Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-08 / 264. szám
Lemondott Folytatnunk kell a nyugati hitelek felvételét az NDK kormánya Az NDK Minisztertanácsa kedden tartott ülésén úgy döntött, hogy testületileg lemond. A fölmentését kérő indítványt a minisztertanács rögtön benyújtotta a népi kamara (parlament) elnökségének. Az immár csak ügyvezetőnek tekinthető kormány keddi ülésén felhívással fordult az ország lakosságához: a komoly politikai és gazdasási helyzetben mindenki tegyen meg mindent annak érdekében, hogy biztosíthatók legyenek a nép, a társadalom és a népgazdaság számára létfontosságú folyamatok. A megfigyelőket nem érte váratlanul a kormány lemondása, hiszen a szombati berlini, majd a hétfői országos tüntetéseken visszatérő követelés volt a kormány tagjainak eltávolítása. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a Stoph-kormány még ebben a hónapban távozik. A várhatóan gyökeresen újjáalakuló testületben minden bizonnyal nagyobb szerephez jutnak a kis tömbpártok. A helyzet ingatag, mégsem taktikáznak Az üvegbura, amely még ma is védi a magyar gazdaságot a külső hatásoktól, napjainkban meglehetősen törékeny, s a kormány feltett szándéka, hogy a parlament által hamarosan megerősíttetett elképzelés alapján lebontja az oly sok- torzítást eredményező védőernyőt az ország fölül. Ezt erősítette meg Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, aki adózási szakemberek társaságában tegnap a Pest megyei képviselőcsoportnál vendégeskedett, s igyekezett háttérmagyarázataival segíteni a honatyákat abban, hogy az Országgyűlés novemberi ülésén megfelelően dönthessenek a jövő évi költségvetésről, valamint az adótörvény módosításáról. A téma nagy érdeklődést váltott ki a megbeszélés résztvevői között, akik azt sem bánták, hogy Kemenes Ernő végül is több órán keresztül Amitől drágább lesz az új súg Hetvenmiliió kerestetik Mintegy negyven lap- és könyvkiadó képviselője előtt tegnáp Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese bejelentette, hogy a napilapok terjesztési díját az eddigi 1,70-ről január Írjétől vidéken 2,60-ra kívánják emelni. A terjesztési díjak emelését a posta szerint az indokolja, hogy a jelenlegi összeg nem elegendő a költségeik fedezésére, s a postai dolgozók fizetése húsz százalékkal marad el az átlagtól. A lapkiadók, természetesen a Pest Megyei Hírlapot gondozó Hírlapkiadó Vállalat is, vitatják a további terjesztési- díj-emelés jogosságát, s érvként nem fogadhatják el, hogy egyébként esetleg sztrájkba kezdenek a lapterjesztők. A vita, ha úgy .tetszik, az alku egyelőre nem zárult le, november 15-én a kiadóvállalatok terjesztenek elő javaslatot a kérdés megoldására. Nincsenek könnyű helyzetben. A terjesztési díjak emelése mindenképpen az újságok jelentős drágulásához vezetne, hiszen időközben a nyomdai költségek és a papírárak is jelentősen emelkednek, a posta pedig kilátásba helyezte: amennyiben nem jutnak megállapodáshoz, nem foglalkoznak tovább a napilapokkal. ☆ A posta tehát emelni akarja a lapterjesztési díjakat. De valójában mennyit is fizet ma a kiadó ezért a munkáért? A lappéldányonkénti mintegy 1,70 forint első látásra akár még kevésnek is tűnhet. Más azonban a kép, ha az újság előállításának egyéb költségeihez viszonyítjuk. Lényegében ugyanennyi például a nyomtatás teljes műveleti anyag- és papírköltsége. Az újságírók, szerkesztőségi alkalmazottak bér- és honoráriumköltsége nem éri el a felét annak, amit a terjesztésért ki kell fizetni. Nézhetjük persze más megközelítésben is. Jelenleg egy lap nyomdai, szerkesztőségi, illetve kiadói példányra jutó önköltsége 3,70 körül mozog. Erre tevődik rá a postai 1,70. Ebből következik, hogy 4,30- ért a lap úgy adható el, ha példányonként még több mint egy forint egyéb bevételre teszünk szert. Jelenleg ezt a hirdetési tevékenység biztosítja, ami viszont már lényegesen nem növelhető. Így egy postai áremelést (a nyomdai és anyagköltségek sajnos már éppúgy előre jelzett növekedését) kénytelenek lennénk továbbhárítani olvasóinkra. De vajon indokolt-e a posta most bejelentett igénye? Ezt egyelőre senki sem tudja, mert még soha nem mutatták ki elkülönítve a lapterjesztés önköltségét. Némi gyanakvást azért kelt bennük az a tény, hogy csak az előfizetett napilapokból (tehát a köztudottan gazdaságosabb áruspéldányokat és a heti, illetve havi folyóiratokat nem számítva) az egyforintos díjemelés havonta több mint 30 milliós pluszbevételhez juttatná a postát. Tehát 80 millió körüli összegből kellene megoldani az előfizetett napilapok kikézbesítésével járó pluszmunkát, illetve a csak ezzel foglalkozó hírlapkézbesítök díjazását. Mindenesetre ha figyelembe vesszük, hogy egy lappéldány kézbesítéséért a hírlapkihordó átlag 20 fillért, az egyéb feladatot is ellátó postás 10-15 fillért kap (és ezek már az új bértételek, amint ez a postaközpont kiadványából kiderül), látszik, hogy díjazásuk százszázalékos emelése is csak 10-15 filléres árnövelést mutatna. A munka nagyfát végzőkhöz ugyanis még a bevétel tizede sem jut. Hogy mire megy el a maradék 70 millió? Szeretnénk, ha olvasóink és a postások érdekében ez nem maradna költői kérdés. B. A. sorolta az érveket és ellenérveket, megválaszolva közben a képviselők kérdéseit is. A vendég — aki várhatóan majd a T. Házban is a költségvetési napirend előterjesztője lesz —• egyebek között az idei teljesítményeket értékelve fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár a várt eredményeket nem értük el, bizonyos területeken kedvező fordulat következett be. Gondjaink azonban jórészt újratermelődtek, példaként a szocialista kereskedelemben továbbra is meglévő nagy magyar aktívumot, vagy a belföldi fogyasztás növekedését említhetjük. A külföldről felvett hitelekből — amelyek ebben az évben mintegy 1,5 milliárd dollárt tettek ki — finanszíroztuk eddig a termelés fejlesztését, a lakosság fogyasztásának növekedését, a nyugati turizmus kiadásainak egy részét. Ez irracionális, elfogadhatatlan és ily módon irá- nyíthatatlan — hangsúlyozta az OT elnöke. Az idei tanulságok mellett sok szó esett az elkövetkező három évről is. A kormány, bár tisztában van azzal, hogy helyzete ingatag, hiszen néhány hónapon belül parlamenti választások lesznek, úgy látja: a magyar gazdaság helyzetéből következően csak egyfajta kilábalási stratégia létezik, ezért ennek kidolgozására és megvalósítására, nem pedig rövid távú, választási sikerét esetleg növelő lépésekre törekszik. A fő cél már 1990-ben a piacképes teljesítmények növelése. Keleteurópai kapcsolatainkban lényeges változás nem várható, s e régióban is vannak kockázatok. Példaként említette az OT elnöke, hogy ha a szovjet energiarendszer megroggyan, a magyar gazdaság szinte napok alatt a padlóra kerülhet. A már megkezdett stabilizációnak mindenképpen folytatódnia kell, mert 1990. és 1993. között mintegy 11,5 milliárd dollárnyi kamatot és részletet kell törlesztenünk, miközben e három esztendőben legfeljebb 2,5—3 milliárd dollárt tudunk saját erőből előteremteni. A többit újabb hitelek felvételével kell fedeznünk. Ám ahhoz, hogy ezt megtehessük, kulcs- fontosságú a Valutaalappal folyó vitánk kedvező lezárása. A fontosabb kezdeményezések közül Kemenes Ernő kiemelte, hogy a kormány egyebek között a piac t'ovábbi erősítésével, az importverseny növelésével, a vállakozásélén- kítö program bővítésével, a támogatások leépítésével és az érdekeltség javításával szeretné céljait elérni. Folytatódik a pénzszűkítő politika is. Már megkezdődtek a tárgyalások az életszínvonalat érintő döntések előkészítéséről a különböző politikai és érdekvédelmi szervezetekkel. A folyamatok kézben tartása rendkívül fontos lenne, mert ha elszabadul a pokol, akkor hihetetlenül felgyorsulhat az infláció. Az OT elnöke szerint január elseje után így is mintegy 15-20 százalékos élelmiszerár-növekedés várható a hatósági szabályozás megszüntetése miatt. F. Z. Idegenforgalmi szezon után Négy és fél milliós bírság Az idei nyári csúcsszezonban az előző évekhez hasonlóan zsúfoltak voltak az idegen- forgalmi települések, a boltokban változatlanul sorba kellett állni, s a kiszolgálás színvonala sem volt megfelelő — állapítja meg az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség most elkészült jelentése, amely a legutóbbi, elmúlt idegenforgalmi szezon tanulságait taglalja. Az országban mintegy 4300 helyen vizsgálódtak a kereskedelmi felügyelőségek munkatársai, elsősorban vendéglátó- helyeken, üdülőkben, élelmiszerboltokban és az iparcikkkölcsönzőknél. Megállapították, hogy az üdülőhelyek üzleteiben az áruellátás — a nyár végi tőkehúshiánytól eltekintve — alapvetően kiegyensúlyozott volt, ám a szállításokat nem mindenütt ütemezték egyenletesen, s az üzletek rendelései sem érkeztek időben a szállítókhoz. A forgalmazott áruk minőségében nem tapasztaltak javulást, az ellenőrzött minták 14 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Változatlanul kevés a kávé a feketében, a fagylaltok minősége sem kielégítő, A főfelügyelőség a vizsgálatok alapján 228 kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozót fi gyelmeztetett, 19-cel szemben vállalati fegyelmi eljárást kezdeményezett, 1591-en pedig összesen mintegy 4,5 millió forint bírságot fizettek a szabálytalanságok miatt. Nem kacsa, való igazság, hogy illatmenfes fokhagymás drazsé előállítására rendezkedett be a törökbálinti Energ Innov Szövetkezet. Az új készítmény természetes anyagokkal bevont parányi adag fokhagymamassza, amely a növény valamennyi alkotóelemét megőrzi, ám az erős illat terjedését gátolja. Úgy ígérik, a közeljövőben az élelmiszerboltokban is lesz belőle - - .-r— - -■,, - '-'A: ■< Mii faiéi a guberáló a kukában? fa AIDS-pánikról szóló írásunk lapunk 3. oldalán BS&PQUTMÁI Letette az esküt kedden az Országgyűlés által megválasztott Országos Választási Bizottság Fodor István, a parlament megbízott elnöke előtt. 9 Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kedden — kérésére — fogadta Pák Csői Unt, a Koreai Köztársaság államminiszterét. ® A Magyar ENSZ Társaság állásfoglalásban tiltakozott a csehszlovák emberi jogi aktivisták ellen folyó büntetőeljárások, valamint Tőkés László temesvári lelkész üldözése miatt. 9 A magyarországi református egyház újból a Református Világ- szövetség. genfi központjához fordult Tőkés László védelmében. 9 Németh Miklós miniszterelnökhöz írt nyílt levelükben a Hajdú-Bihari Napló szerkesztőségének dolgozói a lap és a kiadó függetlenítését sürgetik valamennyi párttól. 9 Nem értenek egyet a mezőgazdasági miniszter elutasító magatartásával, amellyel Vassné Nyéki Ilona Pest megyei országgyűlési képviselő földtörvény-módosítási javaslatát fogadta a tárca, az Ellenzéki Kerekasztal 2/4-es, főid- és szövetkezeti törvény módosításával foglalkozó bizottságának egyes tagjai. Hány hulla marad a helyszínen? ffsasxegl riportunk a 6, oldalon) A Vácban ma már nem véd Merre vetődik Géléi? Jövő szerdán Sevillában 15 órai kezdettel utolsó világbajnoki selejtező mérkőzésén lép pályára a magyar labdarúgóválogatott. Bicskei Bertalan szövetségi kapitány biztonsági tartalékként a keretbe szólította a váci (?) kapuvédőt, Géléi Károlyt is. Az MTI hírében mindenesetre még a Váci Izzó MTE áll Géléi neve mögött, mint a játékost a válogatottba adó egyesület megjelölése. Több mint valószínű azonban, hogy mire a vk-selejtezőre sor kerül, Géléi már a belga bajnokságban gyarapítja bravúrjainak számát. Géléi Vácott lett válogatott kerettag. Itt figyelt fel rá az a menedzser, akinek kiléte hétpecsétes titoknak számít a váci klubházban. A szakosztály vezetőinek jóvoltából sűrű homály fedi az átigazolás további részleteit is, így csak az biztos, hogy a kapus a ma esedékes bajnoki mérkőzésen a Vasas ellen már nem áll Csank/János vezető edző rendelkezésére. Minden elismerésünk a váciaké, rekordidő alatt hozták tető alá a megállapodást, bizonyára szép összeg ütheti a markukat, - ha ilyen sebtében készek megszabadulni egyik legjobbjuktól. Csak nehogy rosszul járjanak. Persze nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, a váciak bizonyára minden lépésükkel tisztában vannak. Az is igaz, hogy a kieső helyen tanyázó egyesület szakosztályelnöke még az illető antwerpeni klub nevét sem tudta pontosan, amelyiknek ilyen rövid idő alatt eladták első számú kapusukat. Németh Andrea Géléi remek védések sorozatát mutatta be Vácott (Hancsovszki János felvétele) PEST MEG XXXIII. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Ára; 4,30 forint 1989. NOVEMBER 8., SZERDA Fokhagymás és Bálint
