Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-08 / 264. szám

1989. NOVEMBER 8., SZERDA B CSOMÓ A KÁKÁN Hol legyen Budakeszi OTP-je Ismerjük a mondást; aki tudja, az csinálja, aki nem, az tanítja, kutatja vagy bírálja. Ha ezek a „szakemberek” még némi hatalmat is kapnak, ak­kor sajnos akár nagyobb kö­zösségek életét is megkeserít­hetik. A Pest megyei OTP fióküz­letet épít Budakeszin. — Tizenhét éve álmodoztunk erről — emlékszik vissza Haj­dú Gézáné, a megyei OTP igazgatóhelyettese a kezdetek­re —, míg végre 1988-ban a nagyközségi tanács új vezeté­se lehetőséget kínált nekünk, hogy a centrumban, jó helyen felépíthessünk egy igényes, szép, kétszintes házat. Tíz alternatíva - hiába A terület környező tíz tele­pülése a megyei igazgatáshoz tartozik, ellátásuk azonban a jelenlegi módon nem kielégí­tő. Budakeszi a környékről jobban, könnyebben megköze­líthető, mint székhelyünk, a budapesti Bécsi utca. Az új OTP-fiók megépítésével Páty, Perbál, Budajenő, Telki, Zsám- bék, Tök, összesen 30 ezer em­ber pénzügyi ellátását, szolgál­tatását biztosítanánk. Az épü­let a tanácsháza melletti üres, életveszélyes ház helyén áll­na. Terveztetése során több­ször konzultáltunk, egyeztet­tünk a tanáccsal, összesen hatféle engedélyt szereztünk be, amikor közbelépett a köz­ségi szépítő egyesület. Ok azt szerették volna, ha nem itt épít­kezünk, hanem a falu végén. Az általuk javasolt terület víz­ellátását azonban csak az ez­redfordulón oldják meg. • Ezt tudva nekünk is, és a tanácsnak is az volt a véle­ménye, hogy üzleti szempont­ból1 kizárólag a szóban forgó telkén képzelhető el egy ilyen fióküzletház. Ekkor kifogást emeltek a homlokzati tervek ellen: mivel szerintük azok nem harmonizálnak a környe­zettel, kivált nem a közeli templommal. Válaszul a terve­ző tízféle alternatívát készí­tett. Ezeket azonban már nem volt kinek bemutatni, mivel a bizottság tagjai nem jöttek el a kitűzött időpontban a továb­bi egyeztetésre. Ekkor a ta­nács három tervet kiválasztott azzal, hogy az építtető OTP döntsön, melyiket fogadná szívesen. tes házakat a települések köz­pontjaiban meg kell őrizni. A kétszintes vagy Jetőtér-beépí- téses házakkal pedig kifelé kell terjeszkedni. A fenti meg­kötés Budakeszi, mint álmá­ból most ébredő község eseté­ben is irreális. Ráadásul a rendezési tervhez sem illesz­kedik. Kínlódhat a kisember Az OTP-fiók a tervek sze­rint 250 négyzetméter lesz, az emeleti részen négy lakással, amelyek közül kettő tanácsi vevő kijelölésű, kettő pedig OTP-öröklakás. Az alagsorban irattárat, a lakásokhoz pedig két gépkocsitárolót és pincé­ket terveztek. Az építész, Gáspár Éva, az ISOSIS Kisszövetkezet munka­társa többféle, összetett prob­lémát oldott meg egy csapás­ra az OTP-fiók tervével: Jól jár a nagyközség, mert egy szép épület kerül a centrumá­ba, a lebontásra ítélt romos ház helyébe. Kedvező a la­kosságnak is, mert nem kell minden apró-cseprő ügyükkel beutazniuk majd a Bécsi ut­cába. Gazdaságos az OTP- nek, mivel az emberek eddig hitelért ugyan bementek, de a pénzüket már a helyi taka­rékszövetkezetben helyezték el. Tetszett a gondolat a ta­nácsnak is, hiszen négy lakás épülne. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen esetben zöld utat kap a kezdeményezés. A szépítő egyesület azonban az engedélyek beszerzése után azt javasolta, inkább ne is építsenek a kiszemelt he­lyen semmit. Megkérdeztem Gáspár Évát, hogy gyakorló tervezőként hogyan vélekedik a szépítő egyesületek tevé­kenységéről. Kern minden régi műemlék — Biztonságot és kontrollt nyújtanának a tervezőknek, ha segítő szándékkal, szakmá­juk és emberségük magasla­tán állnának, és nem saját sze­mélyiségüknek vagy vélt szak­mai többlettudásuknak akar­nának súlyt adni — vélekedik Gáspár Éva. — Építészeti szempontból nagyon jó, ha vannak olyan társaságok, ame­lyek tagjaikon keresztül „élő emlékezetként” idéznék lakó­helyük egykori képét, épüle­teit. Jó lenne összejönni, ta­lálkozni velük, hiszen ők nap mint nap járják utcáikat, együtt élnek a mával. Elmond­hatnák, mi volt régen, mit hogyan kellene a jövőben. A jelenleg működő egyesü­letek azonban inkább hatósá­got játszanak, és kerékkötői az alkotó munkának, a törekvé­seknek. Nem értek egyet bi­zonyos szakmai elvárásaikkal sem. Például, hogy a kultúr­történeti, műemléki értéket nem hordozó kicsi, földszin­Ez év áprilisában már ír­tunk a Dunacoop Gazdasági Társulásról. Akkor még arról számoltunk be, hogy a cég rövid hároméves működése alatt 89 milliós ráfizetést ter­melt. Komoly teljesítmény ez egy ilyen kis vállalkozástól. Akkor Székely József, a tár­sulás agytrösztje úgy próbált partra úszni, hogy korlátolt felelősségű társulássá alakí­totta a vállalkozást. ígérte, ily módon aktívvá teszik a mérlegüket. A dologról tudni kell még, hogy a Dunacoop mögött álló Marketinvest Kis­szövetkezet minden tagja a gt. alkalmazottja, Székely Jó­zsef pedig mindkettőnek az elnöke volt. Miközben a tár­sulás hizlalta a deficitet, Szé­kely József 180 ezer forintot vett fel nyereségprémium gyanánt, s Mitsubishi Galant­tal járt, havi 48 ezer forintos bérleti díjért. Az ember még hajlana rá, hogy fátylat borítson a múlt­ra, ha a Dunacoop már tisz­tességesen termelne. Ám a na­pokban jött a hír, hogy az APEH Fővárosi Igazgatósága vizsgálatot végzett a Market- investnél, illetve a Dunacoop- nál, s potom 340 millió hiányt állapított meg. Csak a külön­böző bankoknak több, mint 200 millióval tartoznak, de bánja működésüket a Tétényi úti Kórház, a Vahot utcai ren­delőintézet, a Szabolcs-Szat- már Megyei Tanács. A vizsgá­lat egyebek mellett megálla­pított szabálytalan leltározást, mérleghamisítást, a pénztár el­lenőrzésének elmulasztását, a számviteli rend durva megsér­tését és még sorolhatnám. De kiknek kell megfizetni Székely József játszmáját? A 340 millió forintnak 55 száza­lékát az Azúr Kereskedelmi Vállalat, 17 százalékát a Tanimpex Külkereskedelmi Vállalat, 8,7 százalékát a Mar­ketinvest Kisszövetkezet, a maradékot 6,5-6,5 százalékban a Számszöv Kisszövetkezet, a Taksony, illetve a Szentendrei Áfész állja. Illetve az utóbbi csak állná, mert a 42 millió kifizetése végleg betette nekik az ajtót. A gazdasági társulásba be­lépett dolgozók pedig köny- nyen lehet, a mai napig nem tudják, mitől úszott el a nyereségük. Az Azúr meg a Tanimpex tőkeerősek, kinyögik az adósságot, a többiek vi­szont belerokkannak. Székely József pedig lepo­rolja a zakóját, s azt mond­ja: Uraim, ez nem sikerült! Vicsotka Mihály Gáspár Évát hallgatva csak azon gondolkodom, ha a ta­nácsnak és a megyei OTP-nek ennyit kell küzdenie egy épít­kezés keresztülviteléért, vajon mennyit kínlódhat a kisem­ber? Szegő Krisztina Egészséges Magyarországért... Egy egymilliós,' valamint egy 500 ezer forintos díjat ajánlott fel a Budapest Bank az Országos Egészségvédelmi Tanács minapi ülésén egy vá­rosi, illetve egy községi tanács számára. A díjat pályázat út­ján azok a tanácsok nyerhetik el, amelyek a gyakorlatban a leginkább megvalósították az egészségmegőrzés társadalmi programjában megfogalma­zott célkitűzéseket. A pályázat célja az, hogy országszerte ösztönözze az egészséges életmódot maguké­nak valló közösségek alakulá­sát. A Budapest Bank az Egészséges Magyarországért díjat elsősorban az egészséges táplálkozással — különösen a gyermekélelmezéssel — kap­csolatos, valamint a magas vérnyomás megelőzését szol­gáló életmódbeli elemeket tu­datosító programok indítói nyerhetik el. Részt vehetnek a pályázaton a szenvedélybeteg­ségek megelőzésére vonatko­zó, illetőleg a nemdohányzók és a kismamák védelmét cél­zó programok kidolgozói; to­vábbá a mentálhigiénés és életvezetési-életmódbeli ta­nácsadásokat szervezők is. A pályázaton valamennyi községi, városi — Budapesten fővárosi és kerületi —, vala­mint megyei tanács részt ve­het. Az érdeklődőknek pályá­zati szándékukat legkésőbb december 15-ig kell bejelente­niük a megyei és fővárosi Egészségvédelmi Tanács titká­rának. Az Országos Egészség- védelmi Tanács — a felkért szakértői kuratórium javasla­ta alapján — a jövő év de­cemberében dönt a díjak oda­ítéléséről. Újabb esély az életmentésnek A levegőben a leggyorsabb Már megírtuk, hogy heli­kopterleszállót terveznek építeni a váci Szőnyi Tibor Kórház közelébe, de azt nem, hogy ennek helyét is megtalálták az intézmény vezetői, sőt, leendő építőit is. Az elmúlt héten dr. Szőnyi Mihály igazgató főorvos fo­gadta dr. György Attilát, Pest megye vezető mentőfőorvosát, és az Országos Mentőszolgálat főpilótáját. Megbeszélésük té­mája a leendő helikopter­leszálló volt. Az igazgató meg­mutatta a mentős szakembe­reknek az elképzelt helyet. A szakorvosi rendelőintézet előt­ti teret ők is alkalmasnak ta­lálták. Miért ez a szokatlan, egy­előre talán túlzottnak tartott fejlesztési terv? Eddig megvol­tunk légi szállítás nélkül, miért nem jó így? Rossz a kérdés, mert, ha fejlődik va­lami a világban, ahhoz csak úgy csatlakozhatunk, ha mi is teszünk lépéseket. Az Orszá­gos Mentőszolgálat és a szüle­tőben lévő Aerocaritas Sürgős­ségi Közúti és Légi Mentő- szolgálat szeretnének együtt­működni, egymást segítve, ki­egészítve dolgozni. A váci kórház felvevőterüle­tén halesetet szenvedettek, aki­ket esetleg az Aerocaritas mentőhelikoptere fedez fel, és az azon szolgálatot teljesítő orvos lát el, amennyiben in­dokolt a légi szállítás, úgy ide­hozzák, s a leszálló emberélet mentésében is részes lehet. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a beteg állapota miatt indokolt helikopter igénybevétele. Ebben az eset­ben bármelyik szervezetnek szerepe lehet. Az Országos Mentőszolgálat, mint a nevében is szerepel, hazánk egész területén meg­található, de fontosságához mérten mostoha körülmények között dolgozik. Munkatársai nem megfelelő fizetés mellett óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy legjobb tudásuk szerint segítsenek. Az Országos Mentőszolgálat­nak olyan, a különböző egysé­geket riasztó híradástechnikai rendszere, mondhatnánk rá­diólánca van, amelyre nyuga­ti országokból is kíváncsiak. Amikor az említett két mentő- szervezet együttműködésének lehetőségeiről gondolkodnak a szakemberek, fel kell fedezni mindkettő legjobb tulajdonsá­gait, hogy azokat a gyakorlat­ban ötvözni lehessen. Talán nem volna szerencsés külön hírközlési rendszert létrehoz­ni, ha már egy behálózza az országot. Érdemesebb a meglé­vőt fejleszteni... De ez csak egy civil gondolata volt. Az együttműködés módját az érintetteknek kell megtalálni. A váci helikopterleszálló, min­denesetre mindkettő rendelke­zésére áll. Nem beszéltünk még a Kommunális Költségvetési Üzem felajánlásáról. Vezetője, Ritecz. György vállalta, hogy segítenek elkészíteni a leszál­ló betonpálya egy részét, mely­hez egy járdát is építeni kell, amin a beteget már kézben vagy kocsin gurítva vihetik a kórházba. Elsősorban betono­zási munkákat jelent mindez, ami becslések szerint 200—250 ezer forintba kerül. A kom­munális üzem munkáján kívül Egy gonddal kevesebb Alberlirsán egy gonddal kevesebb lesz, ha a Táncsics utcában, amely a Pesti útra nyílik, elkészül a szennyvízvezeték. A tíz- személyes hevesi csatornaépítő csapat azon munkálkodik, hogy a háromszáz méteres szakasz megépüljön időre (Erdősi Ágnes felvétele) szükség volna további segít­ségre. A munkáskezek mellett főleg nyers betonra. Ráadásul minél hamarabb, még ebben az évben. D. Z. MSZP-ügyelet Nagykátán a vonzáskörzet tizenhárom településének MSZP-képviselői november 2-án Tápió menti koordinációs tanácsot hozták létre a párt­szervezés segítésére, vonzás- körzeti összehangolása céljá­ból. A tanács az MSZP városi szervezetének épületében tevé­kenykedik (Nagykáta, Dózsa Gy. u. 15.). Naponta 8-tól J.7 óráig ügyelet található, ahol várják az átigazolni szándéko­zókat és az új belépőket. Az MSZP városi szervezete no­vember 6-án megalakult, tag­jai minden hétfőn 17 órától beszélik meg az időszerű ten­nivalókat a fenti címen. További ügyeletek az alábbi településeken találhatóak: Tá- piószentmárton, művelődési ház — naponta 8-tól 16-ig; Tápiószele, MSZP-iroda — naponta 8-tól 17-ig; Tápió- györgye, általános művelődé­si központ — naponta 8-tól 17- ig; Tápióbicske, könyvtár — minden hétfőn 16—17-ig; Kó- ka, általános iskola — kedden és csütörtökön 16—18-ig; Szentlőrinckáta, fogorvosi ren­delő — rendelési időben. Mint megtudtuk, Budakeszin is szerveződik az MSZP. A párt legközelebbi taggyűlését no­vember 13-án, hétfőn este 6 órakor tartják az MSZP szék­házában. Átjelentkezésekre és belépésekre hétfőig munka­napokon 9 és 16 óra között, hétfőtől munkanapokon dél- utto 4 óra és fél 8 között, szombaton pedig 9 és 13 óra között van lehetőség. Paradicsom vagy pokol? Mostanában egyre gyakrabban jut eszembe egy régi vicc, mely így szól: Paradicsomi állapotok uralkodnak ott, ahol angolok a rendőrök, németek a mérnökök, olaszok a szeretők, svájciak a szervezők, magyarok a takarítók, franciák a szakácsok, zsidók a kereskedők. De pokollá válik ott az élet, ahol németek a rendőrök, angolok a szakácsok, zsidók a takarítók, franciák a mérnökök, magyarok a kereskedők, olaszok a szervezők, svájciak a szeretők. S mindig akkor úszik be elmémbe ez a vicc, amikor óriási dörf edelmeket hallok arról, hogy a különböző vegyes vállalatok létrehozásával, az agonizáló cégek át­adásával kiárusítjuk az országot. Először is; vélemé­nyem szerint nem lehetne annyira kiárusítani ezt az országot, amennyire valójában megérdemelné. Másod­szor, ha akad olyan balga külföldi vagy külhonba sza­kadt és ott meggazdagodott hazánkfia, aki hajlandó lenne holmi Magyarország iránt érzett nosztalgiától vezérelve megvenni fuldokló vállalatainkat, hát csókol­juk meg a kezét. Nagy nehezen ugyan, de úgy tűnik, sikerült rávenni Zwack urat, hogy visszavegye az Uni­kum-ipart, de ki tudja, meg tudjuk-e győzni egy ha­sonló lépés hasznosságáról Weiss Manfréd örököseit? Több évtizedes, kitartó munkával sikerült az egykor vagyont, gazdagságot és nemesi címet hozó Csepel Mű­veket pénzfaló, veszteséges gyárrá változtatni. Szerte a világon természetes dolog a nyitott gazda­sággal bíró országokban, hogy egy-egy ágazat legjobb­jai megvetik lábukat, s termékeiket eljuttatják a leg­eldugottabb falvakba is. így terjedt el a Coca-Cola, a Toyota, a Crysler, a Mercedes. S egyáltalán nem ha­dakoznak a spanyol állampolgárok, s nem érzik, hogy átvágták őket, ha Mercedesbe ül be reggelenként mun­kába induláskor az üzletember. Nem érzi magát ki­fosztva az a mexikói háziasszony, aki Volkswagennel megy bevásárolni. Hiába német a bogárhátú. Szereti, mert férje a bogárhátúakat gyártó vállalatnál dolgo­zik Mexikóban, s örül, hogy ott dolgozhat, és szereti, mert jobb, mint az az autó, amit a rendkívül fejlett, s kvalifikált munkaerővel rendelkező mexikói autógyár­tás állítana elő. Szerencsére csak állítana, mert hallgat­va a józanabbik eszükre, inkább Volkswagent, mint — mondjuk — Popocatepetlt gyártanak. Nálunk ez a szemlélet nehezen győzte le az ésszerű­séget, s bizony sokáig gondoltuk, hogy az Utasüdítőt és a Bambit meg sem közelíti a Coca-Cola. Persze idő­be telik, amíg elhisszük, hogy a Scania vagy a Neoplán busz jobb, mint az Ikarus. Azt már kezdjük kapisgálni, hogy a Thomson márkanév jobban cseng a világpia­con, mint a Videoton, még akkor is, ha azt hittük, a Videoton előtt és után nem létezett híradástechnika. Tehát a vicc. Miért akarjuk magunknak mindenáron bebeszélni, hogy a legjobb kereskedők vagyunk a vilá­gon? Még a régi viccek is ezzel nevettetik meg a vilá­got. Egyszer és mindenkorra tudomásul kell vennünk, hogy nem vagyunk jó kereskedők, nem vagyunk jó szervezők. Ha akadnak is George Soros-ok, Andrew Sarlós-ok is nemzetünk fiai között, ők azok, akiket mu­togatni kell! A Távol-Kelet kereskedelmét, üzleti éle­tét a kínaiak uralják, mert ebben ők a profik. S ezért nem haragszanak rájuk a filippinók, a sziámiak, hisz a kínaiak jó munkája az egész országot gazdagítja. Eu­rópába . Amerikában örmények, zsidók tartják kezük­ben az üzleti élet irányítását. Csak sokáig csinálják ezt! Jobban értenek hozzá, mint mi — ezt ők és mi is többször bebizonyítottuk már. S ha — adná Isten — a Sony be akarna társulni az Orionhoz, ne hadakozzunk ellene, mert csak mi jár­nánk ••osszul, s ha a Suzuki házasságra lépne az Ika­russzal, a felénk nyújtott kezet enyvezzük be és ragasz- szűk az Ikarus gyárkapujához, hogy soha el ne menjen onnan! Jószerivel ez az egyetlen lehetőség, hogy való­ban fölzárkózzunk Európához! Fiedler Anna Mária Uraim, ez nem sikerült! Padlóra küldi az áfészt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom