Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-11 / 267. szám

1989. NOVEMBER 11., SZOMBAT 9 Hamarosan ismét népszámlálás elé nézünk. Jövőre újra bekopogtatnak az otthonokba a kérdezösködök. Hogy bizonyos időnként (tízéven­ként) miért van erre szükség, több­nyire köztudott. Azonkívül, hogy megtudjuk, mennyien vagyunk, az illetékesek képet kapnak például ar­ról, hogy a lakosság hány' százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, hány értelmiségi, szakmunkás, se­gédmunkás van országunkban, : mir lyen korú a lakosság, és még szá­mos értékes információt. Mindez tehát többé-kevésbé tu­dott dolog. Az viszont már kevésbé, hogyan is zajlott régen a. népszám­lálás, akkor mire voltak kíváncsiak az ország vezetői. Nos, elevenítsük fel röviden a népszámlálás történe­tének néhány szakaszát. Ebben 'Mé­száros Árpád, a KSH népszámlálás főosztályvezető-helyettese volt se­gítségünkre. Magyarországon is az adózó ház­tartások számának megállapítását célozták az úgynevezett dicalis ösz- szeirások. a terményből fizetett egy­házi tized és a földesurat illető já­radék mennyiségét tüntették fel a dézsmajegyzékek. az úrbéres job­bágyok kötelességeit foglalták össze az urbáriumok. A 17. század végé­től a megyei összeírások az adóki­vetés alapjául szolgáló vagyoni hely­zet felmérését szolgálták, az egyház pedig részben a hívők számának megismerése, részben a plébániák jövedelmének megállapítása érde­kében tartotta nyilván az egyházlá­togatási jegyzőkönyvekben a hely­ség népének számát. Magyarországon az összeírások so­rában új fejezetet nyitnak az- 1770- ben Mária Terézia által elrendelt lélekszám-összeirások (Conscríptio- nes Animarum). Mária ■ Terézia az adatok pontosítása és á nemesség adatainak ‘ megismerése Céljából 1777-ben népszámlálást (Popúla- tiohsbeschreibúng) rendelt el az örökös tartományokba;! II. József 1780-tql átfogó reformok megvalósítását kísérelte meg, amely­hez szüksége vőlt a katonaköteles korú férfiak és: a különféle társa­dalmi állású népesség, így a nemes­ség, az iparosok, a földművelők ma­gyarországi számának ismeretére is. II. József nagyszabású reformkí­sérlete kudarcot .vfaltott, így teljes körű. a nemességet is magába fog­laló népszámlálásra ÍSSO-ig nem ke­rült sor. Az 1890-es, az 1900-as és 1910-es népszámlálások lényeges változást nem mutattak az előzőekhez képest. A második világháború után új társadalmi, gazdasági helyzetben, a háborús pusztítások és a háború utáni lakosságcserék -mértékének mégállapítása érdekében kénytele­nek voltak — a hagyományos idő­ponthoz képest két évvel — előre­hozni a népszámlálást 1949-re. A tervgazdálkodás igényei szükséges­sé tették a rendkívül1 gyors adatfel­dolgozást. ■ Az 1960-as, ’70-es és ’80-as nép- számlálások legfontosabb jellemző­je, hogy az adatfeldolgozást tovább korszerűsítették, az adatokat meg­növekedett terjedelemben közölték és elemezték. Árvák, rokontalanok pályázzanak! KI ELLEN ELLENZÉKI A KEREKASZTAL? Kevés tanácselnök dolgozott annyi ugrásra kész kritikus figyelő sze­mének kereszttüzében, mint a szigethalmi Németh Gábor. Ha go­noszkodni akarnék, azt mondanám, ellendrukkerek vizslatták a ta­nácsiak munkáját, különös figyelmet szentelve az elnöknek. Régi alapvicc poénja az anyósa terrorja alatt nyögő férj sóhaja, misze­rint. ha még egyszer kezdhetné, csak árvalányt venne feleségül. No, Szigethalmon is igaz lehet e poén. A közelgő polgármester-válasz­tásra akár ezzel a kikötéssel is kereshetnének jelölteket: csak árva és rokontalan pályázók jöhetnek szóba. Szigclhalmon ugyanis lép- ten-nyomon rokoni kapcsolatokba botlik az ember. Németh Gábor ellen annak idején, 1985-ben az volt a fő kifogás, hogy édes-unoka­testvére az elődjének, aki meglehetős botrányos körülmények kö­zött távozott az elnöki székből. lőrdoíések ellen Amikor a sokadik fordulóban a ta­nács testületé mégis megválasztotta elnöknek, azonnal bővült a fejére ol­vasható összefonódások száma. Ugyanis felesége is hosszú évek óta a tanács dolgozója. Szigethalom nyil­ván akkor sem lenne sokkal jobb anyagi helyzetben, ha Németh Gá-, bor minden energiáját a hivatali munkára fordítja és nem kell ál­landóan a hátát védenie — rága­lomhadjáratok képében jelentkező — tőrdöfések ellen. Ugyanis 1985 óta oly mértékben megváltozott a gaz­dasági környezet, annyi tanácsi pénz­elvonás történt, hogy eközben meg­valósítani azokat a terveket, amelyek Szigethalom felzárkóztatását hiva­tottak szolgálni, egyenlő az illúzió- kergetéssel vagy a gyors eladóso­dással. Ez utóbbi nem is váratott magára sokáig. Két áthúzódó beruházást örökölt meg az új tanács a régitől, ezek befejezése kis híján katasztro­fális anyagi helyzetbe sodorta Szi­gethalmot. Végül is az egészségház és‘az általános .iskoja elkészült, ?. a nagy deficitet is sikerült csökkente­ni. A támadások és feljelentgetések azonban tovább folytak. Néhár^v éve még .jobbára névtelenül, ú.iabban már névvel^ sőt nevekkel ellátva. Az ellenzék színrelépésével új helyzet állt elő. Megalakult ugyanis a nagyközségi ellenzéki kerekasztal: Tagjait a HNF, az MDF, az MSZMP, illetve most már MSZP és a tanács képviselői alkotják. Részt vesznek a tárgyalásokon : az egvházak képvise­lői és a Szigethalomért Társadalmi Szövetség megbízottja is. KI milyet szakít A szigethalmi kerekasztal sokkal messzebb jutott, mint a hasonló el­nevezésű nemzeti megbeszélések részvevői. Kinyilvánították, hogy „a nagyközségi tanács testületének mun­kája nem felel meg a mai kor kö­vetelményeinek. Tagjai javarészt gazdasági-pénzügyi kérdésekben A „bomba” atyjáról, Teller Edéről sokat beszélnek — de nagyon ke­veset tudunk róla. A Trefort utcától a hidrogénbombáig címmel a Ma­gyar Világ Kiadó gondozásában rövidesen megjelenik az amerikai S. Blumberg és G. Oven bestsellere, amelyet Egri György Kanadában élő magyar újságíró dolgozott át. Az érdekes könyvből közlünk részleteket. Az elmúlt négy hónap kísérletei folyamán — Franciaországban Joliot, Amerikában Fermi és Szilárd mun­kájának eredményeként — nagy mennyiségű urániumban nukleáris láncreakció idézhető elő új, a rá­diumhoz hasonló elemek nagy meny- nyisége révén. Jelenleg csaknem bi­zonyosnak látszik, hogy ez a közel­jövőben megvalósítható. Ez az új jelenség bombák gyártá­sához is vezethet, és elképzelhető, bár nem biztos, hogy ily módon rendkívül erős, új típusú bombákat lehet készíteni. Egyetlen ilyen bom­ba, ha hajóval szállítják, és egy ki­kötőben robbantják fel, nagy valószí­nűséggel elpusztítja az egész kikö­tőt a szomszédos területtel együtt.” A Roosevelt-adminisztráció azon­nal megtette az első lépéseit. Az el­nök által kinevezett Uránium Ta­nácsadó Bizottság október 21-én tar­totta első ülését. Elnöke Lyman J. Briggs lett. Az ülésen jelen volt két vezető katonatiszt, Adamson és Hoo­ver, valamint több fizikus. Einstein is hivatalos volt, de ő a közszerep­léstől való irtózására hivatkozva le­mondta részvételét. Sachs tanácsára ugyancsak meghívták Szilárd Leót, Wigner Jenőt, Teller Edét és Enrico Fermi t. Az ülést Szilárd Leó uralta. El­mondta, hogy Fermivel együtt — megfelelő anyagok birtokában — ké­pesek egy atommáglya megépítésére. A katonai szakértők nem voltak meghatva. Nem fogták fel. hogy nem egy nagyobb méretű robbantásról, hanem új erőforrásról van .zó, amely a jelenlegi legmerészebb em­beri elképzeléseket is meghaladja. Korabeli feljegyzések idézik Adam­son ezredes egyik mondását, ami nem tanúskodik sem nagy szellemi, sem pedig nagy képzelőerőről. Amikor azt bizonygatták neki, hogy egy ki­logramm uránium kb. húszezer ton­na TNT-nek megfelelő robbanó.; idéz elő, azt válaszolta, hogy őt, aki egyszer valamikor egy felrobbanó lő­szerraktár közelében tartózkodott, a detonáció még csak le se ütötte lá­báról. A nagyjából minden ország­ban azonos színvonalú katonai böl­csességet egy történét tükrözi — ugyancsak Adamson előadásában. Ö nem hisz ezekben a komplikált tudo­mányos kísérletekben, és találmá­nyokban. Egyszer hallotta ugyanis, hogy a Baltimore közelében lévő gyakorlótéren valamilyen halálsugár­ral kísérleteztek. Póznához kötöttek ki egy kecskét, és tízezer dollár ju­talmat kínáltak annak, aki sugárral megöli. A kecske — mondta az ez­redes —, a mai napig is kitűnő egészségnek örvend, és punktum! Adamson ezredest nem sikerült meggyőzni az ügy horderejéről. Sze­rinte a győzelem nem az új 'egyve- reken, hanem az erkölcsi fölényen múlik. Wigner dühöngött. Ha a fegyverek nem lényegesek, miért nem csökken­tik a hadsereg költségvetését leg­alább 30 százalékkal. Teller ugyan­csak felháborodott. Nem mondta ugyan ki, de ezt gondolta; Lengyel- országot éppen most zúzta1 szét Hit­ler és Sztálin „erkölcsi fölénye”. Adamson, látva a tudósok hábor­gását, békülékenyen vetette oda: — Jól van, jól van, megkapják a pénzt. Los Atomosnak örökre helye lesz az emberi tudomány történetében. A fizika akkor élő legnagyobbjait gyűj­tötték össze egy tudományos feladat sürgős megoldására, s nem rajtuk múlt, hogy a feladat sikeres végre­hajtása nyomán minden addiginál nagyobb veszély zúdult a világra Ha a kísérleti stádiumban a fő cél an­nak biztosítása volt, hogy a lánc­reakció során ne következzék be robbanás, úgy a feladat most visszá­jára fordult: miként lehet a rend­szert felrobbantani. Az egybegyűlt tudósok különböző érdeklődése és következésképp elté­rő érdekei gyakran vezettek vetélke­déshez és összecsapáshoz. Az első napoktól kezdve ptt vibrált a levegő­ben a feszültség, és hogy a különbö zö vérmérsékletű,, idegrendszerű tu­dósok, szakemberek egyáltalán akár csak rövid ideig is együttműködni tudtak, az elsősorban a kinevezett igazgatónak, Robert Oppenheimer- nek volt köszönhető, ő — legalábbis átmenetileg — képes volt arra, hogy ebből a Bábel-tornyát építő együttes­ből összehangolt kórust alakítson. Ehhez azonban arra volt szüksége, hogy maximális katonai fegyelmet követeljen munkatársaitól. A Los Alamos-i tábor 1943. már­cius 15-én nyílt meg, s április 15-ig már több mint 50 szakember foglal­ta el a munkahelyét. A kutatótelep dolgozóit négy csoportra osztották. Bethe lett az elméleti tanulmányok vezetője, és ide került, egyszerű cso­porttagként Teller is. Ma már ő is úgy gondolja, hogy ez a mellőzésnek tűnő beosztás is hozzájárult ahhoz a feszültséghez, amely később nem­csak Oppenheimerrel, de kedves és jó barátjával, Bethével is kialakult. Emellett úgy vélte, hogy főnöke túl­zásba viszi a katonás szervezettséget. Szerencséjére és persze a tudo­mány szerencséjére akadt egy part­ner, aki — már csak közös munkate­rületük miatt is — állandó beszélge­tőtársává vált. ö Neumann János — aki csak időnként látogatott el Los Atomosba —, valószínűleg száza­dunk legnagyobb matematikusa. Nem most találkoztak először, hi­szen a matematika rejtelmeibe még Budapesten vezette be őket közös tanáruk: Fehér Lipót. A probléma, amit kettőjüknek közösen kellett megoldaniuk, a befelé ható robba­nások várható erejének kiszámítása volt. Kutatásaik kezdetén még ők maguk sem tudták felmérni ennek fontosságát, de Teller mindenesetre boldogan dolgozott együtt eziel az egészen kiváló matematikussal Ezenkívül kapott még egy másik, nagyon kedvére való munkabeosz­tást. Ö fogadta, köszöntötte a telep­re érkező „újoncokat” és látogatókat, olyanokat, mint az imént említett Neumann János, Enrico Fermi vagy Niels Bohr, aki azért került némi késéssel Lqs Atomosba, mert csak azokban a hetekben sikerült neki hajmeresztő kalandok után csónakon kiszökni a nácik megszállta Dániá­ból. Olyan fontos értesüléseket és tudásanyagot hozott magával, hogy emiatt még itt, Los Atomosban is Nicholas Baker álnéven tevékenyke­dett. Barátai tréfásan Nick bácsinak szólitották. Ezen a néven levelezett vele még Teller is Niels Bohr halá­láig. A fiatal Tellerné háziasszonyi mi- . nőségében is összeütközésbe kerüft a szigorú titWfesági- t*16iráS<?lflíai.M­épr .aVházaspár, a csecsen:# Paul megérkezett ölj oftlfonukba, két monstrumot is hoztak magukkal. Az egyik a tőlük elválaszthatatlan Stein- way zongora volt. Néhány tudós még ma is azt állítja, hogy ez a hangver­senyzongora lelassította a Manhattan Program megvalósulását, mert a Los Alamos-i telep nyitott ablakain át áradtak a lakásokba a Mozart- szonáták dallamai: Edwai-d hajnali három óráig így pihentette agyonfe­szített agyát. Még érdekesebb a Bendix történe­te. Így nevezték az amerikai mosó­gépipar egyik korai termékét. A gép beszerelése körül komoly nehézsé­gek támadtak. A Los Alamos-i tele­pen egyetlen olyan vízvezeték-szere­lő sem akadt, aki tudott volna vala­mit kezdeni ezzel az ördöngös masi­nával. A tőlük 50 mérföldnyire lévő Santa Fében, az állam fővárosában volt ugyan Bendix-kirendeltség, de ennek alkalmazottai a hadsereg vé­delme alatt álló tudományos létesít­ménybe nem tehették be a lábukat. Los Atomosban pedig sem mosoda, sem pelenkakölcsönző nem műkö­dött. Mici olyan haragra gerjedt, hogy meg sem állt tírovesig. Nála végre szerencsével járt. A tábornok feleségének ugyancsak volt egy új­szülöttje, sőt egy beszerelhetetlen Bendix mosógépe is. Jellemző, hogy .egész Los Atomosban csupán, ennek a két asszonynak volt mosógépe, a parancsnok pedig végül engedélyez­te, hogy Santa Féből egy hozzáértő szakember szállhasson ki a mosógé­pek üzembe helyezésére. A szigorú titkosság és ellenőrzés a társadalmi kapcsolatokra is kiter­jedt. A családok csak kétszer egy hónapban hagyhatták el a telepet, hogy Santa Fében bevásárolhassanak, és- a városban kizárólag semleges dolgokról beszélhettek. Az egyik legismertebb kiránduló­pár a két magyar matematikus-fizi­kus: Teller és Neumann volt. Barát­ságuk egyre > meghittebb lett. Neu­mann. aki elméletileg megalapozta a számítógépek működését, számító­gépszerűén gondolkodott. Másodper­cek alatt oldott meg fejben nehéz feladatokat Már hatéves korában nyolcjegyű számokkal végzett fejben osztásokat. 23 éves. volt, amikor Amefikába jött, ahol azonrtal a princeloni egyetemen kezdett taníta­ni, Teller szerint Neumannra két egy­mástól független, de magában, is igaz állítás érvényes: „1. Johnny mindent be tud bizonyítani, és 2. mindaz, amit állít és bizonyít — helyes!” (Folytatása következik) képzetlenek, könnyen befolyásolha­tók, ezért vélelmezhetően hiteles in­formációk birtokában is képtelenek lennének a nagyközség érdekeit szolgáló, ésszerű döntések meghoza­talára.” Ki milyen virágot szakit, olyat szagol, tartja a bölcs népi mondás. S ez igaz lehet Szigetha­lomra, is. A tanácstagokat ugyanis a falu választotta. A kerekasztal nemcsak a tények megállapításáig. jutott el, hanem a követelésig, miszerint ,,a nagyközsé­gi tanács vezetése azonnali hatállyal függesszen fel mindenféle gazdasági jellegű akciót — szerződéskötést, el­adást, vásárlást —, az üzemeltetési és bérezési költségek .kifizetésén kí­vül. Követeli továbbá, hogy pénZr .ügyi-gazdasági döntések meghozata­lára csak a négy községi kerekasztal által- kiküldött revíziós bizottság hozzájárulásával és engedélyével, le­gyen mód. Követelik azt is, hogy a következő kerekasztal idejére a ta­nács naprakész, hiteles és átfogó vagyonleltárt készítsen és megvita­tásra terjessze be." Ha eddig nem működött megfele­lően', a tanácsiakkor a kerekasztal követeléseinek 'végrehajtása után már sehogy sem-tudna, hiszen ezek .a követelések teljesen megbénítanák az apparátus munkáját. Amit a ke­rékasztal kér, azt már azért is lehe­tetlen teljesíteni, mert elkezdődött a településén a vezetékes ivóvízhá­lózat kiépítése, illetve a gázbeveze­tés. Ezzel rengeteg munkája és az intézmények bekapcsolása okán ki­adása lesz ä tanácsnak. A tanács sem makulátlan Természetesen az éremnek van másik oldala is. Ezen pedig az ol­vasható, hogy a tanács munkája el­len protestálóknak sok mindenben igazuk- van. A Pest Megyei Tanács ellenőrzési osztálya a Szigethalmi Tanács el­múlt két év pénzügyi munkáját vizs­gálta és a megyei vb-titkárhoz ér­kezett bejelentés alapján célvizsgá­latot is végzett. Megállapították, hogy a gazdálkodás színvonala ala­csony. A revizorok szerint ennek el­sősorban a szakemberhiány az oka. A vizsgált két esztendőre a pénzügyi labilitás volt a jellemző, s jelenleg is mintegy ötmillió forint a tanács fedezethiánya. Vannak ugyanakkor bevételi hátralékaik, ezek behajtá­sára nagyobb gondot fordíthatná­nak. Igaz, az így befolyó összeg csu­pán töredéke a hiánynak. A célvizsgálat során foglalkoztak a Halom étterem helyzetével. A ta­nács három éve a Csepeli Munkás ÁFÉSZ-szel kötött az egység üze­meltetésére olyan szerződést, amely szerint nem bérleti díjat, hanem ré­szesedést kér a haszonból. Ám, a re­mélt nyereségből nem lett semmi, a tanács mégsem bontotta fel a szá­mára láthatóan igen előnytelen meg­állapodást. így a vizsgálat szerint legalább egymillió forinttól estek el. Mulasztásokat tártak fel a revizo­rok az egészségház építése körül is, ahol a műszaki ellenőrzés hiányos­ságai miatt jelentős többletkifizetés történt. Azóta a tanács mindkét ügyben intézkedett. Az éttermet más for­mában üzemeltetik a jövőben, a be­ruházás számláit átnézve pedig meg­próbálják még el nem évült követe­léseiket érvényesíteni a beruházóval szemben. Nem kirívó Sajnos, a Szigethalmi Tanárnál tapasztalt hibák nem számítanak ki­rívónak. Több elhúzódó beruházá­sokkal bajlódó település került — félig-meddig önhibáján kívül — ha­sonló helyzetbe. Többségüket ráadá­sul nem is segíti a kilábalás útján társadalmi .szövetség, pláne ellenzé­ki kerekasztal. Talán túl ironikus a megfogalma­zás.. De el kell gondolkodni azon, hogy ki. vagy mi ellen ellenzéki a szigethalmi kerekasztal? Miért ala­kult és ki ellen akarnak fellépni, ha első ténykedéseik egyike volt, hogy a tanács munkájának megbénítását leöveteljék, illetve akarják elérni? Holott annyi energiával, amellyel ebbé belevetették magukat, már hathatósan segíthettek volna. No, persze, ha akarnak. Móza Katalin Információ magunk ró) magunknak mmm—■—1——■—■———————■ Teller Ede élete és km M) ^ '. ........................­TÁBOR LOS ALMOSBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom