Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-11 / 267. szám
4 M£Mssb 1989. NOVEMBER 11., SZOMBAT Kalandos úton, de célba ért Mésis van Révai lexikon Pályázat Debrecen Városi Tanácsa úgy döntött, hogy Debrecenben felállítja „A magyar szabadság és függetlenség" emlékművét, s nyilvános. névaláírásos tervpályázatot hirdetnek. A pályázatok beadása: 1990. március 29—30. 10— 15 óra között. Melye: Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Rektori Hivatal, Egyetem tér 1. 4010. Bemutatandó: 1:3-ös léptékű (fehér) terv, elhelyezési terv, költségvetés; műleírás, amely tartalmaz minden olyan közlést, amely a pályázat elbírálását lehetővé teszi. A beadás és a bírálat ideje között a pályaterveket közszemlére teszik. A bírálat ideje: 1990. április 6. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus a legkiemelkedőbb pályázatok díjazására 400 ezer forintot irányoz elő. melynek odaítélése a bírálóbizottság javaslata alapján történik. A szakértői vélemények, javaslatok alapján a felállításra kerülő emlékműről — a közvélemény bevonásával — Debrecen Megyei Város Tanácsa dönt. Az eredményhirdetésre 1990. április 14-én kerül sor. Nem csekély kalandok árán, hosszas kitérőkkel bár. de mégis célhoz érkezik a Révai lexikon. A Szépirodalmi Könyvkiadó tájékoztatása szerint az első kötet már teljesen elkészült és szeptember óta folyamatosan postázzák a megrendelőknek. A második kötetet is megkapják december folyamán az előfizetők. A történet közismert. Néhány esztendeje — az olvasók nem csekély örömére — engedélyezték a Révai lexikon kiadását. Aztán, amikor már 11 ezer példányt kinyomtattak, az MSZMP Politikai Bizottsága 1986 májusában egyszerűen betiltotta a könyvet. Egy év elteltével, a megváltozott belpolitikai viszonyok hatására a Szépirodalmi újra előhozakodott a kéréssel és most zöld utat kaptak. Nem volt egyszerű dolga a kiadónak, hiszen annak idején visz- sza kellett fizetniük az előlegeket, és félő volt. hogy elveszítették az olvasók bizalmát. Egyrészt ezt kellett visszaszerezni, másrészt pedig meg kellett teremteni a megjelentetés pénzügyi feltételeit. Mindkettőhöz jó szövetségesre leltek a szekszárdi Babits Kiadóban. Meglepően magas számban érkezett megrendelés a lexikonra,' amelynek első kötetét három hónap alatt nyomták ki. Nem kis erőfeszítések árán sikerült annak idején megmenteni a már elkészült 11 ezer példányt. Az első kötet így már az olvasónál vdn. Volt ugyan egy probléma: a posta gondatlanul szállította a nem olcsó könyveket, és ezért gyakorta érkezett reklamáció a kiadóhoz, amely soron kívül megfelelő méretű dobozokat készíttetett erre a célra. Már a következő három kötetre is megkötötték a szerződést a szekszárdi nyomdával. A tervek szerint egyébként évente három kötet jelenik meg, huszadikként a két pótkötet egy borítóban. Az az elképzelés. hogy szerkesztenek egy olyan pluszkötetet is, amelyben kiegészítik a lexikon azon szócikkeit, amelyeket már túlhaladott a tudomány. Bár elsősorban csak megrendelés alapján lehet a Révai lexikonhoz hozzájutni, az elhangzott információk szerint az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban is kapható már. A Révai lexikon tulajdonképpen a Szépirodalmi Könyvkiadó téli könyvvásári újdonságai között jelenik meg. Emellett húsz egyéb érdekes könyv várja majd az érdeklődőket. Három kortársi prózai mű — Bárány Tamás, Pá- lyi András és Tamás Menyhért tollából, négy mai költészeti alkotás Csanádi Imrétől, Csukás Istvántól, Juhász Fe- renctől és Nagy Gáspártól. Üj sorozatuk a Zsebbe való kiskönyvek, amelyek általában irodalomtörténeti jellegűek. A klasszikus irodalmi alkotások közül kiemelten említésre méltó Irányi Dániel —Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847—1849, és Mát- ray Gábor: Töredék jegyze- mények Magyarország történetéből 1848—49-ben. örömmel üdvözölhetjük Reviczky Gyula verseit és műfordításait, Molnár Ferenc színműveit és Tömörkény István Katona a kötélen című könyvét. Karácsonyfa alá illően szép kiadvány Gulácsy Lajos A virágünnep vége című kötete. Kő. Zs. ASZTAL MELLŐL A TESTNEVELÉSRŐL Megtanít a vesztés elviselésére is Mostanában talán többször halljuk emlegetni: mennyire fontos a rendszeres testedzés. Mai életvitelünk, szabadidőtölté- Ssünk többnyire egy helyben ülésre késztet. Tán éppen emiatt egyre több a kővé- gyerek is. kisebb a diákok ellenálló képessége a különböző betegségek iránt Szinte magától értetődi?, hogy a figyelem a mozgás, a kocogás hiányára terelődik. S előtérbe kerül áz általános iskolai testnevelés, amely a fel- nöt. ko’i egészség alapja. Ezeket a kérdéseket boncolgatjuk értő szakemberekkel, akik nemcsak megyei, hanem országos helyzetképpel is rendelkeznek. Beszélgető partne- rek: Szemes Árpád, a PestMj- gyei Tanács művelődési sportosztályának helyettes vezetője; Deák György, a nagykőrösi általános iskola igazgi- tója, a Magyar Diáksport Szövetség elnökségi tagja, a megyei diáksporttanács elnöke; Balogh László kiskunlacházi testnevelő tanár, a Magyar Diáksport Szövetség általános iskolai munkabizottságának tagja, a megyei diáksporttaná :s alelnöke és Könczöl lózsef gil- gamácsai testnevelő tanár, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója. HúzóJrkódú lányok 0 Lehet egészséges gyerekeket nevelni tornaterem nélkül? — Lehet — állítja Könczöl József —, hiszen a testnevelés játékot is jelent. Kétségtelen viszont, nogy sokkal nehezebb elfogadható körülmények híján a képességfejlesztési feladatok megvalósítása. Tapasztalatom az, hogy a gyerekek szeretik ezt a tantárgyat.is ez jó! Azon- bán sem öle. sem pedig szüleik nem tekintik olyan fontosnak, mint például a matematikát. Jóllehet sok esetb°n a teljesítmények mögött legalább any- nyi munka húzódik meg, nrnt egy elm'leti tárgyban elért eredmény mögött. Pest megyében a test neveié' oktatás feltételei igen eltérőek. Ahol az iskolák áránvához képest kevesebb a tornaterem — Dob is, Monor, Nagykáta és vonzás- körzeteik —. ott egészen mv>- t 'hák a körülmények. Ám például a budai iárásban az ellenkezőiét érzékelhetjük. — Az ötödikes, hatodikos gyerekek sokat játszanak a tes nevelési órán — veszi át. a szót Balogh László. — Sz a játék azonban célirányos! Ugvanis ekftz.be i sajátítiál< el — többek között — az öttusa technikáját. Hetedik-nyolcad.k osztályban ezt, fejlesztjük tovább. Mindezekhez viszont megfelelő feltételekre van szükség. Mi például a folyosón 63 méter hosszú futószőnyeget terítettünk le, a tornaterem előtti zsibongót kondicionálóvá alakítottuk. Mindezeket akár óraközi szünetben is használás hatják a diákok. Odáig jutottunk, hogy már a lányok >s húzódzkodnak a bordásfalon, s esténként rendszeresen futnak. © Nehéz-e megmozgatni a mai gyerekeket? — Szerintem n<- . Ám csak akkor, ha a testnevelés az egész iskola ügye. Egyetlen ne- dagógus se legyen mozgásellenes! A lacházi iskolában 1972- óta tanítok. Nagyon sok aranyérmet szereztünk Pest megyének az országos úttörő-olimpiákon. Egy alkalommal 53 po ötből 49-et hoztunk e’ a megyének. Félreértés ne essék, ez nem csupán az én tevékenységem eredménve! Fiatal kollégám, Foki Vilmos ugyanúgy megtesz mindent! A sikerekkel egyenes arányban nő a testnevelés elismerése és támogatása. Egyenes aranyban 0 Mennyire érzik megbecsülve magukat, egyenrangú-e a többiekkel a testnevelő tanár? — Ma a magyar iskolákban eltolódás tapasztalható az elméletigényes tárgyak irányába — állapítja meg Deák György. — Ahhoz, hogy a diákok érvényesüljenek az életben. ezekre van szükség s a gyerekek székhez kötöttségre kényszerülnek. Holott a tanuláshoz fizikumra szintén szükség van! Még igazgatóként is bizonyos mértékig kötött az ember keze. Annak ellenére, hogy az intézményi önállóság növekedésével nagyobb az igazgató mozgástere az iskola belső foglalkoztatási rendszerének összeállításában. A testület saját maga választhatja meg a nevelési koncepcióját. hiába emeltük háromra a test- vev lési órák számát, kevés! Ráadásul mi ezt abból a szerencsés helyzetből mondjuk, hogv nincs gondunk a személyi-tárgyi feltételekkel. A testület elismeri a testnevelés fontosságát. Ezt azzal is magyarázom, hogy hat éve vagyok igazgató, és azóta már újraválasztottak. — Rendkívül összetett a pedagógustársadalom az utóbbi évtizedekben — kezdi Könczöl József. Ahol azonban a tanári kart egy igazán széles látókörű igazgató vezeti, aki nem tesz különbséget a tárgyak között, ott értékelik a testnevelő tanár munkáját. Olykor ez még a feltételek javításán is mérhető. Igaz viszont, hogy e két tényező feltételezi egymást. Hiszm a jó eredmények felmutatásával növekszik a testnevelők presztízse is. Fiúk, gyertek Jutni! — Nagyon sokat beszélünk mostanában az egészségről, — szólal meg Szemes Árpád —, a gyerekek túlterheltek, több a szakkör, magánórákra járnak, tehát általában is kevesebb idő ju. a mozgásra, ami az egészség megőrzésének alapja. Ugyanakkor erre sok helyütt nincs biztosítva a feltét:!. Hosszú idő után új helyzet alakult ki: a művelődés és a sport egységes szakigazgatás alá került. Tehát egy testülethez tartozik az iskolai testneveléstől az élsportig, a szakirányításig minden. Ezáltal megvalósulhat az iskolák és a sportegyesületek együttműködése olyan településeken. ahol nincs tornaterem. Mindehhez azonban az is szükséges, hogy ne csak a testnevelő tanár tartsa fontosnak a tantárgyát, hanem az igazgató is! — Sok múlik a testnevelő tanáron — jelenti ki Balogh László —, mennyire tudja fellelkesíteni a gyereket. Nekem szerencsém van. mert az iskola igazgatója, a gyerekek és a szülők egyaránt megértik az ügy fontosságát. Hiszen ebben nem aranyérmek számítanak, hanem az egészséges testalkat és életvitel. Nem lacházi példa, amit mondok, de akad ilyen eset, hogy éppen akkor keresnek hibát a testneve ő munkájában, amikor eredményt ér el. G — Sok a megyében a felmentett gyerek? — Valószínűleg több, mint amennyi jogos lenre — folytatja. — A statisztika nem matatja igazán ki ezt. A mai gyereket egyébként sem lehet ösz- szehasonlítani a 15 évvel ezelőttiekkel. Régen elég volt csak annyit mondani: Fiúk, gyertek futni! Jobban élt bennük az igazi sportversenyszé:- lem! Ma már nehezebb elérni, hogy ez valamennyire feltámadjon bennük. Pedig a spo t megtanít a vesztés elviselésére is. Személyes példával O — Szükség lenne-e a test- nevelési tananyag korszerűsítésére. — Tíz esztendeje a felső tagozatban új tanterv szerint tanítunk — magyarázza Könczöl József. — Ezt jónak tartom. Az anyag kétharmad részét feltétlenül meg kell tanítani. Mindenhol. A fennmaradó egyhar- mad rész alkalmas arra, hogy a nevelő a helyi hagyományokat, tárgyi feltételeket figyelembe véve erősítse a kötelező anyagot. — A tanterv legyen rugalmasabb — véli Balogh László —, hogy igazítani lehessen u helyi adottságokhoz. A téli foglalkozásokat például a tornaterem nélküli iskolákban is meg kellene tartani, hiszen -t szabadban való mozgásos játék is edz! Az igazgatóknak mindenütt meg kellene követelniük ezt. — Jelezni szeretném azt — veszi át a szót Szemes Árpid —, hogy az iskolai testnevelés és a diáksport egymás: M elválaszthatatlan. Tornatermet sajnos nem lehet mindenből építeni, emiatt elengedhetetlen ez együttműködés. A jelenlegi anvagi körülmények nem teszik lehetővé, hogy sportcsarnokok kihasználatlanul marad janak. Több jó példa akad. amennyiben Dunakeszin a Vasutas, Nagykőrösön a Kin- z;i sportegyesület termeit használják az általános iskolások Cegléden pedig a városi sportcsarnokot. Elképzelhetetlen a kaDcsolat hiánya már esik az:rt is, mert az iskolai tes-- nevelás biztosítja a sportom- utánpótlást is. Mivel a sport iránti igényt a pedagógus neveli a gyerekbe. Elsősorban személyes példával. — A testnevelés ugyani« olyanfajta afearat. erkölcsi vonások kialakítására szóig-»;, ami felnőttkorra is kihat — folytatja a gondolatot Könczöl József —, amikor a diák már szülő lesz A végső cél az lenne, hogy a testkultúra is ré,ze legyen az ember általános kulturáltságának. Vermes Aranka ■■Színházi levél— Küldetésben Tólli Judit és Beregi Péter, Az ennivaló nagynéni főszereplői a beregszászi főtéren (A szerző felvétele) Voltak korszakok az európai és a magyar színházművészet történetében, melyekben a színpadról elhangzó szó többet jelentett, mint valamely dráma dialógusainak élőszóval történő elmondása — eljátszása. Annak például, hogy a kicsiny weimari hercegségben egy Goethe, egy Schiller, egy Lessing drámái szólaltak meg a weimari takaros kis színházban (ahol egyébként Goethe udvari tanácsos úr volt az intendáns, azaz igazgató sok-sok éven át), nem csupán az volt a jelentősége, hogy e nagy drámaköltők színpadot kaptak, hanem az is, hogy létrejött a német nyelvű színjátszás immár, nem esetleges vagy időszakos módon, hanem állandó jelleggel. És annak, hogy a 18. század végén néhány lelkes, gyakorlatilag amatőr színész és színésznő megalakította és működtette az első — Kelemen László vezette — magyar szín- társulatot Budán (a mai Vár* színház épületében), szintén nem az volt az elsődleges jelentősége, hogy színház lett Budán, hanem az, hogy ez magyar nyelvű színház volt, magyar drámákat is bemutatott, magyarra fordított világirodalmi rangú színpadi műveket is, és hogy egy erőteljesen német nyelvű közegben a magyar szó papjai voltak, a magyar nyelv identitását és tradícióit őrizték. Később pedig, a vándorszínészek korában, a társulatok egyértelműen küldetést teljesítettek: falvakba, kisvárosokba vitték el a magyar szót, és bár ma meglehetősen patetikusan hangzik már a kifejezés, mégis ez a legpontosabb fogalmazás: Thá- lia papjai voltak. A Népszínház — Józsefvárosi Színház társulatának azok a tagjai, akik pár nappal ezelőtt egy kárpátaljai turnén vettek részt, valószínűleg elhárítanák maguktól a fenti jelzőt, mondván: nem Thália papjaiként utaztak ők Ungvárra, Munkácsra és Beregszászra, hanem csak úgy, mintha tájolni mentek volna bárhová a hazában. No. igaz, közben át kellett kelni egy határon, de — leszámítva a sorompó mindkét oldalán várakozó négy-öt kilométeres gépkocsisorokat — az sem volt különlegesebb dolog. S különben is. odaát is magyarokkal találkoztak, magyaroknak játszottak, magyarul. Én azonban mégis azt hiszem, ez a három előadással összesen hét alkalommal fellépő társulat küldetésben volt. Többről volt ugyanis szó mint arról. hogy. előadásokat tartottak, zsúfolt házak előtt, forró. nagy sikerrel. Azt mondhatnám: igazából nem ez volt a lényeg Nem a színházművészeti érték dominált ezúttal (bár az sem maradt háttérben. hiszen Csiku Gergely Buborékok című vígjátéka Steinbeck Egerei: és emberek r'mű drámája, vagy Lubomir Fel- dek A; ennivaló ncnynéni című groteszk komédiája elismerten jó előadás). A matematikából ismerős a helyi érték fogalma. Nos. ha az egzakt tudomúhv fogalmai átvihetők a művészetekre, akkor itt a helyi érték volt a domináns. Amin az értendő, hogy ezek az előadások olyan magyar közegben kerültek színre, amely vagy harminc esztendeje nem látott, nem láthatott magyar nyelvű élő színházi előadási. A jég csak tavaly tört meg: a nyíregyházi színház vendégszerepeit, a mostaninál szerényebb keretek között, s mindössze egy előadással. Annak a körülbelül kétszázezer magyarnak, aki Kárpátalján él, a médiák révén van ugyan magyar művészi élménye, hiszen a magyar televízió mindkét csatornája és a rádió adásai is gyakorlatilag mindenhol foghatók, ahol magyar ajkúak élnek. Tapasztaltam: élnek is ezzel a lehetőséggel. A mi tévéhíradónk, déli vagy esti krónikánk révén az itthoni ügyeinkben, a politikai változások ismeretében éppoly otthonosak, mint, bármelyik hazai tévénéző vagy rádióhallgató. És „tőlünk” tájékozódnak a világban is, mert mi tagadás,- az ukrán vagy az orosz nyelvű híradások még mindig nem olyan nyitottak és frissek, mint a magyar nyelvjűels:, (Olyan véleményt is hallottam':' soTcan azért' frissítették fel elfeledett vagy csak elhallgatott magyar tudásukat, mert érteni akarják a magyar tévé- és rádióadásokat...) Nos, az a közel négyezer néző, aki a turné hét előadását láthatta, valójában nem tájékozatlanul ült be a nézőterekre. Ismerősek voltak a színészek is, hiszen Pécsi Ildikót, Tóth Juditot, Andai Györgyit, Málnai Zsuzsát, Till Attilát, O. Szabó Istvánt, Kránitz Lajost, Beregi Pétert és még többeket számos tévéfilmben, tévéjátékban. tévésorozatban láthattak. Mégis, az élő színpadi szó varázsa sokkal nagyobb, mint akárhány gépi találkozásé. És ez volt a lényeg. Az, hogy magyar színészek magyarul, magyar közönségnek játszottak. Öröm volt tapasztalni, mennyire érzékeny ez a közönség a legfinomabb nyelvi árnyalatok iránt is. Csiky Gergely vígjátékának például minden apró rezdülését, a humor, a derű minden árnyalatát azonnal érzékelték, s érzékelték azt a sajátosan magyar konfliktusábrázolást is, amely még ebben a köny- nyed darabban is ott található. Más szóval: ez a közönség, ezek az itt élő magyarok nem szakadlak ki egy erős áramkörből, a magyar kultúra, a magyar nyelv vonzásköréből. Ez a gravitáció oly erős. hogy a Trianon és Párizs békeszerződései óta e térségben szinte folyamatosan érvényesülő hatalmas idegen tömegvonzások sem tudták legyőzni, elnyelni. Ezt a gravitációt megőrizni, másirányú tömegvonzásokat ellensúlyozni: egyebek között erre is szolgált ez a vendégjáték, mely az első volt ugyan, de remélhetőleg még sok hasonló követi. A reményt pedig arra alapozhatjuk (és ebben már a konkrét tapasztalatok is támaszul szoljuknak), hogy Kárpátalján is erőteljesen érvényesülni kezd annak a szovjet politikának a hatása, amely nagyobb és méltóbb teret biztosit a nemzetiségeknek, a nemzetiségi kultúrának, nyelvnek, az identitás megőrzésének. s — nem utolsósorban — az anyaországgal való kapcsolatok ápolásának. És az is tény: c változó politikának a jegyében lehetett egyáltalán létrehozni ezt a mostani vendégjátékot. Takács István
