Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-22 / 302. szám
1989. DECEMBER 22., PÉNTEK Az Országgyűlés március 16-i hatállyal feloszlatta önmagát Kemény költségvetést fogadtuk el Márciusban választás Az Országgyűlés feloszlásáról hozott döntéssel kapcsolatban Tartott sajtótájékoztatót Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. Elmondta a a március 16-i hatállyal történő feloszlás lehetővé teszi, hogy az ideiglenes köztársasági elnök már március utolsó napjaira kiírja a választásokat. Az Országgyűlés, addigi működése kapcsán megjegyezte: kívánatos, hogy az elkövetkező három hónapban csak a gazdaság működőképessége, a kormányzás folyamatossága szempontjából elengedhetetlenül fontos törvényeket tárgyaljon meg a Tisztelt Ház. (Folytatás az l. oldalról.) az áruhiány, a feketepiac, a jegyrendszer helyett. A kiemelt területek jövő évi béremeléséről szólva elmondta, hogy januárban az egészségügyben átlag 30 százalékkal, az oktatásban pedig 25 százalékkal emelkednek a bérek. Békési László azzal a gondolattal fejezte be beszédét, hogy a beterjesztett költségvetés nem jó, de szükséges. A már megszavazott módosító javaslatokkal együtt az 1990. évi költségvetésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslathoz ugyancsak Békési László fűzött szóbeli kiegészítést. A korábbi ülésszakon elhangzott javaslatnak megfelelően — hogy ezeket a pénzügyi eszközöket is törvénnyel szabályozzák —, a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő, amely négy pillérre épül. A kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13,7 millárdos növelését, az árkiegészítések 4,6 milliárd forintos csökkentését tervezi. Az adóemelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó termékekre, a fo- gyaszitóiár-támogatás csökCSEND Furcsa koalícióit verbuvált a közös érdek. Az utóbbi évek egyik legnagyobb társadalmi viharát kavaró bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalásokkal foglalkozó levelet, amelyet tegnap a honatyákhoz is eljuttattak, több olyan szervezet is aláírta, amelyek egyébként nem szeretik egymást, köztük például a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége is. Most mégis egységesek abban, hogy a csehszlovákokkal megkötött szerződések módosításáról csak az új, szabadon megválasztott parlament által létrehozott kormány tárgyalton, s addig az építkezés szüneteljen. Ugyancsak egyetértenek abban Is, hogy az október 31. óta történteket mielőbb hozzák nyilvánosságra, s az Állami Számvevőszék első feladata legyen az a vizsgálat, amely a vízügyi ágazat s ennek részeként a vízlépcső pénzügyi mérlegét lenne hivatott ellenőrizni. E követelés annál is inkább jogos, mert amióta a kormány döntése megszületett, a kártérítésekről nagy a csend. (f.) kentése pedig a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint egyes termékekre terjed ki. Számos hozzászóló volt az általános vitában, az egyikük javasolta, kapjon 10 százalékos adókedvezményt az ólommentes benzin. Amíg a javaslatokat a szak- bizottságok vizsgálták, a tárgy- sorozat némi módosításával rátértek az ülésszak egyik legfontosabb témájára, az Országgyűlés megbízatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke emlékeztetett arra, hogy a november 26-án megtartott népszavazás az elképzelthez képest eltérő politikai helyzetet teremtett. December 8-a és 10-e között az Országgyűlés tisztségviselői és a kormány vezetői találkoztak a politikai pártok és az érdekképviseleti szervek vezetőivel. A részvevők nagy többsége egyetértett az előrehozott, március második felében tartandó választásokkal. Ennek megvannak a jogi feltételei. Nincs tehát akadálya, hogy 1990, március 16-át követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési képviselő-választásokra. Mindezekre figyelemmel javasolta, hogy az Országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. Valamennyi felszólaló támogatta a tervezetet, majd a képviselők egyenként ábécé- sorrendben felállva válaszoltak a jegyző név szerinti szó- lítására. A név szerinti szavazás eredménye 320 igen és 2 tartózkodás mellett úgy- hatá* rozott az Országgyűlés, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlatását. A döntés után visszatértek az ezt megelőző napirendi pont tárgyalására. A törvényjavaslat vitájában elhangzottakra Békési László válaszolt, egyetértett azzal, hogy környezet- védelmi szempontokból 10 százalékos adókedvezményt állapítsanak meg az ólommentes benzinre. A határozathozatal eredménye: a képviselők elfogadták a fogyasztási adókról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot. A postáról és távközlésről szóló módosító törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A korszerű szemléletű postatörvény tervezete már elkészült, ám parlamenti jóváhagyásra csak a jövő év első felében kerülhet sor. Addig sem késlekedhet azonban a gyorsított távközlésfejlesztési program feltételeinek megteremtése. Ezek egyike 1990. január elsejétől a Magyar Posta három különálló — postai, távközlési és műsorszóró — államigazgatási vállalattá alakul. A telefonhálózat fejlesztéséhez külföldi vállalkozói tőke bevonása szükséges. Ehhez azonban fel kell oldani az egyik jogutód, a Távközlési Vállalat monopóliumát. Erre irányult a törvénymódosítási javaslat, melyet a képviselők elfogadtak. Az Országgyűlés élelmiszer- ipari szektorának húsz képviselője nevében a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítását is megtárgyalta a Tisztelt Ház. Több hozzászóló szállt vitába a javaslattal, végül az Országgyűlés úgy határozott, hogy az indítványt januárban tűzi ismét napirendre. A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés, majd az ülésszak végén Németh Miklós miniszterelnök kért szót. A kormány nevében köszönetét mondott a képviselőháznak, mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy van jövő évi költségvetése az országnak. A kormány elnöke kellemes karácsonyi ünnepeket és békés boldog új évet kívánt a képviselőknek, honfitársainak. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka befejezte munkáját. A testület következő ülésszakára előreláthatólag 1990. január 23-ára kerül sor. Romániai áldozatoknak Gyógyszer és vér A Magyar Szolidaritási, Bizottság elnöke, Ördögh Szilveszter bejelentette: a bizottság 500 ezer forint értékű gyógyszer felajánlásával anyagi alap létrehozását kezdeményezi. A segélyt az első adandó alkalommal eljuttatják az áldozatok hozzátartozóihoz és a sebesültekhez. Az MSZB elnöke felhívással fordul minden hazai szervezethez és állampolgárhoz, hogy adományával támogassa ezt a kezdeményezést. Reményét fejezte ki, hogy a belső demokratikus erők és a nemzetközi közvélemény fellépése nyomán mielőbb megszűnnek azok a társadalmi és pplitikai okok, amelyek a véresen elnyomott tömegdemonstrációkhoz vezettek Romániában. ■■■■ Kétszáz'palack vért azonnal Temesvárra szállítanak Szombathelyről. ha a Nemzetközi Vöröskereszt biztosítja ehhez a szükséges feltételeket és garanciákat. A szombathelyi vértranszfúziós állomáson csütörtök estétől készenléti szolgálatot tartanak, ami azt jelenti, hogy a népfront és a, Vöröskereszt aktivistáinak segítségével •12 órán belül 200, 24r óra leforgása alatt pedig 1000 véradót tudnak mozgósítani azonnali véradásra. Mint dr. István Lajos professzor a vértranszfúziós állomás vezető főorvosa' elmondta, ő személyesen is hajlandó vért vinni Temesvárra bármikor az elkövetkező napokban. A most rendelkezésre álló 200 palack vér egyébként akkora mennyiség, amely 100 beteg egynapi vérátömlesztésére elegendő. A Vas megyei önkéntes véradók tehát csak arra várnak, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt megtegye a szükségés lépéseket. Beszélő számítógép A szegedi Somogyi Könyvtárban beszélő számítógépet helyeztek üzembe. Az egy pályázaton nyert pénzből, valamint öt szegedi nagyvállalat támogatásából megvásárolt, a KFKI-ban gyártott berendezéssel a vakokat és a gyengénlátókat tanítják meg a számítógépek kezelésére. Ü/ést tartott a Minisztertanács Jövő év januárjától differenciáit nyugdíjemelés A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözetek befizetési és igénylési rendjére vonatkozó előterjesztést. A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően határozott a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről. Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájékoztatta a sajtót, hogy a Minisztertanács csütörtökön a parlamenti ülésszak déli szünetében mintegy egyórás ülést tartott. A kormány döntést hozott a nyugdíjasok és a gyermekes családok ellátásának január 1- jei emeléséről. 24 milliárd forintot fordítanak a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíj-kiegészítéseket automatikusan folyósítják januárban, egyelőre elkülönítetten a nyugdíjaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyugdíjakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: kinek mekkora a nyugdíja, illetve ki mikor vonult nyugállományba. Ennek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdíjakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj ’ összegétől, további differenciált emeléisre kerül sor. Az 1975. július 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. december 31-e között nyugdíjazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. december 31-e között nyugdíjazottak 200 forint havi kiegészítő emelést kapnak. Így az 1975. július 1-je előtt nyugállományba mentek esetében : ha nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 1050 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint. ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 800 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 700 forint az alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980. december 31. között nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 850 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között Van: 700 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 600 forint, , ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap- és a kiegészítő emelés együttes összege. Az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 750 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 500 forint, ha a nyugdíjuk 20' ezer forint fölött van: 400 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1. óta nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 550 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 300 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 200 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. A házastársi pótlékot a saját jogú nyugellátás alap-emelésével azonos összegben — 550 fotet követően elsőként érkeztek a helyszínre. A megjelenteket Veres Miksa közreműködésével sikerült felkutatni. Dr. Hainitsch-Bayer Katalin tegnap hallgatta meg a jelenleg sorkatonai szolgálatát töltő Gebura József gépkocsivezetőt, aki elmondta, hogy amikor a karambolozó gépkocsikhoz ért Lada Szamara kocsijával, a Trabantnak a motorháza égett. Egy betonkeverőt vontató kőművescsoport autója is odaért, és az emberek a csomagtartót letépve próbálták kinyitni a Trabantot, melynek ajtaja a nagy hőségtől mozdíthatatlanná vált. ö 160 km-es sebességgel száguldott a faluba a tűzoltókat értesíteni, és fecskendőt hozott a tejüzemből, úgy próbálta oltani a lángokat. Hajnalig a helyszínen maradt, mert az átélt tragédia hatása alatt nem mert vezetésre vállalkozni. A másik tanú, Gáspár János arról vallott,' hogy a gépkocsi tetején állva próbált segíteni, egészen addig, míg cipői megégtek, és a terjedő lángok az a életét is veszélyeztették. Dóri Mihály felelősségét már előző alkalommal egyértelműen tisztázta a bíróság, és most, újabb öt órán keresztül tartó tárgyalás után hozta meg ítéletét a tanács. A bíróság bűnösnek találta Dóri Mihályt több ember halálát okozó ittas gépjárművezetésben, és ezért hét év, hat hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint a gépjárművezetéstől további tíz esztendőre eltiltotta. Dr. Hainitsch-Bayer Katalin az Ítélet indokolásánál rámutatott, hogy az elmúlt években a megyében ez volt a legsúlyosabb közlekedési baleset. Súlyosbító körülményként értékelte a KRESZ-szabályok sorozatos megsértését, és azt, hogy a vádlott a figyelmeztetések ellenére több órán keresztül ittasan vezetett. Enyhítő körülmény büntetlen előélete, valamint az, hogy több mint húsz esztendeje vett részt gépkocsivezetőként a közlekedésben, anélkül hogy, korábban balesetet okozott volna. A bírónő az ítélet kihirdetésénél arra is kitért; a tragédia szemtanúit nem terheli felelősség, mert megpróbáltak segíteni, de a rendel- kezésre^álló egy-két perc alatt, a sokkoló Helyzetben, talán nem is a legmegfelelőbb módszerrel, nem tudták kiszabadítani a műanyag karosszériába szorult áldozatokat. Az ítélet kihirdetése után az ügyész három nap gondolkodási időt kórt, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit rinttal — egészítik ki. Ugyanilyen mértékű emelést kapnak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. A kormány intézkedése biztosítja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rokkantsági nyugdíjasok, valamint az 1986. január 1-je előtt megállapított saját Jogú özvegyi, szülői nyugdíjban részesülők nyugdíja legalább elérje a számított létminimumot, a 4300 forintot. A családi pótlék gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgondozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredményeként a családi pótlék összege átlagosan 16 százalékkal emelkedik a jövő esztendőben. A mostani intézkedések a nyugdíjak átlagosan 15 százalékos emelését eredményezik, ám várhatóan énnél a fogyasztói árszintnövekedés nagyobb lesz, eléri a 20 százalékot. A kormány törekvése az, hogy biztosítsák az átlagos szintű nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, ezért jövőre a nyugdíjak emelésére még további kormánydöntések várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig havi 4 ezer forintig folyósították együtt a saját és az özvegyi jogon járó nyugdíjat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. Lényeges, hogy az így járó nyugdíjemelést kérvényezni kell, azt nem folyósítják automatikusan. Mit történik a magyar—román határon, mozgósították-e a magyar védelmi erőket? — hangzott el a kérdés a sajtótájékoztatón. Bajnok Zsolt elmondotta: ha ilyen hír terjedt el a városban, az mindenképpen rémhír. A jelenlegi ismeretek szerint a magyar—román határövezetben nem történt rendkívüli, rendhagyó esemény, ami bármilyen magasabb készültségi állapot elrendelését indokolttá tenné. A határőrség kötelékében szolgálatot teljesítő fiatalok szüleinek megnyugtatására is aláhúzta, semmiféle rendhagyó esemény nem történt eddig, a fiatalok a határőrségnél is ugyanúgy teljesítik szolgálati feladataikat, mint korábban. Egy másik kérdésre válaszolva Csehák Judit elmondotta, az eddig megállapított legmagasabb nyugdíjösszeg 47 ezer forint. 780-ra tehető azoknak a száma, akiknek a nyugdíja meghaladja a 20 ezer forintot, hetvenen kapnak 30 ezernél és nyolcán 40 ezernél több nyugdíjat
