Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-08 / 264. szám

j»wy «. JMEVrEil 1989. NOVEMBER 8., SZERDA Jogi tanácsok Korengedményes nyugdíj I Becsületsértés Házastársi pótlék • Kinél legyen a gyer­mek? • Bugyi községben lakik olvasónk, aki 30 éves munka- viszonnyal rendelkezik, és idős édesanyját ápolja. Azt sze­retné megtudni, hogy van-e lehetőség számára a koren­gedményes nyugdíjazásra. Az elmúlt hetekben a ha­sonló tartalmú levelek meg­sűrűsödtek, ezért az olvasóin­kat foglalkoztató problémák­ra válaszunkat megismétel­jük. A korengedményes nyug­díjazásnak több feltétele van. Az első követelmény, hogy a dolgozó munkahelye megszűn­jön, vagy azt átszervezzék. Ezt követően is csak akkor van helye az ilyen nyugdí­jazásnak, ha 55 évnél idősebb férfi, illetve 50 évnél idősebb nő a dolgozó. A férfi legalább 35, a nő 25 évi munkavi­szonnyal rendelkezik és je­lenlegi munkahelyén legalább öt éve foglalkoztatják. A nyugdíjazást a munka­hely kérheti, de csak akkor, ha azzal mind a dolgozó, mind a helyi szakszervezet egyet­ért. A kérelmet, a megyei (a fővárosi) tanács elnökéhez kell címezni. A kérelem csak akkor teljesíthető, ha az öreg­ségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időre járó nyugdíjat (illetve más ezt kiegészítő jut­tatást) a munkáltató, vagy a foglalkoztatási alap viselni tudja. • K. Gy. péeeli olvasóval szemben becsületsértő kijelen­téseket használt egyik ismerő­se. A jogsértésről rsak most szerzett tudomást, és azt kér­dezi van-e lehetőség emiatt el­járás megindítására. A becsületsértés miatt csak akkor lehet eljárást indítani, ha a megsértett fél ezt kíván­ja, és ennek megfelelően fel­jelentést tesz a nyomozó ha­tóságnál. Nincs tehát olyan eset, amikor a rendőrség sa­ját elha,táxozq.fápól kezdemé­nyezi a nyomozást, ha ezt a megsértett fél nem' tártj'a szükségesnek. Mindenki maga dönti el ugyanis, hogy az adott kifejezésnek milyen súlyt tulajdonít és ennek kö­vetkeztében igényli-e a vét­kes felelősségre vonását. A be­csületsértés elbírálásakor igen nagy jelentősége van a felek tanúi által tett vallomásnak, ezért a törvény igen szűk ha­táridőket ír elő, nehogy ezek az emlékek elhomályosulja­nak. A sértettnek 30 nap áll rendelkezésére annak eldön­tésére, hogy tesz-e feljelen­tést vagy sem. Ha ezt elmu­lasztja, később már nem for­dulhat jogvédelemért a ha­tóságokhoz. Abban az eset­ben azonban, ha a megsértett fél azonnal nem szerez tu­domást a bűncselekményről, ez a 30 napos határidő at­tól az időponttól számítódik, amikortól a sértett hitelt ér­demlően meggyőződött a be­csületsértés fényéről. Ilyenkor az általános elévülési időn belül — amely aé adott bűn­cselekmény-fajtánál 3 év — kezdeményezheti az eljárást. Az elhunyt személy hozzátar­tozója is élhet ezzel a jogá­val, de csak annyi ideig él­het, amennyi az elhunytnak is rendelkezésére állott volna. Ilyenkor tehát nem lehet újabb 30 napos határidőre hi­vatkozni. O Az előző kérdést felvető levelezőnk arra is szeretne választ kapni, kinek a részé­re állapítható meg a házastár­si pótlék. Házastársi pótlékra az a személy jogosult, aki alacsony nyugdíjjal vagy más járadék­kal rendelkezik és házastársa szintén anyagi problémákkal küszködik. Az az összeghatár, ameddig az öregségi, rokkant­sági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható, 1989. július 1-jén 4500 Ft volt. Amennyiben a házastárs ke­resettel rendelkezik, 3440 Ft mellett állapítható meg házas­társi pótlék. A jövedelemha­tár mellett azonban a jogsza- bály további feltételt is meg- MapTL.ley azt az öregségi és rokkantsági nyugdíjast lehet házastársi pótlékban részesí­teni, akinek vele együttélő házastársa a 60, illetve 55 éves életkort betöltötte, vagy rok­kant. Ezen felül az is szük­séges, hogy a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét, 1989. július 1-jén a 3400 Ft-ot nem haladja meg. Az öregségi, munkaképte­lenségi járadékot is hasonló feltételek mellett illeti meg a házastársi pótlék. A jogosult­ság attól a hónaptól kezdő­dik, amelyben valamennyi feltétel teljesül, de legkoráb­ban attól kezdve, amikor a nyugellátást teljes hónapra, korlátozás nélkül kell folyósí­tani. Fontos tudnivaló, hogy a férfiakra és a nőkre eltérő szabályok vonatkoznak. A sa­ját jogú nyugellátásban része­sülő nő házastársi pótlékra teljesen munkaképtelen férje után csak akkor jogosult, ha férjét saját háztartásában legalább egy év óta túlnyomó részben eltartja. A házastár­si pótlékra nemcsak a házas­társak, hanem az élettársak is jogosultak, azonban itt is csak a nő jogosult e juttatásra, ha az általános feltételeknek megfelel és élettársával leg­alább egy év óta megszakítás nélkül együtt él. • Közös kiskorú gyermekün­ket házasságunk felbontása után ügy kívántuk elhelyez­ni, hogy egy-egy hónapig fel­váltva van mindkettőnknél. Egyezségünket mégsem hagy­ta jóvá a bíróság, mert úgy ítélte meg, hogy ez a kiskorú érdekét nem szolgálja. Azt hittem, hogy én rendelkezhe- tem a gyermekem felett, írja egy olvasónk. A házassági életközösség megszakadásakor eldöntésre vár annak a kérdésnek a megoldása, hogy a gyermek kinek a gondozásába kerül­jön. A szülők általában ma­guk tudják rendezni a gyer­mek elhelyezésének és to­vábbi nevelésének kérdését. A bíróság a kérdésről csak akkor dönt, ha a szülők meg­egyezni nem tudnak, illetve olyan megállapodást válasz­tottak, amely a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődését nem a legjobban biztosítja. A gyer­mek elhelyezése tehát nem lehet alku tárgya, ezért a bí­róság a szülőknek azt az egyezségét nem hagyhatja jó­vá, amely ellentétes ezzel. Dr. Sinka Imre Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Bolond lenn® adni Alábbi levelemet saját, il­letve a Pócsmegyeren lakó«, valamint a Surányon üdülök felháborodása íratja velem. A Szentendrei-szigeten élők ne­vében is írhatnám, de inkább a saját tapasztalataimat ösz- szegzem, amit tizenhét év alatt (ez ideje élek itt) átéltem a volt PJKV, jelenleg PRHV néven ismert, egyszerűbben: révhajózási vállalattal kap­csolatban. Aki már járt a szigeten, az tapaszalhatta, hogy az itt élők élete milyen szorosan kapcsolódik a révhez. Az 1972- től 74-ig tartó időszakban volt rendszeres kompjárat a sziget és Leányfalu között, ám a du­nai védgát megemelése után új kikötő kellett. Ez el is ké­szült az akkor még PKJV ter­vei alapján. Azonban egy-két hónapi üzemelés után leállí­tották a kompot, mondván, a kikötő alkalmatlan. Ekkor a pócsmegyeri tanács eget-föl- det megmozgatva segített a PJKV-nek. Létrejött a megfe­lelő kikötő, a járat újra bein­dult. Néhány hónap elteltével ismét leállították a kompot, ezúttal munkaerőhiányra hi­vatkozva. A kikötő azóta se üzemel. Következtek a foko­zatos viteldíjemelések: 1,50- ről 3, majd 6 forintra. (A Duna pedig nem lett széle­sebb, a gázolaj ára se emel­kedett ilyen jelentősen.) Még ezt is lenyeltük volna, ha nem látnánk, hogy számtalan em­bernek van szolgálati jegye — ingyen. Olyanoknak, akik csak passzióból, csak nyaralni járnak a surányi, horányi vil­lájukba. Természetesen, ők Zö­mében Budapesten laknak, és nagyon fontos emberek leheti nek, akiknek minden fillér számít. Megértem. Azt azon­ban már nem, hogy miért csökkentették drasztikusan az elmúlt hónapban a révátkelé­sek számát. Nyolc járatot le­állítottak a bejárók és az itt Maffiózók vasviilávafl, doronggal, pisztollyal Hány hulla marad a helyszínen? Nyolcadik hónapja dúl a há­ború lsaszegen, ahol egy két táborra szakadt család vadul és megfékezhetetlenül ellensé­ges tagjai próbálják egymást kiirtani. Eddig még nem tel­jes sikerrel, hiszen a döntő pillanatokban valaki mindig közbeavatkozott. Jöttek a rendőrök, a mentők, és segítet­tek. Ám kifogyhatatlan a Ka­nalas família tagjainak agya­fúrtsága, mellyel kijátsszák az igazságszolgáltatást és szembe­szegülnek minden törvénnyel. Eddig egy életveszélyes, két súlyos és három könnyebb sé­rültje volt a családi háború­nak. A vasvilla, a dorong, a csúzli és egyéb fegyverek után legutóbb az egyik Kanalas már pisztollyal lőtt a másikra az isaszegi főutcán. Már az eddigiekből is lát­szik, hogy a családi háború sú­lyosan veszélyezteti nemcsak a résztvevőket, hanem a telepü­lés többi tagjait is, akik sze­retnének nyugodtan élni, dol­gozni. ők, a nagy többség, meghúzzák magukat és hall­gatnak, nem mernek tanúskod­ni. A rendőrök elmennek, a Kanalasok maradnak, minden­re elszántan és bosszúállásra készen. Idejük is van a hada­kozásra, hiszen többnyire mun­kanélküliek vagy leszázalékol­tak. De kövessük sorban az eseményeket. Életveszélyes állapotban A börtönből nemrég szaba­dult Kanalas László, az örök­ségben rájuk maradt isaszegi telek miatt került ellentétbe, hasonlóképpen börtönviselt testvérével, Istvánnal. A népes és szerteágazó cigányfamília minden tagja a maga módján vesz részt a családi háborúban. Az első komolyabb ütközet, mely után a Gödöllői Rendőr- kapitányság elrendelte a nyo­mozást, 1989. március 23-án volt, mikor is Kanalas Mihályt egy vasvillával úgy fejbe vág­ták, hogy betörött a koponyá­ja. Életveszélyes állapotban szállították kórházba, de sike­rült megmenteni. Lebontották a házát István is fejsérülést szenve­dett, de kevésbé súlyosat. Szere­pel még a családregény első fe­jezetében egy Mónika nevezetű tizenhét éves egygyermekes, állapotos hölgy is, aki utólag visszavont hamis vallomásává alaposan megkeverte az ügyet, legalábbis ami a felelősség megállapítását illeti. A nagy verekedést követően azután felgyorsultak az esemé­nyek. Kanalas István, aki vas­villával fejbe vágta rokonát, feljelentést tett, hogy őt élet- veszélyesen fenyegetik: — Kórházba sem mertem menni, mert azt mondták ak­kor, pontosabban a László test­vérem mondta, hogy eljönnek utánam és ott megölnek. Félek tőlük... Olyan nagyon mégsem félhe­tett az érdemes férfiú, hiszen új-ibb haditettre szánta el ma­gát. Amikor bátyja távol volt, hozzátartozóival nekifogtak és lebontották a közös telken épült házát, úgy, hogy csak a betonalap maradt a helyszínen. Ez tény, tagadhatatlan. Emellett a károsult azt állít­ja, hogy az udvaron elégették a bútorait és eltűnt a lakásban tartott nagy összegű készpénze. Em' fordulatot tekinthetjük a családregény második fejezeté­nek, kiegészítve azzal, hogy kedvet kapva a pusztításra, az egyik rokonnal ugyancsak le­bontották és elhordták az is­tállóját is. Újabb fordulat volt az, hogy június 3-án éjjel ismeretlen tettesek a kirakatüveget be­törve bejutottak az isaszegi Aulich utca 2. szám alatt lévő ABC-áruházba. A riasztó meg­szólalt, s ezért gyorsan kere­ket oldottak, de magukkal vit­tek néhány kiló kolbászt meg szalámit. A bűncselekmény úgy kapcsolódik Kanalasékhoz, hogy István feljelentést tett a rendőrségen; a közös telken lévő szénakazalban megtalálta a lopott holmit, biztos ellenfe­lei rejtették oda azokat — vélte. Megtámadott gépkocsi A családregény harmadik fe­jezete azzal zárul, hogy három nappal az ABC-áruházban tör­téntek után, fényes nappal az utcán megtámadtak egy gép­kocsit, amely Kanalas László tulajdona, és András fia ve­zette. A Dózsa György úton haladtak, amikor az árokból több férfi kiugrott — vala­mennyien rokonok — és fej­szével, karóval eléjük álltak. Előbb a szélvédőt verték be, azután valamennyi ablakot, és csépelték a kocsiban ülőket. A járókelők vetettek véget a csa­tározásnak, mely után össze­vert emberek és a megrongált autó maradt a helyszínen. Következik a negyedik feje­zet, melynek az emberölési kí­sérlet címet adhatjuk. A járó­kelők nagy megdöbbenésére és rémületére, szeptember 21-én délelőtt lövöldöztek a telepü­lés központjában, a Kossuth Lajos utca és Aulich utca sarkán. Kanalas István meg a felesége arra haladt egy lovas kocsin, amikor valaki rájuk lőtt. A lövés célt tévesztett, ők pedig csúzlival viszonozták a támadást. A két fegyveres, Ka­nalas László és Pál elszaladt. A feljelentés szerint Kanalas László volt az elkövető, akit a rendőrök őrizetbe vettek. Ám röviddel később rokona, Pál, akit jelenleg egyik kórház pszichiátriai osztályán ápol­nak, vallomást tett, hogy ő ad­ta le a lövést. Így a másik fér­fit kiengedték a fogdából. Nézzük most már azt, hogy milyen úton került emberélet kioltására alkalmas fegyver a maffiózók kezébe? A vadá­szati és fegyvertartási enge­déllyel rendelkező tulajdonos éveken keresztül leszázalékolt nyugdíjas volt. Vallomása sze­rint egy szép cigánylány meg­hívta borozni, és ő elfogadta az invitálást. A vendégségben elaludt, és közben ellopták a pisztolyát. A lövöldözők állítása szerint azonban nem lopták a fegy­vert, hanem az illető kölcsö­nözte, és meg is mutatta, ho­gyan kell használni. A piszto'v tulajdonosa, aki súlyos beteg volt, és a történtek nagyon megviselték, a közelmúltban meghalt. A Kanalas család tagjai kö­zül jelenleg mindenki szabad­lábon van, rettegésben tartva az egész környéket. Kiszámít­hatatlan, hogy ezek után még mi következik és hány hulla marad a helyszínen? Gál Judit lakók megkérdezése nélkül. Lehet, hogy ezt is megértem? A PRHV szemszögéből igen. Ugyanis feltételezem, hogy az eladott, illetve az el nem adott jegyek számából megállapítot­ták, hogy az emberek ma már nem révvel járnak a túlpart­ra. (Talán átúsznak?!) Miért kevés az eladott jegy? Mert a révész fizetése kevés. Az ugyanis — tisztelet a kivétel­nek — elveszi a pénzt, de je­gyet bolond lenne adni. Csak akkor, ha kiszúrja, hogy el­lenőr van a közelben. Így lesz a tarifából fizetéskiegészítés, vagy prémium. Odafönt azon­ban ezt nem tudják, vagy szemet hunynak fölötte. In­kább az utóbbi, mert arra kö­vetkeztetnek, hogy sok a já­rat. Ezúton kérem a PRHV ve­zetőit, hogy a járatokat szí­veskedjenek visszaállítani. És ha újabb intézkedéseken törik a fejüket, akkor az itt élők megkérdezése nélkül ne dönt­senek. Erre valók például a falugyűlések vagy a tanács­ülés. Horváth László Mihály Pócsmegyer Semmit érő utalva nyak Több újságban is található manapság 500 schillinges ajándékutalvány és ingyen kvarcórautalvány. Ilyet talál­tam a Pest Megyei Hírlapban is. Mielőtt elindultam volna Bécsbe, telefonon hívtam a szerkesztőséget, ugyanis attól tartottam, hogy kint kinevet­nek majd a papírfecnikkel. De sajnos mielőtt a hölgy kap­csolni tudta volna a kérésem­mel foglalkozó személyt, meg­szakadt a vonal. Ugrott egy- pár húszasom a további pró­bálkozás során. Aztán úgy gondoltam, holnap úgyis me­gyek. Bécsben elmentünk a meg­adott címre (Taborstrasse 36.), ott egy kétszintes óra- és ék­szerbolt található. A földszin­ten lévő, külön erre a célra fi­zetett hölgy minden magyar vásárlót felküldött az emelet­re. Ott aztán hatalmas tolon­gás fogadott. Sajnos nemcsak a tömeg volt nagy, hanem a csa­lódás is. Az itt árusított ter­mékek árát megtoldották az 500 schillinggel, aztán a vevő orra előtt levonták. Vágytam egy jó karórára, de amint az árakat megláttam, rögtön el­álltam szándékomtól. Az utal­vánnyal csökkentett árak 260 schillingtől kezdődtek! A Ma­riahilf erstrassén vagy a Me- xicoplatzon ugyanezek 195 schillingért kaphatók. Az egyik barátomnak fel­ajánlottam az utalványokat, aki vett is „segítségükkel” két aranymedált, a két ingyenóra- utalványra kapott két neve- sincs kvarcórát, 20 schilling ráfizetéssel, elem címén. (A két medált itthon egy ékszerbolt felértékelte, s kiderült, hogy ráfizetéssel vettük.) Alig áll­tam meg az ismerősöm előtt. Ezúton szeretném ajánlani a magyar utalványgyűjtőknek: ezeket inkább a magyar címre küldjék el, ott tényleg van esély ajándékra! K.-né J. S. Cegléd Megható emlékezés Halottak napján Vácra utaz­tam, hogy virágot tegyek sze­retteim sírjára. Meglepődve láttam a temetőben, a ravata­lozó előtti térségen csendben álldogáló több száz embert. Gyászindulót játszott egy fúvószenekar, majd két meg­ható szavalatot hallottunk, az­tán megemlékező beszédet azokról, akiknek sírjához nem jutunk el ezekben a napokban, róluk, akik a két világháború viharában haltak meg. Lassan besötétedett, mindenki kapott egy gyertyát. Meggyújtottuk azokat, s elhelyeztük a jelké­pes ravatal előtt. A váciak elmondták, hogy ezt a helyi temetkezési válla­lat munkatársai készítették, a megemlékezést a családi inté­zet rendezte. Az emlék sokáig megmarad. Horváth János Budapest Lesz szobor Pomázon Pomáz egyik legidősebb la­kója, Kacsovszky Nándor a napokban éri el a tizedik X-et. Közismert ember, évtizedek óta segíti a rászorulókat. Még ma is járja a hivatalokat, in­tézményeket, hogy elintézze a hozzá bizalommal fordulók ügyes-bajos dolgait. Egyet azonban évtizedek során kép­telen volt elintézni —, hogy Jankovich Gyula pomázi szob­rászművésznek itt szobrot ál­lítsanak. Erről a művészről ma ér­demtelenül keveset beszélneje, pedig a századforduló után már neves alkotónak tekintet­ték. Közterületeinken számos alkotásában gyönyörködhe­tünk; Pomázon például ő ké­szítette a világháborús emlék­művet, és ki ne ismerné a Gel- lért-hegyi Szent Gellért-szob- rot! Jankovich Gyula mell­szobrát már évtizedekkel ez­előtt megalkotta Kaszab Ká­roly szobrászművész. Ezt a felállítandó síremlék részének tervezték. Az sajnos nem ké­szült el, a mellszobor a helyi római katolikus egyházközség tulajdonába került. Kacsovsz­ky Nándor fáradhatatlanul talpalt, tárgyalt az egyházköz­séggel, a püspökséggel, míg végre munkáját siker koro­názta: az egyház a mellszob­rot felajánlotta Pomáz nagy­községnek. Nándi bácsi java­solta, hogy a szobortalapzat elkészítéséhez szükséges pénz előteremtésére szervezzenek gyűjtést. Ehhez elsőként ő ajánlott fel a szerény nyugdí­jából ezer forintot. Aztán egyikre se lett szükség, mert a tanács vállalta a felállítással kapcsolatos költségeket. Nincs tehát akadálya annak, hogy Jankovich Gyulára és mun­kásságára köztéri szoborral is emlékezzünk. örülnek is a pomáziak, hi­szen a községben az I. világ- háborús emlékmű kivételével nincs szobor. Kacsovszky Nán­dor fáradozása nem volt ered­ménytelen. Balogh Gyula Pomáz Ne döntsenek nélkülünk! A Pest Megyei Hírlap októ­ber 11-i számában Duna-parti szűrésű cím alatt jelent még a víz elvezetéséről egy írás. Ha jól tudom, ez a kérdés Verőce községet egészen közelről érinti. Bár erről vagy ilyesmiről se a helyi tanács, se a váci víz­mű nem adott a lakosságnak tájékoztatást, különféle hírek már szárnyra kaptak. Nem zö­rög a haraszt... — mondhat­nám, de nem tudni, hogy a pletykákból mennyi az álhir és a valóság. Ezért most nem részletezem a híreszteléseket. De ezúton szeretném felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy a lakosság tudta nélkül és annak feje fölött ebben semmiféle döntést ne hozza­nak! Akár egy községi fórum keretében, akár a sajtó nyil­vánosságán keresztül, de min­denképpen egyértelműen és vi­lágosan tájékoztassanak ben­nünket! Hiszen — legjobb tu­domásom szerint — az illeté­kesek már tárgyalgatnak egy­mással. Verőce község lakossága sze­retne véleményt mondani és állást foglalni. De ez csak az általam említett informálódás után lehetséges. id. Verőcei Béla Verőce

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom