Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-05 / 287. szám

2 ^Mírían 1989. DECEMBER 5., KEDD Prágában újabb tüntetések Szlovákiai magyarság a reformokért Prágában tovább folytatód­tak tegnap a tüntetések. A Vencel téren összegyűlt tömeg B2 új kormány összetétele miatt tiltakozott, mert a húsz­fős kabinet tizenöt tagja kom­munista. A diákok sztrájkjuk folytatására szólítottak fel, mert nem vették figyelembe a népakaratot a kormány össze­tételénél. A csehszlovákiai megújulási mozgalom hatására a szlová­kiai magyarság körében is sorra szerveződnek ‘a gyöke­res társadalmi reformokat, a magyar nemzetiség problé­máinak mielőbbi megoldását szorgalmazó politikai mozgal­mak. November 18-án alakult meg a Független Magyar Kez­deményezés elnevezésű cso­portosulás, amely most ala­kítja ki tagságát. A Független Magyar Kez­deményezés nyilatkozatban foglalt állást a Csehszlovákiá­ban kialakult helyzetről. A csoportosulás elégedetlen amiatt, hogy a pozitív társa­dalmi változások eljenére a szlovák kormányban, az ál­lamigazgatás alacsonyabb szintjén, a CSKP központi, kerületi, járási és helyi szer­veinek élén továbbra is olya­nok állnak, akik elvesztették emberi és politikai hitelüket. A Független Magyar Kezde­ményezés szerint e személyek azonnali távozása a közélet megtisztításának elengedhetet­len feltétele. A pozsonyi Űj Szó hétfőn közzétette a Szlovákiai Köz­vélemény Az Erőszak Ellen nevű mozgalom dunaszerda- helyi csoportjának felhívá­sát, amely élesen tiltakozik a romániai román, magyar, szlo­vák, német és más nemzeti­ségű polgárjogi aktivisták ül­döztetése, bebörtönzése és szabadságjogainak eltiprása ellen. Szlovákiában hétfőn hozták nyilvánosságra, hogy novem­ber 24-én Csehszlovákiai Ma­gyarok Fóruma néven a tár­sadalom minden rétege felé nyitott demokratikus kezde­ményezés alakult. Hétfőn köz­zétett nyilatkozatuk szerint pártállásra, felekezeti hova­tartozásra, nemre, fajra és szociális állapotra való te­kintet nélkül várja azoknak a csehszlovákiai magyar ál­lampolgároknak a csatlakozá­sát, akik a demokráciának, a jogállamiságnak, a szabad vá­lasztásoknak, a tényleges egyenjogúságnak, a nézetek pluralizmusának az elvét vall­ják és cselekvőén akarnak hozzájárulni az emberi jogok csehszlovákiai gyakorlati ér­vényesítéséhez. A fórum ki­emelt célja, hogy figyelemmel kísérje a csehszlovákiai ma­gyarokat érintő politikai, tár­sadalmi, gazdasági és műve­lődési változásokat. A fórum támogatja a kisközösségek önszerveződését és önrendel­kezési jogainak a megvalósí­tását. A pozsonyi Üj Szó hétfőn beszámolt arról, hogy novem­ber 22-én a pozsonyi magyar diákság összefogása érdekében megalakult a Magyar Diák- szövetség. Ez programnyilat­kozatában támogatásáról biz­tosította szlovák illetve cseh diáktársait. Az egyes főis­kolákon megalakították a Ma­gyar Diákszövetség alapszer- vezeteit. NA TO-csúts Reformtörekvés A NATO-csúcs délelőtti ülé­sén Bush amerikai elnök es Andreotti olasz miniszterel­nök beszámolt az előző napok­ban Gorbacsovval folytatott tárgyalásairól, majd Kohl szö­vetségi kancellár, Mitterrand elnök, Mulroney kanadai mi­niszterelnök, Thatcher brit mi­niszterelnök és mások szólal­tak fel, közvetlen vitára nem került sor. Eyskens belga külügymi­niszter tájékoztatója szerint egyetértés volt azzal kapcso­latban, hogy Gorbacsov őszin­tén töszekszik a reformra és az új európai rendezésre. Gor- bacsovnak a sikerhez stabil nemzetközi környezetre van szüksége. Egyetértettek abban is a résztvevők, hogy a Szov­jetunió és szövetségesei gaz­dasági helyzete igen súlyos, s a Nyugatnak segítenie kell. Ez a műszaki támogatástól a pénzügyi segítségen át a piac- gazdaság kiépítéséhez