Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-20 / 300. szám

PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ra; 4,30 forint 1089. DECEMBER 20., SZERDA FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Vállalni kell a drákói intézkedéseket? Az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munka­napján, kedden reggel Fodor István, a Parlament megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a poli­tikai pártokkal és az érdek­képviseleti szervekkel folyta­tott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti válasz­tások előrehozataláról, az Or­szággyűlés megbízatásának le­rövidítéséről szóló javaslatot. Ezután arról tájékoztatta a T. Házat, hogy az MSZP parla­menti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, miszerint az Ideiglenes Nem­zetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. de­cember 21—22-i megalakulá­sának évfordulóján emlékez­zenek meg e történelmi ese­ményről. Fodor István kérte, hogy a parlamenti csoportok e kérdésben is alakítsák ki ál­láspontjukat. Ezután került sor a kor­mány 1990. évi gazdaságpoli­tikai programjának megtár­gyalására, amelynek előter­jesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Elöljáróban leszögezte: a gazdaság működtetése, az át­alakulás feltételeinek megte­remtése. az ország alapvető érdeke és ezért nem kerülhe­tők el az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A feszültségekkel terhes program nem vállalása sú­lyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, súlyos termelési és fo­gyasztáscsökkenéssel kellene szembenézni, és ami még tra- gikusabb, gazdaságunk mély válságba süllyedve. hosszú időre elvesztené esélyét a ki­bontakozásra — mondotta. Ezt követően kitért a gazda­ságpolitikai program négy meghatározó elemére. Nagy je­lentőségűnek értékelte, hogy biztosíthatónak tűnik az energiaellátásunkhoz szüksé­ges szovjet import, de szüksé­ges . a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozása, egyben a felhasználás áreme­lésekkel is kikényszerített ra­cionalizálása. Adóssághelyze­tünkről szólva Kemenes Ernő A szünetben Is folyt a vita, a képen Hámori Csaba, az MSZP parlamenti csoportjának veze­tője, Horn Gyula külügymi- i • niszterrel vitázik EZ TÖRTÉNT Ar Országgyűlés második munkanapján tájékoztatót hall­gatott meg a kormány 1390. évi gazdaságpolitikai programjá­ról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Terv­hivatal elnöke volt. Az előterjesztéshez Gágyor Pál, a reform­bizottság előadója fűzött megjegyzéseket. A napirend vitájá­ban nyolc képviselő szólalt fel, az elhangzottakat Kemenes Ernő összegezte, majd az Országgyűlés elfogadta a tájékoz­tatót és ezzel kapcsolatban határozatot is hozott. Ezután került sor a lakásgazdálkodási rendszer reformjá­nak, valamint a lakás célú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. A kormány részéről ismét Kemenes Ernő mondott expozét. Az előterjesztést az építési és közlekedési bizottság nevében Nagy- iványi András véleményezte. A vitában 23-an szóltak hozzá, többek között Kovács László és Varga Lajos Pest megyei kép­viselők. Aki iehefi, ne UBjon vonatra Reggel öttől: vasutassztrájk Mint arról lapunkban már korábban hírt adtunk, ma haj­nali 5 órától az egész ország­ban egyórás országos figyel­meztető sztrájkot tartanak a Magyar Államvasutak moz­donyvezetői. A teher- és sze­mélyszállító vonatok kénysze­rű .veszteglése az év végi haj­rában érzékenyen érinti a te­herforgalmat, megállásra kényszeríti a nemzetközi gyorsvontokat, de mindenek­előtt annak a több tízezer utasnak okoz bosszúságot, aki a kora hajnalban a munkahe­lyére igyekszik. Mint Csárádi Jánostól, a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjétől megtudtuk, öt me­gyére kiterjedő működési te­rületükön mintegy száz vo­nat várakozik egy órát, de mivel túlnyomórészt úgyneve­zett ingavonatokról van szó, a munkabeszüntetés egész nap zavart okozhat a forgalomban. A mozdonyvezetők azt ígé­rik, hogy a munkabeszüntetés idején is biztosítják a kocsik fűtését, így legalább fáznia nem kell az utasoknak. A sze­relvények egyébként nem a nyílt pályán, hanem az állo­másokon töltik majd az egy órát, így vasúti karamboloktól nem kell tartanunk­Ennek ellenére azt javasol­juk, hogy aki csak teheti, ne utazzon vasúton, mert a sze­relvények egész nap pontatla­nul köziekednek majd, s ép­pen néhány járaton zsúfolt­ságra is számíthatunk. Éjszakába nyúló, majd ked­den is folytatódó érdekegyez­tetésen sem jutottak a moz­donyvezetők megegyezésre béremelési igényük ügyében. A mozdonyvezetők 30 száza­lékos alapbéremelést, 10 szá­zalékos műszakpótlék-emelést, továbbá a kötelező túlmunka megszüntetését és a túlóradí­jak emelését követelték a MÁV vezetőitől. A mozdony- vezetői tagozat képviselői — bár a MÁV tárgyalási készsé­gét korrektnek ismerték el — a központi bérpolitikai intéz­kedés alapján várható béreme­lés garanciájának hiánya mi­att a MÁV vezetőinek a ja­vaslatát nem fogadták el. En­nek értelmében 1989. december 20-án hajnali 5 órától 6 óráig figyelmeztető sztrájkot tarta­nak. A munkabeszüntetés ideje alatt sem a teher-, sem a sze­mélyszállító vonatok nem köz­lekednek, de mint a moz­donyvezetők ígérték, a mini­mális szolgáltatásokat — fű­tést, világítást — a sztrájk ideje alatt is biztosítják. A sztrájk mintegy 1500 szolgá­latban lévő mozdonyvezetőt, valamint 100-120 ezer munká­ba járó embert érint. A dol­gozók sztrájk miatti kiesése 10 millió forint termeléskiesést okozhat. A vasúti vezetők szá­mításai szerint a tehervona­tok leállása egyik vállalat szá­mára sem jelenthet a terme­lés folyamatosságát gátló hi­ányt. Némely vasúti körökben a sztrájk hírének hallatán nagy volt a felzúdulás, mondván, lehet, hogy igaza van a moz­donyvezetőknek, azért ez a MÁV történetében mégiscsak oéldátlan eset. öreg vasúti ró­kák azzal példálóztak hogy ök bizony korgó gyomorral a há­ború után is vitték a vonato­kat, mások arra utaltak, mi lenne, ha mindenki így akar­ná elintézni a bérvitát. Az or­vosok nem operálnának, az erőművek nem adnának ára­mot, a pékek nem sütnének kenyeret, a kereskedők nem nyitnák ki a boltot. Szerintem a tamáskodóknak nincs igazuk. A felsorolt ese­tekben ugyanis valóban ször­nyű felfordulás támadna az országban, míg a mai vasutas­sztrájkot — ha nem figyelmez­tettek volna jó előre — észre sem vennénk. Mint tapasztalt utazó állítha­tom. hogv a vasútnál félórás, egvórás késés nem megy ese­ményszámba. Tegnap például nem volt bejelentett munkabe­szüntetés, mégis tíznerces ké­séssel érkezett a vonat Vác- alsóra. Dunakeszin pedig min­den látható ok nélkül még ne­gyedórát vesztegelt, s aki hoz­zám hasonlóan ingázik, tudna mesélni ennél sokkal vadabb történeteket is. Persze az is lehetséges, hogy a munkabeszüntetés egyáltalán nem rendkívüli esemény. A vasút, minden egyes alkalom­mal, amikor fél órát, órát ké­sik a vonat, sztrájkol. Most csupán annyi történt, hogy a demokrácia, a nyíltság és a glasznoszty nevében a tájékoz­tatás lett jobb. Második napja tanácskozik az Országgyűlés kijelentette: jövőre kamatfize­tési kötelezettségünk megköze­líti az 1,5 milliárd dollárt, ak­tuális törlesztési kötelezettsé­günk pedig körülbelül 1.9 mil­liárd dollár. Ez összesen fo­rintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 száza­léka. A külső erőforrások, a Nemzetközi Valutaalap segít­sége nélkülözhetetlen a gaz­daságpolitikai program finan­szírozásában, részben közvet­len hitelfolyósításai révén, részben garancia értékű rész­vétele miatt. Ugyanakkor Kemenes Ernő kiemelte: ezt a gazdaságpolitikát nem a valutaalap, hanem az elmúlt évek során felhalmozódott problémák kényszerítik ránk. Nagy jelentősége van az infláció fékezésében a szigo­rú monetáris politikának, a valóságos értékviszonyokat, a világpiaci árarányokat is kife­jező árrendszer kiépítésének. Tény, hogy a jövőben nem­csak a munkanélküliséggel, hanem a kereseteknek a meg­szokottnál sokkal nagyobb szóródásával is számolnunk kell. A szociálpolitikai prog­ram a nyugdíjasok, a fiatalok, a munkanélküliek, a hátrá­nyos helyzetűek biztonságának megteremtésére irányul. A vitában két képviselő in­dítványozta: jöjjön létre a Tervhivatal és a Pénzügymi­nisztérium összevonásával egy új gazdasági minisztérium, amely nemcsak tervez, hanem végrehajt, irányít és ellenőriz is. Ugyancsak többen szóvá tették: a családi pótlék jövő c íré tervezett 300 forintos eme­lése csupán 15 százalékos inf­lációt hivatott ellensúlyozni. (Folytatás a 3. oldalon.) & Csmsssscű-rczsim napjai msgs-á^Sáltaíiak? Szemmel látható: rendkívüli állapét „— Ennek a könyörtelen rezsimnek a napjai meg van­nak számlálva és nekünk kí­vülről minden lehetőt meg kell tennünk, hogy siettessük bukását” — jelentette ki Wil­liam Waldegrave brit külügyi államminiszter. Kedden a te­mesvári vérengzésről adott nyilatkozatában a brüsszeli NATO-értekezleten részt ve­vő államminiszter a BBC rá­diónak azt mondotta, hogy az Európai Közösségek elnöksé­ge hamarosan rendkívüli nyi­latkozatban foglal állást az ügyben. „Kétségbeesés és borzadály tölt el bennünket a történtek hallatán, ami — kiváltképpen a Kelet-Európábán végbeme­nő haladás hátterében — még mélyebbre veti vissza Romá­niát. Remélem, hogy minden ország — Keleten és Nyuga­ton egyaránt — egységesen fog fellépni e szörnyűséges cselekmények elítélésében” — mondotta Waldegrave. Arra a kérdésre, vajon a nemzetközi tiltakozás tehet-e bármilyen hatást a Ceausescu-rezsimre, a brit politikus így válaszolt: „Meggyőződésem, hogy a Szov­jetuniót, Magyarországot es a KGST többi tagállamát is felölelő egységes fellépésünk erőt kölcsönöz Romániában az ellenállóknak. Bizonyos, hogy sokan vannak a kommunista párton belül is olyanok, akik­nek szükségük van a külső támogatásra.” William Waldegrave szerint nem lenne célravezető, ha Nagy-Britannia megszakítaná diplomáciai kapcsolatait Ro­mániával. Hangsúlyozta, hogy a bukaresti brit nagykövetség ama kevés helyek egyike a mai Romániában, ahonnan úgy-ahogy figyelemmel kísér­hető az események menete és a rendszerrel szembeforduló emberek sorsa. A miniszter végül azt a személyes taná­csot adta a Romániába ké­szülő brit állampolgároknak, hogy ne utazzanak oda, ne­hogy azt a benyomást keltsék a román hatóságokban, mint­ha Nyugaton készek lennének napirendre térni a történtek felett. (Folytatás a 2. oldalon.) Betegség miatt zárva? Az egész román ncp sorsáért aggódva a magyar fiatalok egy kisebb csoportja tegnap éhség- sztrájkot kezdett a budapesti román nagykövetség előtt. Ér­dekes módon a konzul megbe­tegedése egybeesett a temes­vári eseményekkel — mint azt a követség bejáratánál elhelye­zett tábla hirdeti (Vimola Károly felvétele) JELENTKEZZÉK A LÖVÉSEK TANÚJA! Névtelen levelet kaptunk, s közöltünk a Pest Megyei Hírlap tegnapi számában, melyben egy „nevenincs” szemtanú számol be arról, hogyan látta rőzseszedés közben Eck Antal honvéd ezredes és Ormándi Mihály tragédiáját. Ma délben telefonon hívta szerkesztőségünket a Budapesti Ka­tonai Ügyészség vezető ügyésze. Elmondta, a névtelen levélíró tanúskodása perdöntő lehet, ezért kéri: az a személy, aki a le­velet írta, haladéktalanul jelentkezzék a Budapesti Katonai Ügyészségen, Budapesten, az I. kerület, Fő utca 72—78. szám alatt. Az ügyeletes ügyész éjjel vagy nappal a rendelkezésére áll. □ Üj fejleménnyel bővült tegnap az ipolydamásdi erdőben tör­tént haláleset körüli nyomozás. Egy fiatalembert hallgattak ki a hatóságok, aki szemtanúként jelentkezett. Arról is értesül­tünk, hogy a Mai (elnézést, kisbetűvel): a mai napon egy lap­társunk is tudósít a kihallgatásról, mint szenzációról. A Pest Megyei Hírlap azonban azt is megtudta, hogy a magát szem­tanúnak nevező fiatalember — sajnos — szellemi képességeit tekintve korlátozott. Tudomásunk szerint tehát továbbra sincs a lövéseknek hiteles tanúja, ezért is volna fontos levélírónk jelentkezése. — tbe — A tettes egyelőre tettenérhetetíen Rossz reklám: „üveges kolbász” Salgótarjánban egy vevő lángolt kolbászt vitt vissza az ABC-be, mondván, hogy szi­lánkot talált a reggelire szánt húskészítményben, mely Her- nádról került hozzá. A vá­sárlók az elmúlt években ugyan már találkozhattak kif­libe sütött kulccsal, sörös­üvegbe palackozott egérrel, de a kolbászba kevert üvegszi­lánk több durva tréfánál: életveszélyes. Az ügyben a legilletékeseb­bet, Dubsi Ferencnét, a her­nádi Március 15. Termelőszö­vetkezet húsüzemének vezető­jét kerestem meg. — Hogyan fordulhatott elő ilyen... baleset? — Mi is ezt kérdeztük ma­gunktól, és azonnal megindí­tottuk a vizsgálatot. Rendkí­vüli termelési . értekezleten próbáltunk magyarázatot ta­lálni a történtekre, de eddig még nem jártunk eredmény­nyel. Végignéztük, hogy a fel­dolgozás során hol, milyen módon kerülhetett ez a 4 mil­liméter nagyságú színtelen üvegszilánk a lángolt kolbász­ba. A nyomozást nehezítette, hogy gyakorlatilag minden dolgozó hozzáférhetett a hús­hoz, míg a hűtő-tároló kamrá­tól a darálón át a töltőbe ke­rült a bekevert alapanyag. Rá­adásul másfél hetes esetet kell rekonstruálni, mivel 10 napos várakozási-érlelési idő után szállítjuk az árut a boltokba — mondotta Dubsi Ferencné. Megtudhattam még az üzemvezetőnőtől, hogy nem­csak leállították a lángolt kol­bász árusítását, de személyesen kértek elnézést a szilánkot megtaláló vásárlótól. Vissza­hozták a nagy mennyiségű ki­szállított árut, és állatorvos jelenlétében megsemmisítet­ték. Mindent megtettek, amit ilyfen esetben írott és íratlan törvények megkívánnak. Hiszen kinek jutna eszébe erkölcsi értékrendünk parag­rafusba szedésekor, hogy va­laki felelőtlen mulasztása, ne­tán szándékos bűne következ­tében üvegszilánkkal károsít­hatja egészségünket? Nekünk, vásárlóknak elég arra ügyel­nünk, hogy ne legyen „több a nap, mint a kolbász”, ne kell­jen még arra is figyelnünk, hogy a húsipar valamelyik dolgozója egyéni „figyelmez­tető sztrájkjának” ilyen for­májával tiltakozik nehezedő életkörülményei ellen — egészségünk rovására. R. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom