Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-20 / 248. szám

PEST MEGVET XXXIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÄM ra; 4,30 forint _____ / 1 980. OKTOBER 20., TÉNTEK Amíg én vagyok a rendőrkapitány Vár a vár Ez azért tényleg őrii’et!.------ — r ■ 1— — ■! a Mókus őrs (Cikkünk u 4. eSdaho) . h szónok azt mond amit akai ^ Október 23-a éveken át a feszültség napja volt. Köz- ^ szájon forogtak a különböző történetek, hogy a fegyve- ^ rés testületek milyen különleges intézkedésekkel kc- | szültek fel erre a napra. A jól értesültek arra intették $ ismerőseiket: jobb, ha nem mentek az utcára, nyilvános helyekre. Idén nem hallani híreket ar­ról, hogy a rendőrök rendkí­vüli intézkedéseket tervezné­nek. Pedig megejnlékezések sora lesz a megyében, s így nyilvánvaló, hogy a rend őrei­nek most is jut szerep az ok­tóberi események évforduló­ján. Arról, hogy mire készül­nek, Németh Ferenc> Pest me­gyei rendőrkapitány tájékozta­tott. — A különböző koszorúzáso­kat, ünnepségeket a Fidesz, az MDF, az SZDSZ vagy éppen az MSZP reformkörei szerve­zik. Mindenkinek alapvető ér­deke, högy október 23-án a megbékélés jegyében — ki-ki tetszése szerint —, de higgad­tan, méltóságteljesen emlé­kezzen. Mi partnerei szeret­nénk lenni a szervezőknek a lebonyolításban. Ezért arra utasítjuk a rendőreinket, hogy politikailag semlegesen viszo­nyuljanak az eseményekhez, s az a feladatuk, hogy a forga­lom irányításával biztosítsák a zavartalan ünneplést. Azt vár­juk a rendezvények szervezői­től, hogy a törvények szellemé­ben, rendbontás nélkül tart­sák meg a koszorúzásokat, em- lékünnepségeket. © Mivel rendkívül széles » magyar törvénytár, kérem mondja cl, melyek azok, ame­lyek október 23-a szempontjá­ból fontosak! — A gyülekezési törvény ér­telmében a demonstrációkat be kell jelenteni a rendőrsé­gen, s' gondoskodni kell a rendőri gárdáról, a zavartalan­ság biztosítása érdekében. Nem engedélyezhetünk olyan ese­ményt, amely jelentősen sérti AZ ALSERTIRSAI FÉRFI ULTIMÁTUMA ^ Robbantásokkal fenyegetőzött A Belügyminisztérium illetékes szervei az elmúlt időszakban szélsőséges, fajgyűlölő, az alkotmányos rend elleni erőszakos cselekményekkel fenyegetődző Ismeret­len személyek ügyében folytattak, illetve folytatnak nyomozást. Az egyik ügyben megállapították, hogy február végé­től kezdődően egy ismeretlen férfi több ízben CB-rá- dión és a BM főfelügyeletén távbeszélőn az „Illegális Magyar Ellenzék” nevében jelentkezett. Ultimátumot közölt, amely a kormánnyal és az MSZMP vezetésével volt összefüggésben. Kilátásba helyezte, ha követelésü­ket nem teljesítik, Budapesten elhelyezett robbanószer- kezeteket fognak folyamatosan működésbe hozni. A nyomozás során megállapították, hogy az ismeretlen sze­mély azonos Szöllösy Imre 40 éves albcrtirsai lakossal. A férfi kihallgatása során beismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendelkezésre álló adatok alapján Szöl­lösy Imre alaposan gyanúsítható a Btk. 237. paragrafu­sába ütköző, hatóság félrevezetése vétség elkövetésével. A nyomozó hatóság az ügy vizsgálatával kapcsolatos ira­tokat az ügyészségnek vádemelés céljából átadta. A másik ügyben, a közvélemény előtt széles körben ismertté vált és mély felháborodást kiváltó, a „Magyar Nyilaskcresztes Párt” újjáalakulását kinyilvánító röp- irat ügyében széles körben folyik a nyomozás. Az ed­digi adatok szerint a sajtóhoz és a különböző társadal­mi szervezetekhez eljuttatott röpirat provokációs cél­zatú. Feltételezett készítője mögött nem áll szervezett csoportosulás. Az elmúlt napokban a rendőrség olyan bizonyítékok birtokába került, amelyek elvezethetnek a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez. Ezt köve­tően — remélhetőleg rövidesen — nyilvánosságra hoz­zák a nyomozás megállapításait. a közérdeket, vagy akadályoz­za a forgalmat. 0 Ezek szerint, ha a megfe­lelő technikai leltételeket biz­tosítják a szervezők, nem lesz különösebb sz/kség önökre. Mégis, milyen esetekben lép­nek közbe a rendőrök? — Akkor ha jogsértés — szabálysértés vagy bűncselek­mény — történik. Ha október 23-án középületet akarnak a különböző csoportosulások el­foglalni, vagy erőszakkal be­hatolni egy szovjet vagy ma­gyar laktanyába, ha megron­gálnak egy magyar vagy szov­jet emlékművet. Az ilyen jel­legű erőszakos, kegyeletsértö cselekményeket nem engedhe­tik meg maguknak az állam­polgárok, a világ egyetlen jog­államában sem. 0 Ml tSrténilc akkor, ha a szónokok olyasmit mondanak, ami másokra nézve sértő? — Semmi. A szabad véle­ménynyilvánítást nem tiltja jogszabály. Újonnan szeret­ném hangsúlyozni, hogy a rendőrség október 23-án poli­tikailag semleges kíván ma­radni. A közlekedés és a for­galom biztosítása lesz a fel­adata a szolgálatot teljesítők­nek. S mivel mi ilyen szán­dékkal készülünk október 23- ra, kérjük az ünneplőket, hogy tartózkodjanak a félreérthető zavarkeltéstöl, a provokáció­tól. Mire gondolok? Kiszámít­hatatlan következménnyel jár­hat, ha valaki a tömegben el­süt például egy riasztópisz­tolyt. • Ügy véli, hogy vannak, akik provokációra készülnek? — Nem tudom. De akadhat­nak szélsőséges elemek, akik a. saját zavaros céljaik érdeké­ben képesek ilyesmire. Ám úgy érzem, nem fogják fel igazán ennek a jelentőségét, s egy ilyen felgyorsult politikai életben, ebben a gazdasági és társadalmi szituációban a za- varkeltéssel csak mélyebbre süllyeszthetik az országot. © Említette, hogy a rendőrök csak akkor avatkoznak be az eseményekbe, ha jogsértés tör­ténik. Élénken él bennem egy három és fél évvel ezelőtti március 15-i felvonulás. A Lánchídon a tüntetőket feltar­toztató rendőrök sok embernek elvették a személyi igazolvá­nyét, mondván, ezek az egyé­nek garázdálkodtak. A tünte­tők ugyanakkor azt bizony­gatták, hogy ilyesmire nem ke­rült sor a hídon. Most nem for­dulhat elő hasonló „félre­értés”? — Akkoriban nem a jogsza­bályok, hanem politikai szem­pontok döntötték el, hogy mi­lyen intézkedéseket tegyen a Belügyminisztérium. Amíg én vezetem ezt a kapitányságot, ilyen nem fordulhat elő. 0 Október 23-ra, tehát nem tettek különleges intézkedést? — Semmi ilyesmi sem tör­tént. Ugyanannyian lesznek szolgálatban ezúttal is, mini más napokon. Megismétlem: a rendőrök nem ellenfelei partnerei kívánnak lenni a megemlékezőknek. Fiedler Anna Mária Konflis baktat a kockakö­veken. B,".zárosok színes standjai csalogatják a látoga­tót. S Budapest gyönyörű napsütéses panorámája tesz' teljessé a varázslatot, amelyet a budai vár kínál. Érdemes feledni a gondokat, kirándul­ni ide, s megtapasztalni a helyszín hangulatát. Ezúttal bátran ajánlhatjuk hétvég.' úti célul a történelmi neveze­tességű helyet, mert nem csak a panorámát, a napsü­tést ugyancsak szinte garan­tálhatjuk. A meteorológia szerint ugyanis a hét végén is tovább tart a csendes, párás, száraz idő. s hidegebb hájnál után napközben 15—29 fokra emelkedik a hőmérséklet. Csapadék nem várható, A máj időjárás-előrejelzés lapunk 12. oldalán található. A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége szerdán este Nyers Rezső elnökletével ülést tartott. A testület meg­vitatta a parlament ülésével összefüggő időszerű politikai kérdéseket. Vitát folytatott a párt agrárpolitikájáról. Tu­domásul vette, hogy a párt agrártagozata vitaanyagot ad ki erről. A testület kialakította tag­jainak munkamegosztását. Jó­váhagyta a párt tagsági köny­vét, amelyet november 8-ig A Minisztertanács döntött a magyar állampolgárok külföl­di munkavállalásáról szóló rendelet és a hozzá kapcsoló­dó jogszabályok hatályon kí­vül helyezéséről. Eszerint a jövőben a külföldi munkavál­lalást megelőzően nincs szük­ség a magyar hatóság által ki­állított munkavállalási enge­délyre. Megszűnik a dolgozók külföldi keresetét terhelő ha­zautalási kötelezettség is. A nyugdíj-, illetve a társada­lombiztosítási járulékfizetési kötelezettség fennmarad, s ezt forintban kell fizetni. ★ A magyar munkaerő ki­áramlásának természetesen továbbra is határt szabnak a külföldi országokban érvé­nyes, az idegen munkaerő foglalTToz tatására vonatkozó szabályok. Nem kell engedély ESZTERGOMBAN LESZ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Törvény a pártokról vita a választókerületekről Az Országgyűlés harmadik napján, csütörtökön is reggel 9 órakor kezdődött a munka. A pártok működését és gaz­dálkodását szabályozó tör­vényjavaslat sorsát eldöntő határozathozatal előtt az Or­szággyűlés közfelkiáltással nyilvánította ki szolidaritását Tőkés Lászlóval, az üldözött erdélyi lelkésszel. Ugyancsak közfelkiáltással fogadták el azt a nyilatkozattervezetet, amely elítéli az újra nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaske­resztes eszmét. ★ Mint emlékezetes, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter már szerdán előterjesztette a pártok működéséről, gazdál­kodásáról szóló törvényjavas­lat ..tervezetét, de a szavazást akkor elhalasztották. Tegnap voksoltak tehát a honatyák, s a törvényjavaslatban szereplő két változat közül azt fogad­ták el nagy többséggel — az A változatot —, amelyik a vá­lasztások előtt kilencven nap­pal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszűnését. Továbbá megtiltja, hogy a pártok szervezeteket hozza­nak létre és működtessenek a munkahelyeken, s hogy a hi­vatásos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket töltse­nek be. A törvényjavaslat egy részét 323 igen. 4 nem szava­zattal. 15 tartózkodás mellett elfogadták. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően az alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügy-, miniszter előterjesztésében. Mint a miniszter mondta, fontos garancia, hogy az ál­lampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsérté­se, alkotmányellenes jogsza­bály alkalmazása esetén pa­nasszal fordulhat az alkot­EZ TÖRTÉNT A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényja­vaslat feletti határozathozatallal folytatta munkáját csütörtö­kön az Országgyűlés. A határozathozatalt megelőzően az el­nöklő Jakab Robertné szót adott Raffay Ernő (Csongrád m., l. vk.) képviselőnek, aki javasolta, hogy .az Országgyűlés emelje fel szavát Tőkés László temesvári "lelkész üldöztetése ellen. A plénum közfelkiáltással szolidaritását fejezte ki. Ugyancsak közfelkiáltással elfogadta azt a nyilatkozatot, amely visszautasítja a nyilaskeresztcs párt röpíratában foglaltakat. Ezután, visszatérve az eredeti napirendi pontra, a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik napirendi pont, az alkotmánybíróságról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Ezután — a tárgysorozatnak megfelelően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztette az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A vitában szót kért: Horváth Jenő, a jogi, igazgatási gs igazságügyi bizottság előadója; dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.); Márton János (országos lista); Sasvári József (Komárom rn., 8. vk.); Karvalits Ferenc (Zala ni., 1. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ; Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.); Szentágothai János (országos lista). A képviselők az alkotmány bíróságról szóló beterjesztett tör­vényjavaslatot minősített többséggel, 32ü’ egyetértő szavazat­tal és 1 tartózkodással elfogadták. Az Országgyűlés a napirendnek megfelelően a képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával fog­lalkozó törvényjavaslatok tárgyalásával folytatta munkáját. A törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együt­tesen terjesztette elő. A törvényjavaslat feletti általános vitá­ban részt vettek: Dr. Kereszty Csaba, a jogi, igazgatási és Igazságügyi bizott­ság előadója; Jakab Robertné (országos lista); dr. Király Fe­renc (Szolnok m., 5. vk.)v; Südi Bertalan (Báes-Kiskun m., 12. vk.): Papp Elemér (Zala m., 4. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.); Bartalm» dr. Bor­széki Erzsébet (Nógrád ra., C. vk.); Balogh László (Békés m., 14. vk.) ; Márk György (országos lista); Horváth János (Fejér m. , 2. vk.); Varga János (Tolna ni., 6. vk.); Antal Imre (Pest ni., 13. vk. ; Maver Bertalan (Vas m., 5. vk.); Fekete János (Békés m., 11. vk.) : Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.) ; Deák Géza (Ha jdú-Bihar m., 14. vk.) ; Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.); Zsigraond Attila (Budapest. 5. vk.); dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.); KOltai Imre (Pest n:., 28. vk.); dr. Sinkovics Mátyás (Buda­pest, 2. vk.) ; Huszár István (országos lista); dr. Marx Gyula (Í£alá m., 2. vk.); Schoner Alfréd (országos lista); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Dcbrcr.zeni József (Rács-Kiskun m., 3. vk-.); Király Zoltán (Csongrád• m., 5. vk.); Zsidei Istvánné (lí vés m., 5. vk.). Az árt a ános vita lezárása után megkezdődött a törvényja­vaslat feletti részletes vita. A szünetben Nyers Rezső és Hámori Csaba évre kapnának megbízatást, s még egyszer újraválaszthatók lennének. A javaslat szerint ezúttal az Országgyűlés a tes­tületnek csak öt tagját vá­lasztja meg, további ötöt a legközelebbi választásokat kö­vetően az alakuló ülés után, újabb öt tagot pedig az alkot­mánybíróság felállítását — 1990. január 1-jét — követőén öt éven belül. A megoldás cél­ja, hogy a többpárti választá­sok alapján összehívott Or­szággyűlésig lehetőséget kap­jon-e fontos intézmény kiala­kítására. Horváth Jenő, a jogi, igaz­gatási és _ igazságügyi bizott­ság előadója kifejtette, a tör­vénytervezet vitájában arra törekedtek, hogy érdemi mó­dosító javaslataik ne sértsék a politikai egyeztető tárgyaláso­kon ■ született megállapodást. A részldtes vitában több kép­viselő támogatta azt a javas­latot, hogy az alkotmánybíró­ság székhelye Esztergom le­gyen. A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mint­egy 40 módosító javaslatot fogadtak el, megszavazták azt (Folytatás a 3. oldalon.) • • ülést tartott as MSZP elnöksége minden alapszprvezethez a szükséges számban eljuttat­nak. Az elnökség a kongresszus határozatának megfelelően szakértői bizottságot alakított a párt működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek tisztázására, az Országgyűlés és a Minisztertanács megbí- zottaival ez ügyben folytatan­dó tárgyalásokra. A bizottság vezetésével Szántai Sárközi Ambrust, a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság elnö­két bízta meg. mánybírósághoz. A bírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, kilenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom