Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-02 / 232. szám
4 ^ßfglCTP 1989. OKTOBER 2., HÉTFŐ Negyven alapító taggal Nem öncélú egyesület Szombaton Budapesten megtartotta alakuló ülését a Történelemtanárok Egylete. A mintegy 40 alapító tag elfogadta az új egyesület alapszabályát és programját. A Történelemtanárok Egylete céljának tekinti a történelemoktatók szakmai érdekképviseletét és a történelemtanítás színvonalának emelését. A TTE szerint a történelemtanítás teljes megújítására van szükség, s az első lépéseket maguknak a tanároknak kell megtenniük. A program kiemeli, hogy fel kell számolni a tantárgy ideologikus jellegét, és az ideológia uralma helyett az értékek pluralizmusát kell megteremteni. Ugyancsak fontosnak tartja, hogy korlátot szabjanak bármiféle politikai ellenőrzésnek. Az egyesület támogatni kívánja a helyi kezdeményezéseket. Segítséget kíván nyújtani az alternatív tanítási programok kialakításához, a helyi tantervek, tananyagok, segédanyagok elkészítéséhez, valamint a hatékony új módszerek elterjesztéséhez. A TTE közzé kíván tenni szakmai állásfoglalásokat, valamint fórumokat teremteni a különböző nézetek ütköztetésének. Be akarnak kapcsolódni a tantárgyfejlesztési vitákba, s részt vállalni az új országos követelmény- rendszer kialakításában, a történelemérettségi megreformálásában. A TTE a történelemtanárok számára évente fórumoj; rendez majd, ezenkívül közre akar működni egy tantárgyi bizottság felállításában, amelynek tagjai lehetnének a minisztérium, az egyetemek, az OPI és az FPI, valamint a Történettudományi Intézet képviselői mellett a történelemtanárok is. Az egylet segíteni kívánja a különböző szintű iskolák közötti kapcsolatteremtést és -tartást. Az alakuló ülésen állásfoglalást fogadtak el, amelyben felkérik az iskolák vezetőit: tegyék lehetővé a történelmileg hiteles, méltó megemlékezést október 23-áról. Diplomaosztás az Államigazgatási Főiskolán Az Államigazgatási Főiskola tanácsának ünnepi ülésén adták át szombaton az intézmény öt tagozatán végzett 270 hallgató diplomáját. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár beszédében átalakuló társadalmunk igényeként fogalmazta meg a politikai küzdelmektől védett köztisztviselők jellemzőit: a magas szintű szakmai tudás, a feddhetetlen tisztesség, a hűség a néphez, lojalitás a demokratikus és legális politikai hatalomhoz, alkalmazkodni tudás az élet változásaihoz. Az államtitkár a nyugdíjba vonuló Kelemen Ferenc főigazgatónak átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét. Zsolna i-módszerrel tanu Ina h Politikai totó, sakk és báb * Újra az iskolapadban Hét végén volt az első nyelvórája a váci orosz szakos tanároknak, s ezentúl minden héten tíz órát kell tölteniük a megyei TIT- szervezet nyelvtanfolyamán. Körülbelül 200 tanárt énint ez a kétéves, középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam, amelyen a váciak mellett, a nagykőrösiek, a szigetszentmikló- siak is részt vesznek több csoporttal. Az átképzés különböző, nyelvlaboratóriummal fölszerelt iskolában folyik, illetve a megyei TIT székházában. Az orosztanárok németül és angolul tanulhatnak, heti 10 órában, amiből ötöt szombaton vesznek. A tanfolyam végeztével a tartárok az Állami Nyelvvizsga Bizottságtól kaphatják meg a bizonyítványt, ami arra jogosítja őket, hogy az ELTÉ-n vagy a tanárképző főiskolákon folytassák nyelvi tanulmányaikat — egészen a felsőfokú vizsgáig. — Törökbálinton, a Köztársaság téri általános iskolában — ismertebb nevén a kísérleti iskolában —, reggel 8 óra után 5 perccel kezdődik a tanítás. Ez első hallásra értelmetlennek tűnik, pedig a hagyományos csöngetési rend megváltoztatása nem véletlen. A gyerekek ugyanis — természetesen a pedagógusokkal együtt — minden reggel nyolckor meghallgatják a rádióban a híreket. — A hírek közös meghallgatását és feldolgozását három évvel ezelőtt kezdtük el — mondja Kojanitz László történelemtanár, az iskola társadalomtudományi igazgatóhelyettese. — A közélet iránt érdeklődő embereket szeretnénk nevelni, s ennek feltétele, hogy a gyerekek életük részének érezzék a naprakész informáltságot. A híreket az elsősök eleinte csak végighallgatják, később megkeresik a térképen azokat az országokat, városokat, amelyekről szó volt. A nagyobbak már a fontosabb eseményeket is feljegyzik. Számukra minden héten összeállítok az előző hét híreiből egy tesztet, amelyet itt, az iskolában sokszorosítunk. Egy-egy ilyen „politikai totó” néhány perc alatt kitölthető, és rövid idő alatt értékelhető. Tervezzük vetélkedők rendezését is. Egyénre szabottan Az órák közti szünet ebben az iskolában valahogy csendesebb, mint a többiben. A gyerekeket szemmel láthatóan Anyanyelvóra az első osztályban Megalakult Szombathelyen a Magyar Irodalomtörténeti Tár- í saság Győr-Sopron és Vas Megyei Szervezete, tudományos konferencia keretében. Többen vettek részt e tanácskozáson Százhalombattáról, Érdről, Gödöllőről és Szentendréről, sőt Kovács József László főiskolai tanár Zsámbékról érkezett, és előadást tartott vitnyédy István műveltségéről, aki Zrínyi Miklós köréhez tartozott. A vitagyűlés szónoka volt a burgenlandi Balikó Lajos, Sze- berényi Lajos és Galambos Ferenc Iréneusz bencés tanár, alsóőri plébános, a Magyar Intézet vezetője, könyvtáros. Egyszemélyes közintézmény, aki a népes csoport burgenlandi kirándulását szervezte, az idegenvezetés értő alázatával. Egy nap Burgenlandban Szent László Kossuth-szakállal Az alsóőri portán a temetőben csupa magyar név: Bállá István, Imreh Kálmán, Pathy Ferenc, Pulay László. Az egyik felirat különösen szívhez szóló, a spártai epigrammát folytatja: „Állj meg vándor! De miért? Imádkozzál lelkemért! Mert itt nyugszik egy azok közül, akik meghaltak a hazáért. Istenben boldogult Kelemen János, meghalt 1917. febr. 12. Élt 22 évet.”' Mindenki olvas Csak arra gondolhatok, hogy a holnap emberisége méltó lesz önmagához, s nem ont ki ártatlan húszéves életeket a semmiért. A temető mellett népiskola. Rozoga bizony, régi, elaggott, de épül az új. A plébánia tele erdélyi bokállyal, Edvi Illés Aladár-festmények- kel, szőttesekkel, s a bejárat is magyar tornác, őrzi az építészet, a lélek hagyományait. A szomszéd kertben bácsika kaszál. „Adjon Isten jó napot” — köszön rám a hetvenöt éves Pós János, s már invitál is takaros házába, ahol egyedül él. Hűtött sört iszunk szüntelen tréfálkozása közepette. Tdrtóztat erős marasztalással, magyar a magyart. Kísér a gesztenyésen, rámutat egy házra: itt éltek a Der- kovitsék. Csak nem a festő rokonsága, gondolom kérdés nélkül magamban, de erre ő úgysem válaszolhat, Pós János bácsi, a föld parasztja máig Alsóőrön, ahol nyolcszáz magyar él. „A községháza épült az 1960—62. évben, Seper József polgármestersége idején” — olvasom a márványtáblát, s máris hallgatom Galambos Ferenc Iréneusz gyors tájékoztatását a harmincezer könyvet, csak magyar könyvet öszszegyűjtő szobában. Itt mindenki olvas a faluban, így őrzi magyarságát. Isten bunkerje Árpád-kori templom Felsőőrön. Itt minden harmadik ember magyar. A XII. századi román templom szentélyében Dorfmeister-freskó látható, kívül a torony függőleges dinamikája uralja a teret. Az új, mellé épült szentegyházat „Isten bunkerjének” nevezi a köznép, hiszen az építmény merő beton. Nincs ablak rajta, csak fényrések, aszimmetrikus világító áteresztések, ahogy azt mértékül Le Corbusier Ronchamban megálmodta. A spirális körkörösség- ben az egyszerűség válik monumentálissá, mint Csete György halásztelki katolikus templomában. Itt Felsőőrön minden vasárnap tíz órakor Galambos Ferenc Iréneusz páter misézik, magyarul. Itt és Alsóőrön, Szigeten. Száguldó pap, minden burglenilandi magyarok lelkipásztora. Mindenese, hiszen ő vezeti a Falu- di Ferenc cserkészcsapatot is, és Pethő Zsoltné Németh Erika már szervezi, hogy izbégi gyerekek menjenek Burgen- landba, viszonzásul ottani magyar gyerekek érkezzenek Szentendrére. Kovács Sándor Iván, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, lélekkel átfűtött szavakkal helyezte el a koszorút Rohoncon Paludi Ferenc, a kiváló magyar barokk költő emléktáblájánál. Benéztünk a templomba is, a pompás barokk oltáron Szent István és Szent László szobra, de az esketés már németül hangzik. Kölcsey jóslata kísért: „Más hon áll a négy folyam partjára.” Valami megnyugtat, az, hogy e század a magyar nép tehetségéből formálta Ady, Bartók, Med- gyessy' művészetét, s ez egy külön, megnövekedett ország, európai magyar haza, mert Németh László megállapítása igazság: „Minden nép annyit hódít, amennyit teremt.” A Pinka Burgenland az őrség patakfolyója, vagy tizedszer haladtunk át híd- jain. Rengeteg az árkádos, tornácos ház, mintha Dobáson, Kiskunlacházán vagy Nagykőrösön járnánk, ötvöződnek a dolgok. Szigeten, a románkori templomban különös falfestményeket tártak fel, ott a hősi halottak emlékművén Vörösmarty Szózatából idéztek sorokat, és sértetlen a kocsma környéke magyar falusi házakkal, mintha Pityerszeren járnánk. Megindirttság- gal nézem az alsóőri ipartársaság 1889-ben hímzett zászlaját, ahol Szent László alakja Kossuth-szakállal jelenik meg. Szalónak vára, mely a Bat- thyány^k erőssége volt, impozáns, benne ipartörténeti és kerámiakiállítás, láthatunk herendi porcelánokat és a burgenlandi magyar—horvát tájegységek falusi bútorait, munkaeszközeit. Itt emelkedik a gótikus pálos templom, benne Pápai Éva domborművei. Sok magyarral találkozunk itt is. Juhász Attila szigetszent- mi’klósi tanár vezet egy főiskolás csoportot. Koszorú és hazaíiság Mintha a mesében járnánk, így érkezünk Lékára, mely a Nádasdyak fészke volt — bevehetetlen erődítmény. A barokk templomban gyönyörű stukkók, Mária fején a magyar korona, lent a kriptában Ná- dasdy Ferenc síremléke, rajta sok nemzetiszín szalaggal dúsított koszorú, érezni itt is, hogy ébred a hazafias érzület, ébred és gyarapodik általános áradással. Borostyánkőt ma már Bernsteinnek nevezik, itt bányásszák a jáde féldrágakövet. A várhoz vezető úton sok feketén fénylő kavicskincs- csel ismerkedünk, jut emlékbe is belőle — egy kis „volt” Magyarország. Itt van eltemetve a híres Afrika-kutató, Almássy László, de az igazi látványosság maga a lovagterem. Ez a mi vagyonunk Eme vargabetű után térjünk vissza eredeti témánkhoz, a burgenlandi Magyar Kultúr- egyesülethez, mely őrködik azon, hogy a szálak erősödjenek az óhazával. Minden évben kirándulásokat szerveznek, idén több mint ötven őriszigeti, felsőőri és felsőpu- lyai „honfitársunk” érkezett Burgenlandból Vácra, ahol az úrnapi körmeneten vettek részt, később a Pokol csárdában ebédeltek. Nem bántóan jegyezte meg Pós János, hogy biztos több a nyugdíja, mint a fizetésem. Hangjában mégis visszafogott fájdalmat éreztem, hiszen az a vagyon, hogy itthon élhetünk, a problémákkal, reményekkel, lehetőségekkel küzdő, formálódó Magyar- országon, mely közös otthonunk: Hazánk. Losonci Miklós A felsőőr! templomok * nem zavarják az idegenek. Biztos megszokták már, hiszen gyakoriak itt a látogatók, s ettől a tanévtől kezdve még több érdeklődőre számíthatnak. A törökbálinti iskola 1985 óta dolgozik a Zsolnai József által kimunkált pedagógiai program szerint, amelyet most szeptembertől az ország ötven iskolája vállalt. — A Zsolnai-féle módszer hivatalos neve értékközvetítö- és képességfejlesztő program — mondja Orosz Zsuzsa ügyvezető igazgató. — Röviden talán úgy foglalhatnám össze a lényegét, hogy a kultúra teljességére alapozva, a gyerekek különböző haladási ütemét figyelembe véve, egyénre szabott fejlesztéssel dolgozunk. Az itt tanulók egyáltalán nem csodagyerekek, hiszen ez egy körzeti iskola, ahová döntően törökbálintiak íratják be csemetéiket. Tény, hogy nem minden helybeli szülő örül ennek a kísérletnek, mások viszont szeretnék, ha gyerekük ide járhatna. Minden évben negyven-ötven kérvényt vagyunk kénytelenek helyhiány miatt visszautasítani. Most kezdtük az ötödik évet ezzel a programmal, így az 1—5. osztályosok mindegyike ennek a módszernek az alapján tanul. A 6—7—8. évfolyamból csak egy-egy osztály kísérleti, a többi hagyományos tantervű. — Milyen tantárgyakat tanulnak a kísérleti program során a gyerekek? — Egy részük már az 1. osztály második félévétől ismerkedik valamilyen idegen nyelvvel, a többiek másodikban kezdik a nyelvtanulást. Tetszés szerint választhatnak az angol, német, francia és japán között. Szeretnénk elérni, hogy az itt tanulók nyolcadikban le tudják tenni az alapfokú nyelvvizsgát. Felezett órák Tanulnak a gyerekek számítástechnikát, virágkötészetet, vannak tánc-, báb- és sakk- órák. Mindez úgy fér bele az órarendbe, hogy az alsósoknak sok felezett órájuk van. Ez az ő korukban jobb is így, hiszen egy hat-hétéves gyerek 45 percig nem nagyon tud figyelni. A nagyobbaknak teljes óráik vannak, nekik — érdeklődés szerint — dönteniük kell, hogy melyik művészeti tárgyat választják. Minden évfolyamnak vannak kötelező, kötelezően választható és fakultatív tantárgyai. — Az első három évfolyam — a matematika kivételével — már teljesen a Zsolnai-féle programhoz készített könyvekből tanul. A többi évfolyam tankönyveinek összeállítása folyamatosan történik. A kutatásban, tangszközkészítésbon az itt dolgozó tanárok nagy része részt vesz. Pedagógusaink bemutató órákat is tartanak, tanácsokat adnak azoknak a kollégáknak, akik most kezdenek ezzel a módszerrel dolgozni. Kiemelt szerepet kap ebben a programban a munkára nevelés. A gyerekeknek már 3. osztálytól kezdve kötelező az ügyelet és takarítás. A portai ügyeletes fogadja a vendégeket. megtanulja az idegenekkel való udvarias viselkedést. A környezetörök főként az iskola kertészének segítenek. A nagyok az ebédlőben a felszolgálást is megismerik és az irodában ügyintézői szolgálatot is ellátnak. Megtanulnak üzenetet átadni és átvenni, táviratot feladni. A hagyományos magatartás- és szorgalomjegy helyett nálunk munka-, illetve önművelés-osztályzatot kapnak a tanulók. Ötödikben is — Nem jelent mindez nagy megterhelést a gyerekeknek? — Egyáltalán nem. Az alsó tagozatosok nem is viszik haza a könyveket és a füzeteket, mindent itt tanulnak meg az iskolában. Délelőtt 8—12-ig tartanak az órák, 2-ig ebédelEzek a kicsik már az első naptól kezdve a Zsolnai József által kimunkált program szerint tanulnak (Pék Veronika felvételei) nek és pihennek, majd 2—4-ig megint órák vannak. A délutáni foglalkozások már csak negyvenpercesek, köztük húsz perc a szünet. Ilyenkor már főleg a manuális tárgyakat tanulják a gyerekek. Most próbáljuk ki. hogy az ötödikesek számára jó-e ez a módszer. A felső három évfolyamnak már szüksége van az otthoni, sajá^ tanulásra is, így nekik csak délelőtti óráik vannak. — Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy egy kísérletben való részvétel nem megy-e» a gyerekek rovására. — Egy pedagógiai kísérletnek csak akkor van a gyakorlatban létjogosultsága, ha a gverekeknek legalább annyit, de inkább többet ad, mint egy hagyományos tantervű iskola. Az eredményeinket természetesen ellenőrzik. Terveink szerint a tanulóink 8.-ban külső vizsgáztatók előtt is bizonyítják majd tudásukat. — Mi lesz ezekkel a gyerekekkel a későbbiekben? Hogyan tudnak beilleszkedni egy hagyományos középiskolába? — A tudásukkkal és a tanulási képességükkel biztos nem lesz gond A másfajta szemléletet persze meg kell majd szokniuk. Már gondolkodtunk azon, hogy legjobb lenne egy tizenkét évfolyamos iskolát létrehozni. Zsolnai igazgató úr annyit már elért ebben az ügyben. hogy jövő szeptembertől indíthatunk egy középiskolai első osztályt, így a mostani Kísérleti nyolcadikosaink itt is maradhatnak. K. A.
