Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-11 / 292. szám

*1 rTavci köa/JT*"» i'6- * ‘ U-> . V PEST MEGYEI •v^NTENDBE XXXIII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint 1989. DECEMBER 11., HÉTFŐ Visszavont parancs NDK-fegyveriizletek Az NDK korábbi vezetői az ígért megsemmisítés helyett eladni szándékozták az októ­berben leszerelt ötven darab MÍG—21-es vadászgép mintegy felét, ötven leszerelt harcko­csit tavaly eladtak Iránnak. A Der Morgen című berlini lap hétvégi számában megje­lent beszámoló szerint a dre- witzi repülőszázadot a hivata­los bejelentéseknek megfele­lően október elején valóban feloszlatták. Ám az akkori gyakorlatra jellemző, írja a lap, hogy látványos külsőségek közepette, a nemzetközi sajtó jelenlétében rendezett felosz- latási ceremónia előtt kicserél­ték a század repülőgépeit és újabb változatok helyett ré­gebbi MÍG—21-eseket hoztak. Hivatalosan azt jelentették be, hogy a század mind az öt­ven vadászgépét megsemmisí­tik. Ehelyett az akkori nem­zetvédelmi miniszter arra adott utasítást, hogy 24 darab leszerelt MIG-et újítsanak fel, mert eladják. Ezt a parancsot az új miniszter már vissza­vonta — közölte a légierő új parancsnoka. A tervezett el­adás részleteiről a katonai ve­zetők nem tudtak felvilágosí­tást adni. A lapnak nem sike­rült szóra bírnia a korábbi években számos sötét üzletet bonyolító lines Kft. illetéke­seit. Az Országgyűlés és a kor­mány, illetve az érdekképvi­seleti szervek vezető szemé­lyiségei ültek tárgyalóasztal­hoz szombaton a Parlament­ben — folytatva azt a tanács­kozássorozatot, amelynek cél­ja lehető legszélesebb körű konzultáció az ország jövőjét érintő legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről. Az Országgyűlés és a kor­mány tárgyaló küldöttségei — élükön Fodor Istvánnal, a parlament megbízott elnöké­vel és Németh Miklós minisz­terelnökkel — elsősorban az 1990. évi költségvetésről, a lakásgazdálkodással, a lakbér­rendszerrel, a lakásépítési kölcsön kamataival, továbbá a társadalombiztosítással össze­függő intézkedési tervekről, törvényjavaslatokról cseréltek véleményt az érdekképviseleti szervekkel. Emellett szót vál­tottak arról is: mikorra tűz­zék ki az országgyűlési képvi­selő-választásokat, s ennek függvényében hogyan folyta­tódjék a törvényhozói munka. KURUC KE E lfogadtam. Ebben az országban kétféle em­ber él, kuruc és labanc. A kuruc szemben a hatalom­mal, a túlerővel, aki „egye­dül védi a nép érdekeit”, „lecsap”, „odamondogat”. A labanc — tokájával „ráte­lepedvén”, „nép ellen”. Mert így ismertük a kuru- cokat és a labancokat. Azt mondta: bűn a fri- dzsider — labanc. Titokban dugóban nudizik — kuruc. Vízlépcső — labanc. Duna Kör — kuruc. Kombinál- tabban is megtanultunk be­sorolni, amíg felnőttünk tisztességes partizán laban­cok között, züllött under­ground kurucként — per­sze. időnként cserélődtek a jelzők, a szereposztások. Mert ezt is megértük: Habsburg-hű — valaha la­banc, ma kuruc. Volt oszt­rákgyűlölő, de ma a sógo­rokat mintázó — úgyszin­tén. Egy valami volt állandó a mindenkori kuruckodás- ban: a „nép” hallgatag szimpátiájának érzete. A csendes támogatás tudata a hatalmasok elleni harcban. S mivel mindig iszonyú túl­erővel szemben vívtuk kis csatáinkat, vérünké vált a kuruckodás, a kurucok tá­mogatása — így tudtuk egy picinykét érvényesíteni ér­dekeinket. De vajon mi lesz dicső, génjeinkbe költözött kuruc hagyományainkkal, ha Ma­gyarországra is beköszönt a demokrácia? Ki ellen Jogunk kuruckodni, ha a nemzet szabad választáso­kon kinyilvánított akarata nyomán fordul az ország kormánykereke? Ki lesz akkor a kuruc, és ki a la­banc? Az optimisták szerint senki. Én pesszimista let­tem. Olyan könyv jelent meg a napokban, amely méltán népszerű a népszerűek kö­zött. Egy volt labanc — te­hát ma kuruc — írta meg, hogy tisztek, tábornokok — labancok — miféle vissza­éléseket követtek el nap mint nap. Ennek is szembe­ötlő példázata: királyi va­dászatok, q mindent szabad alapon pufogtatások. S a nép, a hallgatag — szintén méltán — felhördült: Híny- nye ezek a labancok! S ebben a hangulatban, éppen a tetőpontján, lövé­sek dördültek. Megyénk egyik erdejében magas ran­gú tiszt és egy orvvadászó ember tragikus találkozása nyomán az orvvadász hol­tan maradt a földön. Először semmilyen han­got sem akartam megütni. A haláleset ténye, a há­romgyermekes ember halá­la annyira megrendített, hogy azt gondoltam: nem tudok, nem akarok írni semmiről. Aztán mégis tol­lat fogtam, azzal: azt írom, amit a tanúk mondanak, amit a vizsgálat a felszínre hoz, szigorúan tartva ma­gam a száraz tényékhez. Hiba volt. — Mi van? Átálltál a la­bancokhoz? — kérdezték a minap. Nem, nem álltam sehová. Csupán nem tértem el attól, amit valóságnak véltem felfedezni, hallani, olvasni. Lám, ilyen egyszerű ez? Kurucból labanccá lenni? Ilyen könnyen megy? Így lesz ez a mi szüle­tendő demokráciánkban is? Kuruc lesz, aki azt a nótát fújja — még ha hamis is — amit el tud adni, akár Lagzi Lajcsi? Megkapja a labanc besorolást, aki olyan verkli, amelyik — ha egy­szer nem tartja igaznak! — nem azt a nótát nyekergi, amelyikre befizették a két­forintost? N em, nem kétlem, hogy nemzetünk érett a de­mokráciára. De úgy látom, hogy akiket kuruc sorba ta­szított az élet, egyelőre csak kurucként tudnak él­ni, ítélni, félelmük árnyéka mögül harcolni. Valahogyan meg kellene tanulnunk olyan nótát fújni, amiben nincs mesevilág, operett, nincs hamis hang. Még ha keserűen fog is szólni, mint a tárogató. Tóth Béla Endre Csaknem fél évszázad után ismét jeles egyházi ese­mény színhelye volt a Duna-parti város: szombaton szen­telték fel dr. Katona István eddigi szeged-rókusi plébá­nost püspökké, aki ezután a váci megyés püspök segéd­püspökeként tevékenykedik majd. (Részletes beszámo­lónkat lapunk 3. oldalán közöljük.) Megteszi a hagyományos koszt is Farmosi farmer-tsz Annyiszor hallottam, hogy a téeszek megszüntetik a szarvasmarhatelepüket, mert ráfizetéses az állattartás, hogy kétkedve fogadtam a hírt, mi­szerint a farmosi Tápió Mente Termelőszövetkezetben nyere­séges az állattenyésztési ága­zat. A Nagykátához közeli kis faluban, a téeszirodán találko­zom Fehér István ágazatveze­tővel. Megnyugtat, hogy a szarvasmarhatelepükről szál­longó hír nem kacsa. A szarvasmarhatartásnak már hagyományai vannak a téesz- ben, s bár a hetvenes évek közepén az akkori magyartar- ka-állomány fertőzés követ­keztében kipusztult. Űjra kezdték a tenyésztést. Most Az eszmecserén az Agrár Szövetség, a Független Szak- szervezetek Demokratikus' Li­gája, a Hazafias Népfront, a KIOSZ, a KISOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, az OKISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Taná­csi Önkormányzatok Országos Szövetsége, a TOT, a Tudomá­nyos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Vállalko­zók Országos Szövetsége veze­tő képviselői vettek részt. A zárt ajtók mögött lezaj­lott tanácskozásról ismét az Országgyűlés és a kormány szóvivői adtak tájékoztatást, ezúttal azonban már a tár­gyaló felek bevonásával. Az elhangzottakból kitűnt: a szombati eszmecserén elsősor­ban a gazdaság talpon mara­dását szolgáló intézkedési tervekről esett szó. A kor­mány elnökének és jelen lévő tagjainak a helyzet értékelé­sét is tartalmazó beszámolóját az érdekképviseleti szervek kritikusan közelítették meg, s lényegében inkább tudomásul vették, semmint igazán egyet­értettek volna a tervezett in­tézkedésekkel. A tanácskozáson a legna­gyobb figyelmet a bérgazdál­kodás kérdéseinek szentelték. A kormány rugalmasan rea­gált a teljes liberalizálást szorgalmazó javaslatokra. Azokat már csütörtökön meg­tárgyalta az Országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága, s ha megalapozottak, be­kerülnek a törvénytervezetbe is. Itt arról van szó — miként a javaslattevő Magyar Gazda­sági Kamara képviselői el­mondták —, hogy a teljes bér­liberalizálás 10-11 milliárd forinttal csökkentené a költ­ségvetési bevételeket, ez azon­ban ellensúlyozható azzal, ha a vállalatok árbevételeikből bizonyos — 0,25—0,3 — száza­lékot befizetnek. A szóvivői tájékoztatón kiderült, hogy a VOSZ a bérliberalizálás elvé­vel ugyan egyetért, de a ka­mara megoldási javaslatával már nem. A másik súlyponti kérdés a lakásgazdálkodás koncepciója volt. Ezzel össze­függésben főként kifogások hangzottak el. A politikai kérdésekben vi­szont konszenzus alakult ki. Mindenki egyetértett azzal, hogy előbbre kell hozni az or­A peresztrojka jegyében Erőszakmentesség A Szovjetunió ismételten le­szögezte, hogy a peresztrojka nem engedi meg az erőszak alkalmazását, sem Kelet-Euró- pában, sem belföldön, hangoz­tatta Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter va­sárnap a CBS-hálózatnak adott SS? I Ml. "»HM •• “ BElPQtmKM HBÓMIKA A megyék sorában elsőként szombaton pártértekezletet tartott Debrecenben a Magyar Szocialista Párt hajdú-bihari szervezete, amelynek tanácskozásán Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára a párt legfőbb választási céljaként egy erős bal­közép koalíció létrejöttét jelölte meg. 9 Táviratban köszön­tötte püspökké való felszentelése, váci segédpüspöki kineve­zése alkalmából dr. Katona Istvánt az MSZP váci szervezete. 0 A választásra jogosultak alig több mint 41 százaléka vett részt szombaton a Budapesten megtartott időközi országgyű­lési választáson, ezért a szavazás érvénytelen. 9 Elfogadha­tatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete, hogy a bér- fejlesztés felosztásáról nélkülük, az érdekvédelem megkerülé­sével készült előterjesztés került a kormány elé, s ezt ismerik meg a parlament következő ülésén a honatyák is. 9 Az MSZMP ideiglenes ügyvezető testületé tiltakozott amiatt, hogy szerinte a kormány és a Magyar Szocialista Párt a hát­térben, az MSZMP-t kizárva egyezkedik a pártvagyon felosz­tásáról. hasznosításáról. 9 Románia fajgyűlölő állammá nyil­vánításának hivatalos kezdeményezését kérik az Egyesült Nemzetek Szervezetétől és az Európa Parlamenttől a szomba­ton Debrecenben megrendezett Felelősség Erdélyért elneve­zésű országos konferencia résztvevői. 9 A hétvégén a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének székházában megalakult az önálló informatikai szakszervezet. 9 A magyar kormány hoz­za nyilvánosságra az ENSZ gyermekek jogairól szóló — no­vember 20-án elfogadott — nemzetközi egyezségokmányának szövegét, és csatlakozzon a gyermekek jelenét-jövőjét keretbe foglaló dokumentumhoz — fogalmazta meg javaslatát a Gyer­mekérdekek Magyarországi Fóruma szombati közgyűlésén. ■ nyilatkozatában elmondotta: megérti a németek egyesülési vágyát, de az egységre csak egy majdani közös, fegyver- mentes Európában kerülhet sor. Beható szovjet—amerikai tárgyalások folynak Közép- Amerikáról, közölte nyilatko^ zatában Sevardnadze. A Moszkvában készült in­terjúban ■ a külügyminiszter hangoztatta, hogy a, két füg­getlen, szuverén német állam fontos eleme az európai biz­tonságnak. Logikus, hogy a né­metek egységre törekszenek, s nyilvánvaló, hogy bizonyos kö­zeledés lesz a két német állam között gazdasági és egyéb te­rületeken. Az egység azonban a jelenlegi európai folyamatok kibontakozásának függvénye: akkor lehet időszerű, ha Euró­pát demilitarizálták, ha a földrész gazdaságilag egységes. Sevardnadze egyébként cáfolta a hírt, hogy az NDK-ban állo­másozó szovje.t haderőket ria­dókészültségbe helyezték vol­na: erre nincs ok. A kérdésre, kivonják-e Ke- let-Európából a szovjet 'had­erőket még a bécsi megállapo­dások előtt, a külügyminiszter rámutatott, hogy egyes orszá­gokban, mint például a Ma­gyar Köztársaságban, felme­rült a kérdés, ott közös meg­egyezés alapján csökkentik a szovjet haderőket s van erre lehetőség más országokban is. 350 fejőstehenet és szaporula­tát gondozzák. A Ceglédi Tej­üzemmel és a Penomah-hal állnak szerződéses kapcsolat­ban. Az ágazat idei eredmé­nye eléri a 4 millió 700 ezer forintot is. S hogy minek köszönhető ez a jó eredmény? Fehér István szerint annak, hogy a gondo­zók úgy kezelik az állatokat, akár a sajátjaikat. A manap­ság sokat emlegetett tulajdo­nosi szemléletet sikerült meg­erősíteni az emberekben. Eh­hez a tsz vezetői kidolgozták a megfelelő érdekeltségi rend­szert. Az állattartók csak mi­nimális gondozási pénzt kap­nak, s fizetésük kilencven százaléka attól függ, hogy a rájuk bízott tehenek mennyi tejet adnak. Az alapbérükhöz minden liter tej után 48 fil­lért számolnak. A számok is azt mutatják, hogy ezzel a bérrendszerrel sokat nyert a téesz. Természetesen a gondozók sem járnak rosszul. Az ága­zatvezető listát vesz elő, mely azok neveit tartalmazza, akik az év végén jutalmat vihetnek haza. A szorgalmasabbak, ügyesebbek neve mellett 45—50 ezer forint is szerepel. Fehér István elmondta, hogy sokat spórolnak azzal, hogy az állatoknak nem ad­nak tápokat, csak gazdasági abrakot — kukoricát, búzát — etetnek velük. A tápszerek rendkívül drágák, s sokszor a minőségükkel sem voltak elé­gedettek a farmosiak. A ha­gyományos táplálkozás mel­lett is szépen fejlődnek a hí­zómarhák, súlygyarapodásuk eléri a napi 1180 grammot is. A Penomah-nak az idén a tervezett 98 helyett már 103 tonna húst szállítottak. Emel­lett a kedvező tőkésexport­lehetőségeket sem hagyták ki. Olaszországba nyolcvan ita­tós-tejes borjút vittek el Far­mosról. Roppant csábító volt a vételár, a borjúhús kiló­jáért 250—260 forintot is meg­adtak az olaszok. Még többet is vennének, de a tsz úgy döntött, több borját már nem adnak el, mert szerződéses kötelezettségeiknek nem tud­nának eleget tenni, s ez itt­hon húsellátási zavarokhoz vezethetne. A jövőt illetően Farmoson is sok a bizonytalanság. Min­denesetre reménykednek, hogy a változó körülmények közepette is nyereségesen gaz­dálkodhatnak. H. £. Befejeződött a politikai párbeszédsorozat Szóba került a kormány lemondása is országgyűlési képviselő-válasz­tásokat, s azokat március má­sodik felében célszerű megtar­tani. Az az egységes vélemény alakult ki, hogy a Parlament­nek is, a kormánynak is teljes értékű munkát■ kell végeznie mindaddig, amíg utódja el nem foglalja a helyét. Vasárnap a kormány négy tisztségviselője — Németh Miklós, Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes Békési László pénzügyminiszter és Ke- menes Ernő, az Országos Terv­hivatal elnöke — tárgyalt az Országgyűlés elnökével, alel- nökeivel, a parlamenti állandó bizottságok és a politikai kép­viselőcsoportok vezetővel. Az eszmecserére kialakult parázs vitában a képviselők — nem minden ok nélkül — ódzkodtak e költségvetési ter­vezet elfogadásától, illetve at­tól, hogy ezt a törvényjavasla­tot decemberben tárgyalják. Egyes részeit, valamint a hoz­zákapcsolódó lakásfinanszíro­zási elképzeléseket határozot­tan bírálták. Az érvek és el­lenérvek órákon át tartó csa­tájában már az a gondolat is felmerült: amennyiben az Or­szággyűlés nem fogadja el de­cemberben a költségvetést, a kormány lemond. A tanácskozást követő tájé­koztatón azonban vajmi keve­set lehetett megtudni az előző két naphoz képest feltételezhe­tően elmélyültebb, az egyes kérdéseket részletesebben bon­colgató eszmecseréről. Németh Miklós viszont, egy kérdésre válaszolva, kijelentette: a kor­mány akkor se mond le. ha az Országgyűlés nem fogadja el a költségvetést. Ez esetben a je­lenlegi szabályok alapján, vál­tozatlan feltételekkel működne a gazdaság. Püspökszentelés Vácott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom