Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-03 / 233. szám

19S9. OKTOBER 3., KEDD BEVETESEN BÉKEIDŐBEN A hadsereget mozgósítot­ta hétfőn a francia kor­mány az ország legnagyobb börtönének őrzésére. A börtönőrök sztrájkja miatt ugyanis nincs, aki „•vigyáz­zon” a Fleury-Merogis bör­tön mintegy 4500 lakójára. Ezt a feladatot 825 katona látja majd el. A hadseregre marad a Párizs központjá­ban található La Santé bör­tön két tucatnyi, nem sztráj­koló őrének a kisegítése is. Hivatalos források szerint a munkabeszüntetési ak­ció már 65 börtönre kiter­jedt. Palme'díi Václav Kávéinak Václav Havel csehszlovák író kapta idén a 16 000 dollá­ros Palme-dijat. Az Olof Pal- me-emlékalapítvány elnöke, Sten Andersson svéd külügy­miniszter hétfőn Stockholm­ban elmondta, hogy Havel az „igazságért és a demokrá­ciáért hozott következetes és bátor erőfeszítéseiért” része­sült ebben az elismerésben. A közügyek terén kifejtett tevé­kenységért járó Palme-dijat a svéd miniszterelnök 1986-ban történt meggyilkolása után há­rom nappal alapították. Első nyertese Javier Pérez de Cuél­lar, az ENSZ főtitkára volt. Népképviseleti fórumok Önkormányzati reform Magyarország formálódó társadalmi viszonyai, az álla­mi-politikai berendezkedés demokratikus átalakításának követelményei indokolttá te­szik a tanácsrendszer önkor­mányzati típusú reformját, ez azonban rendkívül összetett feladat — állapítja meg a he­lyi és megyei önkormányzati törvény szabályozási koncep­ciója, amelyet hétfői ülésén vitatott meg, Németh Miklós kormányfő elnökletével a Mi­nisztertanács Tanácsi Kollé­giuma. Verebélyi Imre belügymi­niszter-helyettes bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy az ön- kormányzást olyan kollektív emberi jognak tekinti, amely a településeket illeti meg. E törvénynek területi—települé­si érdekeket kell ütköztetni — ha kell, a kormányzat érdek­rendszerével szemben is. Az eddigi vitákkal kapcsolatban szólt arról, hogy a községek és városok kezdettől fogva megyeellenségüknek adtak hangot, ezért egy demokrati­zált, a hierarchikus megye­funkciókat leépítő területi— kormányzati szintű igazgatás­ra- szükség van. Véleménye szerint elérkezett az idő, hogy a Minisztertanács az önkor­mányzatok kérdéséről kor­mányzati szinten tárgyaljon. Németh Miklós e gondolat­tal egyetértve fontosnak tar­totta, hogy például az állam­háztartási, illetve a földtör­vény, valamint a tulajdonre­form vonalvezetése egyezzék az önkormányzati törvény koncepciójával, ne keresztezze azt. A kormányfő hangoztat­ta, hogy a többpártrendszer keretei között a népképvise­leti fórumok szerepe felérté­kelődik. Ugyanakkor figyel­meztetett i7' a-z -' állámszérVézet JCiilfötcSi események egy mondatban i; Magyarország is részt vesz abban a nagyszabású nemzet­közi programban, amely az európai televíziózás közös fejlesz­tését tűzte maga elé célul, s erről együttműködést határozott el 26 ország hétfőn, Párizsban. A Az európai középfokú és felsőoktatási tanulmányok egyenértékűségéről nemzetközi ér­tekezlet kezdődött hétfőn Bécsben, amelyen harmincöt állam képviselői vesznek részt, köztük magyar küldöttség is. A Nyi- kolaj Rizskov kormányfő hétfőn a szovjet parlament elé ter­jesztette a gazdaság reformját célzó törvénycsomagot, amely egyebek között a tulajdonformákkal, a bérleti viszonyokkal, az adózási rendszerrel és a szocialista vállalatokkal foglalko­zik. A A jugoszláv fővárosban hétfőn összeült a balkáni or­szágok iővárosai polgármestereinek első konferenciája, amely­nek munkájában Athén, Ankara, Belgrádi Bukarest, Szófia és Tirana küldöttsége vész részt. A Washingtonba érkezett Dmit- rij Jazov hadseregtábornok, személyében első ízben tesz hi­vatalos látogatást az Egyesült Államokban a Szovjetunió hon­védelmi minisztere. A Történelmi jelentőségű közös nyilatko­zatot írt alá hétfőn a Vatikánban II. János Pál pápa és Ro­bert Runcie canterboryi érsek, az anglikán egyház feje: ki­nyilvánították feltett szándékukat, hogy minden erővel kere­sik az egység helyreállítását egyházaik között. A szovjet államfő is közreműködött Újabb menekültek a misszióké Hí Több mint ezerre emelke­dett hétfőn délutánra a prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó NDK-állampolgá- rok száma, és folyamatosan újabbak érkeznek a misszió területére. A követség ismét kezd menekülttáborra emlé­keztetni. Az épületegyüttesben csak a gyermekes anyákat he­lyezik el, a többi felnőtt a ker­ti sátrakban kap elszállásolást. Az NDK-állampoigárok, úgy tűnik, a hidegre fordult időjá­rás és a rendkívüli körülmé­nyek ellenére is kitartanak, és abban reménykednek, hogy számukra is lehetővé válik a kiutazás az NSZK-ba. Az el­múlt hetekhez hasonlóan jelen vannak a nyugatnémet vörös- kereszt képviselői, akik meg­felelő segítséget nyújtanak a menekülték ellátásához. ★ Az NSZK kormánya a Deutschland (E)LF) rádióállo­más műsorában beolvasott nyi­latkozatban utasította vissza az NDK-nak azt a követelését, hogy prágai és varsói nagykö­vetségéről utasítsa ki és kész­tesse hazatérésre azokat a ke­letnémet állampolgárokat, akik a hétvégi humanitárius ki­utaztatási vállalkozás óta ke­restek menedéket a diplomá­ciai képviseleteken. megóvása alapvető politikai érdek; amennyiben meginog az állam működőképessége, az a békés átmenetet is veszé­lyezteti. A sokszínű vitában a véle­mények egybecsengtek abban, hogy megyei . önkormányzatra a . továbbiakban is szükség van. A ma működő megyei apparátusokat azonban nem szabad összetéveszteni s azo­nosítani magukkal a megyék­kel. Többen is hangoztatták, hogy politikai és gazdasági szükségszerűség az önkor­mányzatok léte, az anyagi alapok megteremtése műkö­désükhöz azonban nélkülözhe­tetlen. Egyetértés volt abban is: halaszthatatlan a jogsza­bályok csökkentése, a tanácsi apparátusi létszám leépítése, magasabb képzettségű, jobban megfizetett hivatalnokok fog­lalkoztatása. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja állandó kapcsolatban állt Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtit­kárával, államfővel azóta, hogy NDK-állampolgárok az NSZK-ba való kiutazás céljá­ból tömegesen kerestek mene­déket az NSZK állandó berli­ni képviseletén, budapesti, prágai és varsói nagykövetsé­gén — jelentette be Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője hétfő délutáni sajtóértekezletén. Közlése szerint az utolsó szó­beli üzenetet a nyugatnémet kormányfő pénteken küldte Mihail Gorbacsovnak, aki va­sárnap válaszolt rá. Az ilyes­fajta szoros érintkezésben a felek Helmut Kohl tavaly ok­tóberi szovjetunióbeli látoga­tása alkalmával állapodtak meg. Jürgen Chrobog, a külügy­minisztérium szóvivője sze­rint Csehszlovákia afelől biz­tosította az NSZK kormányát, hogy a jövőben szavatolja a prágai nyugatnémet nagykö­vetség szabad megközelítési lehetőségét. Korábban ugyanis a diplomáciai képviselet kö­ré vont csehszlovák rendőr­kordon miatt Bonn hivatalo­san szót emelt Dusán Spacil bonni csehszlovák nagykövet­nél. PAKISZTÁN határterületei továbbra is bizonytalanok. Lassanként már nyolc hónap is eltelt azóta, hogy az utolsó szovjet egységek is elhagyták a szomszédos Afganisztán földjét. Iszlámábádban azt várták, hogy néhány hónap el­telte után a hétpárti emig­ráns afgán kormányellenes szervezet pesavari főhadiszál­lása átteszi tevékenységét anyaországába, és Pakisztán újra saját birtokába veheti határ menti övezeteit. E vidé­kek immár tíz esztendeje a szomszéd országból elmene­kült több millió lakosnak ad­tak ideiglenes otthont, és ki­képzőtáborok és pihenőhelyek létesítésére teremtettek alkal­mat a határ másik oldalán harcoló lázadóknak. Ide ér­keznek azok a modern fegy­verek és más hadianyag­szállítmányok is, amelyek címzettje a hétpárti kormány- ellenes szövetség vezérkara. Itt történik szétosztásuk is, s innen irányítják a muníció­val megrakott ládákat az Af­ganisztán különböző részein harcoló mudzsahed (kormány- ellenes) egységekhez. Az Afganisztánban tevé­kenykedő helyi parancsnokok és a pakisztáni területen szé­kelő vezérkar között azonban az utóbbi időben mind erőtel­jesebbek a nézeteltérések. A pesavariak (ahogyan a pa­kisztáni városról Afganisztán­ban nevezik a politikai és ka­tonai irányítókat) szerint c harcoló mudzsahed alakulatok elkényelmesedtek, harci szel­lemük csökkent, s a helyi pa­rancsnokok nem eléggé kez­deményezők a hadműveletek­ben. Ezzel indokolják, hogj eddig még egyetlen afganisz táni várost sem sikerült elfog' lalniuk a kabuli kormány erőktől. Erre pedig múlhatat lanul szükségük volna a pe savariaknak. Hiszen hiábi alakították meg emigráns ka binetjüket a szovjet csapatol Jesyzet AMIÉRT BETTIT A POHÁR kivonulásával egyidejűleg, még támogatóik is vonakod­nak az elismeréssel, amíg ez a kormány át nem teszi szék­helyét egy afgán területen le­vő városba. A HELYI PARANCSNO­KOK viszont azzal „lőnek vissza”, hogy a hiba a pesa­vari vezetőkben van, akik túl­ságosan elmerültek az üzlete­lésben. Azzal vádaskodnak, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia által szállított modern fegyverek és hadi­anyagok zömükben különös vándorútra kelnek. Csak mintegy harmadrészük jut el az afgán harcoló egységekhez, s a többit pedig jó pénzért a nagy üzletben részt vevő mudzsahed politikusok és egyes pakisztáni tábornokok Fekete-Afrika és a Közel-Ke­let országaiba szállítják. E híresztelések úgy látszik, megalapozottnak tűnnek Wa­shington és Ríjad vezető kö­reiben. Ezért fontolgatnak egy olyan tervet, amely szerint légi úton közvetlenül juttat­nák el a fegyverszállítmányo­kat a pakisztániak és a pesa­variak kikapcsolásával, az Afganisztánban harcoló mu­dzsahed csapatoknak. Egyes hírek szerint már azt is el­döntötték, hogy ehhez egy, amerikai katonai repülőgépek fogadására szükséges légibá­zis kell, s erre a legalkalma­sabb helyszín a nyugat-pa­kisztáni Quetta lenne. Más értesülések szerint viszont már e város mellett meg is kezdődött e repülőtér építése. Amióta azonban Benazir Bhutto asszony van kormá­nyon Iszlámábádban, mind erőteljesebben hódít tért az az irányzat a pakisztáni vezetés­ben, amely arra törekszik, hogy az Afganisztánnal hatá­ros területeken álljon helyre a rend. Nyilvánvaló, hogy ezek a mind befolyásosabbá váló körök mindent elkövet­nek, hogy megakadályozzák Pakisztán további belebonyo- lódását az afganisztáni pol­gárháborúba. Bizonyos, hogy számításba vették, hogy ha megindulnak a közvetlen amerikai és szaúd-arábiai lé­gi szállítások a pakisztáni le­szállóállomáson keresztül, ez a háború elmérgesedését je­lentené a határterületeken. Hiszen a kabuli kormány­erők, amelyek természetsze­rűleg igyekeznek ellenőrizni országuk légterét, repülőikkel felvennék a harcot a szállító­gépek ellen, s ennek veszélyes következményei lehetnének Iszlámábádra nézve is. TÜL EZEN Bhutto kor­mányzatában terjed az a fel­ismerés, hogy Afganisztánban a harctereken katonai patt­helyzet alakult ki. Ennek a napokban maga Benazir Bhutto asszony is hangot adott, amikor a londoni rádió­nak nyilatkozott. Bírálta a pesavari mudzsahed vezető­két, amiért mereven elzárkóz­tak minden politikád rendezés­től, s csakis a katonai megol­dásban látják a polgárháború végét, holott ez lehetetlen. A miniszterelnök asszony a tár­gyalásos eszközt jelölte meg ki­útként a vérontásból. Igaz, ugyanígy kemény szavakat ejtett egyes kabuli vezetőkről is, akik a kormányerők részé­ről hasonlóan akadályozzák a párbeszéd létrejöttét a mu- dzsahedekkel. Úgy látszik, Iszlámábádban kezd betelni a pohár az afga­nisztáni polgárháború Pa­kisztánra is kedvezőtlen kö­vetkezményekkel járó elhúzó­dása miatt. Különösen, ha fi­gyelembe veszik, hogy az afga­nisztáni—iráni határon, amely korábban szintén súlyos har­cok színhelye volt, jelenleg nyugalom uralkodik. Pedig korábban innen intézett táma­dásokat a kabúli kormány­erők ellen a Teherán által tá­mogatott nyolcpárti, másik mudzsahed vezérkar, amely Afganisztánban síita köztár­saság alapjait kívánja meg vetni, a katonai győzelem esetén. Ez a nyolcpárti szö­vetség most nem folytat tá­madó hadműveleteket, s Ka­bulban bíznak abban, hogy sikerül megállapodni egysé­geikkel a megbékélés feltéte­leiben. A PESAVARI VEZÉRKAR azonban tovább erőszakolja a hadműveletek folytatását. Ka bul ellen az elmúlt napokban újabb rakétatámadásokat in téztek, súlyos veszteségeket okozva a főváros békés lakos­ságának. A pesavariak nagy „harci kedve” azonban bizo nyára csökkenni fog, ha azok az éles, címükre szóló bírála­tok, amelyeket most Bhutto asszony megfogalmazott, isz- lámábádi tettekben is kifeje­ződnek. Hiszen végtére is Pa­kisztán az egyik aláírója an­nak a genfi egyezménynek amelyben be nem avatkozási kötelezettséget vállalt az af­ganisztáni polgárháborúba. S ha ennek a szerződésnek ér­vényt szereznének, s vége sza kadna a mudzsahedek isz- lámábádi támogatásának, a mostani katonai patthelyzet után a tárgyalásos rendezés esélyei megnövekednének. Árkus István Chilei magyar kirendeltség Kereskedelmi fellendülés Tizenhat év után október 1-jén ismét megnyílt Santia­góijan a chilei magyar keres­kedelmi kirendeltség. Ebből az alkalomból hétfőn sajtótá­jékoztatót tartottak a Keres­kedelmi Minisztériumban. Elmondták: kereskedelmi kapcsolataink Chilével ném szüneteltek az alatt a 16 év alatt sem, amíg a két ország nem állt diplomáciai kapcso­latban egymással, ám most, hogy a kapcsolatok helyreáll­tak, a kereskedelmi forgalom és a gazdasági együttműködés fellendülése’ várható, ­Kompromisszumos megállapodás született Szabad áremelés Késhegyig menő vita után végül is kompromisszumos megállapodás született a kor­mány—TOT találkozón, me­lyet a Parlamentben tartottak hétfőn. A kormány küldöttsé­gét Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes betegsége miatt Békési László pénzügy­miniszter, a termelőszövetke­zetek érdekvédelmi szerveze­tét pedig Szabó István, a TOT elnöke vezette. Egyaránt éles volt a vita az ágazat garantált jövedelmező­ségét illetően, a kormány ál­tal tervezett támogatásleépíté­si programról, és számos más részletkérdésben is. A TOT képviselői arra hivatkozva, hogy az ágazat jövedelmező­sége 1980 óta folyamatosan romlik, a kormánytól tízmil- liárd forint kihatású mennyi­ségnövelő intézkedéseket vár­tak. Hütter Csaba, az ágazatot felügyelő miniszter a TOT álláspontját képviselte, ám ő 5 milliárd forintos jövedelem­javítással is megelégedett volna. A vitát végül is úgy zárták, hogy a kormány a sza­bályozórendszer alakítása ré­vén és az adó- és támogatási rendszer útján a hatékonyan gazdálkodók számára teszi lehetővé a termelés jövedel­mezőségének növelését. Nehezen született meg a megegyezés a termelési támo­gatások tervezett leépítéséről is. A Pénzügyminisztérium minden üzemviteli támogatás leépítését javasolta, ám végül is a kemény ellenállás követ­keztében ebben a kérdésben meghátrálásra kényszerült. Így jövőre továbbra is fenn­marad az idén bevezetett 3 százalékos kamatpreferencia, amely a gazdaságok által fel­vett hitelek költségeit csök­kenti. Leépítik a kecsketartás­ra és gyapjú-előállításra ed­dig folyósított támogatásokat, megmarad viszont a húsmar­ha- és juhtenyésztésre adott szubvenció. Ez a kompro-. misszum költségvetésnek a következő esztendőben mint­egy 3 milliárd forintjába ke­A pénzt konkrét akciókban lehet majd felhasználni Ma dönt az EK a támogatásról Mar kedden sor kerülhet a Magyarország és Lengyelor­szág reformfolyamatainak tá­mogatására indított nyugati akció első konkrét döntésére: hétfőn az Európai Közösség országainak nagykövetei, ked­den külügyminiszterei hoznak határozatot arról a 200 mil­lió ECU (mintegy 215 millió dollár) értékű keretről, ame­lyet az EK jövő évi költségve­tésébe pótlólagosan iktatnak be a két ország részére. A pénzt konkrét akciókban le­het majd felhasználni — to­vábbi EK-döntések alapján — menedzserképzésre, környe­zetvédelemre és vegyes válla­latok létesítésének előmozdí­tására. A 200 millió ECU-s keretet kiigazító levéllel fogják beik­tatni a tizenkettek jövő évi költségvetésébe, amelyet már korábban elkészített a bizott­ság: azt már el is küldte a Miniszteri Tanácsnak és az Európa Parlamentnek jóváha­gyásra. Ezzel az Európai Közösség (amely a hét vezető tőkés or­szág júliusi párizsi csúcsérte­kezletétől a két közép-európai országnak nyújtandó nyugati támogatás összehangolására kapott megbízást) mintegy megadja az első lökést a tá­mogatást kilátásba helyező huszonnégy ország számára. A bizottság múlt kedden előter­jesztett javaslata szerint az Európai Közösség tizenkét or­szágának kormányai egyéni döntések alapján még leg­alább 100 millió ECU-t juttat­nának Budapest és Varsó szá­mára, az akcióban .részt vevő másik tizenkét államtól (az Egyesült Államok, Japán, Ka­nada, a hat EFTA-ország, Ausztrália, Üj-Zéland és Tö­rökország) pedig összesen to­vábbi 300 millió ECU-t várna az úgynevezett PHARE-akciót összehangoló brüsszeli bizott­ság. rül. Jövőre megkezdődik a műtrágya-támogatás leépítése is. A TOT egyetértett azzal a kormányjavaslattal, hogy jö­vőre a felvásárlási árakat is fel kell szabadítani. Így meg­állapodás született, hogy csu­pán a gabona (búza, kukori­ca) és a tej felvásárlási ára marad hatósági árformában. Ugyancsak szabaddá válnak a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek fogyasztói árai is. Kivételt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej és a normál fehérkenyér képezi. Megszün­tetik az áremeléseknél eddig alkalmazott előzetes bejelen­tési kötelezettséget is. Ezek az intézkedések alapvetően kedvezőek a termelők számá­ra. Eddig a gazdaságok ter­mékeik árában csak kismér­tékben tudták érvényesíteni az ipari termékeknél bekövet­kezett árdrágulást. Nem jött létre viszont meg­állapodás a hatósági búza fel- vásárlási árában. A TOT sze­rint átlagosan 21 százalékos, mázsánként mintegy 90 fo­rintos áremelésre lenne szük­ség, ezt azonban a kormány nem tudta megígérni. Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke szerint két hét múlva visszatérnek még a kérdésre, addig csupán annyit tud ígérni, hogy a búza árát való­színűleg minőségtől függően mázsánként 50—90 forinttal fogják emelni. (A 90 forint csak a termés kis hányadára vonatkozna.) Nem engedett a pénzügyi kormányzat az adóval kapcso­latos preferenciák kérdésében. Szabó István azt javasolta, hogy a kistermelők személyi adókedvezményét az 500 ezer forintos árbevételhatárról 600 ezer forintra emeljék. Békési László kereken elutasította ezt, mondván: a másfél millió kistermelő lényegében eddig sem fizetett adót, teljesen fe­lesleges a preferenciát növel­ni. Az általuk befizetett adó mértéke minimális, összesen 22 millió forintra tehető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom