Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-17 / 272. szám

1989. NOVEMBER 17., PÉNTEK 3 A környezetvédők képviseletében Szakszervezet-ellenes lépésnek tartják A _ környezetvédelemben és a vízgazdálkodásban dolgozó szakszervezeti alapszervezetek szakmai érdekvédelmük, ér­dekképviseletük megvalósítása érdekében létrehozták a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Dolgozók Szakszerveze­tét (KVDSZ-t). A MEDOSZ- szal szövetségben tevékenyke­dő KVDSZ alakuló kongresz- szusának résztvevői csütörtö­kön tiltakoztak a kormányzat szakszervezet-ellenes lépései­nek sorozata ellen; különösen nehezményezik, hogy a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatban meg kí­vánják szüntetni a szakszer­vezeti tagdíjak adómentessé­gét. Ez a lépés beleillik abba a sorozatba, amelynek során a kormány elvonja a lakosság életkörülményeinek javítását, pihenését, üdültetését szolgáló alapok nagy részét, jóllehet ezek finanszírozása jelentős részben kormányzati feladat. Cegléden kiveszik a devizát Kacsa a zárlat? A mésfél hete hozott új va­lutarendelet kisebbfajta sok­kot okozott a lakosság köré­ben. Tovább csökkent a biza­lom a pénzügyi kormányzat, illetve a hazai pénzintézetek iránt. Annak ellenére, hogy a Minisztertanács szeptember 18-i rendelete egyértelműen rögzíti, hogy az állam garan­tálja a devizabetétek és kama­taik visszafizetését, az ügyfe­lek részéről egyre gyakrabban hangzanak el olyan vélemé­nyek, miszerint nem biztonsá­gos a valutát devizaszámlán tartani. Pest megyében az OTP hat fiókjában bonyolítanak le va­lutaforgalmat. Hajdú Gézáné- tól, a Pest megyei OTP igaz­gatóhelyettesétől kérdeztem meg, mik a tapasztalataik, ho­gyan fogadták az ügyfelek az ominózus rendeletet? Az igazgatónő elmondta, mint magánembert, őt is kel­lemetlenül érintette a hír, mert a valutakeretét nem használta fel. Mint pénzügyi szakember viszont látta, hogy a jelenlegi népgazdasági helyzetben a nagymértékű, valutakiáram­lást nem bírhatta el az ország. Az ügyfelek természetesen nemtetszéssel fogadták a ren­deletet, s ennek hangot is ad­tak az OTP-fiókokban. Az ügyintézőknek nem kevés gon­dot okozott a felbolygatott ke­délyek lecsillapítása. Különö­sen azok bosszankodtak, akik eddig nem éltek a lehetőség­gel, nem váltották ki a valu­tájukat, s a közeljövőben sze­rettek volna külföldre utazni. A devizaszámlákon november óta a bevételi és kiviteli for­galom körülbelül megegye­zett. Voltak olyan ügyfelek is, akik egyik nap betették a va­lutájukat, hogy másnap legá­lisan vihessék ki azt az or­szágból. Cegléd környékén — mint az ország sok helyén — többen megszüntették a szám­lájukat. Elterjedt ugyanis, hogy zárolják a devizaszámlákat. A hír, szerencsére, kacsának bi­zonyult — eddig. H. É. VÁC KONTRA CHINOIN A város változatlanul tiltakozik Több mint fél esztendő után tegnap újra beindították a vá­ci Chinoin telephelyén a Ghel- fi hulladékégetőjét. Mint már előzőleg írtunk róla, az égető ismételt munkába állításának jogi akadályai a közelmúltban elhárultak. A Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Minisz­térium a Váci Városi Tanács műszaki osztályának az égető leállításával kapcsolatos hatá­rozatát hatályon kívül helyez­te. Az újraindítással — azt is mondhatnánk -+•, a Vác kont­ra Chinoin-ügy lezárult. De máris kifogást emélt a tanács. Az előzetes bejárásra meghív­ták ugyan a hivatal elnökét, dr. Both Jánost, ő azonban je­lezte, hogy nem kíván részt venni azon. Egyben tudatta, a Chinoin újpesti gyárának mű­szaki igazgatójával, hogy a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium hatá­rozata ellen felülvizsgálati ké­relmet nyújtottak be a minisz­terhez, s a városi önkormány­zat nevében tiltakozott a hul­ladékégető újraindítása el­len. Jelinek István, a Chinoin újpesti gyárának műszaki igazgatója a szemle előtt tájé­koztatót tartott. Azzal kezdte mondandóját, hogy nem pro­pagandának szánják a bejá­rást, nem örömünnepet ülnek, csupán ismertetni szeretnék, hogy mit tettek a telep műkö­désének felfüggesztése óta., A műszaki igazgató elmondta, hogy december 31-ig elszállít­ják a szabadban tárolt vegyi anyagokat, a zárt raktárakban lévőket pedig 1990. június 30-ig viszik el. Ezt követően csak technológiai célú termé­szetes eredetű kemikáliák tá­rolásával foglalkoznak, továb­bá gépek, berendezések, al­katrészek, építő- és csomagoló­anyagok nyílt- és zárttéri tá­rolására térnek át. A hulladékégetőt csak át­menetileg használják — ezt Jelinek István is kihangsúlyoz­ta —, o dorogi égető üzembe helyezéséig, legkésőbb jövő év június 30-ig. Nem vállalnak már bérégetést sem, csak a saját — a gyógyszergyártás során keletkezett — vegyi hul­ladékokat semmisítik meg. S hogy mit tettek annak érde­kében, hogy a talaj ne szeny- nyeződjön? A vegyi anyagokat ezután az égető közvetlen kö­zelében, zárt rendszerben tá­rolják. s az elfolyó víz felfo­gására is készítettek gyűjtőhe­lyet. Ebből időnként vízmin­tát vesznek, amelyet a gyár környezetvédelmi laboratóriu­mában vizsgálnak. Ha környe­zetre káros anyagot tartalmaz, az újpesti gyár szennyvíz-elő- tisztítójában kezelik. Most a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kihelyezett mérő­állomása ellenőrzi a kürtőből kiáramló gázok összetételét. A Chinoin szakemberei remélik, hogy a kibocsátott mennyiség a megengedett határérték alatt marad. Halász Erzsébet Csurka István a gödöllői ellenzékről Belülről bomlaszt az SZDSZ-vírus Mostanában egyre többet hallunk a Gödöllői Ellenzéki Kör­ről, amelynek tagja az SZDSZ, az MDF és a Fidesz is. Per­sze a legvitatottabb státusa ebben a pillanatban a helyi MDF- nek van, hiszen a Demokrata Fórum országos elnöksége és választmánya a népszavazás bojkottjára szólította fel az ál­lampolgárokat, a kör pedig mellette tette le voksát. Lapunk­ban is hírt adtunk arról, hogy az MDF vezetősége elhatárol­ja magát a gödöllőiek akciójától, s bizottságot küld ki a he­lyi szervezet és az MDF vezető testületéi közötti nézeteltérés tisztázására. Ezeket a fogalmakat — el­határolják magukat, tisztáz­zák — gyakran olvassuk hiva­talos nyilatkozatokban, s va­lójában legritkább esetben tudja az átlag állampolgár, hogy mi rejlik e szavak mö­gött. Miért van ez az elhatá­rolódás, mit akarnak tisztáz­ni. Netán az MDF-nél is élet­be lép a demokratikus cent­ralizmus? Ezekről, és szemé­lyes véleményéről kérdeztük Csurka Istvánt, az MDF or­szágos elnökségének tagját. — Három választmányi ülé­sünk ment eddig a gödöllői MDF-esek ügyére. Az egyik választmányi tag ezzel kap­csolatban úgy fogálmazott, hogy az SZDSZ-vírus megkö­tőn az MDF szervezetében, s ez különösen érvényes a gö­döllőiek esetére. Mint vírus, önmagában életképtelen. Ah­hoz, hogy létezzen, meg kell telepednie egy már élő szer­vezetben. Itt is erről van szó: egyik ellenzéki párt beépül a másikba, hogy létjogosultsága legyen. Mikor útjára indult a demokrata fórum, meghirdet­tük, hogy minden jó szándékú embert várunk magunk közé. Sokan kerestek akkoriban le­hetőséget az MDF soraiban, kommunisták és különböző el­lenzéki nézeteket vallók egy­aránt. | v • Ügy érti, hogy kihasznál­ták azt az előnyt, ami a Fórum korai létrejöttéből, tekintélyé­ből adódott? — Valami ilyesmi. A rivá­lis szervezetek rajtunk keresz­tül akartak érvényesülni. Sok településen az MDF szervező­désével indult útjára az ellen­zéki mozgalom, s hozzájuk 9 S most? Hogyan tovább? Maradnak a gödöllőiek az MDF kereten belül vagy sem? — Mint mondtam, eddig há­rom választmányi ülés foglal­kozott ezzel az üggyel. Most már az utolsó felvonás követ­kezik. Olyan szervezetekre nincs szükségünk, akik nem hajlandók az MDF alapszabá­lya, belső rendje szerint mű­ködni. Végül is, a közgyűlés által választott vezetőkkel szemben tesznek nyilatkozato­kat, s más szervezetekkel ösz- szehangoltan támadnak. Nem állítjuk magunkról, hogy té­vedhetetlenek vagyunk, hisz vannak emberi hibáink ne­künk is. Számtalanszor kide­rül, hogy nem vagyunk elég jó szervezők például. Mégsem ez, a helyes megoldás. © Ha már Gödöllőnél, mint neuralgikus pontnál tartunk, óhatatlanul felvetődik Roszik Gábor szemelve. A fiatal ellen­zéki képviselő tagja a népsza­vazást szorgalmazó Fidesz-nek és az ellene bojkottra felszólí­tó MDF-nek is. Mi erről a vé­leménye? — Roszik Gábort a gödöllői Ellenzéki Kör juttatta a Par­lamentbe. Teljes joggal, hi­szen alapítója volt a helyi MDF-nek, s utána lépett be a Fidesz-be. Amikor a pótvá­lasztások történtek, még nem volt párttörvény, s az Ország- gyűlésen nem egy pártot, ha­nem a választókat képviseli. Ám a többpártrendszerben pártja programját kell képvi­selnie. Roszik Gábornak sze­rintem, saját magának kell el­döntenie, hogy melyik nézetet valló szervezet mellé áll. Fiedler Anna Mária Levél a miniszterhez A nyelvtanárok védelmében A pedagógus-szakszervezet elnökségének kétnapos ülése egy elvi állásfoglalás és egy, Glatz Ferenc miniszterhez címzett levél szövegének ki­alakításával fejezte be munká­ját csütörtökön. Az elnökség tagjai állásfog­lalásukban az 1990. évi állami költségvetéssel kapcsolatban tiltakozásukat fejezték ki az ellen a tervezési gyakorlat el­len, amely véleményük sze­rint mindig és minden más célnak alárendeli a közoktatás kérdéseit. Sürgették a szakmai programok, különösen az in­tenzív továbbképzéssel járó bérkiadások anyagi fedezeté­nek megteremtését. Elhatárol­ták magukat attól a művelődé­si minisztériumi, a bérek emelésével összefüggő javas­lattól, amely az oktatásügy pedagógus és alkalmazott réte­geit szembeállítja. Ezzel kap­csolatban kérik a kormányt, hogy az alkalmazottakra is terjessze ki a 20 százalékos bérautomatizmust. Végezetül hangoztatják azt az igényüket, hogy a január 1-jétől tervezett 4 milliárd forintos béremelési keret felhasználására dolgoz­zanak ki konkrét javaslatot, fi­gyelembe véve a területek, in­tézményfokozatok, illetve dol­gozói rétegek közötti differen­ciálás szükségességét. A Glatz Ferenc művelődési miniszterhez írt levelükben olyan jogszabály megalkotását indítványozták, amely rende­zi az idegennyelv-oktatásban részt vevő pedagógusok, első­sorban orosztanárok helyzetét. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a továbbtanuló dolgozók kedvezményeit szabályozó ren­delet erre a szakmai csoport­ra is vonatkozzék. Levelükben azt is indítványozzák, hogy az átképzésből adódó költsé­geket a munkáltató legyen kö­teles megtéríteni. Tengeralattjáró házilag Dunakeszin nem mindennapi vállalkozásba fogott Forintos Gyula 37 éves magántaxis. Háromévi munkával, mintegy 700 ezer forint költséggel tengeralattjárót épített. A 7 tonna súlyú, 7,5 m hosszú víz alatti járművet 2000 köb­centiméteres Mercedes dízelmotor hajtja, 30-40 km/h sebesség­re képes és 65 méter melyre merülhet le. A „Hclcs’s Heart”, magyarul „Ilona szívére” keresztelt, „SS 86 H” hajójcllel van ellátva, 1100 amperórás akkumulátorok hajtják víz alatt a négy villanymotort. A biztonságos üzemeltetést légperiszkóp, fedél­zeti komputer, víz alatti lehallgató készülék segíti, míg az egy­személyes „legénység” kényelmét pihenőfülke biztosítja. Forin­tos Gyula a nyár elején ezzel a járművel hat hónapos, 14 ezer tengeri mérföldes északi-tengeri útra készül. Dunakesziről a Dunán és a megnyíló Rajna—Majna-csatornán éri majd el az Északi-tengert. Az egyéni választókerületekről Esélytelen falvak Mélységes felháborodásomat szeretném kifejezni a Keresz­ténydemokrata Néppárt Pest megyei szervezeteinek nevé­ben. Felháborodásom oka az egyéni választókerületek kiala­kítása, amely a Pest Megyei Hírlap november 4-i számá­ban jelent meg, és így jutott tudomásomra. A választókerületek kialakí­tását a pártok javaslataként tüntetik fel, holott sem en­gem, mint a Pest megyei szer­vezőt, sem társaimat' nem kérdeztek meg ez ügyben. Nem tudom, melyek voltak azok a pártok, akik részt vettek a vá­lasztókerületek kialakításában, de valószínű, hogy elkerülte figyelmüket az a tény, hogy a választókerületek élén egy-egy város áll, amelynek létszáma többszöröse a falvakénak. Ez­által a falvak esélytelenül in­dulhatnak a választásokon. Kérdésem a következő: hol van e témában a demokrácia, amiről én olyan sokat beszé­lek manapság az embereknek? Ki fogja képviselni a falvakat a Parlamentben? Azokat a falvakat, amelyek jelen pilla­natban is hátrányos helyzet­ben vannak a várossal szem­ben. Jól tudom, hogy a képvi­selőknek átfogó országos prob­lémákról kell dönteni, de ez az átfogó országos probléma érinti a kis településeket is. Tehát nem mindegy, hogy ki képviseli a falvakat a Parla­mentben. Éppen ezért tiltakozunk az ilyen választókerületek kiala­kítása ellen. Határozottan kö­veteljük ezek megváltoztatá­sát. Kérjük, közöljék, mely pártok voltak jelen vagy tet­tek javaslatot a választókerü­letek kialakítására, kik azok, akikre az illetékesek hivatkoz­tak. Segítségünket felajánljuk az új választókerületek ésszerű és célszerű kialakítására. Kamarás Ferenc Mogyoród, a KDNP Pest Megyei Intézőbizottság tagja Mint azt dr. Petrik Jánostól, a megyei tanács vb-titkárától megtudtuk, a választókörzetek kialakításakor a következő pártok vettek részt a munká­ban: a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar De­mokrata Fórum, a Fidesz és a Hazafias Népfront. A fenti pártok maguk keres­ték a kapcsolatot, illetve ' a megyei tanács kutatta fel őket. A Kereszténydemokrata Nép­párt megyei szervezetének megalakulásáról a vb-titkár ál­lítása szerint most, e szerkesz­tőségünkhöz írott levél nyomán értesült, így nem is tárgyalha­tott képviselőjükkel. Ezért — megragadva a nyilvánosság le­hetőségét — most azt kéri a párt intézőbizottságától, hogy előzetes megbeszélés alapján keressék fel hivatali helyiségé­ben. Ops!, Ford, Volkswagen Magán autóimport Továbbra is rendkívül élénk a magyar turisták autó- vásárlási kedve. Az idén ed­dig 42 000 személyautót hoz­tak be magánforgalomban, eb­ből az elmúlt héten 2800-at —t közölte a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának illetékese. Kovács Józsefné őrnagy el­mondta, hogy az év hátralévő részében sem számolnak a behozatal csökkenésével. A kereslet fokozódását jól ér­zékelteti, hogy míg augusztus­ban 4500. szeptemberben 5500, októberben pedig már több mint 6000 személyautó érkezett be külföldről az utas- forgalomban. A behozott autók közül az Opel, a Ford és a Volkswagen különböző típusai a legnépszerűbbek. csatlakoztak a kisebb létszá­mú és súlyú szervezetek: szo­ciáldemokraták, kisgazdák, szabaddemokraták. Gödöllőn ugyanez történt. A helyi ve­zetők s a tagok pedig nem tet­ték fel magukban a kérdést, hogy szükségük van-e egyál­talán erre? Miért nem csinál­ják ezt egyedül, hiszen az len­ne az érdekük, hogy saját lá­bukon álljanak. Megkérdeztük például a gödöllői MDF képvi­selőjétől, hogy mi a különbség a helyi MDF és SZDSZ állás- foglalása között. Nem tudott válaszolni! Az Ellenzéki Ke­rékasztalon született egyez­mény miatt minket holmi kommunistákkal kollaboráló szervezetnek kiáltottak ki az SZDSZ-esek, pedig, ha mi nem írjuk alá, akkor nincsenek sarkalatos törvények, nincse­nek választások. Még ott sem tartunk, ameddig egyáltalán eljutottunk. Most pedig az el­lenzék egységét kérik rajtunk számon! Egyébként annak, amit a gödöllőiek csinálnak, régóta bevált koreográfiája van. Ismert dolog belülről bomlasztani egy pártot. Ezt tették a kommunisták is 1945- ben, mikor beférkőztek a kis­gazdák és a parasztpárt sorai­ba. és reakciósnak kiáltották ki a vezetőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom