Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-22 / 276. szám
DRÁMAI BEJELENTÉSEK A PARLAMENTBEN PEST MEG YES XXXIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ára: 4,*i0 forint /lí^a. NOVEMBER 22., SZERDA Minden állampolgárra kétezer dollár adósság ® ísmesdűtt Maróthy László Czinege Lajos - honvéd ® Javaslat a I Ház feloszlatására Az ország működtetése népszerűtlen intézkedéseket követe ACziaegedosszié (1—3. oldal) Választási szövetség az MDF-fel A történelmi bűnök emléke Nem tudom, mi lesz a választásokon, ha már egy népszavazás is akkora vihart kavart, mint ami az utóbbi napokban dühöng a fejünk fölött. Két ellenzéki szervezet között rendkívül éles vita alakult ki e kérdésben, s ez jószerivel azóta tart, amióta Tegnap délelőtt Fodor István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés novemberi ülésszaka, amely előreláthatólag négy napig tart. A képviselők megtárgyalják a kormány 1990—1992. évi gazdaságpolitikai programját, valamint a jövő évi költségvetés irányelveit. Ha az itt felvetett kérdésekben sikerül megegyezniük, napirendre tűzik az adótörvényeket. Mindezeken túl a kormány beterjeszti az illetékről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatát is. Napirendre tűzik a munka törvénykönyve, a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatokat, és tájékoztatót hallgatnak meg az 1995-re tervezett Budapest—Becs világkiállítás helyzetéről. is fenyegetett a pénzügyi ösz- szeomlás. Támaszt kellett keresni, s erre a Nemzetközi Valutaalapba való belépés volt a legalkalmasabb. Egyértelmű volt, hogy ha felvesznek minket a szervezetbe, segítségükkel — de csak azzal — úrrá tudunk lenni fizetési gondjainkon. Akkor a politikai és gazdasági vezetés komoly dilemma elé került és megriadt. Ha bevallják a valós helyzetet, ami alapvetően a költség- vetési deficit évek óta felhalmozódott hiányának tényleges és publikált összege közötti különbség feltárását igényelte volna, olyan rossz képet festünk magunkról, hogy nem vesznek fel bennünket a szervezetbe. Végül az az álláspont győzött, hogy a tiszta helyzet bemutatása esetén nincs semmi esély a belépésre. Ennek megfelelően született a döntés. Az akkor fennálló konvertibilis adósságállomány tényleges és publikált összege között mintegy másfél milliárd dollár, a költségvetésben, illetve az állam- háztartásban pedig közel 300 milliárd forint különbség volt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez a különbség pár év alatt a belépést követően felszámolható. A belépést követő két-há- tom év igazolni látszott a döntés helyességét. A Valutaalappal megvalósult pénzügyi együttműködés s a kialakított és követett szigorú gazdaság- politika a pénzügyi egyensúly javulását eredményezte: 1984- ben az adósság csökkent. De az eredményeket hozó, megszorító jellegű gazdaságpolitikát a politikai vezetés — élvezve a gazdálkodó és pénzügyi szervezetek bizonyos kö- (Folytatás a 3. oldalon.) hová tettük azt a rengeteg pénzt. A probléma gyökere a sztálinizmus gazdaságpolitikai gyakorlatához nyúlik vissza: o hiány a rosszul működő kapitalista gazdaságok sajátja. Így a szocialista országok költségvetésében sohasem volt hiány, legalábbis nyilvánosan nem. Amikor az 1970-es évék elején kialakult óriási világ- piáéi árváltozásokról a politikai vezetés azt állította, hogy ezek ránk nem lehetnek hatással, akkor ezt a felfogást tükröztetni kellett a pénzügyi mérlegekben is. Ez meg is történt. Miközben a költségvetés hatalmas kiadásokkal védte meg a vállalatokat és a lakosságot a külső hatásoktól, a gazdaság nem termelte meg az ehhez szükséges jövedelmet. A költségvetés egyensúlya ennek következtében nyilvánosan nem tükrözte ezt az ellentmondást, vagyis a valóságosnál sokszorosan kisebb hiányt publikáltak.. Ám valamiből fizetni kellett a látszólag nyugodt fejlődést. Ezt külföldi hitelekből tették. Az 1971—1979 közötti időszakban emiatt fel is halmozódott mintegy 9 milliárd dollár adósság. És ekkor felismerték. hogy ez így nem mehet tovább. Megkezdődött a belső felhasználás fokozatos hozzáigazítása a tényleges jövedelmekhez, de a már felhalmozott adósság törlesztése és kamatai több pénzt igényeltek: ezért folyamatosan újabb hiteleket is kellett felvenni. Néhány éven át sikerült is valamit javítani a helyzeten, de a 80-as évek elején a nemzetközi pénzvilágot több politikai és pénzügyi válság zavarta meg, az addig biztonságos hitelforrások előttünk is bezárultak, és így minket EZ TÖRTÉNT Fodor István megnyitója után a törvényhozás önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.) 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására, a kormány nevében Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondta, hogy a Minisztertanács nem ennek a parlamentnek kívánja benyújtani a nemzeti ünnepekről szóló törvényjavaslatot, így az in- lítványtól a képviselők elálltak. Biacs Péter (Budapest 30. vk.) indítványozta, hogy az Országgyűlés decemberi időszakán tűzzék napirendre a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítását. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvény módosítását indítványozta, ám a kulturális bizottság ezt nem támogatta, így a képviselő visszavonta indítványát. A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György (Budapest 4. vk.) javasolta, hogy az Országgyűlés mondja ki feloszlását december 11-i hatállyal, még megbízatásának lejárta előtt. Ezzel tegye lehetővé, hogy az ideiglenes köztársasági elnök március 11-re kiírhassa az országgyűlési választásokat. Javasolta, hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-re tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új parlamentre bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszti. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pes- ta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a parlament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter november 9-én benyújtotta lemondását. Ezután Maróthy László elmondta, hogy elhatározásának alapvetően politikai oka van. Mivel a kormány mögött nincs meghatározó erejű politikai párt, az egymással vetélkedő győzni akaró politikai erők pedig nincsenek tekintettel arra, hogy győzelmüknek milyen ára lehet. E rendkívüli helyzetben a számításba jöhető politikai erőknek támogatni kell a kormányt, s ezt kívánja tenni lemondásával Maróthy László is. A vízlépcső kapcsán a közállapotok rendezetlenségéről szólt, s kijelentette, hogy sem önmagának, sem az országnak nem kíván olyan demokráciát, amelyben nincs helye a felelősségteljes ellenvéleménynek. A miniszter felmentése mellett 135-en, ellene 124-en voksoltak, 66-an tartózkodtak, így a javaslat nem kapta meg a többséget. Am kiderült, hogy az Országgyűlésnek csupán tudomásul kell venni a lemondást. A hároméves kormányprogram beterjesztése előtt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kért szót. A miniszterelnök beszéde után dr. Bállá Éva (Budapest 46. vk.) a gazdasági törékenységre, a fizetésképtelenség növekvő veszélyére hivatkozva sürgette, hogy az Országgyűlés mielőbb írja ki a parlamenti választásokat. A napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjáról, ezt, egészítette ki Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnökének felszólalása. A kormányprogramhoz kapcsolódva kifejtette véleményét Vagyivónyi András, az építési és közlekedési bizottság elnöke, s a lakásgazdálkodással kapcsolatban elmondta, hogy az állam fokozatosan ki akar vonulni a lakásépítés és -fenntartás feladatából. Biacs Péter (Budapest 30. vk.) javasolta, hogy a kormány hozzon létre gazdasági minisztériumot, vagy töltse be az államminiszter posztját. Dr. Vona Ferenc (Pest megye, 16. vk.) javasolta, hogy a Minisztertanács hároméves terv helyett három hónapos vagy legfeljebb féléves válságtervet készítsen elő. E témakörhöz kapcsolódva további négy képviselő mondta el véleményét. Az ülés befejezése előtt az elnöklő Horváth Lajos javasolta, hogy döntsenek az országos választási bizottság tagjainak kiegészítéséről. Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatást adott a képviselőknek az ország valós r lóssághelyzetéről. — Mindenki előtt világos, hogy az ország külső adóssága óriási mértékű, és hatalmas terhet jelent. A kérdést az emberek egyszerűen úgy teszik fel: mondjuk már meg végre, mennyi is az adósságunk, és számoljunk el azzal, A megbízott elnök, Fodor István és ülnökei a pulpituson (Hancsovszki János felvételei) 340-350 milliárd „érdekvédelme" Kész az együttműködésre is A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉ- TE) kezdeményezésére várhatóan még az idén megalakul az élelmiszer-feldolgozással foglalkozók gazdasági érdek- védelmi szövetsége; a szervezőbizottságát már létre is hozták. A szövetség célja, hogy előmozdítsa az e területen dolgozók munkájának társadalmi elismerését, jobb megbecsülését. Ennek érdekében a szövetség részt kíván venni minden olyan jelentős intézkedés előkészítésében, amely az élelmiszergyártók érdekeit is érinti. A szövetség az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a magán- és a társas vállalkozásokban folyó élelmiszer- ipari tevékenység közös, szakmai érdekképviseleti intézménye kíván lenni. Tagjai sorába léphetnek nemcsak az élelmiszer-ipari, hanem a nyersanyagtermelő mezőgazdasági üzemek és vállalkozók is. A szervezet segíti azt is, hogy e szektor munkájában részt vevők egyenrangú versenytársakká váljanak. Hazánkban az élelmiszerfeldolgozó üzemek és vállalkozók száma meghaladja a háromezret. éves termelésük értéke pedig eléri a 340-350 milliárd forintot. Ennek mintegy 75-80 százalékát a 170 élelmiszer-ipari vállalat állítja elő, a többit az állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek és kisebb mértékben a belkereskedelmi tárca üzemei, továbbá az utóbbi időben már a piacon is egyre nagyobb számban jelentkező termelési társaságok, vegyesvállalatok. Az élelmiszer-feldolgozók gazdasági érdekvédelmi szövetségének kialakítása azért is különösen indokolt, mivel az elmúlt évtizedekben hiányzott az a fórum, amely az élelmiszeriparban működő cégek, vállalatok érdekeit megfelelően képviselte volna. E termelői kör érdekelt a gazdasági megúiulásban, a biztonságos belföldi élelmiszer-ellátásban, és az exportban is igen nagy szeren ■ árul rá. Az új érdek- védelmi szövetség amellett, hogy autonóm módon kíván működni, kész a közös munkára más érdekvédelmi szervezetekkel, így például a szak- szervezetekkel is. Magyar-vatikáni tárgyalások Tárgyalások kezdődtek kedden a Vatikánban a magyar kormány és az egyházi állam képviselői között a diplomáciai kapcsolatok megteremtéserői, és — vatikáni közlés szerint — „a magyar katolikus egyházzal kapcsolatos kérdésekről”. A magyar tárgyalóküldöttséget Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházügyi titkárság vezetője, a vatikánit Francesco Colasuonno érsek, különleges megbízatású nuncius vezeti. Várható, hogy a magyar küldöttséget fogadja Agostino Casaroli bíboros államtitkár, az egyházkormányzat vezetője is. Casaroli és Németh Miklós miniszterelnök korábban nyilvánosságra hozott levélváltása már rögzítette: mindkét fél részéről megvan a készség a háború után megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyre- állítására. Fontos részletek azonban még tisztázásra várnak, s ezt célozzák a megkezdett tárgyalások. Ezek első fordulója csütörtökön ér vé-, get. SÚLYOS BALESET Al K13-AS0N Kihallgatás az ügyvéd jelenlétében Tegnap, november 21-én fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartottak Pest megyében. Az idén az első kilenc hónapban 2.8 százalékkal több volt a közlekedési baleset, mint a múlt év azonos időszakában. A legveszélyeztetettebb területeken — Gödöllőn, Mo- noron, Nagykátán és Nagykörösön — minden negyedik-ötödik baleset okozójáról bebizonyosodott. hogy előzetesen több-kevesebb alkoholt fogyasztott. Ennek ismeretében, az akció során kiemelt szempont volt az ilyen irányú ellenőrzés. Mindez nem titokban történt — lapunkban is közzétettük az akció időpontját — hiszen a cél minden ilyen esetben a megelőzés. Spisák Mihály főhadnaggyal, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott közlekedési alosztályvezetőjével délelőtt kilenc órakor indultunk Budapestről Gödöllőre. Hajnalban, hat óra . tízkor — ötven perccel az akció, megkezdése előtt — súlyos közlekedési baleset történt az M3-as autópályán, Mogyoród térségében. A Gödöllői Rendőrkapitányságon vizsgálják a körülményeket. Délelőtt, még két eseményről (Folytatás a 8.' oldalon.) az MDF aláírta az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait záró egyezményt. Erről is szó volt azon a sajtótájékoztatón, amit tegnap délelőtt tartottak rt\eg a Magyar Demokrata Fórum központjában. Az MDF továbbra is arra (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós az ország gazdasági cs politikai helyzetéről beszélt a Parlamentben
