Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-04 / 261. szám

1989. NOVEMBER I., SZOMBAT PFKT « .ff va. i/;/i 7 1J A baráti szocialista országokban található testvérmegyékről, a bulgáriai Szófiá­ról, az NDK-beli Suhlról és a tőlünk sok ezer kilométerre fekvő szovjet Omszkról az utóbbi években időről időre találhattak beszámolókat la­punkban az olvasók. Megtudhatták, hogy politikai küldöttségek utaztak ide és oda, részt vettünk egymás ünnepségein, a jeles napokon táviratokban kí­vántunk sok sikert, erőt és egészséget. Szerencsére azonban nem csak ennyi történt. Számos kulturális együttes utazott hozzánk, s a mieink is felléptek a testvérmegyék városaiban, szemé­lyes barátságok szövődtek a vállalatok, iskolák, intézmény ek szervezte csere­üdüléseken, szakmai találkozókon is. Ha nem is a protokolláris aktusok ered­ményeként, de egyre többen gondoljuk úgy: barátaink élnek szovjet, NDK-beli és bolgár testvérmegyekben. így van ez akkor is, ha a magyaror­szági reformok, politikai változások következtében a kapcsolatok a közel­múltban mintha lazultak volna. Több volt a kérdés, mint a megértés, a ter­mészetesen diplomatikus formában megfogalmazott kétkedés és tanács, mint az őszinte érdeklődés a magyar változások iránt. A történelem kereke azonban máshol is fordul. Üj szelek fújnak a Szovjet­unióban, az NDK-ban, s talán Bulgáriában is. Hogy valójában milyenek is a változások, hogyan halad előre a reformok ügye, orröl próbáltunk tájéko­zódni testvérlapjaink szerkesztőségében, újságíró kollégáinknál. Megyénknek már húsz éve vannak testvérkapcsolatai a szibériai Omszk megyével. Kihasználva az újság régi kapcsolatait az Omszkaja Pravdával. felhívtuk A. G. J acenkót, a lap fő- szerkesztőjét, hogy válaszoljon kér­déseinkre. Így többek között arra, hogy vajon a szovjet Távol-Keleten is olyan forró-e a helyzet, mint Moszkvában, vagy néhány szövetsé­ges köztársaságban? A főszerkesztő elmondta, náluk nem voltak olyan nagy tüntetések, mint a fővárosban, néhány gyárban azonban a munkások gyűlésieket tar­tottak, több beleszólást követeltek a vállalat irányításába és a helyi köz­életbe. ES Vajon ez a nagy nyuga­lom azt jelenti, hogy a pe­resztrojka, az átépítés, a refor­mok nem jutnak el Szibériá­ba? — Szó sincs róla. Természetesen nálunk is folyik a gazdaságirányítás átalakítása, a vállalatok lényegesen több önállóságot kapnak, nyereség­érdekeltek lesznek. Csakhogy a Szovjetunióban mindez óriási nehéz­ségek közepette történik, szinte az alapokból kell újrakezdenünk, hi­szen mindeddig a terv- és a központi utasítás volt a törvény. Nekünk újra meg kell tanulnunk gazdálkodni. Sú­lyosbítja nehézségeinket, hogy az or­szágos sztrájkhullám most gyakorta azoknak az üzemeknek is megbénítja a' tevékenységét, ahol egyébként nor­málisan dolgoznának. Az omszki te­levíziógyárban például azért akado­zik, időnként áll a termelés, mert késve, vagy egyáltalán nem érkez­nek meg azok az alkatrészek és részegységek, amelyeket a Szovjet­unió más vidékein állítanak elő. pj Számunkra nehezen hi­hető, hogy ugyanazok a veze­tők, akik évtizedek óta rosz- szul irányították a társadalmat cs a gazdaságot, most egyesa­pásra a peresztrojka lelkes hí­veként sikert sikerre halmoz­nának. Voltak-e önöknél is személycserék? — Természetesen, az irányító ap­parátus is átalakulóban van. Ami a legfőbb posztokat illeti, az SZKP megyei első titkára Moszkvába ke­rült, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke lett. Utódjának az ed­digi megyei tanácselnököt választot­ták. ES Egy fel évvel ezelőtti in­terjúban az Omszk megyei ta­nácselnök is panaszkodott a gyenge közelláíásra. Most mi­lyen a helyzet? — Se rosszabb, se jobb, mint mondjuk tizenöt évvel ezelőtt. Né­hány termékre jegyrendszert kellett bevezetni, de a kiemelt üzletekben a nálunk kurrens cikknek számító vaj, felvágott, a hús — az állami ár­nál ugyan drágábban — de rendsze­resen kapható. A kórházak, gyer­mekintézmények olcsón jutnak az élelmiszerekhez és ellátásuk is meg­felelő. 0 Beszéljünk egy kicsit a saját szakmánkról, az újság­írásról. Az Omszki Pravda mennyire számít a „glasz- noszty”, a nyíltság, az őszinte­ség harcosának? — gaját munkánkkal sem vagyunk elégedettek. Az az igazság, hogy az olvasók sokáig „megszűrve’’ kapták a híreket, bátortalan volt a kritika is. Minden bizonnyal ez az oka, hogy nálunk i3 megjelentek az illegális kiadványok, s ezek éppen azokról az eseményekről számoltak be, ame­lyekről mi hallgattunk. Az átalakí­tás,' a glasznoszty szelleme azonban már lapunkban is jól érzékelhető. Kritikai oldalunkon például egy-egy témáról ma már több, egymástól el­térő véleményt közlünk. 13 Ha vannak illegális nyomdák, falán léteznek ille­gális szervezetek is? — Alakultak új szeryezetek, de ezeket nem nevezhetjük illegálisnak. Közülük az egyik hazafias, lokálpat­rióta jellegű, a'régi épületek, elha­nyagolt műemlék templomok és mú­zeumok felújításán munkálkodik ön­tevékenyen. Omszkban is szervező­dik a Népfront. Ezeknek a működé­se segíti a demokrácia fejlődését. Virrasztás a bebörtönzött ekért az NDK-ban Omszki látkép Suhl megyei testvérlapunk főszer­kesztőjét, Helmut Linkét kértük meg, adjon tájékoztatást az ottani változásokról. Elöljáróban minthogy forrásként a Freies Wort hozzánk érkezett leg­utóbbi — október 24-i — számát tudtuk felhasználni. Mindjárt az el­ső oldalon rövid, ám sokatmondó hír található. Az eredetileg az „öreg városházára” tervezett nyil­vános dialógust a rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel át kel­lett helyezni a 2000 főt befogadó he­lyi sportcsarnokba. Hogy mindez nem véletlenül je­lent meg — s mindjárt az első ol­dalon! —, azt alátámasztja a 2. ol­dalon az újságíró-kollektíva nevében közzétett szerkesztőségi cikk, a fő- szerkesztő aláírásával. Az olvasókhoz címzett sorokból kiderül, hogy ko­rábban „fenn" és „lenn" nem ugyan­Ami a Szovjetunióban a pereszt­rojka, az Bulgáriában preusztrojszt- vo. De vajon ugyanazt értik-e átépí­tésen, megújuláson, peresztrojkán Szófiában, mint Kelet-Európa többi reformországában? — kérdeztük testvérlapunk, az Aprelszko Gyelo főszerkesztő-helyettesét. H A magyar újságokban keveset olvashatunk a bolgár gazdasági életről. Hogy halad önöknél a gazdasági átalakí­tás? — Nálunk Is igen mély, alapvető változások indultak meg. Kialakuló­ban vannak az új tulajdonformák, amelyeket egyenrangúaknak tekin­tünk az állami tulajdonnal. Nem­zetközi viszonylatban az együttmű­ködés új formáit keressük, szeret­nénk minél több vegyes vállalatot létrehozni nyugati cégekkel. Nagy változások várhatók a mezőgazdaság területén is. Nálunk eddig csak ál­lami gazdaságok voltak, ezután ter­melőszövetkezetek is alakulhatnak. H Történnek-c látványos Változások a közéletben, a po­litikai szférában is. Alakul- nak-c alternatív állampolgári szervezetek? — A politikai helyzet Bulgáriában alapvetően stabil. Tény, hogy a pe­resztrojka kapcsán az állampolgárok politikai aktivitása is megnőtt. Az emberek itt is változásokat szeret­nének. Ahogy minden demokratikus országban, úgy Bulgáriában is joguk van az embereknek társadalmi szer­vezeteket létrehozni, amennyiben ezek nem ütköznek törvénybe. Ná­lunk is forradalminak mondható át­alakulás megy végbe, bár itt nincse­nek olyan ismert szervezetek, mint például a Szovjetunióban a Memó­riái vagy a Pámjáty. 0 Milyen az élelmiszer­ellátás ma Bulgáriában? Rom­lott-e az életszínvonal a ko­rábbiakhoz képest? — Ahogy a többi szocialista or­szágban, úgy nálunk is valamelyest romlott a helyzet. Az új gazdálkodá­si formákat épp annak érdekében vezetjük be, hogy mind a mennyi­ség, mind a minőség javuljon. Itt az ideje, hogy nálunk ts figyelembe ve­gyék a piaci viszonyokat. U A nemzetközi és a ma­gyar sajtó is sokat foglalko­zott a nyáron a bulgáriai tö­rökök tömeges távozásává]. Eár a muzulmánok főként az ország déli részén éltek, sokan laktak közülük például Szófia megyében is, és fontos cuítke- zéseken dolgoztak. Nem okoz-e gazdasági nehézségeket a tá­vozásuk? — A török nemzetiségű bolgár ál­lampolgárok, akik — élve az új útle­véltörvény adta lehetőségekkel — úgy határoztak, hogy elhagyják az országot. Most nem tudnék pontos számadatot mondani, de az az igaz­ság, hogy valóban sokan elmentek. Az is kétségtelen tény viszont,-hogy a törökországi állapotokat megta­pasztalva számosán vissza is jöttek. Egyébként a bolgár újságok is gyak­ran foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A nehézségeket az ország minden­képpen erőszak nélkül, békés, konst­ruktív légkörben lefolytatott tár­gyalásokon szeretné megoldani. Mi a párbeszéd hívei vagyunk. a Hogyan látják. iHctve ho­gyan értékelik Bulgáriában a többi szocialista országban fo­lyó gazdasági és társadalmi folyamatokat? — Minden országnak megvannak a maga nehézségei és a sajátosságai. Az átalakítás kapcsán sok minden a felszínre került, de mindezt objek­tiven kell értékelni. Egyik ország sem szólhat bele a másikban zajló folyamatokba.-k Lapzártakor érkezett: legalább tíz­ezres békés menet vonult pénteken késő délután Szófiában a parlament elé. Küldöttségük petíciót adott át a nemzetgyűlés elnökhelyettesének az­zal a 11 650 aláírással együtt, ame­lyet az elmúlt hetekben gyűjtöttek a szervezet aktivistái, a Rila-hegy- síg természetes vízrendszerének megmentésére. Rendőrök nem avat­koztak be. Hasonló — akár „békés menef'-nek nevezett — tüntetés Bulgáriában az utóbbi 45 évben nem volt. azt a nyelvet használták, hogy ke­resni kell-az okokat, miért is men­tek el az emberek tízezrei hazájuk­ból, miként az sem lehet közöm­bös a lap írói, szerkesztői számára: miért tüntetnek visszatérően a nagyvárosok utcáin? S arról is szó van az írásban, hogy Egon Krenz, az NSZEP új főtitkára1 is megerősí­tette, hogy az újságíróknak jobban ki kellett volna terjeszteniük a nyil­vánosságot. A „Freies Wort” mindenki előtt nyitva áll, akik a szocializmusról „becsületesen” vélekednek. A szó­éiul izmus ellenfeleinek — miként korábban — a jövőben sem kíván­nak helyet biztosítani a lap hasáb­jain. Ebben a szellemben íródott a rö­viddel a lapzárta előtt telexen érke­zett válasz is kérdéseinkre. Miként az egész NDK-t, úgy a Suhl me­gyeieket is igen élénken foglalkoz­tatja a kibontakozó dialógus, többek között az „Új Fórum" nevű szerve­zettel, melynek összejövetelein a legnagyobb nyilvánosság mellett a legkülönbözőbb problémákról és kö­vetelésekről folynak a megbeszélé­sek. Itt a munkásosztály vezető sze­repérlek kérdése éppen úgy a napi­renden van, mint az utazási és sajtó- szabadság. a kiváltságosok jogai vagy éppen a településfejlesztés ak­tuális tennivalói. Dicséretes . őszinteséggel beszámol arról is, hogy a párt az utóbbi évek­ben sokat vesztett a bizalomból, s ezt cáak lépésről lépésre lehet visz- szaszérezni. vEzen az úton — mint legutóbb is — á Személycserék is el­kerülhetetlenek. Erről már a Freies Wort olvasói is értesültek, miszerint november 2-től - Peter Pechauf sze- ményében új első titkára van Suhl megyének. Az is a változó idők' megnyilvánulásaként értékelhető, hogy a főszerkesztő nyíltan bevall­ja: sokan változásokat várnak a Freies Wort szerkesztésében is. „Ezen az új úton mi még csak ta­nulók vagyunk” írja, „de sok olvasói levél megerősít minket, hogy a jó úton haladunk”. Helmut Linke arról is beszámol, miként értékelik a legújabb időkben a magyarországi változásokat. A leg­fontosabb szempont — szerinte —, hogy minden nép maga dönthessen saját sorsa felől. Az összeállítást írta: Csulák András, Jocha Károly es Kecskés Ágnes Bulgáriából kiutasított muzulmán vallása, magukat török nemzetiségűnek valló emberek az országhatáron 0 © TÖRTÉNELMI NAPOK BARATAINKNAL Öm eKÄJi ■MPAB/IA A nPOHETAPMM OT BCMMKM CTPAHH, cH>EflHHaBAÍÍTE CE! AnpHJiCKO flejio Twins Wort

Next

/
Oldalképek
Tartalom