, Hős Attilához, aki nevéhez méltó gyorsasággal felöltözött, gépkocsijába ült, s értesítette a helyi rendőröket. Laci bácsi már csak akkor ment át Bakosékhoz, amikor a rendőrök megérkeztek. Az ajtót betörve látta, de azt nem tudta meg, hogy vittek-e el onnan valamit. Magát Bakos Gábort, a rongygyűjtő kisiparost nem sikerült otthon találnunk. De a lakás bejárati ajtaján már frissiben fölszerelt rács volt, s egy kézírásos üzenet, amely szerint Salgótarjánba utaztak a ház gazdái. A nagy riadalom tegnap estére — amikor megkerestük a magángazdálkodót — már elmúlt. Mosolyogva mesélte Laci bácsi, hogy kicsit zavarban volt ottjártunkkor. Ugyanis ő jól megvolt Bako- sékkal, csak a különleges szituáció miatt vacillált annyit a kiskapuban. Adott is a férfinak egy pizsamát meg egy kabátot, hogy abban mehessen Hős úr kocsiján a rendőrségre. A Dabasi Rendőrkapitányságon kapott tájékoztatás szerint az ismeretlen tettesek még nem kerültek elő. Örkényben, másoktól pedig azt hallottuk, hogy Bakos Gábor felismerte, nem volt igazi a fegyver a két támadónál. Talán riasztó- vagy gázpisztoly lehetett náluk. Ám ha valakit álmában lepnek meg a támadók, nemigen ér rá vizs- gálgatni, hogy igazi-e a pisztoly, amit az orra alá nyomnak a sötét szobában ... Aszódi László Antal Mitterrand Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására január 18- án, csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Az elnököt útjára elkíséri felesége is. Pcíiliksi csatározás „Vezér az áldozat" Horváth József vezérőrnagy, a BM belső biztonsági szolgálatának vezetője a napokban levelet írt a belügyminiszternek, amelyben kérte felmentését, mert a belső biztonsági szolgálattal és személyével szemben megrendült a bizalom. Elmondta : az állambiztonsági tevékenységgel összefüggő ügyészségi vizsgálathoz minden okmányt, anyagot benyújtottak, hogy minél hathatósabban segítsék munkájukat. Hozzátette: véleménye szerint a belbiztonsági szolgálat nem végzett alkotmányellenes tevékenységet, s miközben igyekezett az októberben módosított alkotmányhoz hozzáigazítani munkáját, áldozata lett a politikai csatározásoknak. Horváth József szerint félő, hogy ez a bizalomvesztés a későbbiekben még nagy kárt okozhat. „Azt sem érzem korrektnek — mondotta —, hogy már a vizsgálat megkezdésekor prejudikáltak, rögtön bűnösnek neveztek ki minket. Ezért én levonom a konzekvenciákat, és lemondok”. Épül a Dunamont Százhalombattán, télen sem szünetel a munka hazánk második legnagyobb vegyes vállalatának, az ütésálló és habosított poiisztirolt gyártó Dunamont üzemének az építésén. A korszerű világszínvonalú terméket előállító petrolkémiai üzemben, amelynek fő részvényesei az olasz Montedipe es a Dunai Kőolajipari Vállalat, a tervek szerint 1991. március 30-án indul meg a termelés. Jelenleg a DKV és Technimont szakemberei jól haladnak az építéssel, és rövidesen elkezdhetik a gépészeti berendezések beszerelését (Hancsovszki János felvételei) Az Országgyűlés ipari bizottsága szerdai ülésén a Nemzeti Vagyonügynökséggel kapcsolatban a Magyar Gazdasági Kamara ellenében a kormány javaslatai mellett foglalt állást, vagyis, hogy az állami vagyonért felelős, április elsejéig megalakítandó vagyonügynökséget ne az Országgyűlés, hanem a Minisztertanács felügyelje. 9 Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén a tengizi beruházáson dolgozók élet- és munkakörülményeit vizsgálni hivatott bizottság összetételének megvitatása nagyobb vihart kavart, mint a napirendben szereplő kérdések. 9 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt úgy ítéli meg: Pozsgay Imre lemondása csak az első lépés, ezt a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót felügyelő kuratórium feloszlatásának kell követnie. 9 Lemondott a belső biztonsági szolgálat’vezetője, Horváth József vezérőrnagy. A belügyminiszternek írt lemondólevelében felmentési kérelmét azzal indokolta, hogy szolgálatával és személyével szemben megrendült a bizalom. 9 A Fővárosi Tanács felhívásban kérte a gazdálkodó szervezeteket, hogy ajánljanak' fel megvételre a hajléktalanok számára menhely céljára alkalmas épületeket, s egyben kérte a társadalmi szervezeteket és egyházakat, a menhelyek működtetésében való segítségnyújtásra. 9 A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége javasolja, hogy a választások biztonsága és tisztasága érdekében a Minisztertanács rendelje el az új parlament megalakulásáig valamennyi magánkézben való lőfegyver bevonását. 9 A De- misz tiltakozik a választások nyilvánosságával foglalkpzó pártközi egyeztetésen született döntések egy része ellen, mert véleményük szerint az a tény, hogy a független képviselőjelöltek országos médiákban nem szólalhatnak meg, diszkriminatív eljárás. 9 A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége tömegdemonstrációra hívja fel a társszakszervezeteket, az év elején bevezetett kormányintézkedések ellen. 9 A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája tiltakozik az ellen, hogy a SZOT jelenlegi vezetői önkényesen, tagságuk megkerülésével megkezdték a szervezett dolgozók közös vagyonának kisajátítását és vele saját gazdasági hatalmuk átmentését. A liga tiltakozásához az SZDSZ is csatlakozott. A választási iroda felhívása A BM választási iroda felkéri a választásokon indulni szándékozó pártokat, illetőleg a választási törvény előírása szerint annak minősülő társadalmi szervezeteket, hogy a választások előkészítésének és lebonyolításának elősegítése érdekében a következő adatokat szíveskedjenek bejelenteni: — a párt teljes neve és annak rövidítése, — a párt országos vezetőségének címe és postacíme, — a párt azon képviselőjének a neve, telefonszáma és postacíme, aki- a BM választási irodájával a választások technikai előkészítésében együttműködik. A bejelentést lehetőség szerint 1990. január 26-ig kérjük eljuttatni a BM választási irodájának címére (Bp. V., József Attila u, 2—4. Postacím: 1903 Bp Pf. 314/19., telefon: 1173- 026, telefax: 11-79-776, telex; 52-16). K inek-kinek kiért, miért dobban meg a szokott ritmusnál jobban a szíve: csakis maga tudhatja. Az ő titka, vagy éppen kifejezett érzelme, vonzalma. Az egyén olyan joga ez, amelyet ha akarná is valaki, akkor sem tudna kétségessé tenni. Mégis, a szívdobbanásoknak — ha a képes beszédnél maradunk — lehetnek és yannak is, kell, hogy legyenek közös alapjai, jellemzői. A mai, ellentmondásos valóságban sem nehéz felfedezni • ezeket a közös alapokat, jellemzőket. Egyre több tapasztalata gyűlik össze a hírlapírónak egy furcsán ellentmondásos és tömegeket jellemző szívdobbanási ritmusról. Érzékelhető ugyanis: a társadalom széles köreiben — a biológiai lehetetlenséget lehetségessé teszi a társadalmi folyamatokra értett képes beszéd — egyszerre gyorsul fel a szívdobbanások ritmusa két, teljesen más irányban elhelyezkedő célrendszerért. Az egyik célrendszert az érzelmek ítélik vonzónak. Ez a célrendszer — s nem lehet eléggé hangsúlyozni, a kifejezések tartalma viszony, lagos, mert kiforratlan — kétségtelenül baloldali. Baloldali, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy szocialista. A célrendszer középpontjában ugyanis a társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség és szolidaritás áll. A másik DOBBAN célrendszert az értelem diktátuma teszi kívánatossá. Ez a célrendszer a beidegződések alapján jobboldali, ha úgy tetszik, akkor kapitalista. Kö. zéppontjában a ráfordítások és a hozamok viszonya, azaz a tőkehatékonyság áll, az a szabad verseny, amelyben az erősek még erősebbek lesznek és a gyengék elhullanak. Nagyon leegyszerűsítve, de mégis a köznapokban megfogalmazódókhoz hűen azt írhatjuk le, hogy napjainkban ezt a kettőt egyszerre szeretné elérni, megvalósítani, élvezni a társadalom döntő része. Ami lehetetlen. Lehetetlen. mert szívdobbanásainknak azonos időben nem lehet kétféle ritmusa. Nem lehetséges ugyanis a kétféle célrendszerből ki kapkodni a jót, a vonzót, s otthagyni a hátrányost. Nem lehetséges a baloldali értékek sértetlensége és a pénz (a tőke) mindenhatóságának sértetlensége egyazon időben és helyen, azaz ma és itt. Lehetséges viszont a felesleges. az indokolatlan kötöttségek megszüntetése a gazdaság és a politikai intézményrendszer között, lehetséges olyan kompromisszumoknak a fokozatos — és el ne hallgassuk: sok kínlódással, áldozattal, tévedéssel járó — kialakítása, amelyek alapját adhatják egy új fejődési iránynak. Kérdés, és erre a kérdésre ma senki sem tud válaszolni — amint veszedelmes illúzió abban hinni, a márciusi választások minden kérdésre választ adnak majd —, mennyi idő alatt ismeri fel a társadalom az illúziók és a lehetséges lépések közötti különbségeket, az említett kompromisszumoknak a szükségességét. Hosszabb távon ugyanis lehetetlen fenntartani a kétfelé és kétféle ritmusban dobogó szív működését. Napjaink még mindig a tagadások jegyében telnek. Hegy magasodik már mindabból, amit nem akarunk, amivel nem vállalunk közösséget, amit a múltból elvetünk. A megye iparában 85 milliárd forintot ér el az állóeszközök értéke. Ennek a vagyonnak az egy — nem jelentéktelen — része alacsony hatékonysággal vagy éppen veszteséggel forgatott. Kézenfekvő a változtatásnak a szükségessége, társadalmi indokoltsága, hiszen ennek a tőkének a kamataira ezer helyen mutatkozik égető igény, ügy azonban nem lehet a változtatásokat végrehajtani, hogy közben — a tulajdonlás formáinak átalakulása közepette — ne kelljen hátrányokat elszenvedni, nem is keveseknek. A hátrányok elviselhető mértéke, megoszlása-megosztá- sa viszont már olyan intézményrendszert feltételez, amelyben markánsan jelen vannak a haloldali, értékek. Akár olyan áron is jelen legyenek ezek az értékek, hogy közben hátrányokat kell elszenvedniük azoknak, akik a tulajdon birtokosaiként éppen a korlátlanságban lennének érdekeltek. Kölcsönhatások olyan sorozata és szövevénye jön létre ezen a módon, amilyet eddig nem ismert a társadalom. L ehetséges meg elkerülhetetlen konfliktusoknak a serege áll előttünk, A hírlapíró riadtan tapasztalja, mennyi illúzió kapcsolódik a márciusi választásokhoz, mint olyan aktushoz, amit után „majd már rendben mennek a dolgok”. Ez a „rend” persze az lenne, hogy. kinek-kinek a várakozásait teljesítse a gazdaság éppúgy, mint a politikai intézményrendszer. Ezek a várakozások azonban keresztezik egymást, a?az maradéktalan teljesülésük lehetetlen. A kérdés az lesz, milyen mértékben és hogyan viseli el a társadalom egyik, másik, harmadik csoportja, az adott helyzetben éppen nekik kell megalakulniuk...?! S még nagyobb kérdés, a megalkulni nem akarókkal, az érdekeiket minden áron érvényesíteni kívánókkal mit kezd majd a társadalom. Mészáros Ottó
