Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-14 / 269. szám

PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Ára; 4,30 forint *> '-W-i 1939. NOVEMBER 14., KEDD Az MDF választmánya elhatárolja magát a götíöliöiektol A Magyar Demokrata Fórum Választmánya és Országos El­nöksége megvitatta a Gödöllői Ellenzéki Kör, az isaszegi Áp­rilis 6-a Kör és a Kerepes- tárcsái Ellenzéki Kör által 1383. november ll-én kibocsá­tott ' s az Országos Sajtószol­gálatnak eljuttatott nyilatkoza­tát, és a vita eredményeként a következő határozatot hozta. A november 26-án esedékes népszavazással kapcsolatban az MDF elnöksége már kifejtet­te álláspontját, mely szerint az Országgyűlés által hozott törvények megszavaztatása csak lassítja, nehezíti a politi­kai átalakulás folyamatát, s a leglényegesebb kérdések nem ekkor, hanem a márciusban megtartandó választásokon dőlhetnek el. Az MDF gödöl­lői szervezete az országos nyil­vánosság elé bocsátott ellenzé­ki köri nyilatkozat aláírásá­val szembehelyezkedett ezzel az állásponttal. Ezért a vá­lasztmány — egyhangú sza­vazással — elhatárolta magát a gödöllői MDF-vczetőség ak­ciójától, és egy bizottságot küld ki a helyi szervezet és az MDF vezető testületéi közötti nézeteltérések tisztázása végett. 110 millió dollár gazdára vár A világbanki hitel kockázata Szinte hihetetlen, de az oly sokat emlegetett III. világ­banki szerkezetátalakítási program, amely ez évben in­dult hazánkban, s az exportra dolgozó ágazatok fejlesztésé­hez 110 millió dollárt irány­zott elő, mostanáig rendkívül gyér érdeklődést váltott ki. A bankokhoz jóformán még pá­lyázatok sem érkeztek. Manhalter Péter, az Ipari Minisztérium Világbank osz­tályának vezetője elmondta, hogy manapság a hitelek ko­rántsem olyan kedvezőek a magyar vállalatok számára, mint két-három évvel ezelőtt. Az új társasági, valamint át­Fodor István angol és izraeli képviselőket fogadott Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke hét­főn a Parlamentben fogadta azt a brit és izraeli képvise­lőkből álló küldöttséget, amely részt vett a Szenes Hanna- emlékesten. A delegációt Haim Corfu, az izraeli par­lament elnökhelyettese vezet­te. Horn Gyula külügyminiszter ugyancsak hétfőn fogadta a küldöttséget. A találkozón a magyar diplomácia vezetője tájékoztatást adott a hazai belpolitikai helyzet alakulá­sáról, külpolitikai törekvé­seinkről, és értékelte az Európábah zajló változásokat. Az eszmecserén szó esett a kétoldalú kapcsolatokról is. A találkozón jelen volt Polin Allan Birch, Nagy-Bri- tannia és Észak-IrQrszág Egye­sült Királyság, illetve Slomo Marom, Izrael budapesti nagy­követe. Közakaratból, kegyelettel A politikai pártokkal egyeztetve úgy határoztak a legutóbbi váci városi végrehajtó bizottsági ülésen, hogy megkezdik a szovjet hősi emlékmű áthelyezését a Konstantin térről a szov­jet hősi katonai temetőbe. A városgazdálkodási vállalat dol­gozói tegnap megkezdték az obeliszk lebontását * (Vimola Károly felvétele) BEißOiirmAI ' ' , } Milesz István, a Vállalkozók Pártjának főtitkára nyílt levél­ben fordult Szűrös Mátyáshoz, a Magyar Köztársaság ideig­lenes elnökéhez, mert pártjuk tagsága szerint a társadalom­ban felgyülemlett politikai, gazdasági feszültségek halaszt­hatatlanná tették a politikai-gazdasági reform azonnali vég­rehajtását. 0 A dr. Sulyok Dezső által 1946. március 15-én megalakított, 1946 októberében bejegyzett Szabadság Párt jogutódja New York-i magyarok részvételével 1989. november 18-án és 19-én tartja országos kongresszusát Budapesten, a Jurta Színházban. @ A Magyar Radikális Párt országos gyű­lést tart 1989. november 18-án 17 órától a lágymányosi közös­ségi házban. @ A Győri Erdélyi Kör november 11-i közgyűlé­sén megemlékezett az 1987. november 15-i brassói munkás­tüntetésről. ® Az MDF tatai szervezete nyílt levelet küldött dr. Paskai László bíboros, esztergomi prímás érseknek: le­gyen kezdeményezője a nagyváradi Szent László-templom megmentésére kibontakozó nemzetközi tiltakozásnak. 0 A Magyar Demokrata Keresztény Párt országos elnöksége közle­ményben nyilvánosságra hozta a tagság kérését, hogy köztár­sasági elnöknek Pozsgay Imre államminiszter urat kérje fel. alakulási törvény lehetővé tette az iparvállalatok számá­ra a tőkés partnerek felkuta­tását. A nyugati tőke bevoná­sa a termelésbe, a berendezé­sek hosszú távú bérlése, a lí­zing, valamint a közvetlen importálás lehetősége idén szélesedett ki. Az IM Világbank osztályá­nak vezetője szerint a dollár- milliókkal szembeni passzivi­tás annak is betudható, hogy a vállalatok, szövetkezetek je­lentékeny hányadánál még teljes a bizonytalanság, hogy végül is melyik termékcsalád lenne a legkedvezőbb szá­mukra, vagyis mely árucikkek szolgálhatnák a leggazdaságo­sabban a profilbővítést. Aztán ott kísért a hivatali ügyintézés, a bürokrácia. A vállalatokat a világbanki hi­tel felvételétől az is távol tartja, hogy az ilyen pénzek­hez való hozzájutás rendkí­vül nehézkes, sok papírmun­kát és türelmet igényel. Vagyis amíg az adott ccg megkötheti saját alszerződé- sét a tervezett fejlesztési, re­konstrukciós program finan­szírozására, addig több vizs­gálati módszernek és eljárás­nak kénytelen alávetni ma­gst!. És ami az elmondottakat, a kételyeket leginkább alátá­masztja, a kereskedelmi ban­kok részéről rendkívül szigo­rúak a feltételek. Manhalter Péter szerint az év hátralévő részében sem le­het bízni abban, hogy gazdára talál a 110 millió dollár, hi­szen ez ideig mindössze há­rom vállalat mutatott hajlan­dóságot hiteligénylésre. Pedig van egy nagy előnye ennek a tőkének, túl azon, hogy fej­lesztésre fordítható. Amint hivatalosan eljuttatják az il­letékes magyar szervek a Vi­lágbankhoz az igénylő válla­latok listáját, az összeg szinte azonnal lehívható. _ Az Ipari Minisztériumban már új javaslaton dolgoznak a szakértők. Olyanokon, ame­lyek me'gvalósítása lehetővé tenné, hogy a tervezett fej­lesztésekhez igényelt hitelek felvétele kisebb kockázattal járjon. Az igazsághoz ugyan­is az is hozzátartozik, hogy egyes ágazatokban visszafog­ták a szocialista exportot, korlátozott a vásárlóerő. így sok gazdálkodó egység jobban jár, ha a felesleges pénzét nem bizonytalan hozamú fej­lesztésekbe, beruházásokba fekteti, hanem éppenséggel pénzügyi vonalon vállalkozik, például értékpapírokat vásá­rol. hiszen ezek kamatozása igen kedvező. Gy. L. ŐRIZETBE VETTÉK Orvvadászt lőtt az ezredes Eck Antal honvéd ezredes, budapesti la­kos, vasárnap a délutáni órákban Ipolyda- másd külterületén, vadászat közben meglátta Ormándi Mihály 41 éves szobi lakost, akinél saját maga által átalakított kiskaliberű táv­csöves puska volt, s egy elejtett vaddisznót vitt. Eck Antal — aki a budapesti székhelyű Zrínyi Vadásztársaság tagja, s tudta, hogy a vadásztársaság területén engedéllyel más nem vadászik — felszólította, hogy álljon meg, mi­re Ormándi Mihály kétszer rálőtt, Eck a lövé­seket viszonozta, eltalálta Ormándit, aki ha­lálos sérülést szenvedett. A Budapesti Kato­nai Ügyészség Eck Antalt őrizetbe vette és fegyver-, valamint orvosszakértők bevonásával megkezdte a vizsgálatot. Az eddig ismert té­nyek, döntően Eck Antal gyanúsítotti kihallga­tására épülnek. Hans Modrow az NDK új kemény fője Az NDK Népi Kamarája hétfőn tartott rendkívüli ülé­sén Günther Maleudát, a Né­met Demokratikus Paraszt­párt (DBD) ötvennyolc eszten­dős vezetőjét választotta a törvényhozás új elnökévé. Horst Sindermann (NSZEP) eddigi házelnök — és testüle­tileg a népi kamara elnöksé­ge — előzőleg lemondott meg­bízatásáról. Az NDK Népi Kamarája egy ellénszavazat mellett a minisztertanács új elnökévé választotta Hans Modrow-t, a Drezda megyei pártbizottság volt első titkárát. Karanténban az ezer havasi racka A senki földjén legeitek A szenzáció erejével hatott, hogy a közelmúltban, Mezőhe­gyes térségében az erdélyi ha­vasokból móc pásztorok, ma­guk előtt terelve a nyájat, át­lépték a magyar határt. A Ma­ros folyó jobb partján, az úgy­nevezett zöld határsávban, a „senki földjén” át jutottak Bé­kés megye területére. Az ille­tékes hatóságok az ezer juhot karanténba helyezték. Dr. Juszku István, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium járványtani osztályá­nak vezetője, a helyszínt meg­járva számolt be arról, hogy a hazai igazgatási jogszabá­lyoknak megfelelően rendelték el a hegyi rackajuhok 42 na­pos karanténját. Az egészség- ügyi szervek megkezdték a klinikai vizsgálatukat. Az alapos ellenőrzésre azért van szükség, hogy megakadá­lyozzák az esetleges kórokozók elterjedését, amelyek veszé­lyeztethetnék a hazai állatál­lományt. A járványtani osz­tály vezetője szerint első lá­tásra mutatós, egészséges a nyáj, olyan fajta, amely a ha­vasokban őshonos. Hazánkban mindössze gén- rezervátumban található rac- kajuh, s így, ha valóban nega­tív lesz a vizsgálati ered­mény, lehetőség nyílhatna en­nek a fajtának a keresztezé­sére. Azért van egy nagy aka­dály: nálunk nincsenek hava­sok! Dr. Juszku István szólt ar­ról is, hogy három éve, Csa- nádpalota térségében kóborolt át a határon 200 darab szarvasmarha. Ezeket az ille­tékes román hatóságokkal együttműködve visszajuttatták a határ túlsó oldalára. Nem ritka az olyan eset sem, ami­kor az Ipoly környékén talál­nak „átrándult” állatokra. Az Erdély felől menekülők egy- némelvike lóháton vág neki a határsávnak és érkezik ha­zánkba. A lovakat azok állat­egészségügyi vizsgálata után visszajuttatják tulajdonosaik­nak. Már több olyan fuvaros dolgozik Békés megyében, aki négylábúja társaságában jutott át. L ehet félni tőle, mint annak a bizonyos, szó­lásbeli ördögnek a tömjénfüsttől, ennek ellené- re^is a további haladásnak egyik útjaként kínálkozik fel az az eset, amikor a. munkások és az alkalmazot­tak megveszik a céget, ahol dolgoznak. A hivatalos szó- használat szerint az új tu­lajdonformák közé bekerül a munkás-alkalmazotti tu­lajdonban levő vállalat is. Erre a törvényes lehetősé­gek végleges kialakítása most van folyamatban. Az első kérdés persze az, kell-e a cég az ott dolgo­zóknak. Néhány próbálkozás volt a megyében — a többi kö­zött országos nagyvállalat akciójaként, a gyáregysége­ket is bevonva — az ún. dolgozói részvényeknek a kibocsátására. Sem a jogi keretek, sem a pénzügyi feltételek nem kedveztek a kezdeményezésnek. Kísér­let volt, ellentmondásos kö­vetkezményekkel, nehezen minősíthető eredmények­kel. Valójában az történt, hogy lényeges elemei hiá­nyoztak az akciónak. Ilyen nélkülözött elem volt pél­dául a biztonság — , azaz annak garanciái, hogy a megszerzett részvények va­lóban értékek, nem terem­tődtek meg —, a hosszú tá­vú érdekeltségnek a vilá­gos megmutatása, annak bizonyítása, hogy a dolgo­zók nem csupán munkavál­lalói, hanem tulajdonosi érdekeknek is a megteste­sítői. Az ilyen és hasonló MEGVESZIK elemeknek a hiánya akkor mutatkozik meg igazán, amikor az emberek még nem kerülnek vagy-vagy alapon történő választás elé, azaz van még más dön­tési irány is. Amikor azon­ban már csak a vagy-vagy néz farkasszemet egy kö­zösséggel, akkor hirtelen megváltozik a helyzet. Évtizedekkel korábban, az Egyesült Államokban alakult meg az első mun­kás-alkalmazotti tulaj­donban levő vállalat. A kényszer tette őket birto­kossá. Az eredeti tulajdo­nosok ugyanis a cég be­zárása, felszámolása mel­lett döntöttek. A tág kör­nyéken nem volt más kenyérkereseti lehetőség, ezért az alkalmazottak úgy határoztak: saját ke­zükbe veszik sorsukat. Me­rész, kockázatokkal teli el­határozás volt! A viszony­lag kedvező vételár ellené­re is hatalmas összegű hi­teleket kellett felvenniük, meglevő magánvagyonuk nagy részét is pénzzé tet­ték ... A bátorság elszánt­sággal, s ami nem mellékes, kellően kiválasztott embe­rek szakmai hozzáértésével társult: a cég működőké­pes volt, nyereséget hozott egy idő elteltével’ a hitele­ket kamatostól kifizették ... Ma a világon sok ország­ban ismerik a tulajdonnak ezt a formáját. Vannak ma a megyében olyan cégek, amelyekről biztosan tudhatni: menthe­tetlenek, hacsak... Ha esetleg az ott dolgozók tár­sulnának és átvennék a vál­lalatot. akkor elképzelhető lenne a megmenekülés. Kérdés: érdekükben áll-e az ilyesmi azoknak, akik eddig a bérmunkássors ös­vényeit járták? Akarnak-e ők tulajdonosok, egyszerre munkaadók és munkaválla­lók lenni? A kérdés így is megfogalmazható, de úgy is feltehető, ha a város­ban (a községben, a kör­zetben) folyamatosan szű­külnek a munkavállalási lehetőségek, ha sorozatban számolnak fel gazdálkodó egységeket, akkor vajon nem látszik megoldási le­hetőségnek — kenyérnek! — az átvétel?! Napjainkban kilencszáz közelében van a megyé­ben az ipartelepeknek a száma. Van ezek között olyan, ahol több ezer em­ber keresi meg a megélhe­tésnek a fedezetét, s olyan is, ahol hatan-nyoícan ügy­ködnek. Ez utóbbiakból éppúgy lehet gyorsan fej­lődő, saját tulajdonba át­vett kis cég, mint a líagy- ból, ám aligha tévedünk a jóslások ingoványos terepé­re, ha azt állítjuk: lénye­gében a kis- és a közepes cégek esetében reális a le­hetősége a munkás-alkal­mazotti tulajdon kialaku­lásának. Szükségszerűen jelennek meg tehát a pártok prog­ramjaiban azok az elképze­lések, amelyek utat kíván­nak nyitni a tulajdon ezen formájának. Ennek a ho­gyanját persze nagyon is különbözően képzelik el az egyes politikai szerveze­tek — mert hiszen kár len­ne szépítgetni, ma már je­len vannak a nyílt kapita­lista restaurációt hirdető programok és módszeraján- latok is a politikai poron­don —, ám először magával a gondolattal kell megba­rátkozni. A közvélemény­nek is, azoknak is, akik az ügy közvetlen érintettjei. B otorság lenne becslé­sekbe bocsátkozni, mennyi is lesz a munkás-alkalmazotti tu­lajdonba kerülő vállalatok­nak az aránya a gazdálko­dó egységek egészén be­lül. Vannak, akik akár egyötödöt sem tartanak el­képzelhetetlennek, s olya­nok szintén, akik csupán szabályt erősítő kivételt látnak benne. Majd elvá­lik. A hangsúly ma arra helyeződik, hogy itt a lehe­tőség valami újnak, eddig nem próbáltnak a megis­merésére, alkalmazásúra. A bizalmatlanság ezzel az új­jal Szemben .természetes. Természetellenes lenne azonban, ha ezt a bizalmat­lanságot nem győzné le a kíváncsiság, a próba meg- kockáztatása: az alkalmas­ság bizonyítása. Mészáros Ottó ) Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom