Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-29 / 282. szám

1989. NOVEMBER 29., SZERDA O ÍRTA Alantas Örömmel tapasztaljuk, miként sokasodik azoknak a pályatársaknak a tábora, akik korábban ilyen-olyan feladatokkal birkózva, (el­kerülték a politikai újság­írást. Most viszont! Ítél­nek elevenek és holtak fe­lett, azaz kösse fel a fehér­neműt az, aki merészelne bármi olyat mondani, írni, ami nekik nem tetszik ... Lesz része hidegben-meleg- ben! Nem irigyeljük például Berend T. Ivánt. Közölte egy cikkét a Népszabadság, megkapta érte a járandósá­got hozzászólásként Ba­rabás Tamástól (nov. 25., 18. oldal). Szemlélőként (ol­vasóként) persze nem dol­gunk a vita, illetve a kiok­tatás közötti különbségről meditálni, hiszen bölcs eleinkkel együtt valljuk, hogy igaza volt Buffonnak: a stílus maga az ember. Kinek ilyen, kinek olyan a stílusa, kinek ilyen, kinek olyan a szemlélete. Az ol­vasó nem kiskorú. Tud dönteni, neki melyik a szimpatikus. A Barabás Ta­más által írottakkal tehát csak mint olvasók bíbelőd­tünk, s eszünkbe sem jutott volna szerény hasábjainkra bármit is átemelni, ha nem bukkanunk egy kifejezésre. Azt írta ugyanis Barabás Tamás, bizonyos (kádári) kor bizonyos ellenzéki sze­replőiről, hogy, mert meg­tiltották nekik, „a saját szakmájukban működjenek, és emiatt vagy a legalanta- sabb fizikai munkát, vagy fekete szellemi munkát kénytelenek vállalni.. Sejtheti az olvasó, mivel van bajunk. Jól sejti. Ez­zel a legalantasabbal. Amennyire gyűlöletes, ha embereket a véleményükért bármilyen hátrányér, any­agira gyűlöletes, ha valaki­ket úgy védenek, hogy má­sokat közben lealacsonyíta­nak. Mert mi is, milyen is lehet az a legalantasabb fizikai rhunka?! Hiszen nem csak alantas, hanem egyenesen a legalanta­sabb ... Mi lehet az? S kik azok, akik csinálják? Tud­ják, hogy részük, sorsuk a legalantasabbság? S vajon van-e véleményük arról, hogy egy érv is lehet — alantas?! KLIENS Biztonságos világpremier Bombafojtó boa Minden csupa füst (Pék Veronika felvételei) olaszok mindenáron arra töre­kedtek, hogy frenetikusán si­kerüljön számukra a magyar- országi megméretés. Giorgio Pirotta, az Unimax Trading S. R. L. vezető kép­viselője elmondta, hogy ter­mészetesen elsődlegesek szá­mukra az üzletpolitikai lehe­tőségek, s ami napjainkban Magyarországon történik, az nagy biztatást jelent a nyu­gati cégek számára. — Ez az ország Európa kö­zepe, s mind erősebb szálak­kal kötődik a nemzetközi piachoz. Gazdasági és keres­kedelmi nyitottsága egyértel­mű biztatást nyújt. Tudomá­som szerint már eddig is szá­mos olasz cég kopogtatott magyar kereskedelmi part­nerek ajtaján. Számunkra a tudatos és kitartó piackutatás egyik fontos láncszeme, ha minél több magyarországi partnerre találunk. A beszélgetés során elhang­zott. hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat, ahol a kőolajipari termékek előállítása mellett azok forgalmazása is folyik, a jövőbeni, még biztonságosabb Termelést-^,—szaitttfet—segít- hetik ezek a robbanásgátló anyagok. Jelen volt a TSE bemutató­ján és a szakmai tájékoztatón Helmut Josef Lichka, a róla elnevezett Intertrading cég ve­zetője, a nevezetes anyag fel­találója is. Utalt arra, hogy a robbanásgátló anyagot a sváj­ci szövetségi hadsereggel kö­zösen fejlesztették ki. A sváj­ciak rendkívül korszerű labo­ratóriumi, kutatástechnikai berendezései jól szolgálták a leSDrecízebh mérések elvéazé­sét. Példa erre, hogy másod­percenként kétezer fotót ké­szítettek a szer viselkedéséről olyankor, amikor a gyúlékony anyag semlegesítése történik. Az osztrák mérnök egyebek között beszámolt arról is, hogy változatlan intenzitással folynak a TSE-anyaghoz ha­sonló kísérletek, s ezen belül is a műanyag és alumínium alapanyagú készítményekkel s azok ötvözeteivel. Szavaiból kitűnt, hogy a mai felgyor­sult, technikailag rendkívül kifinomult világban nagy szükség van az élet- és va­gyonvédelemre. Hiszen a gép­járműveken, repülőkön uta­zók vagy a különböző vegyi anyagokat készítők biztonsága alapvető fontosságú. Gyócsi László Marad-e az Intervenciós Alap? A kereskedelmi tárca eb­ben az évben mintegy 2 mil­liárd forintot fordít a mező- gazdaság, valamint a belföldi hús-, zöldség- és burgonya­forgalmazás támogatására — amennyiben sikerül a Pénz­ügyminisztériummal meg­egyezni. Az úgynevezett Ál­talános Piaci Intervenciós Alapban lévő összeg ugyanis nem állandó, a pénzügyi ha­tóság esetenként bírálja el a kereskedelem ilyen igényeit. A Kereskedelmi Miniszté­rium illetékese az MTI'mun­katársának elmondotta: a tárca korábban már szorgal­mazta, hogy az alap összegét rögzítsék a költségvetésben, így előre tervezhető lenne a keret felhasználása. Ez az in­dítvány azonban eddig nem talált meghallgatásra, holott például a hús- és zsírkészlete­zés támogatására minden év­ben sor kerül — ez az idén 400 millió forint —, és a té­li burgonya- és zöldségtáro­lást is rendszeresen finanszí­rozzák; ebben az évben pél­dául 100 millió forint jutott erre. Az intervenciós alapot az idén a negyedik negyedévben nagy mértékben megterheli a hús ártámogatása. Annak ér­dekében ugyanis, hogy a fo­gyasztói árak ne emelkedje­nek, s a belföldi ellátásban érdekeltek legyenek a sertés­húsfeldolgozók. kilogrammon­ként 17 forint támogatást igé­nyelhetnek október 1-je és december 3l-e között. (Folytatás az t. oldalról.) kerületi tűzoltó-parancsnoksá­gon a TSE elnevezésű robba­násgátló anyag világpremier­jére. Az olasz Unimax Tra­ding S. R. L. cég által forgalma­zott szer lényegében egy ka­rácsonyfa boájához hasonlít­ható. Kitűnő tulajdonsága, hogy gyúlékony, rendkívül robbanásveszélyes anyagokba ágyazva, robbanás, detonáció előidézése helyett csak lassú égést okoz. Teljes biztonságot garantál a kőolajipari termé­kek szállításánál, gáztartá­lyoknál, tehát a vegyiparban, és mindenütt, ahol éghető fo­lyadékokkal és gázzal dolgoz­nak. A tűzoltó-parancsnokság mögötti labdarúgópályán ala­pos előkészületek után több, úgynevezett bemutató kísérle­tet tartottak az említett olasz kereskedelmi és szolgáltató vállalat szakemberei. Egy 200 literes hexánnal és levegővel telített hordón, továbbá né­hány ötvenliteres és több ben­zinnel töltött kanna tartalmán keresztül mutatták be a rob- banásgátlö anyag áldásos je­lenlétét. ..... A bejnutatót a milánóiak a Gépipari Tudományos Egyesü­let közreműködésével szervez­ték. Közel 250 magyar cég ve­zető képviselőit hívták meg a nem mindennapi izgalmakat sejtető gyakorlati bemutatóra és videofilmes szemléltető rendezvényre. Egyebek között képviseltette magát a DKV, a Reanal és a Volán Vállalat, valamint számos hazai gyógy­szertári központ és vegyi- anyag-gyár. Az az egész bemu­tatóból kitetszett, hogy az Kizárják a csöveseket a Déliből Már csak a sínekre hajthatják a fejüket? Néhány napja — különösen a Hét című televíziós műsor megrázó riportja óta — azok figyelme is a budapesti Déli pályaudvar felé fordult, akik egyébként nem utaznak vo­naton. Persze, az emlékezetes riport — sőt, a Déli pályaud­var — főszereplői sem utaznak vonaton, legalábbis nem azért tartózkodnak az állomáson, hbjfy továtb induljanak, ök hazajönnek aludni a sínek közelébe, kis túlzással mond­hatni, az ütköző a kispárná­juk. S túlzás nélkül, de jelképe­sen mondhatni, az ütközők kö­zé került a Déli pályaudvar állomásí'őnöke, Becze Tibor is. Mint lapunknak nyilatkozta, nap mint nap szó éri a ház elejét, kövezetét, mellékhelyi­ségeit, padjait, várótermét — ugyanis az ott tanyát vert haj­léktalanok tömegei miatt már jó ideje nem képesek eleget tenni napi takarítási felada­taiknak. Többhetes kosz ré­tegződik már a nemrég még Buda büszkeségeként emlege­tett, nyugatról beérkező vona­tok végállomásának titulált pályaudvar kövezetén. A piszok miatti panaszok özöne végett el kellett hát ha­tározni a várótermek decem­ber eleji lezárását, s az ala­pos nagytakarítást. Viszont tegnapi dátummal keltezve tiltakozását röpítette világgá a Szabad Demokraták Szövetségének Budapest IX. kerületi szervezete: „A MÁV igazgatósága december hónap­ján az idei tél első fagyos napjait használta fel arra, hogy takarítás ürügyén kitilt­sa a hajléktalanokat Mjidapest pályaudvarairól. A föndőrség kötelességszerüen el fogja tá­volítani a pályaudvarokon me­legedőket — hogy hol fagy­nak meg, ahhoz a tiszta és Az „ejtőernyők" nem nyíltak ki Munkanélk üliség minisz tér iu ma ? felkerekedne a hivatalos szám, ha a korábban „háztar­tásbeli”-ként elkönyvelt asz- szonyok elhelyezkedési gond­jait is tartalmazná. Ami pedig a felsőfokú vég­zettségűek munkanélküliségét illeti, a közelmúltban a mun­kásőrség, a párt-, a szakszer­vezetek oktatási központjai, személyzeti és egyéb vezetői állásai szűntek meg, csak a megyei pártbizottságról 240 függetlenített funkcionárius és adminisztratív dolgozó munkakönyvét adták ki, csak­hogy az „ejtőernyősöket” se­hol nem látják szívesen. Már hiába kopogtatott Jellemző eset, hogy a nyolcévi tanítóskodás után pártmunkát vállaló ember egy év múlva már hiába kopogtatott koráb­bi iskolája ajtaján, az „ejtő­ernyős” helyett felvettek in­kább egy képzetlen tanárt. Pest megye még így is sze­rencsés helyzetben van, a 6700 fővárosi és a 2700 megyei mun­káltatónál előbb-utóbb akad hely a havonta jelentkező 170- 180 munkanélkülinek. A kép­zetlenek egy része nem ússza meg tanulás nélkül. Kerepes- tárcsán például 33 fiatalem­bert oktatnak a kőművesszak­ma rejtelmeire. A megyében a munkaügyi szolgáltatók hat kirendeltsége működik, Vá­cott, Gödöllőn, Cegléden, Rác­kevén, Dobáson és Nagykátán is jelentkezhet a munkanél­küli. Pécsett sokkal rosszabb a helyzet, folyamatosan 170-180 ember áll sorban az ottani iroda ajtaja előtt. Félő hogy a mostani idillikus állapot nálunk sem tart soká. Sokat sejtető, hogy a kormányzat az idei 2,4 milliárd forint helyett jövőre 5,5 milliárdot tehet a foglalkoztatási alapba. Azért a régi módszerek még ma is Élnek, ugyanis a munkanélküli­segély ugyancsak adóköteles, tehát az állambácsi az egyik zsebéből kiadott pénz egy ré­szét — adó formájában . — visszateszi a másik zsebébe. A régi „módi” köszön visz- sza abban is, hogy a megyék és a főváros munkaügyi szol­gáltatóirodái szépen sorba számítógépes adatkezelésre tértek át, de ezek egymással nem kompatibilisek, tehát az adatokat közvetlenül nem ad­hatják át. Ez legalább két dolgot jelent: valamennyi szá­mítógépes rendszerre külön- külön készítették el a progra­mot, s ki is fizették azt, ami ígyáltalán nem olcsó mulat­ság. A másik pedig, ha végül mégis szeretnének számítógé­pes kapcsolatot teremteni, lét­re kell hozniuk közös haszná­latra egy újabb programot, s íz adatokat átvinni, ami idő És pénz. Egy kézben jobb lenne A zűrzavart az enyhítheti, ra a sokféle — egymás tevé­kenységét átfedő — szervezet lelyett egy kézbe kerül a munkanélküliek sorsának trá- íyítása. Várhatóan az Ország- gyűlés decemberi ülésszakán javaslat hangzik majd el a Munkaügyi Minisztérium lét­rehozására. Stílszerűen in­kább a munkanélküliség mi- lisztériumává kellene keresz- ;elni. Mátrai Tibor Verik a négereket, és munkanélküliség van — kö­rülbelül ez az a két „ismérv”, amelyet még a kisiskolá­soknak is illett tudni a tőkés társadalmi rendszerről. Időközben jelentős lépéseket tettünk a piacgazdaság fe­lé. Igaz, a négereket nem verjük, viszont már nálunk is van munkanélküliség. No, persze csak szerény, a szep­tember végi adat szerint a segélyezettek száma — orszá­gosan — alig haladta meg a négyezret. sem jelentene örömet „párat­lansága”. A Pest Megyei Mun­kaügyi Szolgáltató Irodában toporgó férfi is inkább ide­gesnek látszik, semmint bol­dognak, holott ő tényleg ön­hibáján kívül szorult a se­gélyre. A ktsz-nél — korábbi munkahelyén — létszámleépí­tés volt. Először fölöslegesnek érezte magát, napokig letört volt, később megpróbált elhe­lyezkedni. A dolog addig ment is, amíg meg nem kér­dezték a képzettségét. Attól kezdve ugyanis a csodabogár­nak kijáró tisztelettel néztek rá, csak éppen állást nem ka­pott. Ugyan melyik cég alkal­mazna manapság egy fegy- veragyazót? Tehát egy olyan embert, aki a fegyverek agyát készíti. Teltek a hónapok, a korábbi jövedelmének felét is alig érte el a segély. Mivel kifutott a féléves időterminusból, újra­kezdési kölcsönért sem folya­modhatott. A szolgáltatóiroda nem tudott segíteni, bár a jó­szándék megvolt. A szakem­ber nem fogadta el a felaján­lott kőműves- és éjjeliőri ál­lást. Átképzésre sem vállalko­zott, holott mindössze har­mincöt éves. Az egyetlen le­hetséges megoldást választot­ta, kisipart váltott. A kevéske pénzéből — és nyilván kölcsö­nökből — beszerezte a szük­séges gépeket, valamint a fegyverek tárolására kötele­zően előírt páncélszekrényt. Nem ilyen szerencsések a képzetlenek, munkaerejükre nemigen tart igényt egyetlen vállalat sem. Megdöbbentő módon ugyancsak nehezen tudnak elhelyezkedni a felső­fokú végzettségűek. Dr. Szabó Ferenc, az iroda vezetője pon­tosán ismeri ennek okát. Mi­előtt azonban arról szólna, felhívja a figyelmemet a sta­tisztikai számadatok felületes­ségére. Sem az országos, sem a megyei kimutatásban nem szerepelnek azok, akik pálya­kezdőként nem találnak mun­kát, hiszen ők segélyre nem jogosultak.. Szintén alaposan kulturált állomásokért küzdő MÁV-nak nyilvánvalóan nin­csen semmi köze. i.. A ma­gyar társadalom a demokrá­ciáért, a racionális piacgazda­ságért küzd, és az elmúlt na­pokban talán egy lépéssel kö­zelebb is jutott céljai megva­lósításához. De sem a demok­rácia, sem a modern piacgaz­daság nem működhet, ha ki­vész belőle a szolidaritás érze­te. Az embertelenséget, az ér­zéketlenséget semmiféle „ész­szerű” indokkal nem lehet vé­deni. Persze, a hajléktalanok problémáit nem a MÁV-nak kell megoldania. De a MÁV szervezési gondjai nem ma­gyarázhatják, hogy embereket a fagyhalálnak szolgáltassarták ki.” T19 ' ..>rr A z SZDSZ követeli a MÁV vezérigazgatóságától, hogy a pályaudvar-bezárási döntését azonnal vonja vissza. Felhív­tuk telefonon a vasút vezér- igazgatóját: mi a válaszuk? A titkárságvezető azonban közöl­te, hogy Vrbán Lajos vezér- igazgató mai postájában nem szerepelt az SZDSZ-levél, .nem értesültek eddig a tiltakozás­ról, ezért hát egyelőre vála­szolni sem tudnak arra. Ezután Budapest Főváros Tanácsa szociálpolitikai főosz­tályának vezetőjét, dr. Földi Máriát kérdeztük, mi a véle­ménye a hajléktalanok hajlé­kainak bezárásáról. — Ez nagyon súlyos gond, ennek megoldását nem jelenti a Déli pályaudvar nyitva tar­tása sem, arról nem beszélve, hogy a többi pályaudvar is otthontalanok alvóhelye. Ke­ressük a megoldást. Azt el­mondhatom, hogy a Fővárosi Tanács harmincmillió forint rendkívüli támogatást különí­tett el az átmeneti szálláshe­lyek férőhelyeinek bővítésére. Várható tehát a főváros haj­léktalanjai. helyzetének át­meneti, némi könnyítése. Re­mélhetőleg ezáltal a megyénk­re nehezedő nyomás is csök­ken, hiszen sok otthontalan az agglomerációban keres átme­neti szállást: hétvégi bungaló­kat, üres vagy félig kész csa­ládi házakat. Páty Dobogó dű­lőjének egyik hétvégi házában nemrég egész csapat húzta meg magát, akik nemcsak ál­mosak, éhesek is lehettek, mert a gazda frissen vágott disznajának valamennyi son­káját, kolbászát eltüntették, nyom nélkül. Mindössze pár sort hagytak hátra: „Finom volt a kóstoló, de máskor na­gyobb disznót vágjon!”... Jó lenne a hajléktalanok gondját úgy megoldani, hogy a csöves is jót aludjon, s a disznó is megmaradjon. Tóth Béla Endre Mi ez ahhoz képest, amivel a közgazdászok riogatták az embereket? Az óvatosabb prognózisok két-háromszáz- ezer állástalan emberrel szá­moltak, de a pesszimisták en­nél jóval nagyobbra duzzasz­tották a munkanélküliek ha­dát; szerintük nyolcszázezren élnek majd az állam kenye­rén. Nem érdemes azonban túlzott kárörömmel fejükre olvasni tévedésüket, mivel „csak” azzal nem számolhat­tak, hogy a kormányzat ilyen erőtlen, erélytelen lesz a vesz­teséges cégek felszámolásá­ban. A csodabogár fegyveragyazó A négyezer munkanélkülit aligha vigasztalja, hogy keve­sebben vannak a számítottnál, mint ahogyan egyetlenegynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom