Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-02 / 259. szám

1989. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 5 A lakók döntik el Gázgerinc-ötvenezerért Kérdőívekkel járják a ta­nácstagok a pilisvprösvári la­kásokat. Arra keresnek vá­laszt, hogy bevezessék-e a gázt a nagyközségbe. Az ed­dig beérkezett válaszok sze­rint az emberek többsége sze­retné, de az már nem ennyi­re egyértelmű, hajlandóak-e vállalni a költségeket. A Pilisvörösvári Tanács mű­szaki csoportjának vezetője. Dobó Ferenc tájékoztatása szerint, ha 80 százalékuk állná a gázbevezetés költségeit, ak­kor házanként 50 ezer forint­ba kerülne a gerincvezeték megépítése. Ebbe az utcai hálózat s a telekre egy méter­rel benyúló vezeték és elzáró­csap ára tartozik. Az ár per­sze még csak előzetes kalkulá­ció, hiszen a tervezésre és ki­vitelezésre pályázatot írnak ki, amint visszaérkeznek a kérdő­ívek. Ez körülbelül két hét múlva lesz esedékes. A gáz egyébként ott van a nagyközség határában, a bu­dapesti körgázvezetékröl tud­nának lecsatlakozni. A műsza­ki föltételek tehát adottak, s most azon múlik a gázvezeték sorsa, hogy a vörösváriak ho­gyan döntenek. Lesz-e az itt lakók 80 százalékának 50-50 ezer forintja, mert csak akkor érdemes belevágni a várha­tóan két-három évig tartó építkezésbe. Ha ennél keve­sebb támogatás gyűlne össze, le kell mondani a gázbeveze­tés tervéről. Vörösváron még a csatorna- hálózat sem épült meg. A műszaki csoportvezgtő úgy jel­lemezte a helyzetet, hogy: „to­csog a falu”, hiszen naponta több ezer köbméter víz kerül a talajba. A csatornahálózat kiépítését jövőre tervezi a ta­nács. Társulati formában kép­zelik el a kivitelezést. Szándé­kuk komolyságát bizonyítja, a már épülő szennyvíztisztító­telep, ezt jövő nyárra-őszre kívánják befejezni. S ez a tisz­títótelep lehetne a fogadóállo­mása a majdani csatornahá­lózatnak. J. A. MSZP-szervezés Pomáz nagyközségben az MSZP szervezőbizottsága hét­főn 8—19 óráig, kedd—péntek 8—16. 30-ig Pomáz, Kossuth L. u. 38. sz. alatti irodájában vár­ja mindazokat, akik a párthoz csatlakozni kívánnak. Telefon: 25-185. Dunaharasztin is megalakult az MSZP-szervezet. A szerve­zők minden érdeklődőt szere­tettel várnak a d un ah araszt i pártházban naponta 8-tól 17 óráig. Telefon: 70-3C3. Gödön Tagtoborzó Az MSZP gödi szervezői november 6-án, este fél hat­kor tagtoborzót tartanak Göd- felsőn, az Ady-klubban. A tagtoborzó Vendége Csobai László, az MSZP Pest Me­gyei Intéző Bizottságának ügyvezető titkára, aki vitain­dítót tart. Az MSZP gödi szervezői szeretettel várják a volt MSZMP tagjait, valamint a pártonkívüli érdeklődőket is november 6-i rendezvényük­re. AZ ÁFÉSZ ELLENÉRE IS FELÉPÜLT A megdicsőült ismeretlen Múlt héten adták át a ve­vők nagy örömére Foton, egy bővített élelmiszerboltot. A valamikori 30 négyzetméteres kis üzlet most 100 négyzetmé­terrel bővült. Az épület előtt gyerekkocsi áll, az anyuka épp most jön ki az ajtón, kezében teli szatyor. — Jó volt a régi kis egy­személyes bolt, de beférni alig tudtunk, és árut is csak anv- nyit tartott, ami a kevés pol­con és a parányi raktárban elfért. Ha valamit nem kap­tunk, két és fél kilométert kellett menni a legközelebbi üzletig, majd onnan nehéz csomagokkal vissza. Itt helyi közlekedés nincs, ezért csak gyalog, illetve a. szerencséseb­bek biciklivel juthattak odáig. Nekem a pici babával persze az első megoldás maradt. Délelőtt tíz óra múlt, a szál­lítók most hozzák a második forduló illatos, meleg kenye­ret. Az ő munkájuk is köny- nyebb lett, hiszen a valami­kori kis bolt teljes területe most raktár. Itt már könnyebb megfordulni a nehéz karto­nokkal. Károlyfi Éva, tanácstag örö­me azonban nem teljes, hi­szen igen heves és hosszú küzdelmek állnak mögötte, s a befejezés egy kicsit keserű­re sikerült. — Elmúltam 30 éves — mondja. —. Emlékszem, kicsi lány voltam, amikor a régi üzlet megépült, de a környék lakói már akkor is elégedet­lenkedtek: „miért ilyen ki­csi?”. öt éve vagyok tanács­tag. A választások előtt a la­kosság szinte könyörgött. Nem kell új út, nem kell telefon, nem kell semmi, csak ez. Az üzlet a Váci Áfész tulajdona. Sokat jártam a nyakukra a bővítés ügyében, végül már az illetékesek letagadtatták magukat,-nem fogadták a. kö­szönésemet, átmentek előlem az út túloldalára, de az építés­ről hallani sem akartak. Ta­valy a tanácsülésen azonban felálltam és elmondtam, fel­háborító, hogy az asszonyok­nak Pesten kell bevásárolni és hazacipelni az árut akkor, amikor tőlük öt percre van egy élelmiszerbolt. Akkor még leszavaztak, de Tóth Sándor, tanácselnök mellénk állt, és megmondta, ebből nem enge­dünk. Tanácsunk az áfész-nak anyagi segítséget is nyújtott az építkezéshez. Az első év­ben 160 ezer forintot, a má­sodikban pedig 500 ezret, maid később 400 ezret. A lakosság hatezer-négyszáz óra társadal­mi munkát vállalt és egymil­lió forint értékben jegyezte­tett célrészjegyet. A segéd­munkát mind saját kezűleg végeztük. Szakmunkások is jelentkeztek, de az áfész — ki tudja miért — inkább a saját embereivel dolgoztatott. Ne­kik végül is csak a belső be­rendezést kellett fizetniük. Az üzletben most hárman dol­goznak. Bár ők ezt is ellenez­ték, mivel úgy gondolták, a forgalom nem indokolja. Hol­ott ez a bolt több mint kétezer­ötszáz embert lát el. — Egyszóval — veszi át a szót Borosné Emődi Irén, az áfész helyi intézőbizottságá­nak elnöke — mindenben hát­ráltattak és akadályoztak min­ket. El is határoztuk, hogy le­válunk a Váci Áféiszról, mi­vel 1350 tagunk van, a szö- i vetkezeti» törvény szerint len­ne is erre lehetőségünk. Amiket Furák János, az áfész elnöke megnyitotta az üzletet, az emberek, akik áp­rilis óta dolgoztak az építke­zésen, megkérdezték „Ki volt ez?”. Eddig ugyanis még so­hasem látták. Érthető is a felháborodásuk: — a fogyasz­tási szövetkezet elnöke, aki soha a lábát ide be nem tet­te, és mindent elkövetett, hogy ez az üzlet ne épüljön meg, most 100 ezer forint cél­prémiumot kap, mivel de­cember 31-e előtt átadtuk az épületet. Mi pedig, akik hóna­pokig forgattuk társadalmi munkában az ásót, csákányt, betonkeverőt? Nekünk Boros­né Emődi Irén csak hosszas veszekedés után tudta kihar­colni a jutalmat: közülünk tizen egy-egy ezer forintos áfész-vásárlási utalványt kap­tak! Szegő Krisztina Lesz-e változás Bafta közlekedésében? A hoppon maradt utas kálváriája Mennyi bosszúságot okozhat, ha egy főnöknek pont akkor támad beszélgetni kedve, mikor az ember sze­retné elérni a hazafelé tartó buszt. Bejáróknál ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy melyik járműre kapasz­kodnak fel. Ha elmegy az egyik, fci tudja, lehet, hogy egy óra múlva indul csak a következő. És a főnök csak mondja a magáét, s ugye nem illik félbeszakítani. Végre befejezi, s akkor rohanás az Engels térre, ahonnan a battai busz indul. De ritkán adatik meg az a szeren­cse. hogy ilyenkor pár perccel később csapódjon be az ajtó. Szomorú, de a busz tényleg elment. Ilyenkor a hoppon maradt utas lerohan a Deák téri metróba, a Fel­szabadulás téren felpréseli magát egy piros hetesre, hát­ha elkapja még a Kosztolányi Dezső térről induló buszt. De nem. A körülmények szinte összejátszanak, s a Kosz­tolányiról kigördülő busznak is csak a hátsó felét látja. Utolsó mentsvárként marad a vonat, de rápillant az órá­ra, s tudja, hogy semmi értel­me elindulni a Délibe vagy Kelenföldre. Szépen, kényel­mesen visszaballag az Engels térre, s közben átkozza az egész közlekedést. Már reggel sem vette fel a dunaújvárosi busz. A sofőr csak kiszólt az ablakon — tele vagyok —, s ment tovább. A kívülálló akár meg is mo­solyoghatná azt az embert, aki teljes órán át száguldozik Bu­dapest különböző pontjai kö­zött, hogy végül is lekéssen minden járművet. Pedig ezek a kudarcok igen-igen megke­serítik az életünket. Ezért időről-időre menet­rendi előkészítő megbeszélést hívnak össze a különböző vá­rosokban, a javaslatok alap­ján állítják össze a megyei, majd az országos menetrendet. A baj csupán az, hogy az ál­lampolgárok panaszkodnak, dohognak, hogy rossz a közle­kedés, de mikor a tanács szak­emberei leülnek tárgyalni a Volán képviselőivel, nincs a kezükben konkrét lakossági javaslat. Idén tehát a koráb­binál vehemensebben láttak neki az előkészületeknek a ta­nács szakemberei. Igaz, segít­ségükre volt ebben a helyi MDF, a tanácstagok, hiszen beszámolóikon több ■ értékes , javaslat hangzott el. A meg­beszélésen részt vettek a Vo­lán vezetőin kívül a HNF, az MSZP, az MDF helyi szerve­zeteinek képviselői és a váro­si tanács elnöke is. A lista jelzi, hogy most már valóban gyökeres változást szeretnének elérni az érdekeltek Batta közlekedésében. A város három egymástól teljesen különálló részből áll. Az óváros legalább három ki­lométerre fekszik a központtól, de akadnak területek, ahol in­kább öt az a három. Dunafii- red házai is egy-három kilo­méterre vannak a centrumtól. Így, ha a buszok a vasútállo­másnál állnak meg, a lakóte­lepen élők még csak-csak ha­zamennek gyalog, de Füredre vagy az óvárosba már több­órás kirándulást jelent egy- egy út. Hacsak nincs helyi járat. Az pedig nem mindig Még mindig szüret Az igazi télálló alma szürete is megkezdődött. A jonatán után a kedveit idaredeket szedik a vámosmikolai kertészetben ki­lónként 20 forintért (Vimoia Károly felvétele) Mozi Budaörs, Szabadság. November 3-án 6: ökölharcos (szín., mb. am. akciófilm); 4—5. 6: Veled akarok járni! (Forró rágógumi, szín., zen., am.—izr. vígj.; 6—7-én 6: Halálos minta (szín., mb. am. horror). * Dabas, Kossuth. November 2— 3-án 6: A hal neve: Wanda (szín., mb. ang. vígj.); 4—5-én 6: A cá­pa bosszúja (szín., mb. am. ka- tasztröfafilm); 5-én 4: A bátor lovacska (szín., mb. arg. rajzf.); 6-án 6: Halálos mánia (szín., mb. am. horror). Dunaharaszti, Béke. November 2-án 6: Indiánkaland Ontarióban (szín., mb. román—fr. kaland- film) 2-án 8: ördögök (szín. ang. tört.); 4—5-én 6: Jó reggelt, Viet­nam! (szín., mb. am.); 5-én 4: Chatran kalandjai (szín., mb. jap. term.-f.) ; 6-án 6: ökölharcos, (szín., mb. am. akciói.) : 8-án 6, 8: Csupasz pisztoly (szín., mb. am. vígj.). Dunakeszi, Vörös Csillag. No­vember 2-án V46, 8: Iskolakerülők (szín. magy.); 3—5-én y24: Vili, a veréb (szín. magy. rajzf.) ; 3-án */4 6, 8: Négybalkezes (szín., mb. fr. vígj.); 4—5-én */46, 8: Angyal­szív (szín., mb., am. miszt. kri­mi); 6-án 3/46: A nyolc szamuráj legendája, I—II. (szín., mb. jao. fant. kalandf.); 7—8-án >/46, 8: Csupasz pisztoly (szín., mb. am. viel.). Érd, Művelődési Ház. November 2-án y26: Végzetes vonzerő (szín., mb. am.); 5-én V24: Gondos bo- csok (szín., mb. am. rajzf.) ; 5-én V36, '>8: ökölharcos (szín., mb. am. akc.-film); 6-án 1 ;5, 1/o8: Ve­led akarok járni! (Forró rágógu­mi, szín., zen., am. vígj.) ; 7-én y2fi: Veled akarok járni! Gyál, Dózsa. November 3-án 1,?6; Jézus Krisztus horoszkópja (szín. magy.); 4—5-én 6: Mamba (Tisz­tességes játék, (szín., am. krimi); 6-án ya6: Aki legyőzte A1 Caponét (szín., am. gengszterf.). Nagykáta, Rákóczi. November 2—3-án 6: Kemény fickók (szín., am. bűnügyi vígj.); 4—5-én 6, 8: Mamba (Tisztességes játék, szín., am. krimi); 6-án 6, 8: A legény­anya (magy. vígj.). Pomáz, Szabadság. November 3- án 6: Break I. (szín., zen. am.); 4- én 6: Break II. (szín., zen. am.); 5- én 6: Végzetes vonzerő (szín., mb. am.); 6-án 6: Roger nyúl a pácban (szín., mb. am. vígj.). Ráckeve, Szabadság. November 4-én 6. 8: A légy (szín., am. hor­ror); 5-én 6: A légy; 6-án 6, 8: Csupasz pisztoly (szín., mb. am. vígj.); 7-én 6: Csupasz pisztoly. Százhalombatta, Művelődési Köz­pont. November 4—5-én 6 óra: Egy párizsi diáklány (szín., mb. fr.); 6- 7-én 4, 6: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag; 8-án 6: In­diana Jones és az utolsó keresz­teslovag (szín., mb. am. kaland- film) ; 6-án 8 óra: Archív filmklub; 7- én 8: Nosztalgia (szín. ol.). Szentendre, Dunakorzó. Nov. 2—3-án 5: Roger nyúl a pácban; 4— 5-én 3, 5: Roger nyúl a pác­ban (szín., mb. am. vígj.); 2—3-án 7: Egy párizsi diáklány (szín., mb. fr.): 4—5-én 7: Az utolsó császár. I—II. (szín., mb., fr.—ol. tört. film); 6-án 5, 7: Végzetes vonzerő (szín., mb. am. film). Szlgetszentmiklós, Kossuth. No­vember 3-án, 6—8-án 8 óra: Vég­zetes vonzerő (szín., mb. am.) ; 4- én 6. 8: Indiana Jones és a vég­zet temploma (szín., mb. kalandf.) ; 5- én 6: Én a vízilovakkal vagyok (szín., mb. ol. vígj.); 6-án 8: Mamba (Tisztességes játék, szín., am. krimi); 7-én 6: Mamba. van — sajnos. Sőt! Ma már az a lakótelep sem olyan ki­csi, hogy ne telne tíz-húsz percbe, néha többe is az állo­máson megálló dunaújvárosi buszt elérni. Kézenfekvő tehát, hogy a fővárosból érkező buszoknak körbe kellene járni a várost, óvárostól Dunafüredig, hogy a távol élőknek ne kelljen kilo­métereket gyalogolni. Kezde­ményezték, hogy a Dunaújvá­rosból érkező jármű álljon meg a lakótelep déli végénél is, ne csak az állomásnál. Amennyiben a város saját anyagi lehetőségeire támasz­kodva megépíti itt a megál­lót, kialakítja az utat, a Volán hozzájárul ahhoz, hogy ott is legyen le- és felszállás. Gyakran megesik, hogy tele a busz és egymás lábát tapos­sák az emberek. Olyan is elő­fordult már, hogy zsúfoltság­ra hivatkozva fel sem vette az utasokat, a megállóban a jár­mű, s,nem tudtak az emberek bemenni idejében a munkahe­lyükre. Ilyen és ehhez hason­ló esetek elkerülése érdekében a reggeli csúcs idején egy szó­ló járat helyett csuklós buszt keliene beállítani. Kiderült, hogy a közlekedési vállalat hajlik erre a megoldásra, de ehhez kell jármű is, amit meg­rendeltek ugyan, de még nem kaptak meg. A további gondok elkerülé­se végett elképzelhető, hogy a jelenleg mentesítő járatként közlekedő buszokat bekapcsol­ják a menetrend szerinti for­galomba, s ezek a városon ke­resztül jutnak el a vasútállo­máshoz, 5 onnan Budapestre. A délutáni járatokat pedig gyorsjáratként üzemeltetik. Az imént felsorolt változta­tások apróságnak tűnnek, de mégis előrelépést jelentenek a város életében, hiszen ez ré­sze a közlekedés racionalizálá­sának. Lehet, hogy kiderül a végén; nem is milliókra van szükség, csupán jó ötletekre. Igaz, abból, amit most elkezd­tek, csak jövőre profitál a la­kosság de azért ez is több a semminél. Fiedler Anna Mária Csúcsforgalom Öcsöd, Mezőtúr, Tiszaföldvár és Cegléd tábláiról érkezik na­ponta a betakarított kukorica. A Ceglédi Állami Tangazdaság­nál a csúcsidőszakot élik, mivel 3600 hektár termését kell fel­dolgozniuk, szárítaniuk. (Erdősi Agnes felvétele) Akik jobban járnak Magad uram, de miből? „Magad uram, ha szolgád nincs” — tartja a régi mondás. A népi bölcsesség az utóbbi időben azonban némi módosí­tásra szorul, tekintve, hogy mostanában inkább a pénz hiányzik és nem a szolga. A „magad pénzéből, ha az államnak nincs” nehézségeit elsősorban a vidéki települé­seken élők érzik a saját bő­rükön. Sok helyen a lakosság anyagi hozzájárulása nélkül szinte lehetetlen a közműve­sítés; az ivóvíz- és csatorna- hálózat, a gázvezeték, a járda, a telefon önerős fejlesztése ré­vén készülhet el. A helyi ta­nácsok egyre szűkülő forrá­saik mellett örülnek, ha in­tézményeiket üzemeltetni tud­ják, beruházásra alig-alig jut már valami. Az állampolgár tehát Ön­erőből fejleszt. Ennek jelen­tőségét a kormányzat is elis­meri, s a személyi jövedelem- adóval kapcsolatos jogszabály lehetővé teszi, hogy az önerős fejlesztés összegének 30 szá­zaléka az adóból levonható le­gyen. Azaz: a gázvezetékre vagy csatornahálózatra köl­tött pénz 30 százaléka — ha közvetve is, de — megtérül. Igen ám, de mi történik, ha a fejlesztésben részt vevő pél­dául nyugdíjas, tehát nem vonnak tőle személyi jövede- 'emadót? Ebben az esetben az illető tulajdonképpen kifize­ti az összeget anélkül, hogy egyetlen fillér is megtérülne belőle. Mindez valójában igen­igen méltánytalan, hiszen va­lójában azt jelenti, hogy a nagyobb keresetűek jobban járnak, mint azok, akiknek jövedelme nem éri el az adó­határt. Enyhítheti-e valahogyan a helyzet szülte feszültségeket a megye? Ahogy Gogolák Ba­lázs, a Pest Megyei Tanács költségvetési csoportjának ve­zetője elmondta, erre a helyi tanácsoknak lehetőségük van. Természetesen csak akkor, ha jut rá pénzük. A megyei ta­nács csupán céltámogatást tud adni meghatározott fejleszté­sekhez, egyéb pénzügyi segít­séget — anyagiak híján — nem nyújthat. A községi tanácsok saját költségvetési keretükből orvo­solhatnák az igazságtalan hely­zetet, ahogy például a fővá­ros néhány kerületében teszik. De hát hol marad erre pénz manapság, mikor az árak emelkedése a legtöbb helyen már a tartalékként félretett pénzt is felemésztette? Szin­te sehol. A költségvetési cso­port vezetője csak egyetlen ilyen esetről tud a megyében. Budaörs tanácsa döntött úgy, hogy a költségvetési tartalék egy részét erre a célra fordít­ják. Visszatérítik a költségek 30 százalékát azoknak, akik beszálltak a szennyvízcsator­na építésébe, és ezt az össze­get az adójukból nem tudják levonni. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom