Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-01 / 258. szám
1989. NOVEMBER 1., SZERDA tsSSMnn Szavazni fogunk a szavazásról (Folytatás az 1. oldalról) szükséghelyzet miatt nem minősülnek szerződésszegésnek. Berdár Béla, az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának előadója összefoglalta a témakörben született előző parlamenti döntés óta megváltozott, körülményeket. Javasolta, hogy az Országgyűlés adja meg a kormány által kért felhatalmazást, ám részletkérdésekben ne foglaljon állást. Balogh László képviselő. Pest megye tanácselnöke osztotta a kormányfőnek a megállapítását, miszerint nem vállalhatják a bizonytalanságot, ha ökológiai veszélyek merülnek fel. A Dunakanyar lakosai — mondta — mindenképpen el akarják kerülni a víz minőségének romlását, ezért készek tudomásul venni a kormány döntését, ha azt kellőképp megindokolják számukra. Zsigmond Attila a nagymarosi gát megépítését ellenző képviselők nevében elmondta: megütközéssel fogadták a tényt, miszerint a kormány döntése egyhangú volt, kivéve a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Ezért tette fel a kérdést: egy tárca az egész kormány ellen? Ilyen nézetkülönbség alighanem idegen Németh Miklós miniszterelnök egységes kormányzásra törekvő elképzeléseitől. Az építést ellenző képviselők csoportja nyomatékkai javasolta a szükséges következtetések levonását. Míg a köztársasági elnök választásáról és a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló vita előtt több interpellációt is tárgyalt a Tisztelt Ház. Pest megyét közvetlenül érinti, hogy a kiemelt üdülőkörzetek az idén 400 millió forint többletbevételhez jutnak, jövőre pedig minden forint gyógy- és üdülőhélyi díjhoz még kettőt ad az állam. Több képviselő szólt a nemzetiségi nyelvoktatás hiányosságairól. A feltételek javítása érdekében Glatz Ferenc művelődési miniszter ígéretet tett: az új, korszerű jogi szabályozáson kívül a szétosztandó, volt MSZMP-vagyon egy részével igyekeznek javítani. Fetter Gyula a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi iskola sorsáról kérdezte a minisztert. Glatz Ferenc válasza szerint bár ígéretet nem tehetnek, de akár NSZK-segítséget is felhasználva keresik a megoldást. Fontos információ, hogy módosítják az-értékpapírtörvényt, így valószínűleg az eddigi 10 ezer forintos címleteiknél kisebb értékben is lehet majd vásárolni részjegyeket. Ugyancsak sok embert érint, hogy a vérellátó szolgálat súlyos gondjainak enyhítése érdekében az idén 27 millió, jövőre pedig 400 millió forintot fordítanak. ★ A parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. Fodor István tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy a következő ülésszak november 21-én, kedden kezdődik. Az ülésszak napirendjén tíz törvényjavaslat és két tájékoztató szerepel. Importliberalizáció védővámmal Aranyhal a gyapjúgyárból Néhány éve még gyakran szerepelt a televízió reklám- műsoraiban az a hirdetés, amely a tiszta gyapjúszövetekből készült ruházati termékekre hívta fel a figyelmünket. Az utóbbi időben nemcsak ez a reklám, hanem a magyar gyapjúszövet is eltűnt az üzletek polcairól. Helyette inkább lengyel, csehszlovák vagy nyugati importból érkezett szöveteket ajánlanak az eladók a vásárlóknak. Mondják, a tiszta gyapjú iránt manapság csökkent az igény, az emberek az olcsóbb kelméket keresik. Viola Károly Pest megyei képviselő a szünetben az ccsai művelődési házzal kapcsolatos problémát veti fel dr. Glatz Ferencnek (Hancsovszki János felvételei) Nem kötelező Megnőtt a képviselők aktivitása a T. Házban, ám ez nem az ülésteremben követhető nyomon. A kívülállónak az tűnik fel, hogy néhány honatya vita közben is ki-be mászkál, s mint megtudtuk: a szünetekben a különböző parlamenti csoportok tartanak megbeszéléseket. Hámori Csabának, a. Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjének is többször akadt sürgős dolga. — Igaz-e a hír, hogy az MSZP frakciója már az első napon többször ülésezett? — kérdeztük a képviselőtől. — Igen, pontosan kétszer. Előbb reggel kilenckor találkoztunk, majd az első szünetben folytattuk vitánkat. — Ez a gyakorlat rendszeressé fog válni, vagy ezúttal valamilyen különös helyzet indokolja a sűrűbb összejövetelt? — Remélem, hogy a jövőben rendszeres lesz. Frakciónk tagjai közös álláspontjukat ugyanis ezután vitában fogalmazzák majd meg. Olyan szellemet szeretnénk kialakítani, amely nem csorbítja a képviselők szuverenitását, az MSZP demokratikus elveit és gyakorlatát, és a cselekvési képességét sem. — Ebből úgy tűnik, hogy a jövőben a képviselőkre kötelező döntést nem hoz a frakció. — Ez mindig az adott kérdéstől függ, de általános szabályként a már említett szuverenitást érvényesítjük. Helyesnek tartjuk, hogy az egyes napirendeknél mindenki szabadon kifejthesse véleményét, a frakció által összehívott megbeszélésen pedig eldöntjük, hogy közülünk ki tolmácsolja álláspontunkat. Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy a párt mindig valamelyik vezetője által deklarálja véleményét. — A frakció által szervezett megbeszéléseken demokratikusan alakítják ki a képviselendő álláspontot, vagy pedig az országos elnökség döntéséhez kérik a honatyák támogatását? — Arra mindeddig nem volt példa, hogy az elnökség bármit is rá akart volna tukmálni az PrlSZP-tag képviselőkre, bár nem zárható ki. hogy lesznek olyan nagy horderejű témák, amelyeknél kérjük majd a közös fellépést. A Magyar Szocialista Párt szakértői is. figyelemmel kisérték a tegnapi vitát és folyamatosan segítették a frakció tevékenységét. Azét a csoportét, amelynek a legfrissebb hírek szerint most százharminchét tagja van. November 26-én, s talán január 7-én Miről voksolunk? Az Országgyűlés határozata értelmében november 2S-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, amelyek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójelben olyan magyarázatok olvashatók, amelyek — felhíva a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire — segítik a döntést. A szavazólap tartalmazza: „7. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.) 2. Kivonuljanak-e a párt- szervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.) 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.) 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.)” Az MSZP képviselőcsoportjának felhívása Demokráciátf 11 " ‘1 A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja felhívással fordult a parlamenthez, az ország felelős politikai tényezőihez, pártokhoz, társadalmi szerveztekhez, mozgalmakhoz, az ország sorsáról, jövőjéről felelősen gondolkodó magyar állampolgárokhoz. Ebben többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a demokráciába való békés politikai átmenetnek és feltételeinek biztosítása minden demokratikus politikai tényezőnek legfőbb törekvése, hőn áhított célja, egyben történelmi felelőssége. Csak az erőszakmentes folyamat felel meg a nemzet érdekeinek és vezethet a válság leküzdéséhez, a felemelkedéshez. Az MSZP parlamenti csoportja ezért kéri a társadalom demokratikus erőit: józan mértéktartással segítsék elő, hogy az amúgy is ellentétes érzelmekkel telített politikai légkörben, közhangulatban ne uralkodhasson el az ellenségeskedés. Határoljuk el magunkat és óvjuk meg szervezeteink tekintélyét mindazoktól: — akik demokráciát hirdetnek, de az anarchia felé taszítanak: — akik az erőszak ellen prédikálnak, s közben szellemi terrort alkalmaznak; — akik szabadságot hirdetnek. de másokat száműznének a közéletből; — akik pluralizmust igényelnek, de a más nézetűek- kel szemben türelmetlenek; — akik közmegegyzést kívánnak, de sokakat ebből ki- rekesztenek; — akik a nyilvánosság erejét felelőtlen agitációra, izgatásra használják; — akik békéről szónokolnak, ugyanakkor ellenséges érzületet, indulatokat, félelmet keltenek. Az MSZP képviselőcsoportjának tagjai a Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés méltóságteljes megünneplésének résztvevőiként őszinte örömmel láthatták a jelenlevők nagy többségének alkalomhoz illő emelkedettségét. Sajnálattal tapasztaltuk ugyanitt a magyar történelem legrosszabb emlékeit felidéző végletes megnyilatkozásokat is, demagóg szovjetellenessé- get, gyűlölködő antikommu- nista hangulatkeltést, a parlamentünket is becsmérlő kirohanásokat. Mindezek ellen ezúton is határozottan tiltakozunk. A változásokat békés úton elérni akarók körében visszatetszést, sokakban megdöbbenést és félelmet keltett. Velük együtt azt valljuk, hogy a demokrácia ott kezdődik, ahol a félelem megszűnik. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja kéri az Országgyűlést, a tisztelt képviselőket, hogy utasítsák visz- sza, határolják el magukat azoktól a megnyilvánulásoktól, törekvésektől, nyilvánvaló provokációktól, amelyek a békés átmenetet veszélyeztetik, s ezzel a nemzet érdekeit sértik. Egyszeri támogatás A parlament határozatot hozott arról is, hogy egyszeri kiegészítésként a hatezer forint alatti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat kétezer forinttal, a hat- és hétezer forint közötti nyugdíjakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat fejenként ezer forinttal, az első-második fokozatba tartozó hatezer forint felÁti rokkantsági nyugdíjakat kétezer forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kapjanak fejenként két-kétezer forintot a házastársi pótlékban részesülők, a hétezer forint alatti jövedelempótlékban részesülők, valamint a gyesre jogosultak. A családi pótlékban részesülők számára gyermekenként ezerforintos kiegészítést biztosítanak. A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok fele, plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a köztársasági elnök választásával ösz- szefüggésben. Az egyik: ha a többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött időpontban, 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-választást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új parlament választja meg. Ez tehát azt jelentené, hogy január 7-én nem lesz köztársasági elnök- választás. Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, illetve nincs meg a szükséges arány, a népszavazás eredménytelennek minősül. Ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna népszavazás. Ez esetben pedig az elfogadott módosított alkotmány és az Országgyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak a választásra jogosult állampolgárok köztársasági elnököt január 7-én. Magyarországon a mai napig hat gyapjúipari vállalat működik. A szakemberek tudják, hogy ez az iparág évek óta komoly gondokkal küszködik. Egyesek azt mondják, legalább olyan nehéz helyzetbe jutottak, mint például a kohászat. Az egykor szebb napokat látott Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárnak Pest megyében — Pomázon, Kistarcsán és Vácott — három gyára működik. Az iparág problémáit mind a három helyen megérezték, termékeiket bel- és külföldön is nehezen értékesítik. Esztergált fonalak — Az utolsó negyedévben nyugodtan becsukhatnánk a gyárkaput, amire vevőnk is van, már szeptemberben legyártottuk — mondja Hajdú Róbert gyártásvezető Pomázon. Százötven tonna elfekvő fonalunk hever raktáron. Any-, nyira nincs megrendelésünk, hogy a fonodánk — amely napi 4 tonnára lenne képes — most csak 1300 kilogramm fonalat gyárt. Tizenhat szövőgépünk is áll. mert nincs munkánk. A kötőipari vállalatok — akik szintén nem dúskálnak a megrendelőkben — importból szerzik be az alapanyagaikat, nem tőlünk vásárolnak. A hazai kereskedelem sem rendel szövetet. Most például az Ázsiából érkezett fonalak árasztották el a piacot. Igaz, nagyon jó minőségűek. Mi, textiles szakemberek, azt szoktuk mondani, ezek esztergált fonalak, olyan simák, egyenletesek. Ezzel mi nem tudunk versenyezni. A magyar merino alapanyagból egyszerűen nem lehet ilyen minőséget produkálni. Nyugaton lenne piacunk, az VSA is nyitni akar, de ilyen körülmények között nem vagyunk versenyképesek. Ausztrál gyapjúra viszont nincs valutánk — ahhoz exportálni kellene. Ez ördögi kör. Azt hiszem, ahhoz, hogy kikecmeregjünk a bajból^ a kormány segítségére lenne szükségünk. Megrögzött őrültek — Egy évvel ezelőtt a hat vállalat részvételével megalakult a Gyapjúipari Egyesülés. Ök nem tudják kellőképpen képviselni az érdekeiket? — Ennek a jótékony hatását itt a gyárban kevéssé érzékeljük. Lehet, hogy a kulisszák mögött történt egy s más, csak mi még nem tudunk róla. Szerintem csak azt érték el, hogy egyelőre mind a hat vállalat talpon maradt. Nézőpont kérdése, hogy ez sok, vagy kevés. Tudja, hogy van, a megszerzett íróasztalához mindenki ragaszkodik. Ügy gondolom, az importliberalizáció mellett a rgyapjúipart védővámokkal kellene megóvni a külföldi áru- dömpingtől. Egy-egy vállalat beszámolhat ugyan részsikerekről, de az a véleményem, hogy mind a hatan veszteségesek vagyunk. Ha ez így marad, akkor előbb-utóbb bezárhatjuk a kaput. Pedig nem lenne szerencsés, ha halálra ítélnék ezt az iparágat. Külföldi példák is azt mutatták, gyors fellendülést hozhat ugyan, ha csak külföldről importálnak, de' egy idő után óhatatlanul visszaesést okoz, ha a hazai ipar elsorvad. — Előbb-utóbb a szakemberek is elpártolnak az iparágtól... — Ilyen szakembergárdával amely nálunk működik, nem lehet exportképes terméket gyártani. Ha korszerű technológiával dolgoznánk, akkor ez nem volna akkora baj, mint a jelenlegi körülmények között. Húsz-harmincéves gépeink vannak, amelyeket állandóan javítani kell. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy csak néhány megrögzött „őrült” maradt a pályán. Sokan úgy érzik, reményünk sincs a megmaradásra. Persze nemcsak a kormányt hibáztatom, hogy idáig süllyedtünk. Ebben nyilvánvalóan a vállalatok is vétkesek. Nem fordítottak időben kellő figyelmet a szakemberképzésre, a piackutatásra. Elképzelhető, hogy még most is lehetne találni olyan helyet a világon, ahol a termékeink kelendőek volnának. Sok döntés csak későn, a 24. óra után született meg. Időnként leporolják — Már évekkel ezelőtt elhangzottak olyan vélemények, hogy Magyarországon sok ez a hat gyapjúipari vállalat. — Én is úgy látom, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy a hat közül egyet- kettőt felszámoljanak. Sok a kihasználatlan kapacitás. Nemcsak nálunk állnak a szövőgépek, hanem a Csepe'i Posztóban, vagy a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban is. Ha az erőket koncentrálnánk, akkor talán lenne elegendő szakképzett munkaerő is. Persze lehet találni olyan megoldásokat, amellyel ideig- óráig elodázható az összeomlás. Mondjuk, az egyik gyapjú- ipari vállalat valamilyen jövedelmezőbb tevékenység után néz: esetleg aranyhalat tenyészt vagy éppen bútort gyárt. A baj csak az, hogy nem lesz érdeke, hogy az így szerzett nyereségét visszapumpálja az iparba. A cégtábla maradhat, megtartanak három fonógépet, amit időnként leporolnak, a gyártást bérbe adják a cseheknek vagy a ju- goszlávoknak. Csak az lesz a dolguk, hogy a késztermékre rátegyék a címkéjüket, s azt külföldön értékesítsék. Az iparág gondjait ez nem oldja meg, csak átmeneti konjunktúrát okozhat. Egyelőre nem tudom, mi a megoldás. Mindössze az a bizonyos: ha nem következik be radikális változás, mind a hat vállalat tönkremehet. Hargitai Éva \redezet az útalapból is Autópálya 1G milliárdéri Javában dolgoznak már az Ml-es autópálya Tatabánya és Győr közötti második pályájának építésén, amely várhatóan a jövő évben elkészül. Ezt követően kerülhet sor az Ml-es autópálya győri elkerülő szakaszának kiépítésére. E szakasz 23 kilométer hosszú lesz, és várhatóan 1993-ra készül el. Az elkerülő szakasz építésével párhuzamosan szeretnék elkezdeni a Győr és az országhatár közötti autópálya további 44 kilométeres részének kiépítését is, amely 1994-re készülne el. A teljes beruházás költsége a számítások szerint mintegy 16 milliard forint lesz, amelyre fedezetet az útalapból, valamint a vállalkozásszerű építésből kell előteremteni. Ha Budapesten rendezik meg az 1995-ös világkiállítást, akkor a megfelelő összeg előteremtése, úgy tűnik, nem ütközik komolyabb nehézségbe.
