Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-18 / 298. szám

PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint 1989. DECEMBER 18., HÉTFŐ Helmut Kohl Magyarországon KÖSZÖNET AZ EMBERI SZOLIDARITÁSÉRT A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte meg mun­káját vasárnap reggel az Építők Székházában, majd Marosán György mondott megnyitót. Beszédében utalt arra: azért vállalta e sze­replést, mert az MSZMP az a párt, amely védelmezi a mar­xizmust, s azon munkálko­dik, hogy visszaszerezze a tu­dományos szocializmus, a marxizmus hitelét. Grósz Károly, a kongresz- szusi előkészítő bizottság el­nöke lépett ezután a mikro­fonhoz, az ország politikai ts gazdasági helyzetéről, a párt szervezéséről tartva referátu­mot. Elöljáróban leszögezte: sz MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Szólt arról, hogy már meg­haladja a 65 ezret azok szá­ma, akik aláírásukkal bizo­nyították : ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték e szándékukat. A továbbiakban — az ok­tóberi Kongresszus ’89 tanács­Összecsapások Temesvárott Mint Jurányi Anna, az MTV szegedi tudósítója elmondta, vasárnap egy Temesváron járt magyar szemtanú ar­ról számolt be, hogy elsza­badult a pokol és a magyar nemzetiségű lelkésznek mene­déket adó templom körüli élő lánfc tüntető tömeggé változott, amikor hajnali két órakor a rendőrök ismét megkísérelték kilakoltatni Tőkés Lászlót. A tömeg szabadságot köve­telt, és azt- kiáltozta „Le Ceausescuval!" Az utcákon fu­tótűzként terjedt el a megmoz­dulás híre — közölte a szem­tanú. A tiltakozó tömeg a párt­ház felé indult és autókat gyúj­tott fel, kirakatokat tört be. Ceausescu-könyveket és -fény­képeket égettek el. A műanyag védőpajzsokkal felszerelt rend­őrök gumiboiokkal hajnali négy órára szétverték a meg­mozdulást. Kormányszóvivői tájékoztató Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács vasárnapi ülésén iigy határozott, hogy a jövőben az Országos Arhivatai elnöke helyett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogja gyakorolni a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és élvezeti cikkek tekintetében az árha­tósági jogokat. A kormány megvitatta a Magyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjéről, őrizetéről és átlépésének szabályairól szóló törvénj7 alapelveit, s jóváhagyólag tudomásul vette a Belügy­minisztérium szervezetének és vezetési rendjének átalakításáról készített előterjesztést. A Minisztertanács módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletet, va­lamint egyes munkaügyi szabályokat. Elfogadta az 1990. évi pénzügyi politikáról szóló előterjesztést, és határozatot hozott a pénz- és hitelpolitikai irányelvekről. A kormány meghallgatta a belügyminiszter beszámolóját a november 26-ai népszavazás megszervezéséről és lebonyolításá­ról. A belügyminiszter tájékoztatja a végrehajtásról az ország- gyűlést. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer államközi szerződésmódosításával kapcso­latos kormánybiztosi tevékenységről. A kormány tudomásul vette a Hungaroring autó verseny pálya további működésével kapcsolatos javaslatot. A Minisztertanács létrehozta az Országos Nukleáris Baleset- elhárítási Rendszert, végül személyi kérdésekről döntött. Négyórás, meglehetősen in­tenzív tárgyalásokkal tarkított ülést tartott a kormány — közölte a vasárnapi' ülést kö­vető szóvivői tájékozható kez­detén Bajnok Zsolt. Elsőként néhány munkaügyi szabály változásáról szólt, A szolgálati kiküldetések költségtérítését az új szabályok általános köte­lezettségként fogalmazzák meg, a részleteket az érintet­tekre, illetve a kollektív szer­ződésekre bízza. Egy másik módosítás szerint a saját gép- járműhasználatért, ha a mun­káltató havi átalányt állapított meg — az eddigi 500 kilomé­ter helyett — legfeljebb . ezer kilométerig számolható el költ­ségtérítés adómentesen. Oldód­nak a szabadságok kiadásának merev szabályai is. Ha a mun- (Folytatás a 3. oldalon.) NAGY A TÉT A PARLAMENTBEN Talpon kell maradnia a gazdaságnak Egység Megpróbáltam számolni a jel­zőket: a leggyakoribbnak az „egységest” találtam, hatvan- egynéhány elhangzását regiszt­ráltam. A különös az volt, hogy a küldöttek között, ahon­nan oly sokszor hangzott a hozzászólásokban ez a szócs­ka, több sor a terem közepén teljesen üres volt. Láthatóan egységesen — na, már én is kezdeni — kivonultak az ott le­vő küldöttek. „Bp-i küld. szerv” — olvastam szünetben az asztalkán levő tábláról, de hogy kik lehettek ők, s mikor, miért vonultak ki, afelől tel­jes volt a titoktartás. Talán a zárt ülés alatt hagyták el a termet? Nem tudni, csak az egyikük jegyezte meg társá­nak : — Azt hittem, a mi pártunk egységes, de már ez is kétsé­ges. BÚCSÚT VESZÜNK M PÉNZÜNKTŐL Aranyvasárnap nem rozsdáink Rozsdásodik-e már az arany- vasárnap?, Előzőleg arra tipr peltem volna: igen. Hiszen anyagi helyzetünk mind ke­vésbé teszi, lehetővé, hogy aján­dékokat vegyünk, legalábbis nem olyan mennyiségben, mi­nőségben és árban, ahogyan azt az előző esztendőkben, kü­lönösen a vásárlási pánikok­kal tarkított, karácsony előtti nagy vásárvasárnapokon. Mi jellemezte idei, gazdaságilag kritikus esztendőnk aranyva­sárnapját? Erre kerestem a választ megyénk városaiban, falvaiban. Gödöllőn a Szabadság tér a bevásárlás fő helye. Meglepe­tésemre, itt már reggel nagy nyüzsgést találtam. A téren nem lehetett parkolóhelyet lelni; még a városi egészség­ház mentőknek fenntartott be­tonudvara is teljesen megtelt személygépkocsikkal. A Gö­döllő és Vidéke Áfész áruhá­zában sorba kellett állni a ko­sárért, ha valaki be akart jut­ni a vásártérbe. Nem a kosár volt kevés; a vevő a sók. Bizony, ha közgazdászaink egy ilyen bevásárlókosár tar­talmát vennék alapul a ma­gyar átlagpolgár statisztikai fogyasztó kosarának kiszámí­tásához, alaposan megváltoz­nának az adatok. Tapasztala­tom szerint a legtöbben a drá­ga, igényes holmit keresték, talán még a célszerűséget is alárendelve a költekezési szán­déknak. Hiába álltak a polcon a negyven százalékkal leérté­kelt, de hibátlan ingek, az asz- szonykezek szívesebben tur­káltak a drága portéka kö­zött. Persze, elfogyott az ol­csóbb áru is. — Rekordforgalmat bonyo­lítunk le — mondta az áru­ház megbízott igazgatóhelyet­tese, Vámos Zoltán. — Pén­teken két és fél milliós csú­csot állítottunk fel. Szinte min­den termékre nagy a kereslet. — Csak hűtőláda nincs — sopánkodott egy veresegyházi vásárló. Én is menjek ki érte Bécsbe? Zaporozseccei? A sorban állók biztatták: nem lehetetlen az! S való­ban, ha a parkolóra tekintet­tünk, a fizika törvényeit lát­hattuk meghazudtolni. Elké­pesztően nagy csomagokat ké­pesek a vásárlók pici autó­jukkal elvinni. Nem tudom megfejteni, hogyan kerülhe­tett be egy Trabantba akkora mosógép, amelynek legkisebb mérete is. nagyobb, mint az autó ajtaja. A maszek fuva­rosok unottan, s kicsit bosz- szankodva nézték, hogyan küszködik inkább órák hosz- szat a pakolással egy-egy csa­lád, csak hogy ne kelljen kü­lön fizetni a szállításért. — Nincs ma már pénzük az embereknek — mondta a bar- kasos Ladó János. Nincs?! Akkor miből van az ITT Nokia?! Persze, nemcsak az áruház­ban volt tumultus. A téren banánt árusítottak,-hogy meny­Most még van bőven csonyfa is kará­nyiért, nem volt kiírva, csak azt láttam, hogy pici és zöld. A hosszú sorban kígyózó em­berek nem is kérdették, csak kértek. Három kilót, öt kilót. Kórházba vagy kis gyereknek szánják, s minden pénzt meg­adnak bármilyen banánért, amelyből bizony vidéken ko­ránt sincs olyan dömping, mint a fővárosban. Legtöbbjük meg is köszönte az eladónak a pi­ci, zöld hurkákat. Követtem a tonnás árukkal megrakott Trabantokat, míg (Folytatás a 3. oldalon.) terjesztése az utolsó pillanato­kig formálódik, ám sok válasz­tási lehetőség nincs. A lakás­gazdálkodási rendszer reform­ját el kell kezdeni, a lakás-. koncepció elvetésével kieső 10-12 milliárd forint pótlására nincs másik forrás. Az IMF felétele is — Kemenes Ernő­nek. az Országos Tervhivatal elnökének állítása szerint — egyértelmű: a lakásgazdálko­dási rendszer racionalizálásá­nak terheit mindenképpen a lakosságra kell hárítani, A képviselők, viszont — a so­kasodó kétségek, a fokozódó bizonytalanság és a mindin­kább érzékelhető bizalmat­lanság közepette i— teherbíró képességük határához érkez­tek. Eljutottak addig a pontig, amikor feltették önmaguknak és társaiknak is a kérdést: vál­lalhatják-e egyáltalán egy ilyen döntés felelősségét. Vé­leményük szerint az alapos szakmai felkészülés lehetősé­gének hiánya, a törvényterve­zetek mennyisége, áttekinthe­tetlensége, sok esetben kiérle- letlensége, kapkodást tükröző jellege és állandó módosulása, az alapvető információit és részadatok visszatartása meg­kérdőjelezheti döntésük meg­alapozottságát. Többen fontolgatják, hogy lemondanak mandátumukról, nem vesznek részi; a, decembe­ri ülésszak munkájában vagy a hátralévő időszak törvény- hozásában. Még akkor is, ha az utóbbi időben mindinkább kö­zelítenek az álláspontok az or­szággyűlési képviselő-választá­sok mielőbbi kiírásának szük­ségességében, a parlament megbízatási idejének lerövi­dítésében, s abban, hogy ez az Országgyűlés már ne alkosson az ország jövőjét hosszú távon befolyásoló törvényeket. A költségvetés elfogadása vagy elvetése viszont kétségtelenül ilyen döntés. S ilyen lehet a sajtótörvény, az érdekképvise­leti törvény, az önkormányzati törvény, amelyeknek megtár­gyalását egyfelől sürgetik, másfelől viszont már az új parlament és kormány hatás­körébe tartozónak minősítik a különböző politikai erők. A döntést áronban ezekben a kérdésekben is a’ képviselők­nek kell meghozniuk. Jövőre nem változnak a nyugdíjszabályok Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos láto­gatáson Magyarországon tartózkodó kancellárja és Németh Mik­lós kormányfő december 16-án a Parlamentben szűk körű meg­beszélést tartott. Felvételünkön: Németh Miklós és Helmut Kohl a megbeszélés előtt Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására szombat délelőtt hi­vatalos látogatásra Magyaror­szágra érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárja és felesége, Hannelore Kohl. A bonni kancellárt csaknem 60 fős, prominens gazdasági, kulturá­lis és parlamenti személyisé­gekből álló küldöttség kísérte el magyarországi útjára. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem állam- és jogtu­dományi karán, ünnepi köz­gyűlést tartottak abból az al­kalomból, hogy az egyetemi tanács kiemelkedő érdemei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá fogadta dr. Helmut Kohlt. A díszdoktórjelölt tu­dományos munkásságát és ér­demeit Györgyi Kálmán pro­fesszor, a kar dékánja méltatta az egybegyűlt népes hallgató­ság előtt. A dókán szólt arról a szerepről, amelyet Kohl kancellár vállalt az Európa nyugati és keleti fele közötti jobb megértés elősegítése ér­dekében. Helmut Kohl köszönetét mondott a díszdoktori cím adományozásáért, amit a né­metéit és a magyarok közötti MSZMP-KONGRESSZUS BUDAPESTEN Második forduló a jövő év eleién kozását értékelve — kijelen­tette: a hosszabb idő óta szer­vezkedő frakciós erők a párt­tagság megkérdezése nélsül; antidemokratikusan, a sza­bályosan megválasztott kül­dötteket félrevezetve megvál­toztatták' a párt jellegét és nevét, szétverték országos ve­(Folytatás a 3. oldalén.) Németh Miklóssal találkozott a Parlamentben. A két kormányfő szűk körű megbeszélésén tág teret szen­teltek a magyar reformfolya­matok értékelésének. A ma­gyar vendéglátó, Németh Miklós az ország helyzetét elemezve mindenekelőtt a jövő héten esedékes parlamenti költségvetési vita fontosságá­ról beszélt. Helmut Kohl nagy szimpátiával szólt az úttörő magyar reformokról, s azokat példamutatónak nevezte a kelet-európai, illetve más or­szágok számára is. A találkozóról természete­sen nem hiányzott a német­kérdés megvitatása sem. Kohl kancellár ismertette vendég­látójával a némétkérdés ren­dezésére vonatkozó, a közel­múltban tett tízpontos javas­latának lényegét. A kormányfők röviden érintették a kétoldalú kapcso­latokat is; ezek részletes elemzése azonban a kíséretük­ben lévő népes szakérői gár­dára vár az elkövetkezendő napokban. Kohl kancellár . és (Folytatás a 2. oldalon.) szoros kötődés jeleként érté­kelt. Helmut Kohl a délutáni órákban katonai tiszteletadás mellett koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén. A kegyeletes aktust követően a kancellár Ma kezdődik az Országgyűlés ez évken utolsó, négynaposra tervezett ülésszaka. Tübb mint 20 törvény- cs törvénymódosí­tási javaslat, tájékoztató, illetve határozattervezet megtárgya­lása vár a plénumra — ezek túlnyomó többségét a kormány terjeszti elő. . Az Országgyűlés decemberi ülésszakának nem kisebb a tétje, mint az ország kormá- nyozhatóságának megőrzése, az átmenet békés jellegének fenntartása, a gazdaság tal- ponmaradása. Mindez azon múlik elsősorban: hogyan dönt a parlament az 1990. évi költ­ségvetésről. Hetek óta patta­násig feszült légkörben zajlik a vita: elfogadható-e a . kor­mány beterjesztette kríziskölt­ségvetés. A kormány érvei vi­lágosak és egyértelműek: a költségvetés és az abban meg­határozott — az IMF-fel egyeztetett — fő tételek elfo­gadása nélkül nincs IMF-meg- állapodás, megállapodás nél­kül pedig összeomlik a gazda­ság. . A kölségvetés. sarkalatos pontja a lakásgazdálkodás re­formjához kapcsolódó intézke­dési tervek — a kedvezményes hitelkamatok emelésének vagy a kamatadó bevezetésének — elfogadása vagy elvetése. Ezen a ponton feszül leginkább egy­másnak a kormány — ismerve az IMF feltételét — valamint a parlament, háta mögött a la­kossággal. A lakosságot kevés­bé terhelő megoldás kimunká­lása érdekében a kormány elő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom