Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-18 / 298. szám

1989. DECEMBER 18.. HÉTFŐ Szekeresek eisä karácsonya Bölcs emberek állítják, hogy a napi kis bosszúságok és sikerek azok, amelyek döntően befolyásolják az em­ber hangulatát. A nagy élményeket, a nagy fájdalmakat egy idő múlva elfelejtjük, mégpedig azért, mert olyan jelentőségűek, de ugyanakkor ritkán fordulnak elő éle­tünkben. Azonban mégis vannak kivételek. Mint példá­ul az első szerelem, az első házasság, az első haláleset a családban, az első autóvásárlás, az első közös kará­csony az új otthon falai között... Az utóbbira kutattam pél­dát, s embereket, akik szíve­sen beszélnek magukról, az új Környezetbe való beilleszke­désükről, az első karácsonyról. S mert a főváros és Pest me­gye mindig is több szállal kö­tődött egymáshoz, a megye egyik közlekedési kapujának környékén keresgéltem, tehát a XVII. kerületben, Rákoscsa­bán. ÚJ HONFOGLALÓK Ez a terület azért is érde­kes, mert t tavaly a Rákosme­zeje Termelőszövetkezet tu­lajdonában volt. azt megvette a kerületi tanács, és kipar­cellázta közművesített telkek­ként. Akik ott építettek vagy építenek, azoknál biztos, hogy a család egyik tagja évek óta a fővárosban dolgozik, mert ez volt a jogalapja a letelepe­désnek. A honfoglalók többsége ugyan budapesti lakos volt eddig is, ám a kertvárosba ki­költözve úgymond vidékivé váltak, megtanulták a kis ker­tek művelését. Az első telepe­sek némi jószágot is nevelnek már. Budapestiek, ,s mégis vi­dékiek, a szó jó értelmében ... Nem volt nehéz kiválaszta­ni a tekintélyes külsejű, álta­lában többszintes családi há­zak közül azt, ahol már lak­tak, s úgy gondoltam, idén töltik első karácsonyukat az új otthon — kívülről még csu­pasz — falai között. Bemutatkozni sem volt időm az első pillanatban, mert ahogy nyílt az ajtó, a bájos fiatalasszony máris befelé in­vitált. Mindjárt átvillant ben­nem a gondolat — emlékezve a kerítés nélküli ház előtt áz autóra, a talicskára, a vasak­ra, a szerszámokra —, hogy itt nem félnek az emberek. Pe- dik legtöbbjük számára — akik tanácsi bérlakásból, pes­ti albérletből, panelházból köl­töztek ki „vidékre” — ez tel­jesen új életforma lehet. Az egyik házigazda, Szeke­res Sándor és felesége Ildikó, valóban olyan szívélyességgel fogadott, ahogy azt hosszú évek óta megszoktam a „való­ban” vidéki emberektől. Igaz, kettőjük életkora alig több mint negyven év, hát nem sok rossz tapasztalatuk lehet még az idegenekkel kapcsolatban. Szinte szédültem a tágas la­kásban. Pedig mint Sándor, a férj mondta, alig 80 négyzet- méteres s „csak” azért látszik nagynak, mert jó a belső el­rendezése. Egyébként két csa­lád építette a házat, ők és a férfi szülei, akik a felső szint­re költöztek, Sándor 13 éves öccsével. Van még neki egy bátyja, aki Pécelen él család­jával, de hamasoran ők is bu­dapesti lakosok lesznek. Hamar kiderült, hogy a gáz­szerelő férj és a kereskedő fe­leség ugyanúgy látott a közös otthon alapításához, mint any- nyi más munkáscsalád. Kalá­kában épült fel a ház márci­ustól, s már két hónapja ben­ne vannak. Az ezermester fia­talember maga csinálta a pad­lófűtést, a burkolást, és a mos­tohaapa meg az édesapa volt a segédmunkás. A házon csak a belső pucolást csinálta kő­műves, minden más a maguk keze munkáját