Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

2 tggfefap 1990. JANUÁR 2., KEDD Lehetőség a SZU-val az együttműködésre Se vardnadze Bukarestbe látogat Moszkvai harangjáték Moszkvában 1917 óta első Íz­ben szólalt meg a Vaszilij Bla- zsennij székesegyház híres ha­rangi átéka az új év tisztele­tére. A Pravda jelentése szerint a kétszer 15 perces harangjáték az előhírnöke annak az új egy­házi zenei központnak, amely a Kremllel szemben lévő ka- tedrális mellett fog létesülni. Kivégzés Afganisztánban Napirenden a leszámolás Az afgán kormányellenes felkelők egyik csoportja, a Dzsamiat-i-Iszlami nyilvános kivégzésen felakasztotta egy rivális szervezet, a Hezb-i- Iszlami 4 tisztjét, mert azok megöltek harminc gerillát — jelentette be az ítéletet vég­rehajtó formáció szóvivője. A kivégzésre az északkelet-afga­nisztáni Talikánban került sor december 23-án. A szóvivő szerint a Hezb-i-Iszlami „ra­dikális” parancsnokai a Dzsa- miat „mérsékelt” gerilláit öl­ték meg. A menekülték többmilliós tábora és a felkelőmozgalom fölötti uralomért folyó küzde­lemben gyakoriak a hasonló leszámolások az egymással ri­valizáló afgán felkelőcsopor­tok között, mind Afganisztá­non belül, mind á pakisztáni menekültbázisokon. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter január 5-én vagy 6-án látogat el Bu­karestbe — jelentette be Cor- neliu Bogdan román külügy­miniszter-helyettes. Sevardnadze személyében első ízben látogat magas ran­gú szovjet politikus Romániá­ba a Ceausescu-klán megdön­tése óta. A szovjet külügymi­niszter látogatásának nincs előre kidolgozott programja. Corneliu Bogdan vasárnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy minden lehetőség nyitva áll a Szovjetunióval való együttműködés előtt, mivel el­hárult annak két fö akadálya, a Brezsnyev-doktrína és a Ceausescu-rendszer reformel- lenessége. Corneliu Bogdan sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy a román kommunista párt „ha­lott”, de néhány tagjának szakértelmére szükség van az ország átalakításához, a de­mokrácia megteremtéséhez. A külügyminiszter-helyettes — számok említése nélkül — el­mondta, hogy a kommunistái párttagok kisebbségben van­nak az országot a választáso­kig irányító ideiglenes kor­mányban. Nincs olyan veszély — hangsúlyozta Corneliu Bog­dán —, hogy a kommunisták felülkerekednének, miközben az ország a demokrácia felé halad. Pét re Román a holnapról A Megmentési Front Tanácsának dekrétuma ELVESZETT ILLÚZIÓK Japán lapjelentések szerint a magyar kormány által a to­kiói kormányhoz közelmúltban eljuttatott konkrét segítségké­rési csomagterv messze túl­lépi azt a keretösszeget, amit a japán kabinet erre a célra jóváhagyott. Valószínű, hogy a magyar vezetőket csalódás éri majd, amikor Kaifu Tosiki minisz­terelnök magyarországi láto­gatása alkalmával csupán azt a segítségnyújtási programot ismerteti majd, amely egy 50 millió dolláros keretnek a ki­sebb része. Az összeg nagyobb hányadát ugyanis a Lengyel- országnak nyújtandó élelmi­szersegélyre fordítják majd, és ami marad, azon Varsó és Budapest osztozik. Magyar részről környezetvédelemre és szakemberképzésre kívánják fordítani az összeget. Mindezt a The Daily Yoml- uri című japán lap közölte szombaton címoldalán. A Jo- miuri Simbun az angol ki­adással egybehangzóan ismer­teti azt a 21 konkrét igényt, amely hét különböző terüle­ten részletezi, hogy miben ké­ri Japán támogatását a ma­gyar kormány. A vasárnapi román lapok közük Petre Roman kormány­fő nyilatkozatát. Az Adevarul- nak adott interjúban kifejtet­te, hogy a kormány fő törek­vése a gazdasági élet teljes megindítása. Ügy fogalmazott: politikai téren arra törekszik, hogy olyan szakemberek ke­rüljenek be az állami gépezet­be, akiket nem terhel semmi­lyen felelősség a múltért. Szólt arról a gondról, ami előtt új kabinetje áll. „Arra kényszerülünk, hogy túlhala­dott struktúrákkal fejtsük ki tevékenységünket, de nem te­hetünk mást, mivel új struk­túrákkal még nem rendelke­zünk. Ezért nagyon szükséges, hogy a szakemberek működő­képessé tegyék ezeket a meg­lévő állami és gazdasági gépe­zeteket” — mondta. Petre Roman szerint jelen­leg egy átmeneti állapot ala­kul ki a választásokig. Addig is a végrehajtó hatalom kü­lönválik a törvény-hozástól és a politikai gépezettől. „Köz­ponti célunk ezekben a na­pokban, az új esztendőre for- dulóan az, hogy megszilárdít­suk a nemzeti közmegegye­zést, biztosítsuk a forradalom győzelmének szellemét” — szögezte le. A kormányfő vé­gezetül kiemelte: a vezetés mindenfajta építő jellegű poli­tikai irányzatot elfogad, amely kinyilvánítja, hogy hozzá ki­van járulni az ország újjáépí­téséhez. „Ha úgy tetszik, ez a politikai pluralizmus új for­mája Romániában" — jelen­tette ki. A forradalom győzelme után először adott magáról „élet­jelt” a Román Kommunista ............................. .............."f— ; Külföldi események ­: egy mondatban _ .................. K im ír Szén észak-koreai államfő a két Koreát elválasztó fal lerombolását javasolta -tegnapi újévi beszédében. A Mesut Yilmaz török külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a szó­fiai kormány ama döntése miatt: a bulgáriai török etnikum tagjai ismét saját, muzulmán neveiket használhatják. A Izrael hétfőtől kijárási tilalmat hirdetett a Gáza övezetben és Cisz- jordánia nagyobb városaiban, s megerősítette az ott állomá­sozó csapatokat. A A néppárti Richard Sachent nevezte ki szombaton belügyminiszterré Csehszlovákia újonnan megvá­lasztott elnöke, Václav Havel. A A litván minisztertanács be­jegyeztette az önálló státusú Litván Kommunista Pártot, s be­jegyezték a Litván Demokraták Pártját is. A Tegnaptól mint­egy ötven százalékkal értékelték le a lengyel nemzeti valutát, a zlotyt a konvertibilis valutákhoz képest. A Európai kon­föderáció létrehozását javasolta újévi beszédében Fx’áncois Mitterrand francia köztársasági elnök a kilencvenes évekre. A Tragédiába torkollott Berlinben az óév búcsúztatása, mert kevéssel éjfél után a Brandenburgi kapu keleti oldalán le­szakadt, s a tömegre zuhant egy hatalmas tévétorony, amely egyenesben sugározta az újévi ünneplést. A II. János Pál pápa szilveszteri szentmiséjén kijelentette, hogy „1989 különlege­sen fontos esztendő volt az egéisz emberiségnek, s főként Ke- let-Európa számos országa számára, melyek a szabadság és a nemzeti összetartozás új távlatait tapasztalhatták.” A Két nappal a véres összetűzések és a helyi kommunista vezetők el­távolítása után még mindig a lakosság kezén van az azer- bajdzsáni Dzs-alilábád városa, a Reuter angol hírügynökség közlése szerint. A A Mainicsi Sinbun című japán lap felméré­se szerint a szovjet állampolgárok 51 százaléka a kapitaliz­must magasabb rendűnek tartja, mint a szocializmust. A Egy brit és egy japán kereskedelmi távközlési műholdat juttattak Föld körüli pályára vasárnap Titan 3. rakétával. A George Bush amerikai elnök az amerikai nép „legmelegebb jókíván­ságait” tolmácsolta a Szovjetunió népéhez intézett televíziós üzenetében. A Ali Nasszér Mohamed volt dél-jemeni vezető bejelentette, önként lemond mindenféle politikai tevékeny­ségről a két Jemen egyesítése érdekében. Párt. Az RKP kezdeményező csoportja nyilatkozatban üd­vözölte a népforradalom győ­zelmét, és teljes támogatásá­ról biztosította a Nemzeti Megmentést Front Tanácsát, 1 annak célkitűzéseit. Felszólí­tott minden becsületes pártta­got arra, hogy mindenben tá­mogassák az új államhatal­mat, küzdjenek a hazafias erők oldalán a nemzeti meg­békélés szellemében. A Roma­nia Liberában közreadott nyi­latkozat sürgeti, hogy mielőbb hívják össze a Román Kom­munista Párt rendkívüli kong­resszusát, amely kimondaná a párt feloszlatását és a párt- vagyont átadná a népnek a Nemzeti Megmentési Front Tanácsán keresztül. Romániában vasárnap hiva­talosan is bevezették a több­pártrendszert.- Az Országos Megmentési Front Tanácsa dekrétumot tett közzé, amely­nek értelmében Romániában szabad a pártok és a politikai szervezetek működése. A törvény alapján nem csatlakozhatnak pártokhoz a nemzetvédelmi és a belügymi­nisztérium alkalmazottai, a diplomáciai szolgálat tagjai, az állami rádió és televízió dolgozói. Helyi idő szerint vasárnap 23.00 órakor hangzott el a bu­karesti rádióban és televízió­ban Ion Iliescunak, a Nemze­ti Megmentési Front Tanácsa elnökének „újévi köszöntője”. Közölte: a Nemzeti Megmen­tési Front Tanácsa eltörölte a halálbüntetést, leállította a Ceausescu-diktatúra giganti­kus beruházásait. A Duna-csa- torna, az új Constantái kikö­tő, a bukaresti új közigazga­tási palota építését nem foly­tatják, a terveket felülvizs­gálják. Romániában márciustól be­vezetik az ötnapos munkahe­tet. Letartóztatták és eltávolí­tották a fegyveres erők állo­mányából Julian Vlad tábor­nokot, a román állambizton­sági szolgálat, a Securitate pa­rancsnokát — jelentették be Bukarestben. A közlemény szerint letar­tóztattak három másik magas rangú Securitate-tisztet is. Nagy könnyebbséget váltott ki Bukarestben az emigrán­sokra vonatkozó vasárnapi dekrétum, amelynek alapján félelem nélkül térhetnek haza a külföldre távozott személyek. Erre nemcsak azoknak van joguk, akik jelenleg is román állampolgárok, hanem azok­nak is, akiket annak idején megfosztottak a román állam- polgárságuktól. Nyugdíjra tart­hatnak igényt, akkora összeg­re, amelyet külföldre távozá­suk idején kaptak. Elsőbbsé­get élveznek majd a lakásel­osztásnál azok, akik hajlan­dók idegen valutában fizetni a lakásért. A Fronthoz közel álló forrá­sok közölték, hogy a Ceauses- cu -házaspárt nem temették el, mert „a nép nem akarja, hogy román földben nyugodjanak”. Később hoznak döntést, hogy miként szabadulnak meg a két tetemtől: valószínűleg a Feke­te-tengerbe szórják majd a hamvakat. Szilveszter itt — és ott Pomázi a pesti ÁB-bébi A máskor vadászokat és ba­kancsos turistákat fogadó tö- rökmezei turistaház az eszten­dő utolsó napjára pompába öl­tözött. Színes szerpentinek, kunkorodó girlandok díszítet­ték a meghitt falakat. Kellett is a dekoráció, hiszen százkét vendég gyűlt össze az ország minden részéből, hogy a Bör­zsöny e szépséges pontján bú­csúztassa az óesztendőt. Igaz, nem volt hó, ami különösen megkapó külsőt kölcsönöz a vidéknek, de a fehér hótakaró nélkül is teljes volt a szilvesz­teri kínálat. Már kora délelőtt egymás után érkeztek a vendégek. Dél­utánra kirándulást javasolt nekik Nagy Károlyné, a turis­taház vezetője, hiszen ez idő alatt rendezték át a vendéglőt hangulatos bálteremmé. Késő délután még befutott egy ba­kancsos, hátizsákos csoport, ök az óévbúcsúztatót éjszakai tú­rázással kötötték össze. Nagy­marosról indultak fel Török­mezőre egy erdei ösvényen. Kerülték a hangos utakat, egy­re vigyáztak csupán; hogy az általuk fontosnak tartott állo­másokat felkeressék. Egyik ilyen stáció volt a turistaház. Onnan Zebegény felé folytat­ták útjukat, ahol — mint mondták —, már vár rájuk a befűtött, pezsgőkkel teli házi­kó. Még ideje sem volt nagyon körülnézni a szépséges vidé­ken a vendégeknek, máris el­érkezett a vacsoraidő. A ter­mészetbarátok levetették túra­öltözetüket, s a hölgyek feke­te flitteres ruhákra, a férfiak elegáns öltönyökre váltottak. S jött az ünnepi vacsora: ci­gányszelet, töltött csirke, bé­csi szelet, az asztalokon bor, pezsgő, a gyerekeknek meg­számlálhatatlan tidítő.-Ja igén ! A gyerekek. Aki járt már Tö­rökmezőn, jól tudja, hogy a turistaház igazi gyermekpara­dicsom. Ügy mulatnak három­tól tizenöt évesig, hogy a fel­nőttek nem különbül. Ügy táncoltak most is a nagymaro­si muzsikusok zenéjére, hogy öröm volt nézni őket. Hangos koccintások és meg­hatódott pillanatok közepette érkezett el az éjfél. Nem sok­kal utána pedig piros szalag­gal felpántlikázott, rózsaszín malacot vittek körbe a bálter­men. Ez a bájos jószág lett a tombola fődíja. S bár akadtak olyanok, akik nem sokkal éjfél után nyugo­vóra tértek, legtöbben hajna­lig mulattak. Tánccal, jókedv­vel köszöntve az új esztendőt, Csak a turistaház személyzete volt talpon egész éjjel, sőt másnap is. Hiszen a reggeli, a tiszta ebédlő annak is kijárt, aki már korán nyugovóra tért. F. A. M. Nem mulattak, dolgoztak Persze nem mindenki tölt­hette önfeledt ünnepléssel, malacpecsenyével, virsli- evéssel az óevbúcsúztatást, új­évköszöntést. Sokan dolgoztak ezen az éjszakán is. Például azok, akik az ünneplőket szol­gálták ki, s olyanok, akik a betegeket látták el ezen az éj­szakán is. Így például a szü­lészeti osztályokon. A Pest megyei kórházak szülészetein az idei szilveszter­éjjel meglehetősen csendesen, eseménytelenül telt el. VÁCON a Szőnyi Tibor Kórházban csak az újév dél­előttjén akadt dolga az ügye­letes szülészorvosnak. CEGLÉDEN a Toldy Ferenc Kórházban este kilenc és reg­gel hat óra között csendes volt a szülőszoba.“**1 1 * A RÓKUSBÁN, a Pest Me­gyei Tanáés ShrhméHveis'Kór­házában az óév utolsó szülése még vasárnap este befejező­dött. Éjszaka, de még az újév délelőttjén sem hangzott fel a szülőszobán az újszülöttek jól ismert oázása. A FLÓR FERENC KÓR­HÁZBAN Kerepestarcsán szil­vesztereste volt nagy a for­galom. A jelekből ítélve a kis­dedek igyekeztek, hogy még 1989- ben lássák meg a napvi­lágot. Az ügyeletes nővér el­mondta, hogy este hat apróság született az osztályukon. Az 1990- es esztendő első szülésére sem kellett sokáig várakoz­niuk. Egy óra után néhány perccel Sass Ildikó kislány­nak adott életet. A baba Sza­bó Alexandra névre hallgat, súlya 3200 gramm. Délelőtt az ügyeletes orvos elmondta, hogy az anyuka és az újszülött kisbaba jól érzik magukat, mindketten egészségesek. H. Ê. Életútkötvények Az 1990-es esztendő első napján nulla és egy óra kö­zött mindössze 8 csecsemő született az országban, 2 Bu­dapesten, 6 vidéken, közülük 5 fiú és 3 lány. Az Állami Biztosító köz­pontjában ezúttal 29. alka­lommal sorsolták ki az aján­dék életbiztosítási kötvénye­ket az első órában születettek között. Egy fővárosi és négy vidéki újszülött nevét húzták ki újév hajnalán a szerencse- kerékből. ök az idei ÁB-bé- bik, akik az 50 ezer forintos Életútkötvényre 2008-ban a jelenlegi garantált 7 százalé­kos kamattal számolva, 169 ezer forintot vehetnek majd fel. A biztosító befektetéssel hasznosítja az összeget, így a kamat, azaz a végösszeg ennél is1 nagyobb lehet. A kötyéíjye- ket' és áz ajándékokat 'az Ál­lami Biztosító munkatársai újév napján adták át. A sze­rencsés nyertes: Budapesten a pomázi illetőségű Leidinger Andrea. ü&i vtsstmsk er ssáSh'tmányek ? Csuk egy vekni kenyér Arad, 1989. december 31-e, kora délután. A kezdeti görcs, félelem elmúlt. Még előző nap reggel, ahogy Gyulánál a ma­gyar—román határon, a senki földjén megpillantottuk a fiatal román határőrt, aki Viktóriát mutatva, mosolygó arccal irá­nyított minket az épület felé. S azok a vámtisztek, akik alig egy esztendeje megalázó procedúrának vetettek alá a belépés­kor, most ugyancsak őszinte, széles mosollyal fogadnak. Bár dugig pakolt Daciánk fara szinte a földet súrolta, még a cso­magtartónkat sem nyittatták fel. Magyarul, integetve kívántak jó utat, s ennyi elég is volt, hogy oldódjon a félelem. Nem öröm egy tollforgató számára, ha nincs esemény. Mégis az aradi Maros-parton — amely nagyon hasonlít a szentendrei Duna-partra — korzózó fiatalok, a gyermekü­ket kézen fogva vezető párok, egy kiégettnek tűnő csónakház szomszédságában az önfeledt focicsatát vívó kamaszok lát­ványa a legjobb hír, amivel az újságíró szolgálhat. A főutcán az. evangélikus templomban németül prédikál a pap, a pad­sorok fölött két hatalmas csillár ontja a fényt. Tobzó­dunk, mpndja unokabátyám az ablakokra mutatva, amelyek mögött karácsonyfaégőkkel dí­szített fák pompáznak. Néhány hete még félnapos áramszüne­tek tették izgalmassá az éle­tet, hiszen a kilencemeletes panelházban igazi lutri volt beszállni a liftbe. Nem lehe­tett tudni, célhoz ér, avagy többórás fogságra ítéli a la­kót. A nagypolitika változá­sának legkézzelfoghatóbb je­le, hogy van áram egész nap, hogy fütenek a lakótelepen, s akár éjszaka is lehet meleg vi­zet engedni, pedig a közelmúlt­ban még a hideg vízzel is gon­dok voltak. Az élelmi szer-ellátás persze nem képes követni ilyen sebe­sen a változásokat. Rokonaim a tengersok segélyszállítmány­ból eddig csupán egyetlen vek­ni magyar kenyeret láttak. A nagy élelmiszerbolt abla­A Romániát segítők olykor egymás megsegítésére is szo­rulnak. A Magyar Vöröske­reszt árokba csúszott Ladáját egy NSZK mentő vontatta visz- sza az útra kán pillantok be. A polcok, a hűtőpult gondosan letakarva, a húskampók is üresek. Vevőt nem látok, azt hiszem, zárva’ már az üzlet. Hiszen ahol va­lamit osztanak — öt deka va­jat vagy éppen tojást, amely­ből havi tizennégy a fejadag —, hosszú sorok várakoznak. Ám balról megjelenik egy idős ember. Kiderül, amit én néztem, az a felvágottak és pékáruk pultja, az önkiszolgáló még üzemel. Megdöbbentő és zavarba ejtő látvány a hosszú üzlet közepén végighúzódó gondolákon sorakozó konzerv- arzenál. Nézem a kínálatot: zöldborsó, szilvabefőtt és leda­rált lecsóalap, hosszú métere­ken át ugyanaz. A főutcán irhakabátos férfi közeledik, kezében hatalmas tálca sütemény. Látszik, hogy cukrászatban készültek a fi­nomságok. A szembejövők el­kerekedett szemmel, kicsit irigykedve nézik. Egy sarokra a megyeházától, az „aradi találkozók” helyszí­nétől egy helyen a földre mu­tat az unokabátyám. — Péntek éjszaka, decem­ber 22-én hatalmas tömeg vo­nult a Maros-parton — me­séli. — Forrong a város, gyer­tek velük! Ezt kiabálták. Fel­kerekedtünk mi is az asszony, nyal Idáig jutottunk, amikor lőni kezdtek. Feküdj, ezt kiál­tottam. de Saci szinte megbé­nult. A földre rátntottam - és ráborultam. Itt, ezen a helyen. Nézem a golyó ütötte sebe­ket, újra hallom Orosz József rádióriporter szavait, aki egye­nes adásban közvetítette ezt a vérengzést a megyeháza egyik szobájában, a radiátor mögött hasalva. A bank épülete éppen szemben van a hivatallal. A vastag portál üvegét akkora lövedékek szaggatták, hogy a lyukba befér a hüvelykujjam. A sarkon frissen meszelték a falat, a vérnyomokat takarták el. A fehér falon a dátum — 22. XII. 1989. — szomorú tra­gédiára emlékeztet. A karácsony errefelé nem fizetett ünnep. Meglett embe­rek sem láttak még kará­csonyfát Arad főterén. Ez a most felállított sem a megvál­tó születésére, hanem sokak halálára emlékeztet. Tövében

Next

/
Oldalképek
Tartalom