Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-02 / 285. szám
1989. DECEMBER 2., SZOMBAT Nyitott nap a Zsámbéki Tanítóképzőn Csak a főiskolások zártak? Közeledünk az Iskolai év félidejéhez. Természetes, hogy az általános és középiskolák végzős diákjait és szüleiket egyre jobban izgatja a jövő. Hamarosan elérkezik a jelentkezési lapok kitöltésének dátuma: a döntéseket kell papírra vetni. Magától értetődő, hogy a fiatalok előbb szeretnének körülnézni azokban az oktatási intézményekben, amelyeket kiválasztanak. A korábbi években az ország minden részéről — több ízben — buszokkal érkeztek a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolára az érdeklődők. Ám az idei a harmadik olyan alkalom, amikor a látogatásokat egy napra szervezték, s minden’kaput kinyitottak a diákok előtt. A pedagógusok alaposan felkészültek erre a nyitott nap.a, amelyre hét közepén kerü!t sor. Kádár Gyula, a főiskola adjunktusa, Domokcs Kázmér, az intézmény főtitkára és a tanulmányi osztály munkatársai szeretettel, jó szóval fogadták a tájékoztatóra betérőket. Vegyek fel! Az első emeleti nagy előadóban szép számmal összegyűltek: legalább 80 diák jött el a főiskolára. Az egyórás, kimerítő beszélgetés után rengeteg kérdést kaptak a tanárok. Leginkább az új felvételi eljárást firtatták. — Az a legszimpatikusabb benne, hogy nincs — mondta mosolyogva Flatsker Katalin, aki édesapjával érkezett Székesfehérvárról, — már mint az, hogy a tantárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenni. — Nagyon jó benyomást telt rám az iskola és a tanárok — vette át a szót az édesapja. — Mindent részletesen elmondtak, készségesek, közvetlenek voltak. Azt kívánom a lányomnak: vegyék fel! Többen faggatóztak az alkalMindenképpen beadjuk a kérelmünket. Mindketten óvónők szeretnénk lenni. — Én a tanítói pályát választom hivatásomnak — mondja határozottan Szigeti Zsolt. — De nem tartom elképzelhetetlennek, hogy később továbbtanulok, s matematika—fizika szakon szerzek tanári diplomát. — Nagyon fontosnak ítélem az alkalmassági vizsgát — vallja Horányi Balázs. — Így csak olyanok kerülnek be a pályára, akik valóban elhivatottságot éreznek. Ez ugyanis a gyerekek nevelésénél alapvető szempont. Üresen állt a busz A tájékoztató után a diákok természetesen körülnézhettek a patinás épületben is. Elisme rést váltott ki az uszoda, a könyvtár, a pinceklub. A stúdióban videofilmét nézhettek az iskola életéről. Igaz, a veo- dágeknek még haza is kellett utazniuk, mégis meglepő volt számomra, hogy a kapu élőit várakozó busz, amely a gyakorló iskolába vitte volna őket, üresen maradt. S alig láttam főiskolást. — Mi lehet ennek az oka? — fordultam Domokos Kázmér - hoz. — Meghirdettük, minden hallgató tudhatott erről a délutánról — magyarázza. Valószínűleg közrejátszott a távol- maradásokban az is, hogy töo- ben vizsgára készülnek, illetve ma éppen a látogatás miatt szabad programjuk van a hallgatóinknak. Elgondolkodtató ez a látszólag jelentéktelennek tűnő momentum. A korábbi esztendők nyitott napjai jutnak eszembe, amikor az esti órákig is eltartott a ..vendégség." JHiszen az itteni ék' majdhogynem "*£Sfbn fogták, au. lespdö. diáktársak ii. s így azonnal megteremtődött a baráti hangulat. Jól emlékszem például egyik vezető egyéniségükre, a testnevelés szakkollégista Palásti Bélára, aki már végzett, vagy a népJ művelő szakos Szigetvári Ágotára. Az a lelkes csoport, amelyben szerepet játszottam, amely minden jóra kapható volt, s gyakorta kezdeményezett értelmes programokat, a nyitott napokon is mindig jelen volt... Vennes Aranka Rambó, Emmanuelle és a többiek Itt a pornó, hol a horror? A hölgy fiatal, szép és félig ruhátlan. Magától értetődő természetességgel, kissé titokzatosan és kíváncsian néz. Ügy viseli meztelenségét, mint más az utcái ruháját. Vonzerejét még az sem csökkenti, hogy mindössze két dimenzióban látható, ugyanis egy könyv címlapjáról tekint ránk. A híres-hírhedt Immánuellé ő, „akinek” első erotikus kalandjait harminc évvel ezelőtt vetette papírra Emmanuelle Arsan, s most a könyv nálunk is megjelent. A regényből készült filmre „csak” feleennyit vártunk.). A jó harmincas, köpcös úriember elbűvölten mered a könyvkupac címlapján tanyázó számos Emmanuelle-re. Mindaddig, amíg mérges felesége oldalba nem. böki, s szemével két, tíz és tizenkét év körüli kislányukra nem int. A férfi dacosan megrántja a vállát és gyorsan kosarába csúsztat egy példányt. A már ott lévő krimik alá. A könyvesboltban késő délután elég nagy a forgalom, látszik, hogy kitörőfélben van a karácsonyi beszerzési láz. Nézegetem a vásárlókat. Az előbb említett házaspár már a gyerekekkel vitatkozik. A lányok Michael Jackson önéletrajzát akarják 150 forintért. Végül kiegyeznek egy magyar szerző Jacksonról szóló kötetében, ez csak feleannyiba kerül. — Schwarzeneggcr-könyv van? — kérdezi a mellettem álló eladótól egy hang. Felnézek. A kérdező úgy húsz év körüli fiatalember, aki vasággyal együtt lehet negyven kiló. Sokat kellene még edzenie, hogy izompacsirta bálványát utolérje. Schwarzenegger nincs, fgy a feltehetőleg schvvarzeneggeri muszklikra vágyakozó ifjú beéri .Kambóvai (90 forint). A könyvet — Sylvester Stallone képével a címlapon — kapkodják a fiatal'fiúk. Nem csoda, hiszen sok tanulságot rejt. Például, hogy hogyan lehet rövid idő alatt a legváltozatosabb módszerekkel- több tucat embert eltenni láb alól. Tovább nézelődve feltűnik, hogy Emannuelle-nek — az erotikus regénye — versenytársa akadt „Szajhácska” személyében. A könyv vékonyka és nem túl feltűnő, ám annál hatásosabb. Rövid közvélemény-kutatás után úgy tűnik, hogy a hölgyek inkább a romantikusabb dolgokat kedvelik. Sokan érdeklődnek a Jackie című, most megjelent könyv iránt, amely a néhai Kennedy elnük, később a dollármilliárdos Ónas- sis feleségének életútját mutatja be — 148 forintért. Ugyanennyiért árulja el Elisabeth Taylor a fogyás titkát. A fiatalabbak Zalalnay Sarolta új könyvét veszik,'amely bemutatja — mindössze 96 forintért — többek között Som Lajos, Nádas György és Antal Imre magánéletének intimitásait. A politika, a történelem és a közélet iránti érdeklődés szintén behatároltnak tűnik. A sláger ’56, de sokan keresik Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvét is. Eközben a Fehéren-]ekeién sorozat mellett majd’ mindenki elment, pedig a szerzők között olyan nevek találhatók, mint Ferge Zsuzsa, Hankiss Elemér, Angelusz Róbert. A szépirodalom sem járt jobban. A késő délutáni csúcsforgalomban jó félórát töltöttem az üzletben. Eközben elvittek rengeteg krimit, de senki nem vett például Nagy Lászlót, Juhász Ferencet, Zelk Zoltánt vagy Tandori Dezsőt. Nem kímélte az érdektelenség Babits Mihályt. József Attilát, Ady Endrét sem. Lev Tolsztoj és Örkény István, Shakespeare és Móricz Zsigmond művei háborítatlanul pihentek a polcokon. A hozzáértők szerint ez most egy hullám. Mármint az erőszak és a szex iránti felfokozott érdeklődés. Kiszabadult a szellem a palackból, s most mindenki mindent szeretne elolvasni, amitől eddig eltiltották. A. mondás szerint minden csoda három napig tart, úgyhogy előbb-utóbb a pornóval, a horrorral és a giccsel is torkig lesznek az emberek. Remélhetőleg inkább előbb, mint utóbb! (— kecskés —) Legkésőbb december 10-ig Meghívó bábosoknak Gyermekszínjátszók és bábosok seregszemléjét rendezi meg a Magyar Űttörők Szövetsége megyei elnöksége, illetve a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A jelentkezési lapokat a helyi művelődési házakban, úttörőházaknál lehet beszerezni, s legkésőbb 1989. december 10-lg kell eljuttatni a szentendrei PMKK-ba. A helyi, városi, illetve körzeti bemutatókon sikerrel szerepelt csoportok felléphetnek a megyei seregszemlén, amelyre a jövő év májusában kerül sor. A szemle legjobbjait a szervezők meghívják Gödöllőre, az országos gyermekszínjátszó találkozóra. Két tannyelvű oktatás" Burgenlandi tanárok Burgenlandi tanárok is segítik majd Magyarországon a két tannyelvű és a német nemzetiségi iskolákban az oktatást. Erről s több más fon tos kérdésről tárgyalt hazánkban Hans Sipötz, Auszt ria Burgenland tartományának főnöke Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi államtitkárral. Megállapodtak arról is, hogy Burgenlandban a magyar nemzetiségi területeken magyar óvónőket foglalkoztatónak,® illetv| megszervezik az • JuúÁi ’ftia'gyár 'iskolákban oktató» magyar--tanárok.— nyelvi továbbképzését a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. A burgenlandi tartomány kész arra, hogy tanárokkal, tan könyvekkel, iskolai könyvtá rakkal, ösztöndíjakkal javítsa Magyarországon a német nemzetiségi, illetve a német nyelv oktatásának feltételeit. A két országban a nemzetiségi oktatás és a nyelvoktatás támogatására közös szakértői csoportot hoznak létre. Szintén zenész! Heuréka! Megnyíltak a zsilipek, szabadon mondhatom, írhatom, amit gondolok. Hu- szon-egynéhány éves gyakorlat után végre nem rándul görcsbe a gyomrom, hogy X. vagy Z. elvtárs. elvtársnő mit szól ahhoz, hogy a Szabad Európa Rádió — minden kommentár és honor nélkül! — már megint beolvasta a cikkem, az első betűtől az utolsóig. Nem gond, hogy valamelyik vélt vagy valóságos hatalmasságnak nem tetszik, amit írtam, az sem, ha telefonál, mondván: „haragszom rá”, mert állítólag rokoni kapcsolatait firtattam, cikiztem. Nem kell fejet hajtva korho- lást hallgatni — dühömet nyelve —, felesegethetek a magam bőrére. Nem jön a telefon, hogy amit láttam, vagy látott a fotós — miközben a Dunakeszi Konzervgyárban úgy megtömték a felségjelvénytől csillogó kocsi hátulját, hogy kerekei leültek —, az érzéki csalódás volt. S ha nem, abból sem célszerű messzemenő következtetéseket levonni — pláne nem egy gyalogkakukk újságírónak —. mert a megye haszna nem mérhető néhány kiló tésztában pár karton konzerv- ben vagy egyéb nyalánkságban. Tréningem, tréningünk márpedig jó adag volt az ilyesmiben. Az érzéki csalódásokhoz, káprázatokhoz fűződő magyarázatokat megtanultam, meg- és végighallgattam. Miközben hál' istennek a gondolataim szabadon szárnyalhattak. Akkor nem, ám most. november 30-án, csütörtökön este a Szomszédok című tele- regényt nézve, edzettség ide- oda, fölkaptam a vizet. A szólásszabadság, a demokrácia jegyében. Mert elég volt a jóból, különösen egy szintén zenésztől, aki ugyanabban a zenekarban játszott, amelyben a magyar sajtóban dolgozó szellemi prostituáltak! Szóval egy szintén zenész ne adja forgatókönyvíróként se Nemcsák Károly — szerepe szerint a nyomdász — szájába, azt a szállóigeként ismert mondást — a sajtóra vonatkoztatva —, mely úgy szól: a piroslámpás házakban nem elég a bútorokat kicserélni, hanem a K-kat is célszerű. Értsd: a magyar sajtóban. Felkaptam a vizet, mert a Parlamentet le kell cserélni, a politikusokat úgyszintén — mert rendszerátmentés megy —% a tévét, a rádiót sikerült működésképtelenné tenni, most a magyar sajtón a sor. Oké. Sorstársam adását vettem. véleményét értem, megértem. S egyet is értek vele abban a pillanatban, amikor a szellemi prostituáltak körében magáról sem feledkezik meg. Olyan szintén zenész alapon. Utána meg a következő akadályt is veszi: az egész magyar népet váltja le, mert a szellemi prostitúció ki tudja, kit hogyan ért el, szele kit hogyan csapott meg. Hát erre a körre befizetek — olyan szintén zenész alapon! Varga Edit Színházt levél Az igazság magánya É lhetne az elért szolid polgári jómód kényelmes kereteiben dr. Tdmas Stockmann, a norvégiai kisváros tekintélyes fürdőorvosa. Élvezhetné a polgárok megbecsülését. Nevelhetné a két fiát, Mortent és Ejlifet, akik még iskolások, örülhetne a lánya, Petra sikeres tanítónői működésének. Összejöhetne a barátokkal: Horster tengerészkapitánnyal, Hovstad újság- szerkesztővel. Jól megférhetne az apósával. Kiil bőrgyárossal, aki a városka jómódú és nyomós szavú polgára. Elláthatná jól jövedelmező praxisát a városban, kezelve a tehetős polgárokat, s népszerűségét ezáltal is növelhetné és megszilárdíthatná. Mindennek ő is tudatában van, helyzetét és pozícióját érti, felfogja, értékeli. De dr. Stockmann még valaminek a tudatában van. Annak tudniillik, hogy ha valami igazságtalanságot, hibát, vétket, törvénytelenséget lát, észlel, tapasztal, akkor azt ki kell mondania, fel kell tárnia, le kell lepleznie. Azért is, mert mint orvos, nem tehet mást, nem hazudhatja egészségesnek azt, ami beteg. És azért is, mert épp a jól pozícionált polgári erkölcsi és emberi felelősségérzete követeli tőle: a társadalom életét (akárcsak a beteg emberét) nem gyógyítják a hazugságok, a csalások az elhallgatott vagy eltorzított igazságok. A doktor, fürdőorvosi tevékenysége során rájön, hogy a városka anyagi jólétének alapját képező gyógyfürdő vize fertőzött. Bőr- és gyomorbetegségeket idéz elő. Az elemzésre beküldött vízminta mindezt elárulta, s azt is, hogy a baj a fürdő rossz telepítéséből, s á gyógyvízbe keveredő és a bőrgyártásból származó szerves hulladékanyagból ered. Elemi kötelességének érzi, hogy erről a felismerésről beszámoljon a városka közvéleménye előtt, a helyi lapban. És Itt lép működésbe az a gépezet, amelyről a doktor feltehetőlég tudott, de sosem találkozott vele, mert nem került1 összeütközésbe eddig azokkal az érdekekkel, amelyeknek ez a bizonyos gépezet a védelmezője. Az érdek pedig nem más, mint a városnak jelentős jövedelmet hozó gyógyfürdő körüli rossz hírek terjedésének megakadályozása. Ebben az érdekvédelemben a polgármester jár az élen, akit Peter Stockmann-nak hívnak, és a doktor édestestvére. Az igazságért vagy az igazság elhallgatásáért folyó harc így sajátos módon testvérharc is és ezáltal még élesebb, még könyörtelenebb. A doktornak vitathatatlanul igaza van: a gyógyvíz fertőzött, károkat okoz, a fürdőt be kell zárni, s máshol, védett helyen kell újra felépíteni, ott, ahol ő már korábban is javasolta. A polgármester viszont, a város polgárainak érdekét védve, azt mondja: vagy borítsa a hallgatás sűrű fátyla az ügyet, maradjon minden úgy, ahogy van, vagy ha sor kerül a bezárásra, s az új fürdő építésére, a sok százezer koronát jelentő építkezés összegét szedjék be a polgároktól külön adóként. A doktor hiába hív össze népgyűlést az igazság felfedésére, azt a polgár- mester fondorlatosán ellene fordítja. A helyi lap hatalmi függőségben lévő szerkesztői nem közük a doktor igazságfeltáró cikkét. A nép — a polgárok — a doktor elleni akcióval válaszolnak. Beverik a háza ablakait?- Gyerekeit megverik az iskolában. A lányát elbocsátják a munkahelyéről, s ő maga is állás nélkül marad. Menekülni kényszerül — a többség, a tömeg véleménye és. magatartása elüldözi az igazságot képviselő egyént. Doktor Stockmann, akit a nép ellenségének nyilvánítanak, kudarcot vall. Győz a korrupció, a hozzá nem értés, a gátlástalan politikai manőverezés és a gátlástalan nyereségvágy. Még az apósa is kihasználja a helyzetet: bár a bajt jórészt az ő bőrgyárának a szennyvize okozta, a zavaros helyzetben gyorsan felvásárolja a hirtelen olcsón megkapható fürdőrészvényeket. A doktor mégsem adja fel. Az igazság az ő oldalán áll, és a magányos harcosnál nincs erősebb. Henrik Ibsen drámája, A nép ellensége, 1882-ben született. Ibsen ekkor még külföldön élt (csak 1891-ben tért vissza szülőhazájába, Norvégiába). Hogy a dráma egy norvég városkában játszódik, az lényeges is (mert hazája viszonyainak ismeretében írta a művet), meg nem is (mert a hasonló esetek és konfliktusok nem csupán norvég specialitások voltak). Ami Ibsennél a legfontosabb: alapvetően két irányba hadakozik. Egyfelől küzd a közéleti korrupció, a gátlástalan haszon- szerzés ellen. Másfelől pedig küzd az ellpn, hogy a többség véleményét abszolutizáljuk, mert hiszen, mint a drámádat) tisztán megmutatja, a többség véleménye gyakran manipulált, az embereket megtévesztik. Akkor pedig a hazugság nem lesz igazság csak azért, mert sokan mondják. A dráma nem túl népszerű a magyar színpadokon. És ha játsszák, sem az eredeti művet, hanem azt a változatát. melyet az amerikai Arthur Miller írt. Miller az igazságért küzdő Stockmannt szkep- tikusabban látja, nála nincs is reményt keltő befejezés. Néhány jelenetet is átírt, s húz a szövegből. Általában: az ő változata jobban igazodik a mai kor konfliktusérzékenységéhez. Pedig hát Ibsen eredeti drámája is épp eléggé világosan értelmezhető a mai politikai és környezetvédelmi harcokra, s az igazságért küzdő magányos hősök drámája ez most is. \ Vígszínház is Miller át^ dolgozását játssza most, Balikó Tamás rendezésében. Nem egyenletes előadás; kissé el is csúszik a jól gördülő társasági dráma felé, ahelyett, hogy keményen társadalmi dráma lenne. Csak Tordy Géza megszállottan igazságvédelmező Tomas Stockmann- ja az a figura, akit Ibsen (s Miller is) elképzelt. Ő érzékelteti igazán, milyen nehéz a magányos harcosok sorsa, ha az igazságért, a demokráciáért küzdenek. Takács István lordy Gcza és Halász Judit A nép ellensége egyik Jelenetében másság! vizsgáról, ez ugyanis Zsámbékon már g akorlatnnk számít. A 120 pontos értékelési rendszer továbbra is érvényben marad, ám a speciális pedagógiai alkalmasságin még húszat lehet szerezni. Ez azonban igen komoly feladatok elé állítja a diákokat. Gyermek- csoporttal foglalkoznak meghatározott ideig, intelligenciatesztet kell kitölteniük, megfelelő helyesírási készséget igazolniuk. Az is előny lehet a felvételinél, ha valaki járt zeneiskolába vagy valamilyen művészeti szakközépiskolában végzett. Még több pontra tehet szert az. aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, netán minősített sportoló. Mert annak bizonyára szívügye lesz a gyermekek testnevelése. Nem elképzelhetetlen A tájékoztató után kis csoport verődött össze, vitatkoztak. A pilisvörösvári negyedikes gimnazisták témája természetesén a felvételi volt. — Nagyon szeretnék idejönni! — jelentette ki Peller Zsuzsanna és Garai Gabriella. —