dicséri. HÁROMGENERÁCIÓS HÁZ A fiatal pár egymillió-két­százezer forint építési hitelt vett föl, ez a pénz még úgy sem volt elég, hogy a hiány­zó összeg másik felét a szü­lök adták össze, akik így társ- tulajdonosok lettek. Nagy volt a meglepetés a szomszédság­ban, amikor megtudták, hogy háromgenerációs ház lesz az övék, mert az első unoka, a kéthónapos Szabina mást az új otthon falai közt fog fel­nőni. Ennek a családnak azonban úgy tűnik, nem ront­ják meg a légkörét generáci­ós problémák. Hogy miért más idén a ka­rácsony, mint a korábbi évek­ben? Mert biztos, hogy csa­ládiasabb, hiszen az építkezés nagvján már túlvannak. Ko­rábban nem fordítottak nagy gondot az ünneplésre — mond­ta Margó néni, az anyós —, elég volt karácsonyra a sztra- pacska, most biztos, hogy rán­tott hal is lesz. No nem azért, mert annyi­val jobban menne nekik, hi­szen csak Margó néni a nyug­díjának másfélszeresénél is többet fizet havonta az OTP- nek. Az új otthonnal, a „vi­déki” életformával megváltoz­nak hétköznapjaik, közelebb kerülnek egymáshoz a család­tagok. — Jól fogadtak bennünket az új szomszédok is — mond­ta Sándor. — Azt hiszem, dű­lőre jutok velük, mert meg szeretném szervezni, hogy a közelből behozzuk az utcába a földgázvezetéket. Most ugyan­is pb-gázzal fűtünk, s állan­dóan szaladgálni kell a palac­kokkal. KÖZÖS KOCCINTÁS Természetesen készülnék az első szilveszterre is. Két szom­széd már bejelentette, hogy „igényt tartanak” a közös kö­szöntésre. ök örömmel vették a szándékot, csak még azt kell eldönteni, ki megy elsőként a másikhoz... S, hogy mégis hogyan volt bátorsága ilyen fiatalemberek­nek ekkora anyagi megterhe­lést vállalni? — Bízunk a másikban! Tud­juk, hogy miit akarunk. Kü­lönben is mi már ott tartunk, hogy szó nélkül értjük egy­mást a feleségemmel — mond­ta Szekeres Sándor a fiatal férj és apa magabiztosságával. Aszódi László Antal veszedelem Kirúgta, aki e/Jeiae A szigetcsépi ügyet nem lehet elcsépelni. Lapunkban már többször foglalkoztunk a Lenin Termelőszövetkezet elnöke, dr Németh Lukács ellen folyó nyomozással, helyt adtunk a vádlott védekezésének is augusztus else­jei számunkban, a tsz-elnök körüli vihart ellegek azon­ban csak nem akarnak fogyatkozni. „A vádlott funkció­jában van, még csak fel sem függesztették” — kaptunk felháborodott levelet a minap is egyik olvasónktól. A levél annak rendje és módja szerint alá van írva, író­jának nevét mégsem hozzuk nyilvánosságra — hogy miért nem, az kiderül az alábbiakból. Még 1987-ben kapta a vád­emelési javaslatot a Pest Me­gyei Ügyészség, de a pótnyo­mozások a mai napig folyta­tódnak. Az első szál; Németh Lukács Parádóhután hétvégi telket vásárolt egyik fiának, s annak beépítését a gondos apa vállalta magára. Áldozatkész családfő De mielőtt ámulatba esnénk dl-. Németh Lukács család­jáért érzett áldozatkészsége fölött, említsük meg, a téesz- elnök a rendelkezésre álló igazságügyi szakértői véle­mények szerint a termelöszö­Kicsiknek kicsiben Nemzetközi repülőgépma- kctt-kiállítás nyílt a múlt hé­ten a budapesti Közlekedési Múzeumban, máris osztatlan sikert aratva a gyerekek köré­ben. Még néhány nap és kezdő­dik a szünidő. Sok szülő tarto­gat néhány napot erre az idő­szakra a szabadságából. Ám nem .elég, hogy így felügyelet alatt lesznek a kisdiákok, kö­zös programokat is kell csinál­ni, hiszen sajnos nagyon keve­set van együtt a család. Kel­lemes és élményekben gazdag időtöltés lehet a kicsinyített repülők megtekintése. A mikor a forint jó pénz volt, meg lehetett belőle élni; akkor még jó volt a té­véműsor is, meg lehetett néz­ni, szórakoztatott. De aztán jöttek a közgazdászok, hozták az új gazdasági mechaniz­must, felvették az első kölcsö­nöket és azóta begurult az infláció. Újabb kölcsönöket ve­szünk fel, hogy a régebbiek kamatait fizethessük. Két osz­tályra bomlott a társadalom: a gazdagoikra (valutások) és szegényekre (nyugdíjasok, fia­talok — pláne, ha lakást vá­sárolnának — és általában a bérből és fizetésből élő dol­gozók). így bomlott ketté a tévé is, és mert pénze egyiknek sincs, csak azzal örvendeztetnek meg, hogy zavarják egymást. Versengenek a demokratiz­musban és a pénzszerzésben. Különböző érdekeltségek alap­ján. A demokratizus azért jó, mert lehet közvetíteni a par­lamenti üléseket, a különböző pártok közgyűléseit és nyilat­kozatait. Ez ha nincs is in­gyen, de nagyon olcsó, csak a gépek működnek és a tudósí­tók, mert keresni kell. Ügy zajlanak le ezek az esemé­nyek, mint a futbalimérkőzé­Gombó Pé! Volt egyszer egy tévé sek: most Garaminál a labda — mint hallják, a Csongrád megyei 86. körzet képviselője —, a pártonkívüliek nevében szóvá teszi a mezőgazdaság szétzilálásának terveit és kö­veteli kinek-kinek a magáét: egy-null, ha megszavazzák. De most az elnök előbb megsza­vaztatja a ... pardon, előbb a miniszteré a szó; kezeli a lab­dát, bal kézzel a választ nem szavazzák meg — átutalják a kérdést a mezőgazdasági bi­zottsághoz. Amíg az együtt ül, megkérdezzük a mezőgazdasá­gi miniszterhelyettest, továbbá Som Somát, Császár Istvánt, beszélget velük munkatárs­nőnk. No jó, de este krimi van. Sajna a kettesen, nehogy a nézők közben megnézhessék a híradót. Végeredményben a kettes versenyez az egyessel. Változatosabb így a műsor. Holnap például este hétkor is lesz futballmeccs, ami véget ér fél kilenckor, ha nem hosz- szabbítják meg. Nyolckor vi­szont adják a Csend a városon című olasz filmet. Vagy fut­ball vagy Monicelli, tessék vá­lasztani ! Van aztán még kétfajta plusz. Az egyik a reklám. Ez kétféle: külön műsor, e cí­men, avagy betűreklám — il­letve a fizetett műsor. Példá­ul a torna, idősebbek nem kezdhetik el, meteorológiai je­lentés Eső előtt köpönyeg címmel. A kettő közül a har­madik a szponzorált adás, ve­télkedő, hogy tudja jobban, mire alkalmazható a divat, a videofilm-kölcsönző vállalat, az Elida. Mellesleg vetélkedő még van, mert olcsó, a ver­senyzők ingyen jönnek, az ajándékokat meg adja a Ská­la. A másik módszer a régi filmsorozatok főműsorrá tör­ténő előlépése. Reggel élvez­hetjük a Láng Vincét, a sze­metest és partizánt a segéd­szemetessel, este újra jön a Forsyte Saga, éjjel a Belfegor ezúttal olyan apró darabokra szaggatva, hogy nem érdemes fennmaradni érte, mert közben végig kell nézni a szakembe­rek vitáját a Miért veszünk fel kölcsönt című tárgyról — már ha kapunk. De tessék adni, mert mi plurálisak vagyunk. Mivel a két csatorna ver­senyben van, hogy melyik tud eredetibb lenni, adunk egy tippet: közvetítsék sorra a ré­gi slágerfesztiválokat, ne csak részleteket belőlük, Közkívá­natra címmel. Hadd izguljon a fiatal nemzedék is, hogy a Szegedi Csűrdöngölő együttes ülhet-e a székbe, mely esetben a Törökszentmiklósi Május 1. lelép. lindez nem változtat azon, hogy a nemzeti tévét nem irányítani kell, hanem versenyeztetni és felügyelni egy bizottság útján, amelyet majd úgy állítanak össze, hogy a megelőző vitát közvetíti a tévé. M‘ vetkezet vagyonából végeztet­te a nyaraló munkálatait, a ke­rítéstől a tetőfedésig. Az im­már a megyei főügyésznek küldött pótnyomozati iratok­ból kitűnik, Németh Lukács még ekkor, a pótnyomozás idő­szakában is tartozott az álta­la vezetett gazdasági egység­nek munkabérrel, szállítási költséggel, anyagköltséggel. A bíróság tárgyalta az ügyet, az ítéletet az érintett bűntár­sak tudomásul vették. Mind­össze egyetlen ember fellebbe­zett: a téeszelnök. Ö úgy ítéli meg, ellene bosszúhadjárat in­dult, ártatlanságához nem fér kétség, azért akarják „eltenni .láb alól”, mert amikor magas rangú tábornokok, rendőrtisz­tek próbálták kisajátítani a szövetkezet Duna-parti terü­leteit, akkor szót emelt a tsz- tagok mellett, hogy ők is kap­hassanak az üdülőtelkekből. A történet ezen verziója megható, különösen, ha hozzá­számítjuk, hogy dr. Németh még ennél is jobban törődik azzal, hogy a tsz-tagságnak sok szabadideje legyen. Volt, akit még attól is megkímélt, hogy utoljára benézzen irodájába: az illetőt egyik napról a má­sikra bezárt, lepecsételt ajtó fogadta, mehetett szabadidőt tölteni. Mondanunk sem kell, a Lenin Tsz egyik olyan szak­emberéről van szó, aki a nyo­mozás, a tárgyalás során úgy foglalt állást az üdülőügyben, hogy az nem tetszett igazán az állásába újra visszatért téesz- elnöknek. A furamód elbocsátott em­ber (Kolozs Sándor, a sze­mélyzeti osztály vezetője) munkahelye elvesztése fölött érzett fájdalmát legfeljebb az enyhítette, hogy abban más is osztozott. Fájdalmában és sor­sában is. A téeszelnök ugyan­is — aki modern koncepciós per áldozataként tartja magát nyilván — páros lábbal rúgta ki azt, aki ellene mert valla­ni, vagy nem hazudott az ő érdekében. Alaposan megke- serülte Németh Lukács bosz- szúhadjáratát többek között Nyitrai Sándor, Gavaldi Lász­ló, Barna Dezső.' Crowds átváltozás De folytatva tovább a nyo­mozás körüli hercehurcát: az ügy kezdett egyre kuszábbá válni. A téeszelnök a belügy­miniszter-helyettesnek írt le­velében elfogultsággal vádolta a nyomozókat, azt is, akivel még sosem találkozott. Ennek ellenéi-e, további visszaélések­re derült fény. Ugyanis nem­csak volt téeszalkalmazottak, de okiratok is el-eltűnögettek a téesz irattárából, illetve az adatok csodás átváltozáson mentek keresztül. így például egy kulcspozícióban levő ad­minisztrátor hölgy január el­sejétől tölt be bizonyos állást, holott fizetési céduláján és az egyéb iratokon nyomon követ­hető, hogy csak jóval később került ama bizalmas állásba. Mondhatnánk erre, nem nagy ügy — dr. Németh meg is je­gyezte lapunk augusztusi szá­mában —, csakhogy az íróasz­talváltás az okirat-hamisítást, a parádóhutai nyaraló anya­gainak kiszállításáról szóló pa­pírok adatainak utólagos meg­változtatását hivatott fedezni. De történtek egyéb csodák is a Lenin Tsz háza táján. Ki­derült, hogy itt még a forga­lomból már régen kivont au­tóbusz is tud közlekedni — merthogy ez áll a papírokban. A valóságban persze az tör­tént, hogy dr. Németh Lukács egyik kebelbelije, kiszolgáló­ja a saját buszán hordta a munkásokat dolgozni Parád- óhutára, s hogy a téeszelnök is viszonozza ezt a baráti szí­vességet, hát elszámoltatta az útiköltséget ama bizonyos ki- szuperált busz rovására. „Egyesek különleges kivált­ságokat tulajdoníthatnak ma­guknak. Kivételezettséget és támadhatatlanságot élveznek még a bírói eljárásokkal és a jogerőre emelkedett ítéltekkel szemben is! És az ilyen „bün- tethetetlen" embert hagyják tovább kártevőként működni egy gazdasági egység élén? Ki 6, aki ekkora törvény feletti­séggel bír?!” — kérdezi levél­írónk, de ezt bizony mi is sze­retnénk tudni. Ha valaki leuta- zik Szigetcsépre, mindenkitől szépet, jót hall az elnökről. Az igazság bajnoka Hogyne: próbáljon csak mást mondani! Nem könnyű ma munkát találni. S Németh Lu­kács koránt sincs egyedül. Két fia ugyancsak vezető beosz­tást élvez a termelőszövetke­zetnél, menye úgyszintén, ■ ki más írhatná a termelőszö­vetkezet jegyzőkönyveit, ha nem az elnök már nyugdíjas felesége? Most jut eszembe, igazság­talanul írtam dr. Németh Lu­kácsról. Azért kiáll ő az igaz­ságért, a bűnösök példás bün­tetése mellett is. Azok — a téesz főkönyvelője, elnökhe­lyettese és egy osztályvezető —, akik a már említett tárgya­lás során vétkesnek találtat­tak, mint „sáros" emberek, szintén megkapták az elnök­től a „beosztásukat” —, hogy­ne, hiszen vétettek, a törvény ellen. De ki mondja meg jó­zan ésszel, hogy akkor dr. Né­meth Lukács, mint fővádlott, hogyan fellebbezhetett az íté­let ellen?... Tóth Béla Endre Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyei út 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A Pevdi Bőrdíszmű Gyáregysé­ge pilisszentiváni telephelyére fel­vételre keres tmk-szerszámüzem vezetésére gyakorlattal rendelke­ző és legalább középfokú vég­zetséggel rendelkező vezetőt, va­lamint raktári kiadót, villanysze­relőt. Egy műszakos bőröndüze­mébe gyakorlott varrónőket, a szabászati részlegbe két műszakos munkarendbe, betanított nődolgo­zókat vár. A Főváros! Sütőipari Vállalat délpesti gyáregysége kiemelt jö­vedelmi lehetőséggel felvesz a főváros területén lévő gyáregy­ségeibe és kisüzemeibe többek kö­zött a Bp. XVIII. kerületi ke­nyérgyár újonnan beinduló McDo­nald’s üzemébe sütőipari szak- és betanított munkásokat, valamint sütőipari segédmunkásokat, egy és két műszakos munkarendbe. Keresnek SZTK-ügyintézőt is. A Gáz- és Olajszállító Vállalat felvételre keres vecsési telepére gépészmérnököt, villamosmérnö­köt és gázmérnököt. A Faipari és KiállftásklvlteiezS Vállalat felvesz Jó kereseti lehe­tőséggel tíz gyakorlott asztalost, két villanyszerelőt, két fémeszter­gályos lakatost, valamint faipari üzemmérnököt. A Borsodi Sörgyár vecsési ki- rendeltsége felvesz villanyszerelő­ket, elektroműszerészeket, lakato­sokat, laboránsokat és egy admi­nisztrátort. A MA VAD Rt. Ipari Szervezete (Vecsés) felvételre keres terme­lés-elszámoltától munkakörbe köz­gazdaság! érettségivel vagy gya­korlattal rendelkező, illetve pénz­tárosnak érettségizett munkatár­A PEVDI Konfekció Gyáregy­sége felvételre keres abonyl, da- basi, monori, nagykátai üzemé­be gépi varró munkakörben szakmunkásokat vagy konfekció szakmába» jártas betanított mun­kásokat. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom