Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-29 / 282. szám

A VOKSO K iváló filmrendezőnk, Jancsó Miklós, egy gondolat- menet lezárásaként így nyilatkozott a Heti Hír­nöknovember 8-i számában: „Ezért tartom, áru­lásnak azt. ha belemegyünk abba, hogy előbb válasz- szunk elnököt, mint parlamentet.” S mondott mást is, azt, hogy akik a hallgatag tömegre „hivatkoznak, azok a népfront embereif?!)... de nekik már nincs hitelük.” Egy másik nyilatkozat. Az ELTE alkotmányjogász pro­fesszoráé, Schmidt Péteré. A hazai alkotmányjog leg­kiválóbb szakembereinek egyike, a népszavázásxól szól­va azt mondotta a Heti Világgazdaságnak (89 47.), hogy „Közjogi eszközökkel itt voltaképpen politikai cirkusz folyik.” Szabad-e úgy feltenni a kérdést, kit igazolt a no­vember 26-i népszavazás? A kérdés feltehető így is, de nem sok értelme van. Az idézett vélemények ugyan — előzetesen — minősítették az eseményt, de csupán cseppek voltak abban a tengerben, amelyet a politi­kusi egyéni vélemények, pártnyilatkozatok, fizetett hirdetések, plakátháborúk, névre címzett felszólítóle­velek, röplapok alkottak. Ez a véleménytenger, szem­be állítva a népszavazáson részt vettek arányával, va­lamint a szavazatok — az első kérdésre vonatkozó — megoszlásával, elkerülhetetlenné teszi a bizonytalan­kodó állampolgár kérdésének átemelését az újságlap­ra: ki és miben győzött itt? Tévedést aligha kockáztatva állítjuk: valamennyi érintett politikai párt, szervezet a maga sikeréről, a hangosságot kedvelők a maguk győzelméről beszélnek, írnak majd. S tagadhatatlan, van alapja annak, hogy ki-ki a maga szemüvegén át nézze az állampolgári voksokat, azok megoszlását, a voksokkal igazolni vélt álláspontok helyességét... Veszedelmes hiba lenne azonban egy valamiről elfeledkezni. Arról, hogy állam­polgárok hatalmas létszámú tábora nem a négy kér­désre, hanem a népszavazás egészére mondott nemet. Mert hiszen nemet mondott azzal, hogy nem ment el, nem élt szavazati jogával, de élt a távolmaradás jo­gával; minősített. Mert ez is minősítés. A megyében a szavazásra jogosultaknak a negyvenöt százaléka volt ez, s bár senkinek sem lehet kétsége, a többség akara­ta, mint a demokrácia alaptörvényeként ez szokásos, szent és sérthetetlen, ez a bizonyos negyvenöt százalék joggal figyelmeztető arány. Ezt a figyelmeztető arányt — amelynek a kialakulá­sában, bizonyosan döntő része volt a Magyar Demok­rata Fórum bojkottfelhívásának — most sokan szeret­nék majd figyelmen kívül hagyni. Az egyik szervezet ezért, a másik azért, holott — erre mutattak lapunk munkatársainak a megyében szerzett tapasztalatai — a vasárnapi szavazáskor az állampolgár legkevésbé pár­tokban, pártakaratokban, pártprogramokban gondolko­dott. A maga jogának — döntési szabadságának- — a gyakorlásába kóstolt bele az, aki elment, s aki nem ment el, az úgy vélte: formális kóstolóra invitálják, mert a döntés nem igazán döntés, ezért inkább ö ott­hon marad. Együtt kell látnunk a két nagy tábort, s akkor már szinte mellékessé válik az igen és a nem szavazatok — egyébként szoros — megoszlása. T alán elegendő egyetlen valamit említeni ennek az előbbi mondatrésznek az igazolására. Ez a vala­mi a népszavazást kikényszerítő négy pártnak az a hétfői nyilatkoznia, amely szerint kezdeményezhető lenne a parlamenti választások után a nemrég módo­sított alkotmány újabb módosítása: mégis népszavazás és ne az Országgyűlés döntsön.a köztársaság elnökének a személyéről! A meglepőnek tartható, de korántsem váratlan fordulat nyilvánvalóvá teszi: olyan pártpoli­tikai stratégiák és taktikák szövevényébe kerülhet be­le a még meg sem született magyar demokrácia, amely­ből kétséges, mikor és milyen állapotban tud majd kikeveredni. Bizonyos hatalmi kulcspozícióknak a meg­szerzése — egyre inkább erre vetnek fényt a belpoli­tika eseményei — erőteljesen polarizálja a politikai szervezetek egyes csoportjait, átmeneti vagy (eddig) tartósnak látszó szövetségeit, előkoalícióit. Ami elke­rülhetetlenül eszünkbe idézi a már említett Schmidt Péternek azt a megállapítását, hogy „...a népszava­zást kezdeményező akciók a politikai obstrukció intéz­ményesült eszközévé válhatnak.” Osztanunk kell az al­kotmányjogász professzor aggodalmát: reális ez a ve­szély. S reális az a veszély is, hogy a politikai pártok nem értékelik reálisan a népszavazás reájuk érvényes tanulságait, a számok, arányok isme. -lében nem gon­dolják át politikájukat, hanem ott és úgy folytatják azt, ahol és ahogyan november 26-a napjára (ha) fel­függesztették. Erre mutatnak a kezdeti visszhangok, nyilatkozatok is, amelyek győztesekről és vesztesekről szólnak, rit­ka kivételtől eltekintve. Újabb igazolásaként annak, amit tiszteletet parancsoló nyíltsággal így fogalmazott meg (Magyar Nemzet, november 24., 7. oldal) az ellen­zék kimagasló alakja, Csoóri Sándor: „... mindenki a hatalmat akarja. Hódítani és győzni akar. Furfang- gal, befektetéssel, újság- és tévépropagandával. Győz­ni itt? A győzelemnek egyelőre nincsenek meg az ob­jektiv feltételei. Minden győzelem egyúttal vereség is. Idő kell hozzá, hogy szét lehessen választani őket egy­mástól,” Igen, idő kell ahhoz, hogy az állampolgár is szétvá­laszthassa azokat, akiket semmi más, csupán a hata­lom éhe vezérel, s akik ennek megfelelően pusztán a statiszta szerepét szánják a választópolgároknak, azok­nak, akik teljes meggyőződéssel hívei, harcosai a nép­felség érvényesülésének, a hatalmi szerkezet demokra­tikus átalakulásának, egy új Magyarország megszüle­tésének. Az igazi cezúra nem ott van, hogy melyik szervezetnek mi a múltja, a tegnapokból mit hozott magával — holott már az ellenzéki szervezetek köré­ben is divatos a kékvérűség, a messzire vezethető po­litikai családfák kimutatása —, hanem az az igazi vá­lasztóvonal, hogy melyik szervezet milyen holnapot és hogyan akar. Ez kellene, hogy legyen a választóvonal. Ma még nem ez. L eírjuk az elnagyolt, de mégis igaznak tartott vé­leményünket: ez a népszavazás nem oldott meg valójában semmit. Egyetértve azzal, ide másoljuk a már említett Csoóri Sándor-cikk egy másik pasz- szusát is. így hangzik: „Előre félek a »győztesektől", ha lesznek. Mert egy hamis helyzetből kiinduló győze­lem mindenkinek árt, hisz ellenfélként is össze vagyunk kötve.” Igen, ez kellene, kell, hogy legyen a mérlegelés, a megméretés, a személyi kiválasztás legfőbb alapja a jövőben, az újabb voksok kérésekor-leadásakor, hogy ki az, kik azok,.akik felismerik, elismerik: akik ebben a hazában élünk, össze vagyunk kötve, a múlt, a ma, a jövendő milliónyi szálával. PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM POLITIKAI NAPILAP Ára; 4,.‘10 forint 1989. NOVEMBER 29., SZERDA Világpremier Bombafojtó boa A 209 literes, hexánnal teli hordó a kísérletsorozat első „fordulójában”. Az osztrák cég egyik szakembere bizto­sítja a terepet Didergetően hűvös, kelle­metlenül szeles időben került sor tegnap Budapesten, a IX. (Folytatás a 3. oldalon.) Folyamatosan ellenőrzik a népszavazási jegyzőköny­veket G További értékek) megnyilatkozások Hivatalos végeredmény csütörtökön Csütörtök előtt nem tudják nyilvánosságra hozni a népszavazás végeredményét — jelentették be az Orszá­gos Választási Bizottság képviselői kedden a Parlament­ben. ahol elsősorban a nemzetközi sajtó munkatársai­val találkoztak. A hivatalos végeredmény közlése azért szenved késedel­met, mert hétfő estig a 20 te­rület 11 007 jegyzőkönyvének csupán egynegyedét sikerült feldolgozni, s a beérkezett jegyzőkönyvek között a várt­nál több akadt, amely jogi fe­lülvizsgálatot is igényel. A jegyzőkönyvek feldolgozása folyamatos, a munka éjjel­nappal folyik. A hivatalos nyilatkozat sze­rint „nem valószínű”, hogy a kiszivárgott eredmény megvál­tozhat. A pártok elkönyveltél már az első kérdésben, az „igenek” minimális többségét. A Szabad Demokraták Szö­vetsége vezetőségét talán meg lepte az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye. Ezért elfogadhatónak tartják, hogy a szabad parlamenti vá­lasztásokat követően az új Or­szággyűlés módosítsa a köztár­sasági elnök megválasztásának A Varsói Szerződés tanácskozása Budapesten Tábornokok a békéről Budapesten kedden délelőtt megkezdődött a Varsói Szer­ződés honvédelmi miniszteri bizottsága tagjainak ülése, amelyen részt vesz Pjotr Ért­sen hadseregtábornok, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. és Vlagyimir Lo­bov hadseregtábornók, az egyesített fegyveres erők törzs­főnöke. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter megnyitó beszédében hangsú­lyozta: az utóbbi időben- a nemzetközi életben a kedvező irányzatok felerősödtek, eny­hültebbé vált a kelet—nyugati viszony. Kárpáti Ferenc rámutatott: megelégedéssel állapítható meg, hogy a leszerelési folya­matban a szövetség, ezen be­lül is a Szovjetunió, mind a mai napig megőrizte a kezde­ményező szerepét. Mivel vál­tozatlanul fennáll a kölcsönös és teljes megsemmisülés ve­szélye, lépésről lépésre követ­kezetesen kell előrehaladni a nyomasztó tömegű nukleáris arzenál csökkentésében. Határozottan fellépnek az úgynevezett kompenzációs ka­tonai intézkedéseket követelő erők törekvései ellen, mert tisztában vannak azzal, hogy az újfajta fegyverekkel törté­nő pótfegyverkezés csökkent- heti, sőt, akár semmissé is te­heti a. közepes és rövidebb hatótávolságú atomeszközök felszámolására vonatkozó szerződés kedvező hatásait. Végezetül arról szólt, hogy a jelenlegi ülésen a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1989 júliusi bukaresti ülésének határozata, valamint a honvédelmi miniszteri bi­zottság korábbi döntései alap­ján öt olyan fontos és idősze­rű kérdést terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyek az egyesített fegyveres erők tö kéletesítését, védelmi doktrí­nájának korszerűsítését, és a fegyverbaráti együttműködést kívánja szolgálni. Budapestre várják Mieczyslaiv Rakovvskit Nyers Rezsőnekh a Magyar Szocialista Párt elnökének meghívására ma munkaláto­gatásra Budapestre érkezik Mieczyslaw F. Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Már csuk a sínekre hajthatják a fejfiket? formáját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Vé­lekedésük szerint a későbbi időpontra éltölt választás — döntsön akár a nép vagy a parlament — megakadályozza a hatalomátmentést. Mint emlékezetes, azért gyűjtötték, az aláírásokat, kezdeményez-' ték a népszavazást, mert úgy vélték, az azonnali elnökvá­lasztás esélyese az egyetlen is­mert személyiség, Pozsgay Im­re lenne. Javasolták, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki a- feloszlatását és december 18-án. kezdődő ülésszakán március 18-ra írja ki a parla­menti választásokat. A Magyar Néppárt is akként vélekedik, hogy az ország ér­deke megkívánja a márciusi parlamenti választásokat. Ügy érzik — bár az ellenzéki pár­tok közül egyedüliként azt az élvet képviselték, hogy a vá­lasztók az első kérdésre nem­mel szavazzanak —, politiká­juk nem szenvedett vereséget. Az igenek és nemek közötti kis különbség azt jelzi, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Ha ffeiosxßik ta Parlament Emelt fővel távozhatnak A népszavazás előzetes ered­ményének ismeretében az MTI munkatársa megkérdezte Fodor Istvánt, az Országgyű­lés megbízott elnökét: ho­gyan befolyásolja-befolyásol- hatja az a parlament további munkáját? — Az Országgyűlés felosz­latásának ügyében a döntés­nek a december 18-án kezdő­dő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján önálló indít­ványt terjesztett a plánum elé, s ennek lényege az volt, hogy a parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. For­mai okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani.ezt az indítványt az­zal, hogy a parlament a kö­vetkező ülésszakon tárgyaljon róla. Mivel azonban politikai kérdésről van szó, a javaslatot kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, to­vábbá a politikai csoportok képviselőit is arra kértem: foglaljanak állást erről. Elő­zetesen az a vélemény alakult ki, hogy o népszavazás után térnek erre vissza. Az ered- (Foly tatás a 2. oldalon.) — BEimurwM mémm A Magyar Rádió dolgozói nyílt levelet juttattak el Németh Miklós miniszterelnökhöz, melyben tiltakoznak a Magyar Te­levíziót és a Magyar Rádiót felügyelő bizottság létrehozása el­len. A bizottságot személyi összetétele miatf alkalmatlannak tartják a két nemzeti intézmény irányítására; Félő, hogy a nemzeti intézmények' a pártharcok és a kulisszák ' mögötti egyezkedések színterévé- válnak. A MUOSZ MTV-szervezete vezetősége, csatlakozott a rádiósok állásfoglalásához s támoga­tásáról biztosította a szövetség elnökét bírálatában. © Orszá­gos vezetői értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban, s fezen személyi változásokat jelentettek be. Q A Szocialista In- ternacionálé múltheti tanácskozásán a szervezet teljes jogú tagjának ismerték el a Magyarországi Szociáldemokrata Pár­tot. 9 A tulajdonreformról tárgyal a Nemzeti Agrár Kerék­asztal munkabizottsága. A résztvevő szervezetek írásban nyújtják majd be elképzeléseikéi. Q Érd,•!:!o'cnségbc- fulladt az MDF győri tiltakozó akciója íi - v Uh Ede dien. A délutáni műszak után hazafelé induló Rába gyáriak - m csatlakoztak az akcióhoz-. © Francia segélyszállítmányt ■ küldtek vissza a román határról, igv az adományt a hazánkban élő román me­nekültek között osztják majd szét. Meghökkentő állítás a kocsifeltörésről­............ - - .... '■ ...............

Next

/
Oldalképek
Tartalom