Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-03 / 260. szám
4 &€Mcm 1989. NOVEMBER 3., PÉNTEK Thury Zsuzsa búcsúztatása Thury Zsuzsa József Attila- díjas író hamvasztás utáni búcsúztatása november 8-án, szerdán fél 12 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Magyar írók Szövetsége Kiállítások, beszélgetések Művészetbarátoknak A Budapesti Művészetbarátok Egyesülete, mint már több ízben jelezte, kiváltképp csak a nevében és központját tekintve budapesti. Tagjai a szélrózsa minden irányából jelentkeztek, legjobb tagtoborzónak számítanak kiállításaik, rendezvényeik, népes a pártoló tagok tábora is. Az egyesület novemberre mozgalmas eseménysorokat tervezett, szervezett. November 3-án a SZOT rózsadombi üdülőjében Gergely Mihály író, az egyesület elnöke nyitja meg László Lilla festőművész kiállítását. Gyöngyösön ugyanezen a napon a városi könyvtárban Geröly Tibor, az egyesület főtitkára a kassai naiv festő, Tóth Ilona képeit mutatja be a nagyközönségnek. Szabadi Sándorné címerkiállítása István királytól napjainkig, az egyesület rendezésében november 8—29-ig tekinthető meg a Népstadion út 34. szám alatti művelődési centrumban Budapesten. November 8-án Nyíregyházán a művelődési házban nyílik Kristóf Ilona akvarell- és olajképeinek bemutatója, s egyúttal Kovács Margit, Gor- ka Géza, Gádor István művészetéről Horváth.Jánosné tart házigazdaként előadást. Berettyóújfaluban a Bihari Múzeumban a klub egyik tagja, Xantus Gyula festőművész 70. születésnapja alkalmából nyílik kiállítás november 10-én. Bezárta kapuit a szabadtéri múzeum Folytatás — jövőre Itt a november, a télre készülődnek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is. Utoljára lendítette kalapácsát az üllő fölött minap a kovács, idén nem forog tovább a fazekas korongja, nem látnak többet ebben az esztendőben az érdeklődő kisdiákok méz- pergetést. November elsejétől zárt kapukat talál az arra járó. Az április elsejétől október végéig nyitva tartó skanzen idén 207 017 látogatót fogadott, s ez majd ötvenezerrel kevesebb, mint tavaly. S mint annyi más, ez az „eredmény” is a nehezedő gazdasági körülmények következménye. Mind az egyéni, mind a csoportos érdeklődők száma csökkent, amin nem is igen lehet csodálkozni. Kevesebb a vállalati társas kirándulás, a szülők ugyancsak megnézik pénztárcájukat. Igaz, már Budapestről sem olcsó mulatság szentendrei túrát szervezni egy családnak, hiszen csak az útiköltség majd háromszáz forintba kerül négy embernek. Erre jönnek még a múzeumi belépők, hogy a vendéglőben elfogyasztandó ebédről ne is beszéljünk. Bár ilyen napokon azért egy szendvics is megteszi. A legtöbb látogató az idén szokás szerint májusban és júniusban kereste fel a skanzent. Tanulmányi kirándulás keretében az ország különböző részeiből érkeztek kisdiákok Szentendrére. S mint minden esztendőben, ezúttal is megállapították a múzeum dolgozói, hogy ezek a látogatások inkább elveszik a kiállításoktól a gyermek kedvét, mintsem megszerettetnék velük az effajta kulturális szórakozást. Egymást tapossák, tízen, húszán, harmincán özönlenek be egy apró szobába egyszerre. Persze, hogy nem látnak, nem hallanak semmit! Hiába beszél a régmúlt idők szokásairól a vezető. Többször előfordult az is, hogy nemzetközi kongresszusok, konferenciák résztvevői számára úgynevezett komplex bemutatót tartottak a múzeum szakemberei. Ilyenkor nemcsak a különböző tájegységek lakóépületeivel, felszerelési tárgyaival ismerkedhettek meg az érdeklődők, hanem számos régi mesterséggel is. A téli „pihenő” azonban nem jelenti azt, hogy megáll az élet a szabadtéri múzeumban, hiszen a dolgozók már a következő esztendőt készítik elő. Gomba módra szaporodnak a nyugat-magyarországi tájegység új épületei. Az április elsejei nyitásra egy kovácsműhellyel gazdagodik a bemutató rész, de felépítenek egy letenyei présházat pincével együtt, Szalafőről pedig lakóházat hoznak Szentendrére. Ezenkívül kisebb-nagyobb épületekkel egészítik ki a már- már egységes faluképet. F. A. M. ^ r 1,A népfőiskolái mozgalom" — foglalta Össze 1386-ban Pozs^ gay Imre e társadalmi tevékenység lényegét — „magyarországi indulásakor egy nemzet alá süllyedt nép élt az ország- S ban, szociális és kulturális nyomor tengerében. S e tengerben a népfőiskolák szigetek voltak, amelyekre néhány ember ^ felkapaszkodott és messzebbre tudott tekintenll ... Napjainkig ban a kialakult társadalmi-politikai szervezetek mellett egyI fajta horizontális szerveződés lehetőségét teremti meg .,. Sok | helyen szükségét érzik az emberek, hogy megszervezzék az önkormányzatukat, spontán szervezetekbe tömörüljenek ... A ^ népfőiskolákat . . . elsősorban egyesületalkotó, közösségre ne$ velő formáknak látom. A mai népfőiskolák nem a katedráról ifc 1 előadott tudás, hanem a közélet gyakorló-terepei!. . .*• A nyolcvanas években a hivatalos szervek által kezdeményezett felélesztési törekvések az emberek hasonló, spontán szerveződéseivel találkoztak. Az 1988-ban alakult Magj'ar Népfőiskolái Társaság a hazai hagyományok folytatójaként támogatja, segíti a helyi kezdeményezéseket. Keretein belül működik a Budapest Környéki Népfőiskolái Egyesület, amely idei áprilisi, surányi összejövetele után a napokban ismét meghívta közös megbeszélésre, ezúttal Pi- lisszentkeresztre a mozgalommal szimpatizálókat. Pest megyében 1988-ban kezdődtek kísérletek a népfőiskolái mozgalom újraélesztésére. Alsónémediben, Pócsme- gyeren, Dányban szerveztek először faluszemináriumokat, amelyek már a népfőiskola csíráinak tekinthetők. A surányi összejövetel óta újabb népfőiskolák alakultak. A gödöllői Örökség Népfőiskola nevében is hordozza célját, az értékek továbbörökí- tését. A Bugyi községben a Bessenyei Györgyről elnevezett mozgalom, Dabason közéleti és katolikus népfőiskola végzi — különböző sikerrel — munkáját. A Galgahévízen szerveződő Galga Menti Népfőiskola nagyobb vállalkozás és egy különleges beruházás előkészítésén dolgozik. Svéd segítséggel ökológiai falut hoznak létre, ahol ötven család biokertészetet művel. A természetes életmód kialakításának lehetőségére mutatnak gyakorlati példát az építészettől az étkezési kultúráig. Az aszódi gimnázfúm Galga- völgye elnevezésű mozgalma pedig elsősorban a munkakultúra hagyományait kívánja megismertetni a környék lakosaival. Pócsmegyeren a népfőiskolái tanfolyamokon kívül a felnőttművelődés különböző formáit keltette életre a lelkes csoport. A népfőiskolái mozgalom helyi szerveződései — mint a fenti néhány példa is mutatja — igen változatos témákkal, cselekvési formákkal próbálkoznak. Közös bennük azonban az, hogy segítik a helyi közösségek önálló szerveződését. az emberben természetesen meglévő erkölcsi érzések kibontakozását, erősítik a magyarságtudatot, az emberi önérzetet, átörökítik az elődök által létrehozott értékeket. Az igényeken keresztül ösztönzik a helyi közösséget az igényesebb műveltség megszerzésére. A közösség alapjának a családot tekintik, ápolva annak összetartó erejét. Az elsorvasztásra ítélt falvak megmentésével a szülőföldnek és a vidéknek a társadalomban betöltött nélkülözhetetlen szerepét akarják helyreállítani. Ez utóbbi feladat teljesítésének sikerét úgy képesek biztosítani, hogy követelik: a kis települések kapják vissza az iskolát, a tanítót, az orvost és a papot. A helyi értelmiség pedig a társadalom méltó megbecsülését. Ennek a gondolatnak a jegyében rendezik meg például Gödöllőn december 2—3-án az Örökség Népfőiskola összejövetelét, amely a népi műveltségen belül elsősorban az új óvodai és iskolai elképzelésekkel kíván foglalkozni. A helyi kísérletek eredményeiről, kudarcairól, belső szakmai kérdéseiről, gondjairól és terveiről beszélgettek a három megye, Pest, Nógrád és Komárom népfőiskolái mozgalmának szervezői a pi- lisszentkereszti találkozón. A főváros vonzáskörzetében lévő területek egyesülete igyekszik a három közigazgatási terület népfőiskoláit — a nézet- különbségek ellenére is — a másikat tisztelő, egymás munkáját segítő közösséggé ösz- szefogni. Tervezik a Népfőiskolái Híradó című ’ negyedéves folyóirat kiadását, amely a nagy hagyományok — például az érdi katolikus, nagy- tarcsai evangélikus, tatai tanácsi elöljárók népfőiskolái — tapasztalatai, üzenetei mellett a jelenkor kihívásaihoz alkalmazkodó társadalmi szerveződés problémáival foglalkozik. A mozgalom pártoktól távol álló művelődési tevékenység — hangoztatják a Budapest Környéki Népfőiskolái Egyesület résztvevői. Ügy vélik, erre azért van szükség, mert nagy bizalmatlanság veszi körül a településeken a népfőiskolákat. Ezt a sokféle politikai párt hatásának és a velük való távolságtartásból fakadónak tartják. Ki tudja? A következő időszak társadalmi fejlődése dönti el, hogy közéleti és kulturális megújulásunk milyen úton halad tovább. _ Ruzslcska Mária KORFORDULÓ, A munkahelyek felelőssége is Nagyszülők és unokák az üdülőben Egy élet munkásévei után bizonyára a nyugdíjasok közül is sokan gondolnak arra, hogy néha jó lenne üdülni a szak- szervezeti beutalóval, vagy egykori munkahelyének üdülőházaiban. A tapasztalatok szerint nem minden munka- lyen viselik szívükön, hogy az idős, megfáradt, egykori munkatársak is részesüljenek ilyen juttatásban. A SZOT üdülési osztályán elmondják, hogy helyenként még akkor sem gondolnak a nyugdíjasok üdültetésére, ha a lehetőségeket az aktív dolgozók nem használják ki. Gyakran nem is a rossz szándék vagy a közömbösség az oka ennek, hanem a tájékozatlanság. Sokan nem tudják, hogy miként is részesülhetnek a nyugdíjasok kedvezményes szakszervezeti üdülésben. A nyugdíjas szakszervezeti tagok aktív társaikkal azonos jogokat élveznek a kedvezményes S£OT-üdülési beutalásnál akár nyugdíjas korukban, akár aktív munkaviszonyban vannak még egykori munkahelyükkel. Még nyaranta, a családos üdülés idején is beutalhatok unokáikkal a nyugdíjasok. Természetesen közös megegyezés szükséges, annak, figyelembevételével, hogy az aktív dolgozók miként kívánnak élni a kedvezményes be- utalási lehetőséggel. Jó tudni azt Is, hogy azok részére, akiknek a munkahelyi alapszervezetnél nincs lehetőségük üdülési beutalót szerezni, előnyös szolgáltatást nyújt a szakszervezetek által fenntartott üdülővendég-szolgálati iroda, a Dózsa György út 84-ben. Az iroda feladata, hogy a szakmai központok vagy alapszervezetek által felajánlott — ott megmaradt — bel- és külföldi üdülőjegyeket a szakszervezeti tagoknak biztosítsa. A szolgálati iroda hetenként háromszor fogadja hétfőn. szerdán és pénteken reggel 9 és 17 óra között személyesen az érdeklődőket. Telefonon és levélben érkezett kérdésekre is tájékoztatást nyújtanak a kedvezményes üdültetési lehetőségekről. Az üdülővendég-szolgálati irodában mód van arra, hogy az érdekeltek gyermeküket vagy unokájukat kedvezményes áron — a gyermektérítési díjért, azaz naponta 70 forintért — vigyék magukkal. Az egyetlen tennivaló ilyen esetben, hogy az üdülő gondnokát előre kell értesíteni a kiskorú gyermek érkezéséről, hogy számára a megfelelő helyet a nagyszülők mellett biztosítsák. Ősszel és a téli hónapokban — kivéve a karácsonyi, szilveszteri időszakot — általában szabad helyek vannak vállalati pihenőházakban is. Az üdülési felelősök feladata, hogy ilyenkor kellő figyelmet fordítsanak nyugdíjas munkatársaikra, akiknek ilyenkor is vonzó lehet a néhány napos kikapcsolódás. Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjasok szerénységből vagy indokolatlan szégyenérzetből nem kezdeményezik az ilyen lehetőségeket. Félnek az esetleges elutasítás okozta kudarctól, ezért hasznos megelőzni az ilyen kéréseket. Jó megoldás, ha az ilyenkor őszi-téli hónapokban rendezett nyugdíjas-találkozókat arra is felhasználják, hogy a vendégül látott idős munkatársaknak az üdülési lehetőségeket felajánlják. Kasznár Zoltán Mit térit a biztosító A kísérő útiköltsége Az idős ember életének gyakori kísérője a betegiség. Sűrűbben kell felkeresnie az orvost. a kórházat a különböző vizsgálatok, gyógykezelések miatt. A kis településeken élőknek sokszor távol esnek a kórházak. Az utazás nemcsak fáradságot, hanem többlet- költséget is ró rájuk. Némi könnyítést jelentett a múltban, hogy az illetékes orvos igazolása alapján az utazási költségeket a társadalombiztosítási szervek megtérítették. Ez azonban ugyancsak utánjárással párosult. Ez év június 1-jétől köny- nyebbé vált a 70 éven felüli nyugdíjasok helyzete, miután a tömegközlekedési' eszközöket ingyen vehetik igénybe. Az utazási költségtérítés értelemszerűen részükre feleslegessé vált. A 70 évnél idősebbek azonban — különösen, ha betegek — sok esetben nem tudnak egyedül közlekedni. Továbbra is gond ily módon, hogy miként térítik meg a kísérő útiköltségét. Ilyen esetekben a kísérőnek az egészség- ügyi szervhez kell fordulni igazolásért. Ha az egészségügyi intézmény illetékes orvoSa az útiköltség-útalványon vagy kórházi igazolványon a kísérés tényét idiiúsítja, az útiköltséget a társadalombiztosító visz- szatéríti. Abban az esetben, ha a beteget nem közforgalmú járművön, hanem saját gépkocsin szállítják, a 70 éven felülieknek nem számolnak el útiköltséget, az őt kísérő családtag azonban e térítésre igényt tarthat. K. Z. Ezt sem gondoltuk volna Öregek otthona Abonyban Csinos, fehérre meszelt falusi ház udvarán idős emberek sütkéreznek a napon. Ez az ő otthonuk, az abonyi öregek napközi otthona. Pólyák Istvánná, a nagyközség közismert veteránjáELVÉSZA TUDÁS A pihenés átka Évtizedek által felhalmozott tapasztalattal, óriási szellemi tartalékokkal mennek ma nyugdíjba az ötvenötödik évüket betöltött nők és a hatvanéves férfiak. Sokan már régóta várták a pihenés éveit, s elhatározták, hogy többet, még ha hívják is őket, nem dolgoznak. Mások rettegve gondolnak arra a pillanatra, mikor el kell hagyni munkahelyüket, s át kell adni asztalukat az utánuk következőknek. Pedig ez a világ rendje — jól tudják. De tele vannak energiával, s igenis nagyon szeretnék továbbra is kamatoztatni tudásukat. Csakhogy a foglalkoztatási gondok a nyugdíjasokat is elérték. Egyre nehezebben találnak munkáltatót, aki megfelelő feladattal tudná ellátni őket. Ez azért is tragédia, mert sok embert munkája, a közösségben eltöltött órák éltetik. Egyre több egyesület, szervezet alakult az utóbbi években. Jó lenne, ha egy — hatásosan — a nyugdíjasok foglalkoztatását is zászlajára tűzné! nak özvegye, halála előtt az államra hagyta házát azzal a kikötéssel, hogy ott bentlakásos intézményt alakítsanak ki az idős gondozottak számára. így csökkenhet a meglévő otthon zsúfoltsága. Látogatásunkkor a lakók éppen ebédhez készülődtek, így a társalgó és a tágas, tiszta lakószobák szinte üresen álltak. Néhol szép, antik bútorokat láttunk: a gondozottak néha magukkal hoznak egy-egy kedves otthoni darabot egykori lakásukból. Köny- nyebben szokják így a környezetet. Csupa kétágyas szoba van, a túlzsúfoltságot tehát tényleg sikerült megszüntetni. Sőt, amint azt Juhász Józsefné vezetőnőtől megtudtuk, még négy-öt. új embert is fel tudnak venni. * — Augusztusöan költöztem ide — mondja egy néni, de a régi otthonba bejáróként már 14 éve, amióta az uram meghalt, mindennap ellátogattam. Itt azonban sokkal jobb nekem, hiszen nappal még csak megvagyok egyedül is, de az éjszakától bizony már egyre jobban félek. Az új épületbe egyébként mindenki augusztus 19-én költözött, hiszen akkor készült el. Felújítása 4,5 millió forintba került, ebből közel 2 milliót a Pest Megyei Tanács adott, a többit a helyi tanács vállalta. A lakosság — főleg a kisiparosok, kisszövetkezetek társadalmi munkájukkal járultak hozzá. Az itt élők többsége viszont beköltözéskor egykori lakását, házát visszaadta, annak ellenére, hogy ez nem kötelező. Az egyetlen házaspár, Ilonka néni és Sándor bácsi is augusztus óta bentlakó, azelőtt bejárók voltak a'régi otthonba. Ilonka néni 82 éves. Nagyon szeret itt élni, főleg a koszttól van elragadtatva. — Egyetlen baj van — panaszolja —, az, hogy megsü- ketültem! Hallom, hogy beszélnek, de nem értem, hogy mit. Megöregedtem! — Ha megöregedtünk, hát megöregedtünk! — dörren rá a 75 éves Székely József. De hát voltunk fiatalok is. Józsi bácsi azt mondja, „az élet olyan, milyenre igazítjuk”. Pedig igen szegényen élt. De hát nem a pénz boldogít, hanem az, hogy az ember beilleszkedjen a világba. — Amíg meg nem rokkantam, 18 évig egy munkahelyen, egy brigádban dolgoztam. Aki nem hepciáskodik, az jól elvan mindenütt. Akkoriban az volt a szórakozás, hogy eljártunk a dalárdába, vagy játszottunk a „műkedvelőben”, a katolikus legény- egyletben. Most mindez feléled, mint minden régi dolog. Mondogatjuk is; „no, ezt sem gondoltuk volna!” Józsi bácsi mór a régi otthonban is bentlakásos volt. A többiekkel együtt úgy véli, jó itt, hiszen nincs zsúfoltság. 10-12 gondozott lakik a házban, bejárók sincsenek. Igazi család vagyunk — mondják. jUegő Krisztina > ................. ■ ■■ ■ — ' ..........-■ ' ' ■ ■ ■" ■— ■ I—■ A népfőiskolák reneszánsza Ne féljünk' az önszerveződéstől!
