Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-15 / 296. szám

4 ©fé&fap 1989. DECEMBER 15., PÉNTEK HA ELCSÍPEM, JÓL MEGVEREM 1 Ezzel a felkiáltással állított be a szerkesztőségbe egy kö­zépkorú, jól megtermett úri­ember, s mikor kicsit lehig­gadt, elmesélte, hogy a szorri- szédjára dühös. Íme, a szóvál­tásunk: — Képzelje, az az ember nem normális, állandóan szemmel tart. Tíz éve költözött a szomszédba, valahonnan ki- szuperálhatták. Azt hallottam, hogy a lakása könyvekkel és optikai műszerekkel van teli. Már legalább hat éve annak, hogy először észrevettem a te­tőablakából időnként előbuk­kanó távcsövet. Később bát­rabb is lett, egyfolytában fényképez: hol a házamat, hol engem, hol a vendégeimet. Egész nyáron permetezte a kertjét. A kerítésemet több­ször lefújta — ki tudja, mi­lyen méreggel? —, és többen is látták, hogy valami hosszú csővel átpermetezett a kertem­be, sőt, a kutyámra is vadá­szott. De beszélték, hogy több­ször megdobálta a kiskutyá­mat, meg a kerítés alatt sarló­val átcsapkodva el akarta kap­ni a lábait. És békákat tart a kertjében!... • Máshol is volt már pa­{ naszkodni? ! ;— A tanácson, a rendőrsé­gen és a bíróságon már jól is­mernek. De csak a papírokat gyártják, nem tudnak vele mit kezdeni. Mondtam már, hogy valamikor ez „nagy ember” lehetett! Jöjjön, nézze meg maga is! Hát megnéztem. A tanács hatósági osztályán dossziék halmazát tették elém, és az egyik ügyintéző, mikor meg­hallotta a panaszos nevét, így ■ sóhajtott fel: na, az sem „pis­kóta”! Kiderült róla, hogy többször leszaggatta a kerítés­re felfutó babot, a kertjéből minden kavicsot átdobál a szomszédba, légpuskával átlö­völdözött a békákra, a macs­kára (amíg el nem kobozták a f egy var ét), egyszer vízzel árasztotta el mindkét kertet Maguk vajon kinek a pártján állnak? stb. A bepanaszolt szomszéd­ról pedig az derült ki, hogy nyugalmazott mezőgazdász, amatőr csillagász, meteoroló­gus, és lelkes híve a biokerté- szétnek: mint a vizsgálatok bizonyítják, kizárólag növényi kivonatokkal permetez. A töb­bi szomszédjával nincs baja, azok csak csodabogárnak tart­ják, és nagyon jól szórakoznak az évek óta húzódó pereske­désen. VÁLJAK, VAGY NE VÁLJAK? — Több mint tíz éve vagyok férjnél, gyermekünk is van; ennyi bevezető talán elég a történetemhez — mutatkozott be egy fiatalasszony. — A há­zasságunk az utóbbi két évben nagyon megromlott. Azt hi­szem, inkább miattam, bár szerintem az ilyen dolog mindkét félen múlik. Nemrég válni akartam, de aztán lebe­széltek róla. A vagyonmeg­osztásból ugyanis valószínűleg én kerülnék ki vesztesen. Hát nem váltam, és rövidesen a családi béke is helyreállt. • Elmesélni5 a dolgot kicsit részletesebben? — Még 18 éves sem voltam, amikor jött a gyerek. Félve a szülőktől, gyorsan összeháza­sodtunk, még kicsi volt a po­cakom. A kislányomról min­denki azt hitte, koraszülött, pedig nem volt az. Tíz évig jól megvoltunk, de két éve megismerkedtem egy férfival, aki nős, három gyermek apja, és rövidesen ellenállhatatlan szerelemmé fajult a kapcsolat. Otthon erről persze nem be­széltem, de biztos érezhetően más lettem. A férjem inni kezdett... Egyre durvább lett a viszonyunk, a kislányomat is megviselte a rendszeres „évődés”. Egyszer elszántam magam, szakítok a barátom­mal, mégpedig a családom ér­dekében. De csak rosszabb lett a helyzet, még érzékenyebb, még nyűgösebb lettem. Elekor beszélgettem a kislányommal, aki pontosan ezt mondta: anyu, inkább váljatok el, mint hogy teljesen tönkrete­gyétek egymást. Elmentem hát egy ügyvédhez, de erről a be­vezetőben már beszéltem. • Es bogy állt helyre a béke? — Hát..., újra összejöttem a barátommal, ö sem akar válni, talán igazából én sem, csak azt keresem máshol, amit a férjem nem tud nekem megadni. A barátommal titok­ban, de nagyon- jól megva­gyunk. Sokkal jobb a hangula­tom, visszaállt a nyugalmam, már a férjem se iszik annyit. ® De meddig lehet ezt Ját­szani? — Azt nem tudom, de majd csak lesz valahogy. Minden­esetre most jó. • Es miért mondta el ne­kem? — Mert szerintem ez ma ti­pikus eset, egyre több ilyen­nel találkozom. Így talán fel sem ismernek. De ha igen, ak­kor — véleményem szerint — ekként kell elfogadni. így is lehet jól élni. • Tehát ön megértené a férjét, ha ő Járna hasonló ci­pőben? — Én már biztattam ilyes­mire, de azt hitte, hülyéske­dem. Hogy megérteném-e, az attól függ, hogy ő hasonló helyzetben hogyan viselkedne — velem. ÜZENET A GUBERÁLÓKNAK — Tudja, aranyoskám, én most nagyon népszerűtlen dolgokat fogok mondani, ezért hadd maradjak névtelen — A pszichológus válaszol Kezünkben a kormány Ez a kifejezés kivételesen nem politikai eseményre utal, bár nem ártana, ha „kezünk­ben lenne” a kormány ... Ami valóban a saját kezünkben van, az a személyiségünk belső kormány kereke. Nevezzük ön­kontroll nak, önszabályozás­nak, önuralomnak. Akkor van ezekre szükség leginkább, ha ütközik valami bennünk és körülöttünk. Ha az ember vágyait nem segíti ki a külvilág, ha gátat szab szándé­kainak, ha bünteti megnyilvá­nulásait. Ilyenkor általában muszáj önmagán uralkodnia, ha el akarja kerülni a még na­gyobb kellemetlenséget. Az „ütközet” az emberi sze­mélyiség belsejében is végbe­mehet. A vágy és a kötelesség, a szándék és az erkölcsi meg­oldás, a pillanatnyi kívánság és a szilárd értékrend nap mint nap ellentmondásba kerülhet az emberben. Ilyenkor vagy a vágyak törnek ki fékezhetetlen csikóként — vagy a kemény­kezű lovas üli meg szőrén a vad lovat. Bizonyos fokú önkontroll fo­lyamatosan működik az ember­ben. Eszméletlen állapotban vagy mély alvásban tűnik csak el teljesen, meg bizonyos idegi betegségekben vagy kóros lel- kiállapotokbban. (Utóbbiak egyik tipikus példája a részeg­ség) , Az éber és egészséges em­ber folyamatosan érzékeli és korrigálja saját testhelyzetét, mozgását; hallja a saját hang­ját, miközben szándékosan mondja ki a szavakat. Figye­lemmel kíséri és értékeli saját munkáját, feladatmegoldását. Ellenőrzi a viselkedését, saját és egyben másik szemével is „nézi’ saját magát, mérlegeli tettei helyességét, figyeli a má- sokra'tett hatást. Az első kontroll és önszabá­lyozás Freud mélylélektani rendszerében az én-nek, az egonak a funkciója. Ez a sze­mélyiségünk fontos része: igaz­ságot tesz ösztön énünk (vá­gyaink) sürgetése és a felet­tes énünk (erkölcsi elveink, ér­tékrendünk) korlátozásai kö­zött. Egyezkedik a szabályokat, elvárásokat és tiltásokat állí­tó külvilággal is. Olyan, mint egy hajó kormányosa. Idegélettani kutatások fel­ismerték, hogy az önkontroll funkciója az agykéreg homloki (frontális) lebenyének működé­séből jön létre Ez az agyrész a törzsfejlődésben a legfiata­labb, tehát legkésőbb, csak az emberré válás folyamatának csúcsán alakult ki. Az egyed­fejlődésben is a legkésőbben, a születés után fokozatosan éri el teljes fejlettségét. A gyermeknél az önszabályo­zás képessége a nevelés hatá­sára alakul ki a szocializáció és az identifikáció folyamatá­ban. A szocializáció a társas élet szokásainak, normáinak elsajátítása, begyakorlása, a társadalomhoz való alkalmaz­kodás. Az identifikáció a fel­nőttek, elsősorban a szülők tu­lajdonságaival, viselkedés- módjaival, értékrendjével, élet- szemléletével való azonosulás. Az önkontroll és az önura­lom képessége nem egyforma mindenkinél. Van, akinek gyengébbre sikeredett a kor­mánya, sőt olykor ki is csú­szik a kezéből. Ilyenek az ala­csony tűrőképességű, indula­tos, lobbanékony vagy a vá­gyaik által vezérelt, tartástalan, sodorható, éngyenge emberek, akik nem ismerik, nem tűrik a szabályokat, korlátokat; vagy szétzúzzák azokat vagy kibúj­nak alattuk, saját káruk árán is. Az önszabályozás lehet túl szoros, az önuralom „diktatóri­kus”. Ez a magas mércét, az önmaga iránti fokozott elvárá­sokat és ezek szigorú behajtá­sát jelenti. Az ilyen személy mereven ragaszkodik a szabá­lyokhoz, előírásokhoz. Pillanat nyugta sincs, nem képes „elen­gedni” magát. Folyton csikorog a kormánykerék, feszül a drót­kötél. A kettő között lenne a kellő énerővel rendelkező, optimális mértékben beszabályozott em­ber. Nála a kormánymű ép és rugalmas; amikor szükség van rá, kellő erővel működik, de félgőzzel is tud járni, pihenni is képes, sőt időnként hagyja magát sodortatni egy kicsit az árral. A jó alkalmazkodóképes­ségű ember a felelősségteljes munkáját nagy önfegyelemmel végzi, miközben fokozottan kontrollálja önmagát: ha pro­vokálják, kellő önuralommal és diplomáciai érzékkel próbál vi­selkedni. Családja körében és baráti társaságban feloldódik, természetes módon viselkedik, képes lazítani — de azért foly­ton tudatában van, mit és ho­gyan cselekszik. Dr. Ignácz Piroska kezdte a telefonbeszélgetésün­ket egy idős hölgy. • Jó, tessék parancsolni! — A 84 évem alatt én na­gyon sok mindent megértem, de mindig azt vallottam: még nem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna! • Ez szerencsés hozzáállás, — Lehet. Én már átéltem két háborút, több inflációt, és azt tapasztaltam, hogy a nehé2 helyzet az embereket mindig közelebb hozza egymáshoz Ezért nem félek a mostani válságtól sem. Hiszem, hogy jót is fog az hozni. Ráférne az emberekre egy kis közeledés összetartás. De most lyukadok ki oda, amit igazából monda­ni akartam. Leírja, kedves kém? • Az attól függ.;; — vála­szoltam —, de azt hiszem, nincs akadálya e mondanivaló közlésének. Íme: — Kedves guberálók! Én megértem magukat, a száraz kenyeret is mindig külön zacs­kóban teszem a kukám mellé. Turkáljanak csak nyugodtan, de nagyon kérem, ne borogas­sák fel a gyűjtőedényeket, és ne túrják szét a kidöntött sze­metet! Nagyon nehezen tudom én már azt összeszedni. ÖNÖK NAGYON APOLITIKUSAK — Azt árulják el nekem, hogy ebben a viharos időszak­ban, ha nem biztosak a jelen­ségekben, miért rémisztgetik az embereket fölöslegesen? — csattant fel a telefonban az egyik olvadónk. • Mire gondol? — Itt van ez az ufóügy, ma­guk arról ellentétes, homályos cikkeket közöltek. November 27-én Bazsó Gyula meteoroló­gus elmondta, hogy az említett helyen nincs semmiféle légi folyosó. Később Kosinczky Gyula ezredes a jelenséget az­zal próbálta magyarázni, hogy egy Malév-gép bekapcsolt fényszóróit láthatta a meteo­rológus. De egyszerre négyét? Ezek a fények hangtalanul vonultak el, repülőgép vagy meteorraj nem lehetett. Vagy a másik magyarázat; a gömb­villám. Lehet, hogy azt egy katonatiszt jobban ismeri, mint egy meteorológus? Más: lehetséges, hogy egy „bóklá­szó” hőlégballonos katonai ob­jektum fölött szálldogál, de nem tudják elcsípni? A fényt az ezredes is látta. Vajon ő is egy fényes csillagot vett üldö­zőbe? Meg a különféle orszá­gokból érkezett tudományos szakemberek csak szórakozni jöttek kis hazánkba? • Ügy tűnik, maga hisz az ufókban. — Én nem vagyok meggyőz­ve, csak ködösítést láttam. De nem válaszolt a kérdésemre. • Nem akarjuk rémisztgetni az embereket, szerintünk nincs mitől félniük. Hogy ufók van­nak vagy nincsenek, mindenki másképp gondolja. Mi kap­tunk egy hírt, igyekeztünk utánajárni. Ellentmondó véle­ményekkel találkoztunk, mind­nek helyet adtunk. Sőt, még pletykákat is említettünk, de kihangsúlyozva azok kétes eredetét. — Nagyon apolitikusak ma­guk. Árulják már el, hogy ki­nek a pártján állnak. • A tények, a meggyőző ér­vek pártján. De ez ügyben egyelőre csak mendemondák, egymásnak merőben ellent­mondó vélemények léteznek, így ezeket közöltük. — Tehát maguknak ez a ködösítés is buli... Remélem, előbb-utóbb magukat is meg­győzi valaki vagy „valami”! • Ez nem buli, hanem olyan dolog, amiről ma beszélni kell. Ha hallgatnánk róla, akkor azt kérnék számon. És állunk a meggyőzés elébe! y EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Illésy Katalin jelenti: — Autópályáink és országos főútjaink Pest megyei szakaszán ezen a hétvégén nem kell építési munkák miatt forgalomkorlátozásra számítani. A változó időjárás hatására a közlekedési viszonyok is gyakran szinte napról napra változnak. Főleg Pest megye útjain mutatott az elmúlt napok baleseti statisztikája igen szomorú képet, ugyanis na­gyon sok koccanásos, összecsúszásos balesetről kaptunk bejelentést. Ezért továbbra Is kérjük a gépjárművezetőket, hogy sokkal körülte­kintőbben, a megszokottnál nagyobb követési távolságot hagyva köz­lekedjenek. A hajnali és a kora reggeli órákban a tompított fényszó­rókat ne felejtsék el bekapcsolni. Az Ml-es autóúton tovább folytatják a szalagkorlát építését. Ezért a tatai és a gönyűi csomópont közelében útszűkületre kell számíta­niuk a Győr irányába haladó gépkocsiknak. A Dunán az alacsony vízállás miatt nem közlekednek a kompok Százhalombatta és Tököl, Szigetmonostor és Határcsárda, valamint Szigetszentmárton és Kiskunlacháza között. HULLAMAUTŐ Az ötletből kifogyhatatlan reklámszakemberek legújabb do­bása még az edzetteket Is meglepte: egy nyugatnémet autó­gyár legújabb termékét a hullámvasútra ültette fel, bizonyí­tandó, hogy a gépkocsival akár fejre is lehet állni veszélyte­lenül BEHÚZOTT NYAKKAL Rossz időjárás esetén a gyalogosok behúzott nyakkal, fel­hajtott gallérral védekeznek a fagyos szél ellen, a lehető leg­kisebb fejmozgással kényszerülnek az úttesten való áthaladás­hoz szükséges információkat begyűjteni, ennek az a következ­ménye, hogy a közeledő járművek helyzetének, sebességének megbecsülésénél több hibát vétenek, mint máskor. A sietség miatt hajlamosak nagyobb kockázatot is Vállalni, kevesebb mérlegelés után lépnek le az úttestre. Ez már önmagában is nehezebb ilyenkor. Latyakos időben a járda mellett sok he­lyen széles sávban áll a víz. A tócsa fölötti átlépés a gyalo­gosnak a teljes figyelmét leköti, nem tudja közben figyelem­mel kísérni a forgalom változásait. Ne tévesszen meg tehát egyetlen járművezetőt se az út szélén lehajtott fejjel álló gyalogos! Nem biztos, hogy járművünk elhaladására vár, ha­nem azt mérlegeli, hogy mekkorát kell lépnie — ugornia —, és a következő pillanatban már lép is a közeledő jármű elé! Akkor sem számíthat ilyenkor a járművezető gyorsabb továbbhaladásra, ha az útját keresztező gyalogos siet vagy fut. Fel kell készülnie ugyanis arra, hogy a gyalogos esetleg megcsúszik, elesik vagy egyensúlyát keresve megtorpan. Kü­lönösen igaz ez az idős emberek esetében, akik a korukkal já­ró mozgáskorlátozottságuk miatt még nehezebben küzdenek meg a síkos útfelületekkel. A nehéz időjárási körülmények között közlekedve sokkal nagyobb szükség van az együttmű­ködésre, mint kedvezőbb időjárási körülmények között. MARAD A FARMOTOROS ZS Csehszlovákiának meg kell dupláznia az autógyártást, ha a fel­színen akar maradni a következő évtizedben is — hangsúlyozza And­rej Barcak, a Motokov külkereskedelmi vállalat vezetője. Nyilatko­zatának középpontjába a szemé'yautó-gyártást állította és elmondta, hogy a Skodának továbbra is fenn kellene tartania a személyautó- gyártást, de nem a jelenlegi méretekben. A fennmaradáshoz szük­séges sorozatnagyságot minimum 350 ezer egység évenkénti legyár­tásában látja, de az igazán gazlaságos termeléshez 500 ezer darabos éves volument, tartana szükségesnek. 1089-ben várhatóan 183 ezer sze­mélyautó hagyja el a Skoda szerelőszalagjait, nagyjából annyi, mint 1988-ban. A Motokov vezetőjének kijelentései eltérnek attól, amit kormány- tisztviselők ezzel kapcsolatban korábban állítottak. Ez utóbbiak kö­zül az egyik kijelentette, hogy a kibocsátásnak 400 ezer darabra va­ló növelése — amiről más alkalommal is szó esett — nem jöhet szó­ba. A legnagyobb akadályokat az egyes alkatrészek beszállításának hiányosságaiban látták. Tavaly 40 ezer Skoda Favorit legyártása szerepelt a tervekben, helyette azonban csak 25 ezer hagyta el a szerelőszalagokat. Mivel az alkatrész-beszállítások körüli gondok mérséklődtek, az 1989-es ter­vet 100 ezer darabra emelték. A Motokov igazgatója mintegy 80-85 ezer darab legyártásával számol Eredetileg azt tervezték, hogy a korábbi, farmotoros típusok gyártását rövidesen kifuttatják. Mivel azonban ezek iránt — a viszonylag kedvezőbb árak miatt — még ma is jelentős a kereslet, folytatják a gyártásukat. A csehszlovák motorkerékpár-gyártás évek óta fokozatosan csök­ken, miközben a termékek műszakilag is egyre jobban elmaradnak a világszínvonaltól. A kibocsátás most 170 ezer darab körül van éven­te, és fol\ amatosan tovább süHyed. A műszaki színvonal mind a CZ, mind a Jawa esetében megsínylette azt, hogy az eladások 90 százaléka a Szovjetunióba irányult, ahol a műszaki újításokat csak kismértékben honorálták. A termelés visszaesése miatt az egyik CZ-gyárban most személyautó-sebességváltókat, illetve szerszámgépe­ket gyártanak. Barcak szerint a teljes motorkerékpár-gyártó profilt felül kell vizsgálni, mert a jelenlegi konstrukcióknak nincs helyük a világpiacon. (Financial Times—MTI-Press) Balesetmentes közlekedést, jó utal kíván: M. Nagy Péter N

Next

/
Oldalképek
Tartalom