Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-14 / 269. szám

1989. NOVEMBER 14., KEDD 3 MF.U I FltS#// XI an Milliók néhány száz literért Folydogáló dilemma 0 mondta Megbízható Napjainkban, amikor olyan ritka a jó hír, per­sze, hogy örül az ember, amikor azt olvassa a Nép­szabadságban, (nov. 11.), hogy Németh Miklós, mi­niszterelnöki véleményként tudathatta, .......a helyi ta­n ácsi szervezeteknél nincs legitimációs, bizalmi vál­ság”. Az alkalom a meg­nyilatkozásra a megyei ta­nácselnökök. más tanácsi vezetők országos értekezle­te volt a Belügyminisztéri­umban. Ahol az is elhang­zott, „Lényeges, hogy a ta­nácsok megbízható táma­szai legyenek az állami munkának”. S ha nincs vál­ság, akkor miért ne lehet­nének megbízható táma­szok?! Logikus. Elvben. A gyakorlatban vi­szont ... Lapunk szeptem­ber 13-i számában, azaz majdnem két hónapja. Megbénuló kishatalom cím­mel írtunk dzokról az el­gondolkoztató tapasztala­tokról, amelyek egyre sű­rűbben bukkantak jel a me­gyében. Ezek azt mutatták: a rosszul értelmezett pár­toskodás, a presztízsküzdel­mek az újonnan szervező­dő ellenzéki csoportok kö­zött, valamint az ellenzéki­ek és a szétbomlóban levő MSZMP között, veszedel­mes mérgeket injekcióznak a helyi államhatalom, s a közigazgatás szervezetébe. Eltelt két hónap. A gya­rapodó tapasztalatok nyo­matékossá tették akkori megállapításaikat. Olyany- nyira, hogy például napja­inkban az ellenzéki szerve­zetek helyi csoportjai közül több is már „polgármester­ről” beszél, követeli a vég­rehajtó bizottság, sót a tel­jes tanácsi testület lemon­dását, új választás azonna­li (!) kiírását... A meg­szűnt MSZMP a legutóbbi hónapokban már nem sok ügyet vetett a tanácsokra, a szerveződő MSZP még nem teszi ezt... Megnyugtató tehát, hogy nincs válság. Ha a tanácsok — ezer dologgal, sok oldal­ról támadva — megbízható támaszok lesznek. S még inkább megnyugtató, ha megbízható információkra hagyatkozhat az ember. M i mégsem vagyunk nyugodtak. KLIENS Gordiuszi csomót kötött a sors a pátyi vízvezetékre. Tud­ni kell, hogy e hirtelen tere­bélyesedni, fejlődni kezdő bu­dai község lakóinak legfőbb beszédtémája a vezetékes ivó­víz, illetve annak hiánya. Hiá­nya? Hosszú évek óta lajtos kocsik hordják az innivalót, a község kútjai olyannyira telí­tődtek nitráttal, nitrittel. Ta­lán csak kicsit túlzás azt állí­tani, hogy a pátyiak jobban örülnének, ha víz, mintha bor folyna a csapból. Saját szemünknek sem szoktunk hinni Persze, hogy nagy esemény­nek számított, amikor a köz­ség határában, majd utcáiban megjelentek a markológépek, s kezdték ásni az árkokat, fek­tették le a vízvezetékcsöveket. A falu lakói azonban már a saját szemüknek sem mertek hinni. A jelenlegi községi ta­nácsi vezetést megelőző, a hat­vanas, hetvenes években el­nöklő tanácsi elöljárók mun­kája nyomán a pátyiak ennyi év várakozás után nem hiszik, hogy csakugyan friss, iható vízhez jutnak a közeljövőben. Igen sokan nem fizetik be például az idei esztendőre ese­dékes részletet a vízművek számlájára, mondván: „csak akkor fizetek, ha már itt ás­sák az árkot a ház előtt”. A vízművek emberei pedig, ha odaérnek egy-egy ház elé, ad­dig nem hajlandók a földbe markolni, amíg a lakók be nem mutatják a befizetett csekket. Különböző mendemondák keringenek. Arról, hogy hiába a cső a kertek alatt, abba ugyan sosem folyik az éltető elegy, mert nem készülnek el a járulékos berendezések, ejtő­tartályok, tározók. Azt is sut­togják, hogy a Tatabánya kör­nyéki bányák bezárása miatt nem lesz honnan jöjjön a víz Pátyra. A nagyközségi tanács, hogy végre elejét vegye a kósza pletykáknak, s bizonyítsa, va­lóban lesz vize a lakóknak, ez év novemberi időpontot tű­zött ki: ha az egész községben nem is — ez technikailag még megoldhatatlan — de a köz- intézményekben, a bölcsődé­ben folyni fog a vezetékes víz a csapból. S íme, itt a novem­ber, s az ellendrukkerek— no még mindig nem vízben, ezért tehát — diadalmámorban úsz­nak, ugye megmondtuk! Mármint azt, hogy nem lesz víz. Mert való igaz, az még ma sem csordogál. S az ellenlába­sokat nem nagyon érdekli, hogy ennek bizony nyomós — mondhatni: víznyomós oka van. Ugyanis a víz máris foly­hatna Pátyon. Mit folyhatna; ömölhetne, ezer és ezer köb­méterszámra! Ehhez máris adott minden technikai felté­tel. Csupán egyvalami nem: az anyagi háttér. Ugyanis ha a tanács saját presztízsét tartaná szem előtt, s valóban megnyit­ná a község gyermekintézmé­nyeinek vízcsapját, naponta akár több millió forintra is rúgó vízszámlát kellene fizet­nie azért az alig néhány száz liter ivóvízért. Ez a víz több óriási víztáro­zón keresztül érkezne Tatabá­nyáról a Zsámbéki-medencé- be. S amit akkor még csak ke­vesen tudtak: a víztározók vi­ze — több ezer köbméter — néhány nap alatt teljesen le kell hogy cserélődjön. Ez a cse­re nem volna gond, ha már a körzet valamennyi vízfogyasz­tója rá lenne kötve a vezeték­re; távozna az egy-két napos víz, s jönne helyébe a friss. Ha azonban csak a piciny bölcső­de, óvoda, orvosi rendelő ré­szesülne az elemi folyadékból, ugyanúgy fel kellene tölteni a tároló medencéket, s a fent említett iritézménykék vízfel­használását leszámítva — az irgalmatlan mennyiségű ivóvi­zet egyszerűen el kellene fo­lyatni a világba. No, és még valamit: megfizetni, dotálatlan árában. Naponta több millió forintot. Tanácsi presztízs, vagy ésszerű gondolkodás Dilemma előtt állt tehát a pátyi vezetés: saját presztízsé­nek erősítése, avagy az éssze­rű gazdálkodás. Természetes, hogy az utóbbi mellett döntöt­tek: nehéz azonban akkor, ha az ellenlábasok ezt is hibaként próbálják elkönyvelni. T. B. E. VISSZAKERESHETŐ-E A FÖLD RÉSI EAZDÁJA ? Eltűnt iratok nyomában Igen sokat hallani manapság arról, hogy a földek tulajdonút vissza kell adni a régi tulajdo­nosnak, illetve gondoskodni kell megfelelő kártérítésről azok részére, akik nem egészm önszántukból léptek be a ter­melőszövetkezeti parasztság tá­borába, s adták földjüket a kö­zösbe. E kérdések tartalmának vizsgálata nélkül pusztán arra voltunk kíváncsiak: van-e egy­általán arra ma lehetőség, hogy visszakeressék a telek­könyvezési iratokból a földek 194? előtti birtokosait? Meg­vannak-e még a régi tulajdoni lapok? HOL VOLT LEÜTVE A KARÓ A Pest Megyei Földhivatal vezetője, dr. Polgár Mihály szívélyesen fogad, ez a fogad­tatás jó volna, mint mondja, ha általános volna. • — Pártok, szervezetek, mielőtt a földtulajdon vissza­állításáról beszélnek, nagyon jó volna, ha eljönnének előbb, s tájékozódnának, milyen gya­korlati nehézségekbe ütközik a tulajdonos visszakeresése. Vá­rom őket, jöhetnek bármikor. O — Elvileg ugyan, ha az a bizonyos, 1947 előtti birtok te- lekkönyvezve lett, s erről meg­van a gazda példánya, nem ki­zárt, hogy valóban visszakeres­hető a telekkönyvi betétben. Ebben a betétben annak is nyoma kell, hogy legyen, ha a tulaj eladta a földjét — de ez inkább csak a régi birtokvi­szony alakulásra vonatkozik, ugyanis 1960-tól már lényege­sen nehezebb nyomon követni a földek tulajdonosának kilétét — mondja az ingatlan-nyilván­tartási osztály*vezetője, Hidvé- giné dr. Erdélyi Erika. Hogy miért veszett el a hat­vanas évek elején a földtulaj­donfonal, nagyon is jól tud­ható: o téeszesítés, a nagyüze­mi termelés hatalma: táblákba olvasztotta az addig szinte ne­vén szólított parcellákat, me­lyek még helyrajzi számukat is elvesztették ekkor. Ebben az állapotban visszakeresni a régi tulajt? Ha netalán a papírok birtokában igazolható is a bir­tok helye, nagysága — azt, hogy hol volt leütve a négy karó, már senki nem tudja bi­zonyítani. S nem mindegy, hogy a gazdaság esetleg zsíros televényen volt. vagy száz mé­terrel odébb, a köves -márgán. EMLÉKEZET ÚTJÁN OSZTANI A tulajdonrestaurációt egyéb Aolaök is nehezítik. Nincs olyan nyilvántartás, mely ki­mutatná, 1947-ben ki kapott földet, s hol, mekkorát. De még annak sincs írásos nyo­ma, hogy ki, mennyi földet vitt be a termelőszövetkezet­be... Persze, lehet gondolni, hogy a tanúk emlékezetével lehetne újraosztani a megyét. De ki garantálja, hogy X nem fog­ja tanúsítani, hogy Y tulajdo­nában volt a Margit-sziget, ha ő meg arra vall, hogy a Gel- lért-hegyet birtokolta? S nem beszéltünk még ama földekről, melyek imrriár a honvédség tulajdonában állnak — ezekbe az iratokba, bizony, nincs be­pillantása a földi halandónak. S tekintsünk a jövőbe is. Valószínűsíthető: az új föld­törvény után a szövetkezet tagsága dönt majd a tsz föld­jeinek adásvételéről. Igen am, de mi lesz, ha jelentke­zik a régi gazda: „Hohó, az az én földem volt! Erőszakkal vették el tőlem, húsz fillért adtak holdjáért — kártérítést követelek!” Gond tehát akad. A megol­dást talán a már fentiekben említett telekkönyvi betétek bejegyzéseinek olvasata je­lenthetné. Nos, hogy hol lehet ezekre a betétekre bukkanni? Sajnos, ez sem könnyű kérdés. A Pest Megyei Földhivatal apparátusa igen kicsi, állandó létszámhiánnyal küszködnek, s évente százharmincnégyezer nyilvántartás gondjaival kell birkózniuk. A napi hajszában bizony, nem maradt idő a ré­gi, poros iratok rendezgetésé­re, s sok időt, energiát venne igénybe, amíg ki lehetne derí­ESKÜTÉTEL A MEGYEHÁZÁN ^ „Becsületemre esküszöm, ^ hogy az alkotmány és a vá- ^ lasztási törvény rendelkezé- ^ seit megtartom és megtarta- ^ tóm. Tisztemet és megbízáso- ^ mat hazám javára, legjobb tu- ^ elásom szerint lelkiismeretesen S teljesítem." A választási bizottság eskü­je tegnap délután hangzott el Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke előtt, aki emlékeztetett arra, hogy az utóbbi negyven esztendőben most első ízben készülünk többpárti rendszerű válasz­tásokra. Ennek lebonyolításá­ról, a törvényesség felügye­letéről országod és területi választási, valamint helyi sza­vazatszedő bizottságnak kell gondoskodnia. A feladatokról részletesen - dr. Petrik János, a végrehaj­tó bizottság tagja tájékoztatta a tagokat, akikre először no­vember 20-án vár az a fel­adat, hogy. gondoskodjanak a legközelebbi népszavazás tör­vényességéről, zavartalanságá­ról, erkölcsi tisztaságáról. Mint ismeretes, ezen a napon dönt az ország lakossága arról, hogy népszavazás avagy a parlament válasszon köztár­sasági elnököt, megerősíti-e az országgyűlést a munkásőr­séggel. a pártok munkahe­lyekről való kivonulásával, valamint az MSZMP vagyoni elszámolásával kapcsolatban. A bizottság, amelyet a me­gyei tanács szakértői munka- csoportja segít majd, a jövő évi parlamenti és tanácsi vá­lasztások befejezéséig műkö­dik. Munkájában 26-án a mostani népszavazást kezde­ményező pártok, az MSZDSZ, az SZDSZ és a Fidesz dele­gáltjai, vehetnek részt, míg a többiek képviselői megfi­gyelőként lesznek jelen kö­rükben. A munka dandárja előreláthatólag november 26-án este vár rájuk, amikor- is a reggel hat órától este 6 óráig nyitva tartó szavazóhe- lyiságekből összegyűjtött vok- sok helyi eredménye a jegy­zőkönyv, lepecsételt boríték­ban érkezik hozzájuk. Ta­teni, mit evett meg az egér az irattárban, mit nem, A földhivatal illetékesei szerint ezeket a telekkönyvi betéteket egyébként is, átadták már a levéltárnak, ahol azután vagy megvannak, vagy nincsenek meg. A Pest Megyei Levéltárból kapott információ szerint vi­szont ilyen iratokat nem vet­tek, nem is vehettek át. hiszen a földtulajdoni bejegyzések­nek ügyviteli értéke van, ez nem levéltárban tárolható anyag. A KULÁKLISTA SEGÍTHET S van még egy értesülésünk, hol lehetne visszakeresni a föld gazdáit: a kuláklisták, ál­lítólag, még megvannak, pon­tos feltüntetéssel, ki, hány hold földét birtokolt. Eme ál­lítás bizonyosságáról azonban nem győződhettünk meg. Miután még közöljük, hogy a vidéki földhivatalokból is számtalan papír elkallódott — a váci földhivatal tizenhétszer költözött új és új helyre az utóbbi időkben —, elmondjuk, hogy a dolog biztonságos ren­dezése érdekében a Pest Me­gyei Földhivatal sajátságos kí­sérletbe kezd a közeljövőben. A birtokviszonyilag viszony­lag háborítatlan alföldi körzet egy. találomra kiválasztott te­rületének 1947 előtti tulajdo­nosának visszakeresése a cél­juk. Erre egy hetet szánnak, remélik, ez az idő talán elég lesz egyetlen birtokviszony felderítésére, annyi papírt, aktát kell előkészíteni. A kí­sérlet eredményéről lapunk is beszámol. Tóth Béla Endre pasztalatokat szerezni kiutaz­nak majd a területre is néhá- nyan, míg mások a megye­házán tartják napközi ügyele- tüket. November 18-án a vá­lasztás lebonyolításában köz­reműködőknek már országos próbát tart a Belügyminiszté­rium. Arra lesznek kíván­csiak: tökéletesen működik-e a gépi adatszolgáltató rend­szer? Mit kell még tenni a jó előkészítés érdekében? A megyei eredmények ösz- szesítését pártatlan bizottság­nak kell elkészítenie. A nagy körültekintéssel kiválasztott személyek, akik lakóhelyükön tekintélynek örvendő, köztisz­Elkészültek a szavazólapok a november 26-ai népszava­zásra. Ezzel egyidejűleg a he­lyi tanácsok megkapták a vá­lasztópolgárok névjegyzékét, a népszavazás lebonyolításá­hoz szükséges okmányokat, valamint a választási hirdet­ményt is. Ezt Csiba Tibor, a BM Választási Irodájának ve­zetője közölte. Elmondta, hogy a napokban a tanácsok, a vá­lasztási bizottságok ország­szerte 60 ezer plakátot helyez­nek ki a lakosság tájékozta­tására. A választási szakértő emlé­keztetett arra: az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szava­zott, s az érvényes szavaza­toknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos válaszokat adott. Te­hát valamennyi kérdésre kü- lön-külön kell válaszolni. Ar­ra a kérdésre, hogy miként szavazhatnak azok. akik no­vember 20-án lakóhelyüktől távol lesznek, illetve külföl­dön tartózkodnak, elmondta: ehhez az állandó lakóhely szerinti illetékes tanács vb- titkárától kell igazolást kér­ni. Ilyen esetben a szavazó­polgárt törlik a névjegyzék­ből,! és ott veszik nyilván­A társadalombiztosítási tá­mogatást kell növelni, hogy a betegek jövő év januárjától ne fizessenek a gyógyszerekért a mostaninál több térítési dí­jat, vagy ha mégis, a növeke­dés, akkor ne haladja meg a 10 százalékot — fogalmazta meg véleményét dr. Matejka Zsuzsanna miniszteri biztos, a gyógyszerárak és a társada­lombiztosítási főigazgatósáé közötti áralku nyomán. Mint ismeretes, a gyógyszer- gyárak nyári 8,5 százalékos termelői áremelése a fogyasz­tói árakban nem jelent meg. A gyárak — újabban — 9,2 százalékos áremelési szándék­kal léptek fel, az inflációra, a tőkés beszerzésű alapanyagok­ra hivatkozva. Mindehhez hoz­zájön — azért, hogy a gyógy­szerforgalmazás is nyereséges legyen — a megnövelt nagy- és a kiskereskedelmi árrés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a gyógyszerárak 34,2 százalékkal emelekednénck. Hogy ebből ki és mennyit fizetne, vagyis mennyi jutna a társadalombiz­tosítás kasszájából és mennyit fedezne közvetlenül az állam­polgár, az egyelőre vita tár­gya. Az állásfoglalás a kor­mány, illetve az Országgyűlés feladata lesz. teleiben álló emberek, egyet­len pártnak sem tagjai. Dr. Kenéz Tibort, a Váci Ügyvédi Munkaközösség jo­gászát a Pest megyei Tanács választotta meg a bizottság titkárának. A testület tegnap a nagykőrösi Kása István ag­rármérnök vállalkozót tisztel­te bizalmával, elnökké vá­lasztva őt. Tagok: Hajdú Bar- náné, a budaörsi 3. sz. bölcső­de vezetője. Borsodi László szentendrei keramikus, Ung­vári Imre, a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet növényvé­dő szakmérnöke. A bizottság tagjai Balogh Lászlótól átvet­ték megbízólevelüket. tartásba, ahova. kéri. Mindez azonban nem vonatkozik a külföldön tartózkodókra, akik technikai okok miatt nem ve­hetnek részt a. népszavazá­son. Csiba Tibor rámutatott: az idő rövidsége miatt nem is lett volna lehetőség ennek megszervezésére, miként arra sem, hogy a nemzetiségek — noha ilyen igény felmerült — saját anyanyelvükön íródott szavazólapon adhassák le vok- sukat. Szólt arról is, hogy az or­szágban mintegy 12 ezer sza­vazókört alakítanak ki. Az 5 tagú szavazatszámláló bizott­ság titkárát és két tagját a helyi tanácsok választják meg, a többi tagot a pártok dele­gálják. A szavazókörök no­vember 26-án reggel 6 órá­tól 18 óráig tartanak nyitva, de helyi igények alapján egy órával korábban is megkez­dődhet a szavazás, illetve 20 óráig meghosszabbítható. Min­den szavazópolgár egy — 4 kérdést tartalmazó — szava­zólapot kap a helyszínen. Szavazni csak személyesen, a személyi igazolvány és az értesítő felmutatásával le­het. A szavazatokat számító­géppel összegzik, s az első gyorsjelentés a népszavazás befejezését követő 12 órán be lül várható. Az lenne a megoldás, ha a társadalombiztosítás a gyógy­szer támogatására fordított mostani 18 milliárd forintját — miként azt Matejka Zsuzsanna kifejtette — jövőre 26 mil- liárdra emelné. Annál is in­kább, mert a gyógyszergyárak bejelentették: a forint esetle­ges leértékelése nyomán újabb termelői áremelés igényével lépnek fel. Dr. Orbán István, az EGIS vezérigazgatója közölte: nem kizárólag a forintleértékelés­ről van szó; ennél a kérdés jóval bonyolultabb. Kétségte­len, hogy a gyógyszergyárak­nak is követniük kell az inflá­ciót, nem lehet ugyanis mes­terségesen egy-egy termékcso­portot árszint alatt tartani. Ez vonatkozik a gyógyszerek­re is, ezen a területen szintén érvényesülnek a piac szabá­lyai. Hozzá kell szokni — mondotta —, hogy évente vál­tozhatnak a gyógyszerek ter­melői árai, mint ahogyan vál­toznak az árak egyéb termék­családnál is. A gyárak a mos­tani termelői áremeléssel együtt sincsenek megfelelő gazdasági helyzetben. A ked­vező szociálpolitika megterem­tése nem lehet „gyári” fel­adat, tőlük a társadalombizto­sítás „vásárol”. Hatvanezer plakát a lakosság tájékoztatására Újabb gyógyszeráremelés várható Ki és mennyit fizessen? Megalakult a választási bizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom