Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-25 / 279. szám
2 ^fiyfCTP 1989. NOVEMBER 23., SZOMBAT ’HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] Napirenden Európa jövője Mihail Gorbacsov zsúfolt decemberi diplomáciai naptára Tovább szilárdul a reformfolyamat bázisa az NDK-ban Több nyugati ország nyitásra készül a kambodzsai kérdésben Altalanos PILLANATKÉP Amikor minden mozgásban van, a diplomáciának is alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez, s fel kell gyorsulnia. Ez történt a héten, amikor az eddigi reformországok mellett Csehszlovákiában is szinte gyorsvonatsebességre váltott at az események menete. Kitűnt, hogy nem elég csupán várni jövő szombatig, amíg Málta partjainál felváltva egy-egy amerikai és szovjet hadihajón összeül Mihail Gorbacsov és George Bush, s eszmecseréjük eredményeitől függően hozzálátni a közelebbi és távolabbi jövő együttműködésének tervezéséhez. Az időtényező döntő fontosságúvá változott, s így a két világhatalom legfőbb vezetőjének a tervezett kötetlen csevegésszerű tárgyalás helyett konkrét problémákat kell megvitatnia arról, hogyan alakuljon földrészünk jövője. Természetesen nem arról van szó, hogy a két világhatalom döntéseket hozzon, hanem egy hozzávetőleges menetrendet dolgozzon ki együttműködésük új formáinak kialakítására. Bush a hálaadás napját megelőző televíziós beszédében olyan állomásként jelezte a máltai találkozót, amely utat nyithat a hidegháború befejezéséhez, a Kelet és Nyugat közötti új kapcsolatok megteremtéséhez, a demokrácia és az emberi jogok érvényesülése alapján. Szovjet megnyilatkozások szintén ugyanezt hangsúlyozták, s kitűnt: Máltában az lesz a „két nagy alapállása”, hogy a kelet-európai országok belső reformfolyamataiba nem avatkoznak be. Washington világossá tette, hogy amikor segítséget nyújtanak a békés átmenet súlyos gazdasági válságának felszámolásában, óvakodnak attól, hogy kihasználják a szorult helyzeteket. A moszkvai vezetés pedig ismételten világossá tette, hogy az egykori „Brezs- nyev-doktrína”, amely a Varsói Szerződés katonai beavatkozását is jelenthette a „sorból kilépőkkel” szemben, egyszer s mindenkorra a múlté. Washington és Moszkva „előpárbeszéde" a máltai csúcsot megelőzően bizonyos nyugtalanságot keltett a nyugat-európai fővárosokban. Attól tartottak, hogy Gorbacsov és Bush a fejük felett, az ő megkerülésükkel, egyezséget köt az „új európai rendezésről”. Különösen azok a híresztelések keltettek aggódó visszahatást, amelyek szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös csapatkivonásokat fontolgat a két Németországból. Az amerikai katonai költségvetés bejelentett csökkentését pedig egyenesen ilyen irányú előrejelzésnek is felfogták. Bush, hogy a NA- TO-szövetségesek biztonságbeli kétségeit eloszlassa, hálaadási beszédében azt mondotta. hogy az amerikai csapatok addig maradnak Európában, amíg a szövetségesek erre igényt tartanak. De a Fehér Ház ura a NATO-országok vezetőivel folytatott telefon- beszélgetések formájában is biztosítékokat nyújtott és kifejtette azokat az elveket, amelyeket a máltai tanácskozáson képviselni fog. Személyes tájékoztatókra is sor került, amikor Genscher bonni külügyminiszter és Thatcher brit kormányfő Washingtonban járt. ___________ F OLYAMATOS MAGAS SZINTŰ PÁRBESZÉD_____________ A z „előpárbeszédről” természetesen Moszkva is tájékoztatást ad VSZ-szövetségeseinek, s ugyanígy a december 2—3-ai csúcson elhangzottakról mindkét szövetség bőséges információt kap. De — mint most már ismert — a máltai csúcs után a Kelet—Nyugat párbeszéd magas szinten azonnal tovább folytatódik. Alig tér haza Mihail Gorbacsov, Moszkvában máris Genscher bonni külügyminisztert fogadhatja. Egy nappal később, december 6-án pedig Kijevben Mitterrand francia elnök lesz a szovjet államfő vendége. Mitterrand a hírek szerint elsősorban azt szeretné kipuhatolni, hogy melyek Moszkva tervei a berlini fal megnyitása és a két német állam megállíthatatlan közeledése és együttműködése folytán. Párizs ugyanis az eddigi európai egyensúly számára hátrányos megváltozásától tart, ha a két Németország szoros kapcsolatokat létesít. Francia kormánykörök aggódnak amiatt, hogy a Közös Piac 1992-re tervezett integrációs rendszerében az akkor már az NDK- val kooperáló NSZK gazdasági túlsúlya a rovásukra nyomasztóvá válik. Túl ezen, az esetleges későbbi német újraegyesítésben biztonsági kockázatokat is látnak. Mitterrand moszkvai útja arra is alkalmat ad, hogy pótolni igyekezzenek Franciaország eddigi lemaradását Bonnhoz képest a kelet-európai reformfolyamatok gazdasági támogatásában. A francia üzletemberek sem engedhetik meg, hogy a „külföldi tőkére és a fejlett technikára éhes” kelet-európai gazdaságokat átengedjék más közös piaci versenytársaiknak. AHOL ÜDVÖZLIK A VÁMSZIGORÍTÁST A határok megnyitása utáni első mámorérzet után, az NDK-állampolgárok lassanként kezdik természetesnek tekinteni a helyzetet, s vége szakadt a nagy menekültáradatnak. Erre jellemző adat, hogy november 9. és 17. között két és fél millió kelet-berlini látogatott át a nyugati oldalra és mindössze nyolcezer maradt ott. Az NDK-nagyvárosok ugyan még mindig tüntetések színhelyei, de ezek már kevésbé népesek és zajosak, mint korábban, s inkább a párbeszéd került előtérbe az ellenzéki szervezetek és az NSZEP között. Továbbra is egyik fő követelés, hogy töröljék az alkotmányból az NSZEP vezető szerepére utaló kitételt, s rendezzenek többpártrendszer körülményei közötti választásokat. Közben a „német—német határon” azonnali intézkedéseket kellett tenni a hazai és lengyel pénz- és árucsempészek, illetve spekulánsok ellen. A nagy átjárási szabadságnak ugyanis megvannak a vámszedői is. A berlini kormányzat mesterséges, a valóságot nem tükröző árfolyamon váltotta át eddig az NSZK-márkát, egy az egyhez arányban. Az NDK- ban az ár- és bérrendszer is alacsony a túloldaliakhoz képest. Jellemző erre, hogy ami Kelet-Berlinben egyhavi fizetés (mintegy 1100 márka), azért odaát a feketepiaci árfolyamon átváltva, egy négytagú család egyetlen kiadós ebédet ehet az éttermekben. A fal léte, amely a bezártság és rabság nyomasztó jelképe volt az NDK lakói számára, egyúttal védelmet nyújtott e különbségnek az ország gazdaságára káros hatása ellen. Amint szabad lett az átjárás, a valóságnak meg nem felelő hivatalos NDK-rrrárka- árfolyam szembesült a piac valóságával, s rögtön felvetődött a leértékelés szükségessége. Ezt azonban az NDK kormánya elvetette, s csakhamar a legsúlyosabb gondokkal kellett megküzdenie. Mivel az NDK-állampolgárok szeretnének olyan árucikkeket vásárolni a másik oldalon, amelyekben országuk boltjai szűkölködnek, vagy egyenesen hiányoznak, nagy mennyiségű sajat fizetőeszközt vittek át, s váltottak át odaát. Emiatt egy keletnémet márka árfolyama a hivatalos huszadrészére, mindössze öt pfennigre zuhant. Az átözönlők azonban visszafelé menet, megmaradt nyugatnémet pénzüket keletnémet márkára váltották át, s így a megnövekedett kereslet folytán, nyolc pfennigre emelkedett az árfolyam a feketepiacon. Kevés idő kellett ahhoz, hogy kihasználják mindezt a spekulánsok: az odaát néhány pfennigért megvett keletnémet márkát az alacsony árú NDK-üzletek- ben vásárolták el, s az árut Nyugat-Berlinben sokszoros nyereséggel adhatták el. S a körforgás a 22 átkelőhely valamelyikénél újra kezdődhetett ... Az NDK hatóságai most több száz egykori biztonsági embert képeztek át sebtében vámosokká, s az átkelőhelyekhez irányították őket. A megszigorított vámrendelkezések szerint tilos, hogy a Lengyelország és az NSZK, illetve Nyugat-Berlin között gépkocsival vagy vasúton haladók útjukat megszakítsák. Egyes iparcikkeket, ruházati termékeket és élelmiszereket kizárólag NDK-állampolgároknak, illetve az ott dolgozó külföldieknek adnak el személyi igazolványuk felmutatása mellett. Így akarják védeni az évente sok milliárd márkával dotált belső piac stabilitását a külföldi spekulánsok ellen. Saját állampolgáraik hasonló tevékenysége ellen, ez azonban nem jelent természetesen védelmet. Ilyen esetekben csak a fokozott ellenőrzés segít valamelyest a határátkelőhelyeken. Az NSZK és főleg Nyugat- Berlin, amelynek normális üzleti élete szintén szenved az árfolyamkülönbséget kihasználó spekuláció miatt, bizonyos megkönnyebbüléssel fogadta az intézkedést. Nyugat- Berlin főpolgármestere üdvözölte a Modrow-kormány fellépését és együttműködést ígért az NDK-nak a spekulánsok visszaszorításáért vívott közös küzdelemben. MEGLEPŐDTEK A VÖRÖS KHMEREK Miután az utolsó vietnami egységek is elhagyták Kambodzsát, a vörös khmerek — amelyek a polgárháborúban a kormány ellen harcoló Sziha- nuk herceg vezette négypárti koalíció fő erőit alkotják —, azonnal támadást indítottak a thaiföldi határ mentén. A céljuk egy kambodzsai város elfoglalása volt. A kormánycsapatok, amelyekről azt állították, hogy a vietnamiak távozása után szétesnek, nemcsak ellenálltak az ostromnak, hanem messze, kiinduló állomásaik mögé vetették vissza a támadókat. Valószínűleg a katonai realitások is szerepet játszanak abban, hogy Ausztrália, Kanada, Franciaország, Nagy- Britannia, Új-Zéland és Thaiföld óvatos lépéseket tett, amelyek célja a Phnom Penh-i kormány későbbi diplomáciai elismerése. Jelenleg ugyanis az ország ENSZ-mandátumát az 1979-ben megdöntött vörös khmer kormányzat jogutódai töltik be. Mint emlékezetes, ez a rendszer, hatalma idején, mintegy másfél millió kambodzsait küldött a halálba, s ezért sok ország — köztük a felsorolt fenti hat — attól tart, hogy a polgárháború rendezése során a vörös khmerek visszakerülnek a hatalomra. Ezért is igyekeznek most növelni ellensúlyként, a Phnom Penh-i kormány tekintélyét. Arkus István Örömében horázott Ceausescu főtitkár „Teljes egységben és egyöntetűen” választották meg Nicolae Ceausescut a Román Kommunista Párt főtitkárának a XIV. párt- kongresszus pénteki zárónapján. Ceausescu ezúttal hatodjára lett az RKP főtitkára, 1965 óta megszakítás nélkül tölti be a legmagasabb párttisztséget. A kongresszus munkálatainak befejezése után Nicolae Ceausescu a köztársasági palota előtti térre ment, ahol bukaresti üzemek dolgozóinak százezres tömege gyűlt össze. A dolgozók a téren köszöntötték a párt főtitkárát, aki népi táncosokkal együtt „horázott”— táncolt. Rendkívüli kb-ülés Prágában Dukek visszatért (Folytatás az I. oldalról.) egyben azzal fordult az ország nemzeteihez és nemzetiségeihez hogy „ne engedjék magukat letéríteni a demokratizálás útjáról a nacionalista uszítás által”, mert — mint olvasható az állásfoglalásban — Csehszlovákia nemzetei és nemzeti kisebbségei egységének megbontása a köztársaság létét veszélyezteti. A kb ülésén Milos Jakes pártfőtitkár beszámolója után a csehszlovák hírszolgálati iroda jelentése szerint csak délelőtt tíznél többen szólaltak fel. A CTK azt írta, hogy a felszólalók rámutattak a belpolitikai helyzet súlyosságára, „kritikusan értékelik a pártÖtszázmilliós hitel Genscher tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) székházában Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Párt elnökével folytatott megbeszélést. A csaknem egyórás találkozón nyugtázták az NSZK és Magyarország együttműködésének jelentőségét, ennek látható jeleit, és a tendencia folytatódását. A nyugatnémet külügyminiszter leszögezte, hogy kormánya nagyra becsüli a magyarországi politikai változásokat. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy Magyarország számára rendkívül fontos gz NSZK szerepvállalása 'az EGK-ban és a 24-eken belül. Az MSZP elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az NSZK számára mindez végül is jó befektetésnek fog bizonyulni, bár még legalább egy igen nehéz évre számítunk, és a fellendülésig is el fog telni két-három esztendő, ám a válság mégsem fog túlságosan elhúzódni. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Parlament Munkácsy-termé- ben fogadta a nyugatnémet külügyminisztert. A megbeszélésen jelen volt Horn Gyula külügyminiszter is. Ezt követően a két külügyminiszter jelenlétében Georg Krupp, illetve Ekkehard Storck és Bartha Ferenc aláírta a Deutsche Bank AG Frankfurt és a Deutsche Bank Luxemburg SA, valamint a Magyar Nemzeti Bank közötti hitelmegállapodást. A hitel- megállapodás újabb, 500 millió nyugatnémet márkát biztosít, kötött, célzott hitelként a magyarországi gazdaságszerkezeti átalakítás céljaira. A két külügyminiszter a Hilton Szállóban nemzetközi sajtóértekezleten összegezte a tárgyalásokat, és válaszolt az újságírók kérdéseire. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK budapesti nagykövetének rezidenciáján, vendégül látta az SZDSZ képviselőit, majd külön-külön fogadta a Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt küldöttségét. Délután a nyugatnémet küldöttség útja a zugligeti plébániára vezetett, ahol az NDK-ból érkezettek első menekülttáborára, az áttelepülőknek nyújtott segítségre emlékezve átnyújtotta Kozma Imre plébánosnak az NSZK Szolgálati Nagykereszt kitüntetését. A kitüntetés adományozásáról Richard von Weizsäcker szövetségi elnök döntött. Hasonlóképpen kitüntetési ünnepség színhelye volt az NSZK budapesti nagykövetsége: a külügyminiszter Kovács Andrásnak, a Magyar Vörös- kereszt menekültügyi megbízottjának a csillebérci táborban végzett munkájáért nyújtotta át a szolgálati érdemkereszt első fokozatát. Hans-Dietrich Genscher és kísérete az esti órákban, a Luftwaffe különgépén elutazott Budapestről. vezetés munkáját a jelenlegi bonyolult körülmények között” és káderváltozásokat, valamint akcióprogram kidolgozását követelik. „Az új nemzedék ismét életre keltette az emberarcú szocializmus eszméjét” — hangoztatta péntek délután a prágai Vencel téren Alexander Dubcek. Ezen a napon minden eddiginél többen, legkevesebb háromszázezren gyűltek össze a csehszlovák főváros nevezetes terén, a múlt héten létrejött Polgári Fórum szervezőinek hívására. A tömeg üdvrivalgásban tört ki, amikor Dubcek, az 1968-as Prágai Tavasz legendás vezetője megkezdte beszédét. Támogatásáról biztosította a Polgári Fórumot, felszólította a hadsereget és a rendőrséget: ne zúzzák szét a demokratikus törekvéseket, álljanak a nép oldalára. Eközben folyamatosan ülésezett a CSKP központi bizottsága. ★ Az esti órákban hírügynökségek gyorshírben jelentették: lemondott Milos Jakes, a CSKP KB főtikára, a Központi Bizottság elnöksége és titkársága. , Lengyel bírálat NEM EZ A FŐ VESZÉLY Éles kritikát gyakorolt a lengyel Trybuna Ludu pénteki számában az NDK Minisztertanácsának a spekulánsok és csempészek elleni intézkedése kapcsán. A lap bírálja az NDK tömegtájékoztatási eszközeiben kibontakozott kampányt, amely szerint a lengyel üzletelők jelentenék a legfőbb veszélyt az NDK piaci ellátásának stabilitására. A Trybuna Ludu cikkének megjegyzése szerint ezek a vélemények propagandisztikus célokat szolgálnak és lengyelellenesek. Nincs vita a határokról Thatcher Most a legfontosabb a demokrácia megvalósulása a Szovjetunióban és Kelet-Euró- pában, a határok újrarajzolása nincs napirenden, a változások szilárd hátterének biztosítására a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek helyén kell maradnia, Európa nem követheti az Egyesült Államok példáját a katonai költségvetés csökkentésében — ezek Margaret Thatcher brit kormányfő legfontosabb nemzetközi vonatkozású megállapításai a The Ti- mesnak adott nyilatkozatában. A nyilatkozat, amelynek közzétételét a brit kormányfő és George Bush amerikai elnök Camp David-i találkozójának napjára időzítették, Londonban belpolitikai mondanivalójával keltett szenzációt, amelybe. . érvénytelenítette a visszavonulásáról tett korábbi nyilatkozatot. Londoni megfigyelők rámutatnak, hogy Thatcher asszony nyilvánvalóan nemzetközi tárgyalási pozíciójának megerősítésére is törekedett washingtoni látogatása előestéjén, amikor eloszlatni iparkodott a hazai helyzetének szilárdsága körül támadt kételyeket. Arra a kérdésre, hogy menynyire aggasztja őt Németország újraegyesítésének kilátása, Thatcher asszony így válaszolt: „Nem, nem fogjuk megvitatni a határok kérdését. Ez pillanatnyilag nincs napirenden. A legfontosabb most az, hogy demokrácia legyen a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, Kelet-Német- országban, Csehszlovákiában, Bulgáriában — nem tudom, mit mondjak Romániáról — és nem szabad semmi olyant tenni, ami ezt megnehezítheti ... Drákói biztonsági intézkedések közepette immár másfél napja tárgyal a libanoni parlament több mint 40 tagja a szerdán meggyilkolt René Moavad elnök utódjának mielőbbi megválasztásáról, miközben az országban, és főként Bejrut térségében nagy feszültség, a harcok kitörésétől való félelem uralkodik. Egyelőre három dolog bizonyos: a honatyák nagy többsége a nagy belső és külső nyomás alatt szeretné a lehelő leghamarabb megválasztani a libanoni szuverenitást személyében is megtestesítő új államfőt. Ehhez a még élő 72 képviselő kétharmadának, azaz legalább 48 honatyának a jelenléte szükséges Tíz keresztény képviselő — akik Aun tábornokát támogatják — azt közölte, higy ők „nem hajlandók asszisztálni a szír megszállók diktálta választásokhoz”; ők egyébként René Moavad 19 nappal ezelőtti megválasztásakor is távol maradtak. Nem hivatalos források szeKülföldi események egy mendatib&n Lengyelország határozott szándéka, hogy tiszteletben tartja a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeit és megőrzi KGST- tagságát — jelentette be Moszkvában Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő. A Több megállapodást írt alá Berlinben az NDK kormányfője és Ausztria kancellárja. A Törvénytelennek ismerte el a népek erőszakos áttelepítését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A Ciprus benyújtja felvételi kérelmét a Közös Piacba. A Lengyelország és Izrael a közeljövőben helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. A Afganisztánban fogságba esett fiaikat kereső anyák érkeztek tegnap Iszlámábádba, a pakisztáni kormány meghívására. A Antwerpenben befejeződtek a magyar napok. A Tajvan kereskedelmi kirendeltséget szeretne nyitni Budapesten. Libanonban a félelem uralkodik Temetés és választás rint öt jelölt neve került a tárgyalóasztalra, de eddig egyikük sem kapta meg a többség — és Szíria — egyértelmű támogatását. Pénteken a meggyilkolt René Moavad földi maradványait repülőgépen az északi országrészbe szállították, ahol szülőhelyén, Zgortában temetik el, szombaton. ,