való hozzájárulásig az intézkedések széles skáláját jelentheti. A német határok és német önrendelkezés összefüggéseit firtató kérdésre Eyskens azzal válaszolt, hogy a résztvevők szerint a határok sérthetetlen­sége és érinthetetlensége nem szükségszerűen azonos, és a német belső határ nem ugyan­olyan határ, mint a többi. Antenne—2 vendége Pozsgay Párizsban Michel Rocard francia mi­niszterelnökkel találkozott hétfő délelőtt Párizsban Pozsgay Imre államminiszter. Előzőleg Raymond Barre volt miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Pozsgay Imre vasárnap es­te érkezett a francia főváros­ba, ahol hétfő este ő lesz az Antenne—2 televíziós adó vendége „Az igazság órája’’ című politikai fórumműsor­ban. A népszerű műsornak ö az első kelet-európai vendé­ge, s előtte külföldi meghí­vottként, évekkel ezelőtt, csak Helmut Schmidt volt bonni kancellár szerepelt. Az adást a Tv5 francia mesterséges hold útján egész Európába su­gározza majd. Az államminiszter párizsi látogatása során több vezető politikussal is találkozik. I Külföldi események - ! egy mondatban Ha az NDK-ban még az idén választásokat tartanának — a reformszárny két markáns képviselője, Hans Modrow és Wolfgang Berghofer szerint —, az NSZEP legjobb esetben is csak húsz százalék körüli eredményt érne el. A A svájci nép­szavazáson a NEM győzött, így az ezredfordulóra mégsem szá­molják fel a 625 ezer(!) fős hadsereget. A Manilában nem értek véget a harcok, a Fülöp-szigeteki lázadók utolsó egy­ségei továbbra is tartják állásaikat a főváros üzleti negye­dében. A Háromnapos munkalátogatásra az NSZK-ba érke­zett tegnap Janez Drnovsek jugoszláv államfő, aki a hazájá­ban tervezett gazdasági reformhoz óhajt Bonnban támogatást szerezni. WSJCGYZET AKI BENNE ÉL a változá­sok folyamatában, nem min­dig veszi észre, hogy mikor történik az a radikális fordu­lat, amely lezár egy korábbi korszakot, s a fejlődés irányát már új mederben tereli to­vább. Így vagyunk a hideghá­borúval, amelynek kezdete sem húzható meg egyértelműen, hiszen Churchill annak idején híressé vált fultoni beszédét, amelyet általában kiinduló­pontnak tekintenek, negatív események egymásra halmo­zódása előzte meg. A szem­benálló katonai tömbökre va­ló szakadás a Kelet és Nyu­gat fokozódó ellenségeskedé­sének kifejeződése volt, s a szakadék egyre mélyült, a bi­zalmatlanság és gyanakvás egymás tetteinek, szándékai­nak valóságos volta iránt esze­veszett fegyverkezési versenyt szült. A hidegháború legfa­gyosabb időszaka idején mind­két oldalon reális fenyegetés­nek tekintették, hogy a másik fél meglepetésszerűen elindít­ja a két világrendszer hatá­rain át páncélosait és repülő­gépeit, s hirtelen kirobban a melegháború. Az enyhülés sem követke­zett be egyik percről a másik­ra. Sok mindennek kellett pél­dául történnie addig, amíg 1975-ben aláírták Helsinkiben az európai biztonsági szerző­dést. Ekkor már az utolsó ame­rikai katona is távozott Viet­namból egy kudarcot vallott katonai beavatkozás után. De sok kommentár írta le néhány évvel később, hogy Helsinki szelleme, amely oly jótékony hatást gyakorolt az enyhülés­re. az afganisztáni hegyek kö­zött sok tekintetben elenyé­szett az éveken át tartó szov­jet katonai beavatkozással. S az SS—20-asok és a Pershin- gek európai telepítésében ki­bontakozott versengés a VSZ és a NATO között joggal kel­tett veszélyérzetet kontinen­sünkön. Mikor terelődött új mederbe az addigi fejlődés? Akkor, amikor a washingtoni egyezmény értelmében mind­két fél befejezte a közepes és rövid hatótávolságú rakétái­nak megsemmisítését és eze­ket kölcsönösen ellenőrizték, kinyitva az addig oly féltve őrzött támaszpontok kapuit a másik oldal tisztjei előtt? Bi­zonyos, hogy a kölcsönös gya­nakvás eloszlatásában nagy szerepe volt ennek, minthogy ebben az is nagyfontosságú volt, amikor Moszkva teljesít­ve kötelezettségvállalását, az utolsó katonáját is kivonta Af­ganisztánból. DE BIZONYARA a döntő lökést az adta meg, hogy a köl­csönös gyanakvásból a közös megértésre válthassanak át, amikor Kelet-Európábán vi­haros gyorsasággal megkezdő­dött a jogállamisághoz vezető reformok sorozata, s mindkét oldalról elhangzott a kulcs­mondat: sem Moszkva, sem Washington nem kíván be­avatkozni a szuverén nemze­tek belső folyamatainak ala­kulásába, mivel ez kizárólag az illető népek ügye. Hogy mindez nem csupán szónoki fordulat, hanem tényleges, alapvető politikai irányvonal, azt megmutatták az esemé­nyek. Lengyelországban olyan kormányt iktattak be, amely­nek többségét az addig ellen­zéki Szolidaritás adja, Ma­gyarország, majd utána több más kelet-európai ország al­kotmányából kikerült a mar­xista-leninista párt vezető szerepére vonatkozó kitétel, s többpártrendszerű választás­ra készülnek, Berlinben meg­nyílt a fal, amely Európa meg­osztottságának tragikus jelké­pe volt. S a moszkvai és wa­shingtoni vezetés egyaránt üd­vözölte a fejleményeket. Annak ünnepélyes kimon­dására, hogy a hidegháború véget ért, s hogy az együttmű­ködés korszaka, új időszámí­tás kezdődött a világpolitiká­ban, december 3-án került sor a Mihail Gorbacsov és George Bush kétnapos máltai csúcsta­lálkozója utáni sajtóértekezle­ten, amelyet a két államfő együtt tartott a meghívott új­ságíróknak. A negyvenéves szembenállás megszűnésének deklarálására nem a Gorkij hajón lezajlott több mint nyolcórás eszmecsere adott természetes alapot, hanem azok a pozitív mennyiségi halmozódások, amelyek a ba­rátságos, szívélyes, együtt- munkálkodásra kész légkört előzőleg kialakították a „két nagy” között. Amint Bush a hivatalos sajtóértekezlet után az ameikai tv-sek egy csoport­jának jellemezte: ha marad­VERSENY- ÉS ÁRTÖRVÉNY Kartellhivatal alakul Elkészült a verseny- és ár­törvény tervezete, a verseny- gazdaságban nélkülözhetetlen jogszabályokat a következő hetekben társadalmi vitára bocsátják. A törvényterveze­tek ezt követően kerülnek a kormány, majd a parlament elé, és léphetnek életbe, eset­leg már a jövő év első felé­ben. Minderről hétfőn tartot­tak sajtótájékoztatót az Orszá­gos Árhivatalban. Vissi Ferenc árhivatali el­nök elmondta: a törvényterve­zetek kialakítása során számos nyugati piacgazdaság több év­tizedes tapasztalatait is hasz­nosították. Azt is figyelembe kellett venniük, hogy az or­szág jelenlegi gazdasági álla­pota alapján nem készült fel egy ilyen versenyszabályozás­ra, de ha nem léptetik életbe ezeket a törvényeket, nem ala­kulhat ki megfelelően a piac- gazdaság. A törvénytervezetek kidol­gozása során sokan sokféle véleménynek adtak hangot, s nem kevesen szorgalmazták, hogy az árhivatalból alakuló kartellhivatal a korábbi negy­ven év jótékonykodó árpoliti­káját folytassa. Az új törvé­nyek abból indulnak ki, hogy az árakat a vevő és az eladó alakítja ki, ezért korlátozni fog­ják az államigazgatási jogokat, amelyek eddig az árak alaku­lásába való beavatkozást je­lentettek. A kartellhivatal csak olyan esetekben emel majd szót, ha úgy látja, hogy visszaélnek a monopolhelyze­tekkel, illetve korlátozzák va­lamilyen módon a versenyt. Sárközy Tamás igazságügy- miniszter-helyettes tájékozta­tóját azzal kezdte, hogy ezek a törvények még nem állítják meg az inflációt, de egy jó gazdaságpolitikai irány infra­struktúráját jelenhetik. Mind­ezek életbe lépése egyfajta felzárkózást jelent 1992-re az európai közösségekhez. Elmondta azt is, hogy Euró­pában egyedül mi próbáljuk meg a konszernjogokkal fog­lalkozó jogszabályokat beil­leszteni a törvénytervezetek olyan részeihez, amelyek a tisztességtelen versenyről, a piacfelosztás tilalmáról, a gaz­dasági erőfölénnyel való visz- szaélésről rendelkeznek. Sárközy Tamás, mint dere­gulációs kormánybiztos közöl­te: a törvények életbe lépésé­től is ellentétek a két nagy­hatalom között, a viszony egé­szen más volt, mint a hideg­háborúban. „Nem mondanám — jelentette ki e kötetlen be­szélgetésben az elnök —, hogy szövetségesek lettünk, de sok­kal kevésbé vagyunk ellenfe­lek.” A MEGÉRTÉSNEK és az együttműködési szándéknak ez a légköre a legfontosabb eredménye a máltai csúcsnak, ahol, mint előzőleg tisztázták, nem kívántak döntéseket hoz­ni. Ezt már csak azért sem te­hették meg, mert mindkét vi­lághatalom más katonai-poli­tikai tömb tagja, s nem óhajt megegyezésekre jutni szövet­ségesei kizárásával vagy azok megkerülésével olyan ügyek­ben, amelyek alapvetően érin­tik az ő biztonsági érdekeiket is. Eszmecseréjükről ezért már a csúcs másnapján tájékoztat­ták szövetségeseiket. Ami a kétoldalú magas szin­tű megbeszéléseiket illeti, Gor­bacsov és Bush pontosabbá tették az elkövetkező menet­rendet. Eddig ugyanis csak ar­ról volt szó, hogy jövő év el­ső felében kerül sor a hivata­los csúcstalálkozóra. A máltai eszmecserén kimondták, hogy legközelebb jövő év júniusá­ban tárgyalnak Washington­ban, s remélhetőleg akkor megtehetik az utolsó simításo­kat a hadászati támadó fegy­verzet ötvenszázalékos csök­kentését előíró egyezményen, vagy talán már ekkor alá is írhatják az okmányt. Mindez persze attól függ, hogy Se- vardnadze és Baker külügy­miniszterek milyen előrehala­dást lesznek képesek elérni a még vitatott kérdések megol­dására januári és februári, a vei 80—100 korábbi törvényt hatályon kívül helyeznek. An­nak a véleményének adott hangot, hogy az ár- és ver­senyjogszabályok talán egy kicsit előreszaladnak, hiszen nem azt szabályozzák, ami van, hanem azt, ami még ki sem alakult, vagyis a piacot. Ezért aztán természetes, hogy eleinte átmeneti zökkenőkkel kell számolni. Egyébként a törvénytervezetek szigorú A Pest Megyei Agrárreform Kör a napokban tartotta meg tisztújító és küldöttválasztó közgyűlését. A megyei agrár- reformkör elnöke, dr. Mihalik László, a budaörsi Sasad Ter­melőszövetkezet közgazdasági elnökhelyettese, titkára, Sári Zoltán, a Pest Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetsé­gének munkatársa lett. A közgyűlésen sor került ti­zenöt választmányi tag elfoga­Politikai rendszerünk euró­pai követelményeknek megfe­lelő átformálása lehetséges volt belső erőforrásokból, az ország politikai erőinek meg­egyezésével is. A gazdaság rendbetétele azonban a koráb­bi időszak politikai-gazdasági úttévesztése miatt ma csak külső erőforrások bevonásával valósítható meg — mondotta Horn Gyula külügyminiszter a hétfőn megnyílt nemzetközi Befektetési Börze gazdasági fórumán. A Pesti Vigadóban megrendezett eseménysoroza­ton, amely szerdáig tart, mint­egy 50 külföldi cég és befek­tető pénzintézet, valamint 150 magyar vállalat képviselteti magát. washingtoni csúcsot előkészí­tő tárgyalásaikon. Az elha­markodottság és kapkodás, a kellően ki nem munkált meg­egyezések siettetése nem lehet munkastílus, hiszen alapvető biztonsági érdekekről van szó. De viszont a cél a bürokrati­kus eljárások kiiktatása a tár­gyalásokból és a szakértők genfi egyeztető munkájának felgyorsítása. AMI A VEGYI FEGYVERE­KET illeti, itt áttörésre van komoly remény, s várható, a két vezető megnyilatkozása alapján, hogy még a START- egyezmény előtt megállapodás születik a készletek felszámo­lására. Ami pedig az 1992-re tervezett új helsinki értekez­let Gorbacsov által javasolt, jövő évre való előrehozását il­leti, Bush ezt a tervet mással kívánja helyettesíteni. Azt ja­vasolta, hogy a 23 tárgyaló- küldöttség bécsi értekezletén a hagyományos fegyverzet- és haderőcsökkentésben elért elő­rehaladásra kellene építeni. Ha létrejön Bécsben a meg­egyezés erről, akkor ezt a szerződést írják alá a ,,23’’-ak, legmagasabb szintű konferen­ciájukon. Kitűnt egyébként, hoyv a máltai tárgyaló felek közös törekvése, hogy a két katonai szervezetet mind erő­teljesebben a politikai szövet­ség irányába tolják el, s így ezek további közeledésével le­hetne tovább munkálkodni a tömbökre való megosztottság későbbi eltüntetésére. Jogsai állapíthatja meg te­hát szinte teljes egyöntetűség­gel a világsajtó, hogy a mál­tai eszmecsere nemcsak hasz­nos és eredményes volt, ha­nem valóban új időszámítás kiindulópontja lehet. Arkus István szankciókat is tartalmaznak a visszaélőkkel szemben. A leendő kartellhivatalról szólva elmondták: a hivatal egyfelől részt vesz a kormány versenypolitikájának kialakí­tásában, másrészt őrködni fog a versenytörvény és az ártör­vény előírásainak megtartásá­ban. Közvetlenül árakat nem állapít meg, de a hatósági ár­megállapításokat verseny- szempontból vizsgálni fogja. dására is. Az Országos Agrár­reform Kör 1989. december 2-án tartott értekezletén a je­lölőbizottság tagjává válasz­tották Sz. Tóth Lászlót, a nagykőrösi Arany János Ter­melőszövetkezet elnökét. A megyei agrárreform kör névváltozás előtt áll, szerveze­tileg korszerűsödik, s decem­ber másodikától mint agrár- szövetség végzi tevékenységét. Horn Gyula hangoztatta: a gyökeres átalakításhoz elke­rülhetetlen, hogy a tulajdon- formák egyenjogúságának el­vét szem előtt tartva priori­tást biztosítsunk a magántu­lajdonnak. Üj pénzügyi és fi­nanszírozási rendszer széles körű kiépítésére, az állam és a vállalkozók viszonyának gyö­keres átalakítására van szük­ség. Magyarország napjainkban is pontosan eleget tesz adós­ságszolgálati kötelezettségei­nek, és mint fegyelmezett adós, ma már hátrányt is szen­ved az akár többszörös átüte­mezést kérő országokkal szem­ben. Horn Gyula hangsúlyoz­ta, hogy országunknak jelenleg a legsúlyosabb gondja az adós­ságszolgálat terhe, amely má­ra a gazdasági kibontakozás döntő gátjává vált. A világgazdaság és a nem­zetközi pénzvilág főszereplői csők akkor hisznek Magyaror­szág gazdasági felemelkedésé­nek lehetőségében, ha ehhez mi magunk teremtjük meg az intézményi alapokat. Ebből a szempontból a Nemzetközi Be­ruházási Börze kezdeményezé­se nagyon fontos lehet. Pest megyében is Jövőre: rádiótelefon Közös vállalat alapításáról írt alá tegnap egyezményt a Magyar Posta és az amerikai US West Internationál. A cég a mozgó rádiótelefon-rendszer magyarországi elterjesztésé­vel és üzemeltetésével foglal­kozik majd. így nemcsak a la­kásokban, hanem a gépkocsik­ba szerelve is lehet telefonon beszélni az országos, illetve a nemzetközi hálózatba kapcsolt állomásokkal. A rendszernek — mely egyelőre Budapestet és Pest megyét érinti — a fej­lett országokban több. mint 4 millió előfizetője van. Hazánkban 1990 második negyedévében kezdik meg a hálózat telepítését, később az egész országban szeretnék el­terjeszteni. Az új telefon olcsóbb lesz, mint a hagyományos vonal ki­építése, de a beszélgetések többe kerülnek. Rádiótelefon előjegyzésére 1990. február l-jétől lehet je­B lentkezni, a Magyar Rádióte­lefon Társaságnál. TISZTÚJÍTÁS ÉS KORSZERŰSÖDÉS Nem reformkor — agrárszövetség Nemzetközi befektetési börze A kibontakozás gátja ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS KEZDŐDÖTT...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom