Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-15 / 270. szám

Üdvözlő táviratok XXXIII. ÉVFOLY Ára; 4,.'JÍÍ forint 1933. NOVEMBER 13., SZERDA OKTATÁSPOLITIKAI KONCEPCIÓ Mi történt a tragikus vadászaim? |^* I irsr I | (Munkatársunk helyszíni ripcrtja a 2. és 3. oldaton) MSCMAPOZATLfid, ÓVATOS TERV 19V2-I6 Máris óriási vihari kavart Glatz Ferenc művelődési miniszternek az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt tett bejelentése, miszerint a kilencvenes években fokoza­tosan vissza kellene térni a négyosztályos elemi és a nyolcosztályos gimnáziumi képzésre, és be kellene ve­zetni a tandíj-kötelezettséget. A két témával részletesen is foglalkozunk összeállításunkban a lap 4. dalán. Itt a továbbiakban az új oktatáspolitikai elképzelések eddig ismert részleteit ismertetjük. A fő cél olyan ideológia- mentes iskola megteremtése, amely következetesen és haté­konyan tudja közvetíteni a közösségeszményeket.• Eluta­sítja az állam- és bármilyen pártideológia szerves összenö­vését az oktatásban. Glatz Ferenc felülvizsgálan- dónák mondta a történelem, az irodalom és általában a társadalomtudományi ismere­tek oktatását, majd — erősen hangsúlyozva — kiemelte az idegen nyelvek elsajátításá­nak szorgalmazását, s azt is, hogy az új koncepció, az is­kola Önállóságával együtt nö­veli a tanár önállóságát is. Az oktatáspolitikai koncep­ció szerint az óvodáknak el­sősorban a beszéd-, a moz- gás-„ a nyelvkészség és a fan­tázia formálása lesz a fő fel­adata. Az alsó- és középfokú képzésben a miniszter az al­ternatives szükségességét hangsúlyozta. A 90-es évek­ben mái; ideális lenne vissza­térni a négyosztályos elemi és a nyolcosztályos gimnáziumi képzésre. Jelezte azonban, hogy a következő évtizedben — 30—70 százalékos arányban — még számolni kell a jelen­legi nyolc-i-négyes formával 'is. Rámutatott: tervezik egy új egyetemi és főiskolai törvény megalkotását. Sarka­latos pontja lesz a hallgatói létszám igen jelentős emelése, az eddigi szovjet rendszerből következő zártság feloldása, a végzett hallgatók munkahely- választásáhak teljes szabadsá­ga, a felvételi vizsga reform­ja és az egyetemi autonómia fokozása. A jövő év tavaszára — mint Glatz Ferenc bejelentette — elkészül, s várhatóan 1991— 1993. szeptember 1-je között már általánosan be is vezet­jük azt az úgynevezett „nem­zeti tantervet”, amely jelenle­gi adottságaink és a külföldi követelmények összevetésével az oktatás terén biztosíthatja a fölzárkózásunkat az átlagos európai színvonalhoz. Ar­ról is szőtt, hogy fokoza­tosan bevezetik a tandíj­kötelezettséget. Ebben a vo­natkozásban azonban — han­goztatta — a magyar társada­lom teherbíróképessége lesz a mérce, és az . intézkedéssel együtt jár majd egy megfelelő ösztöndíjrendszer kidolgozásá­val. A jövő évi kulturális költ­ségvetésről szólva a miniszter nagy megelégedéssel mutatott rá arra, hogy a párt- és mun- kásőrvagyon felosztásakor a kormány elsődlegességet biz­tosított az oktatásnak, amely így több mint 4 milliárd fo­rint értékű objektummal gaz­dagodott, illetve gazdagodik. az NDK vezetőinek Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke, táviratban fe­jezte ki jókívánságait Hans Modrownak, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke ugyancsak táviratban köszön­tötte dr. Günther Maleudát, az NDK Népi Kamarájának új elnökét. ilüii) Cyit!a Slreskuroba átázott Horn Gyula külügyminisz­ter, Kjell Magne Bondeviknek, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnökének meghívására kedden Stras- bourgba utazott, ahol részt vesz az Európa Tanács Mi­niszteri Bizottságának 85. ülésszakán. A 23 ország kül­ügyminisztereiből álló testület ülése során Horn Gyula hiva­talosan bejelenti, hogy ha­zánk teljes jogú tagja kíván lenni a szervezetnek, Vak gyerekek az ialkertben Rendszeresen felkeresik a Fővárosi Állat- es Novenykertet az Ajtósi Dürer sori Vakok Általános Iskoláidban működő állat­barát szakkör tagjai. A szertár kitömött állatai sokat segítenek a vak gyermekeknek az élővilág tapasztalásában Nem megyünk eü Nem szavazunk! MDF-boikottfelh ívás! Á Magyar Demokrata Fórum elnöksége nyilatkoza­tot tett közzé a november 26-i népszavazásról. Mint ír­ják már korábban közzétették az elnökség állásfoglalását tagjaik cs szimpatizánsaik azonban arra ösztönzik őket, hogy véleményüket egyértelműbben és részletesebben nyilvánítsák ki. A népszavazás négy kérdésére négy vá­laszt adtak. Valamennyi azzal kezdődött: Nem megyünk el! Nem szavazunk! Az első három kérdésben azért nem, mert azokról törvény született, az utolsóban pedig azért, nem, mert a köztársasági elnök alkotmányos jog­körét megválasztásának módja és ideje nem befolyásol­ja. Bojkottálják a szavazást azért is, mert politikai tű­zijáték helyett gyors és valóságos demokratikus fordu­latot akarnak. Ezt pedig a parlamenti választások ki­írása szolgálja. Végül azért sem szavaznak, mert elegük van az aldöntésekből, illetve a látszatdemokráciából. Még a bojkottfclhívásról szóló hír közreadása előtt a népszavazásról nyilatkozott lapunknak dr. Te.Hős Emil (MDF), Szepesi Péter (SZDSZ), mindketten gödöllői el­lenzéki pártok tagjai. A bojkottfelhíváshoz Csengey Dénes az MDF Or­szágos elnökségének tagja fűzött magyarázatot. Minderről lapunk 3. oldalán találnak összeállítást. Hazánkban mintegy 1300 tsz található, amelyek közel hetven százaléka maholnap teljesen működésképtelen. El­adósodásukat csak gyorsítják a magas kamatösszegek, ame­lyeket kénytelenek tudomásul venni, hiszen a pénzintézetek választás elé állítják őket: vagy kell a hitel, vagy nem!? Az abonyi Újvilág Termelő- szövetkezet a jobb sorsra ér­demes mezőgazdasági nagy­üzemek sorába tartozik. Az elmúlt évben még 15 millióra rúgtak a kintlévőségei, s az összeg idén már 45 millióra kerekedett. A tsz-szel keres­kedelmi kapcsolatot fenntartó cégek nehezen fizetnek, mint­egy jelezve azt, hogy a forgal­mazóknál sem naponta hullik a manna. Az Újvilágnál, miként azt Mészáros Gyula, a szövetkezet elnöke elmondta, a tagság megtartása érdekében igye­keznek a lehető legnagyobb kedvezményeket biztosítani. Ebben az évben még hatezer, jövőre pedig már 12 ezer négyzetmétert jelent az a te­rület, amelyet háztájiként megművelhetnek. Ezáltal is lehetővé válik, hogy a telepü­lésen több évtizedes múltra visszatekintő zöldségtermesz­tés tovább szélesedjen. Kü­lönösen a paradicsom és a sárgarépa az, amelyik biztos mellékjövedelmet jelent a tsz- tagságnak. A szövetkezőt ku­korica- és napraforgótábláiból is lehetőség nyílik arra, hogy ki-ki az igényeinek megfelelő területet bérelje, gondozza. Az Újvilág Termelőszövet­kezet hetedik helye az orszá­gos tsz-tabellán egyértelműen jelzi, hogy az 1800 hektáros szántóterületen gazdálkodó nagyüzem s annak 300 fős tagsága nyugodtan nézhet az 1990-es esztendő elé. Abonyban azonban kétség­telenül nem mindenkinek kell a mezőgazdaságból megélnie. Sokakat csábít az említett tsz különböző édesipari ter­mékeket előállító üzeme, amely az egészséges életvitel­hez igazodóan nagy tételben .használja fel a tsz által ter­Háromnapos tanácskozást tart a KGST fűtő- és nyersanyag együttműködési bizottsága Balatonfüreden. © A Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének elnöke javasolja, hogy az országos hírközlő szervek mellett a megyei napilapok dsmok- ratikus felügyeletének módját is a parlament határozza meg. © Szoros kapcsolatot ápol az MSZP mindazokkal a pártokkal és országokkal, amelyek a változtatás útjára léptek — bele­értve az NDK-t és Bulgáriát is — s Jugoszlávia is az MSZMP jogutódjának tekinti az MSZP-t. — tájékoztatta az újság­írókat a jugoszláviai tárgyalásairól hazatért Kovács Jenő, az MSZP elnökségének tagja. @ Szabolcs-Szatmár-Bercg megye egészségügyi dolgozói demonstrációt tartanak Nyíregyházán november 18-án, hogy felhívják az ország figyelmét az egész­ségügy tarthatatlan helyzetére. Q A Vám- és Pénzügyőrség dolgozói önálló szakszervezet alapítását kezdeményezték. © Nicolae Ceausescunak, a Román Szocialista Köztársaság elnö­kének juttatott el nyílt levelet a 44 ezér magánfuvarozót kép­viselő szervezet. Tiltakoztak a magyar nemzeti kisebbség tör­ténelmi múltját, hagyományait; ereklyéit, lakóhelyét mester­ségesen megnyomorító, pusztító állami magatartás" ellen. A kamara a kormányzati elképzeléseknél gyorsabb és radikálisabb változásokat tart szükségesnek a gazdaságban — így összegezhetők a Minisz­tertanács és a Gazdasági Ka­mara vezetőinek keddi talál­kozóján elhangzottak. A ka­mara véleménye szerint az. or­szág fizetési mérlegének rom­lásáért nem a gazdálkodó szervezetek, hanem a kor­mány a felelős, mert intézke­dései nem voltak kellően kö­vetkezetesek. A kormány jö­vő évi, illetve 1992-ig szóló gazdaságpolitikai elképzelései pedig egyrészt nem tekinthe­tőle kellően megalapozottnak, másrészt viszont túlzottan óvatosak. A jövő évet illetően a kama­ra szerint a vállalkozási nye­reségadót a tervezettnél is na­gyobb mértékben kellene csökkenteni. A kormányzati javaslat szerint ezt az adót a jelenlegi 50 százalékról 45 szá­zalékra mérsékelnék, míg a kamara szerint a 40 százalék A továbbiakban elmondta, hogy továbbra 'is rendkívül élénk a forgalom a határszá- kászokpn, az idén eddig mint­egy 89 millió útlevelet kezel­tek a ki- és belépések alkal­mával, míg az elmúlt évben összesen 62' milliót. Különö­sen nagy forgalmat bonyolít le a röszkei és tompái ha­tárállomás, ahol főképp a ju­goszláv bevásárlók lépik át a határt, s továbbra sem csök­ken a záhonyi kishatárforga- lom. A nyugati határszaka­szokon egyelőre nem érzé­kelhető az új valutarendelet hatása: a magyar kiutazók egy része bizonyára már ko­rábban kiváltott valutáját ve­szi igénybe utazásához. A parancsnokhelyettes szólt arról is, hogy az elmúlt hé­ten 800-an kísérelték meg il­legálisan átlépni a határt, a legtöbben Románia felől, ösz- szesen 550-en, többségük ro­mán nemzetiségű. A nyuga­ti határszakaszon 250-en kí­vántak engedély nélkül kilép­ni az országból, közülük 150-en Romániából érkeztek, de volt köztük Sri Lanka-i, libanoni és etióp, valamint néhány török állampolgár. Végezetül hangsúlyozta: a határőrség megértőén fogad­ta, hogy Sopron és Kőszeg lemondott a .határőrváros cí­méről, s remélik, hogy az ottani lakosság és a határőr­ség között megmarad a jó kapcsolat. ... ..... A hát végén minimálisra csökkent a hazánkon keresz­tül Ausztriába kiutazó NDK- állampolgárok száma; péntek reggeltől hétfő reggelig 273-an lépték át a magyar—osztrák határt. Ezt Nováky Balázs ezredes, a BM Határőrség or­szágos parancsnokhelyettese közölte. Hozzátette: a szep­tember 11-i kormányintézke­dés óta 49 338 NDK-állam- polgár ment Magyarországról Ausztriába, illetve onnan to­vább. A tiltott városban. Szombattól hétfőig több százezer keletnémet állam­polgár látogatott át Nyugat-Bcrlinbe, az eddig „til­tott városba”. Amint az a felvételen látható, a nyugat- berliniek viszont spontán módon fejezték ki véleményüket a falról. Amely ugyan •— az az­óta érkezett hír szerint — megmarad, de maradnak a hét végén bontott „rések” is — a szabad átjáráshoz Kmmm kontra kormány Van török, libanoni és etióp Nyolcvanmillió útlevél melt terményeket, köztük is a kukoricát. A belőle nyert liszt számos ismert termék, köztük is az Abonctt kenyércsalád alapanyag-ellátását szolgálja. Gy. L. Nincs naponta manna Akik jobb sorsra érdemesek lenne elfogadnám. Ugyanak­kor a tervezett állami' tulaj­don után járó osztalékot is fi­gyelembe véve a vállalatok adóterhe összességében nem lehetne több 50 százaléknál. A kamara nem ért egyet a bérliberalizálási folyamat megszakításával sem; állás­pontja az, hogy a korábbi el­képzeléseknek megfelelően már jövőre sem lenne szabad megadóztatni a bérek növeke­dését. Vita alakult ki a kormány és a kamara képviselői között a monetáris szabályozás, a kö­vetendő hitel- és kamatpoliti­ka tekintetében is. A kamara szerint a vázolt pénzügyi el­képzelések korlátozzák azok­nak a feltételeknek a létrejöt­tét, amelyek a vállalatok piaci váltásához lennének szüksége­sek. A kamara összességében ,jválialkpzásbarátibb” gazda­sági környezet, feltételrend­szer kialakítását várja a kor­mánytól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom