Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-11 / 240. szám

2 19?9. OKTÓBER 11., SZERDA Az MSZP kongresszusának nemzetközi visszhangja Elnökség — csak reformerekből A Magyar Szocialista Párt megalakulása nagy világvissz­hangot keltett. Létrejöttét az elsők közt köszöntötte az Európai t Parlament úgynevezett eurokommunista csoportja. A csoport vezetője, Luigi Colajanni az Országgyűlés elnökéhez intézett üzenetében hangsúlyozta: ami Magyarországon történik, új korszakot nyit az együttműködés és a kölcsönös függés jelle­mezte világunkban, lehetségessé teszi az európai közös ház megteremtését. Táviratban köszöntötte Nyers Rezsőt Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára abból az alkalomból, hogy az MSZP elnökévé választották. A csehszlovák főtitkár üd­vözletében gyakorlatilag együttműködést ajánl fel a CSKP és az MSZMP jogutód­jaként megalakított MSZP kö­zött. I^lsők közt küldte az olasz kommunisták nevében üdvözletét Nyers Rezsőnek Achille Occhetio, az Olasz Kommunista Párt főtitkára is, kifejezve azt a meggyőződé­sét, hogy a kongresszus ki­menetele a magyar politikai élet és társadalom gyökeres megújítását jelzi. Pierre Guidoni, a Francia Szocialista Párt titkára az MTI tudósítójának kijelentet­te: jó kapcsolataink voltak az MSZMP-vel, és reméljük, még jobbak lesznek az új Magyar Szocialista Párttal. Igyek­szünk mihamarabb küldöttsé­get meneszteni Budapestre, és a kapcsolatok felvételére szí­vesen látjuk Párizsban az MSZP küldöttségét, elnökét. Figyelemre méltó a nemzet­közi sajtóvisszhang. A leg­több, kedden reggel megjelent lap megemlékezett a buda­pesti változásokról. „Az em­beri arcú szocializmus való­sággá válik Magyarországon’’ — ezzel a címmel számolt be a belga nagytőke lapja, a .L’Echo de la Bourse. A lap külön kommentárt szentelt a kelet-európai helyzet alakulá­sának is „Hármas temetés Ke­leten” címmel. „A reformerek szerzik meg a vezetést” cím alatt számolt be kedden a The Washington Post az MSZP kongresszusá­nak befejezéséről. A lap sze­rint a 24 tagú elnökségben leg­alább 14 „radikális reformer” van, aki Pozsgay Imre szövet­ségesének tekinthető. Az egyébként javarészt fiatalok­ból álló testületnek csak egy tagja — Hámori Csaba, a ko­rábbi KISZ-vezető — „komp­romittáló” a reformerek sze­rint. — Ugyanakkor még nem vi­lágos, hogy az új párt elneve­zése a szavazók megnyerését célzó fogás-e, vagy pedig őszinte változás. A régi gárda konzervatívjai közül sokan, olyanok, akiknek kezeihez, amint Pozsgay utalt rá, vér ta­pad. lehetőséget kaptak az új párthoz való csatlakozásra — írja a lap. Az MSZP elnökségében ugyan a reformerek vannak többségben, de a vezető testü­let összetétele mégis kompro­misszumot tükröz — állapítják meg keddre virradóan a nyu­gati hírügynökségek. Az AP amerikai hírügynök­ség kiemeli, hogy Nyers Rezső személyében a régi párt cent­rista szárnyénak vezére lett az új párt elnöke, nem a radiká­lis reformerek közül valaki. A hírügynökség megállapítja, hogy a kulcsfontosságú refor­mer vezetőket bosszantják: Nyers egyes nézetei és a re­formerek csak húzódozva lep­lezték fenntartásaikat Nyers^ megválasztását illetően. Az AFP francia hírügynök­ség megállapítja, hogy az el­nökségben az összes reformer­szárny vezetője ott van. A 23 elnökségi tag közül 13 van abból a reformszárnyból, amely a finn vagy svéd szo­ciáldemokratákhoz hasonló, nyugati típusú szocialista pár­tot akart, öt tag a népi de­mokratikus platformhoz tarto­zik, amely a kongresszusig gyakorlatilag ismeretlen volt A platform olyan fiatal mar­xistákból áll, akik ugyan a re­formok hívei, de az olyan klasszikus marxista eszméket védelmezik, mint a munká­soknak adandó garanciák, a piacgazdaság ellenőrzése mun­kástanácsok útján. A francia hírügynökség meglepőnek és ellentmondásosnak találja, hogy a konzervatívok két vezetője (Grósz és Berecz), to­vábbá az a kétszáz küldött, aki nem szavazott az MSZP létrehozására, végig részt vett a kongresszuson. Az események közelségére és a magyarországi változások gyorsaságára hivatkozva elhá­rította keddi, moszkvai sajtó- értekezletén az MSZMP meg­szűnésére és utódpártjaira vo­natkozó kérdést Gennagyij Ge- raszimov, a szovjet külügymi­nisztérium szóvivője. Arra a kérdésre, hogy az MSZP, a tervbe vett Magyarországi Kommunista Párt és az esetleg tovább élő MSZMP közül me­lyiket tekintené testvérpártjá­nak az SZKP, kijelentette: — Ügy gondolom, megtaláljuk majd a közös nyelvet ezekkel a pártokkal. Mivel illetékes személyek nyilatkozatai szerint Magyar- ország és Lengyelország tagj^ kíván maradni a Varsói Szer­ződésnek, kézenfekvő, hogy ezek az országok továbbra is a mindenkor megfelelő szinten képviseltetik magukat a szer­ződés szervezetének intézmé­nyeiben — mondta Geraszi- mov. Az Üj Kína hírügynökség kedden két egymást követő je­lentésben számolt be a Ma­gyar Szocialista Párt kong­resszusának zárónapjáról, a nártelnökség és az országos vá­lasztmány megválasztásáról, valamint a dokumentumok el­fogadásáról. A jelentés szerint az új párt állást foglal prog­ramjában a demokratikus szo­cializmus és a piacgazdaság mellett. Nyers Rezső az MSZP nagygyűlésén Bebizonyosodott a pártdemokrácia életképes Bonn a nyitást és a párbeszédet látná jónak Lipcsei óriás tüntetés A nyugatnémet kormány nagy megkönnyebbüléssel fo­gadta, hogy előző nap Lipcsé­ben békésen zajlott le a mind ez ideig legnagyobb tömegtün­tetés, bizonyos jelek a rendszer belső párbeszédre való készsé­géről tanúskodnak, s ezzel he­tek óta először csillant fel a re­mény előremutató változások­ra. Ebben a szellemben nyi­latkozott kedden Rudolf Sei­fers, az NSZK kancellári hiva­talának vezetője. A szövetségi miniszter a kedvezőbbé vált kilátásokra az erőszakmentességen kívül ab­ból következtet, hogy a drez­dai városi vezetés tárgval a belső átalakulás előmozdításá­ra törekvő erőkkel, és józan megnyilatkozások hallhatók a Lipcse kerületi NSZEP-vezetés titkáraitól is. Seiters szemé­ben immáron úgy fest a dolog, hogy a lakosság széles köreit mozgósító békés megmozdulá­sok visszhangot keltettek a kommunista párt funkcioná­riusai között is. Helyes lenne Perui értekezlet Kokaincsúcs Peruban kedden kokain­csúcsértekezlet kezdődik a ká­bítószertermelő dél-amerikai háromszöghöz tartozó kolum­biai, perui és bolíviai állam­fő részvételével. Az Ica városi tanácskozáson — nagy nemzetközi érdeklő­dés közepette — első ízben egyeztetik stratégiájukat a narkókereskedelem elleni ka­tonai, politikai és gazdasági fellépésről. A probléma nem­zetközi dimenzióira és szöve­vényeire jellemzően a téma központi helyen szerepel a kokaincsúcs után kezdődő la tih-amerikai csúcsértekezleten is, amely szerdán nyílik Icá­ban. A latin-amerikai közösség máris „frontállamoknak” tart­ja Kolumbiát, Perut és Bolí­viát a kokainkereskedelem elleni harcban. tehát, ha a vezetés ily módon valóban a nyitás, a párbeszéd irányvonalára áttérve munkál­kodna a problémák megoldá­sán — mondotta Seiters. Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter reméli, hogy Erich Honecker, aki szerinte a keletnémet me­nekültek kiutaztatásában is mérvadó szerepet játszott, az NDK eljövendő fejlődésére is pozitív hatást gyakorolhat. A bonni államférfi ezt a Quick című lapban fejtette ki. PETÍCIÓT GYŰJT AZ ELLENZÉK A Libération című párizsi lap keddi Jelentése szerint román ellenzéki körök aláírásgyűjtési kampányt indítottak az RKP XIV. kongresszusa előtt, hogy kifejezésre juttassák tiltako­zásukat Nicolae Ceausescu politikájával szemben. A tiltakozó petíciót aláírta már Dóin a Cornea asszony és Dán Petrescu, ismert ellenzéki személyiség. A 40 éves Petrescu jelenleg éh­ségsztrájkot folytat Iasiban, hogy kivívja visszavételét könyv­tárosi állásába — ettől politikai állásfoglalása miatt fosztották meg —, s egyúttal kiutazási vízumot kapjon egy kisebb mű­tét elvégzéséhez. A lap úgy tudja, hogy a tiltakozást elsősorban pártonkívü- liek között terjesztik. A nyilatkozat egyebek között a román sajtónak azt a beállítását vitatja, ami szerint Ceaúsescu újra­választása a párt élére „az egész nép ügye”. „Véleményünk szerint a népnek kell erről állást foglalnia” — hangoztatják. A Libération közlése szerint a tiltakozást, már több író is aláírta, köztük Mariana Marin, Alexandru Tacu és Liviu An­tone sei. fCiiSfeldi eseményei e«$y mondtatván (Folytatás az l. oldalról.) zett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az álla­potában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramla­tok kifejeződésének. A külön­böző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglevő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. A platformok pozitív sze­repére utal az is, hogy a ta­nácskozás során több olyan „válságos” pillanat volt, ame­lyen éppen segítségükkel, kompromisszumkészségükkel jutott túl a kongresszus — nem pedig a pártvezetés jó­voltából. A tanácskozást végső soron egyfajta kompromisszu­mos egység jellemezte, amely­nek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a párt­elnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedé­seknek is jelentős szerepe volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jel­lemzője lesz az új, „többplat­formos” pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mel­lett a szociáldemokrata gon­dolkodásmód és a reformkom­munizmus két pólusa között. Most a legfontosabb tenni­való, hogy a határozatokat mi­nél szélesebb körben ismertes­sék meg a tagsággal, és segít­sék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszo­nyában a hangsúlyt az önkén­tességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet ez MSZP-be. Erre meglehető­sen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszab­bítani a bizonytalansággal já­ró átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formáló­dó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érde­keinek képviseletére szervező­dött csoportoknak. Életre hívá­suk azt jelzi, hogy a hagyo­mányos szervezési keretek mellett speciális, az egyes tár­sadalmi rétegek életéhez köze­lebb vivő szerveződési for­mákra is szükség van. Nyers Rezső röviden tájé­koztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus ha­tározatait. Nyugaton túlnyo­móan elismeréssel szóltak a magyarországi fejlemények­ről. Ami a szocialista orszá­gokat illeti, a Szovjetunió po­zitívan fogadta az MSZP meg­alakulásának hírét. A nemzet­közi visszhang alapján a párt­elnök hangsúlyozta: az MSZP- nek törekednie kell arra, hogy Magyarország szomszédai, partnerei pontosan értsék az országban végbemenő változá­sokat, még ha nem is rokon- szenv'eznek azokkal. Minden­képpen el kell kerülni azt, hogy kialakuljon valamifajta „politikai légihid” a magyar törekvésekkel szemben: ennek rendkívül káros következmé­nyeit hazánk már jól ismeri. A magyar demokratizálódá­si folyamatok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorba- csovi politika jóindulattal vi­seltetik a magyarországi tö­rekvések irányában. Magyar- ország azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitiká­ját egyszerűen erre a jóindu­latra. Magyarországnak ak­kor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjet­unión belül a gorbacsovi veze­tés helyzete. Magyarország már megtanulta, hogy cselek­vési terének önkéntes leszűkí­tésével nem oldhatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesz­nek is, remélhetően új találko­zások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzet­ben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat — ebben a párttagság lesz a ve­zetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdé­sekre, észrevételekre. A kérelemhez szükséges okmányok, Nyugdíj-kiegészítés az internáltaknak A Kínai—Külföldi Baráti Társaságok Szövetsége, és a Ki nai—Magyar Baráti Társaság fogadást tartott Pekingben ked den a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulóján. A Kambodzsában tartózkodik Edmund Mus- kie amerikai szenátor, korábbi külügyminiszter, akit fogadott Hun Sen kormányfő. A Indonéziában 150 ezres tömegnek ce­lebrált misét II. János Pál pápa, aki a kormány meghívására látogatott Indonéziába és Suharto elnökkel is találkozott. A A hadsereg 12 tábornokát helyezte nyugalomba tizenhat éves katonai kormányzása végéhez közeledve Augusto Pinochet chilei elnök. A Kényszerleszállást hajtott végre Dusanbe szovjet város repülőterén az afgán légierő egyik AN—12 tí­pusú gépe. A Moszkvában tárgyal Alan Greenspan, az Ameri­kai Jegybank elnöke, akit Mihail Gorbacsov szaktanácsadója. Leonyid Ablakin miniszterelnök-helyettes hívott meg eszme­cserére. A Deterrence Force (Elrettentő Erő) fedőnévvel ha­ditengerészeti és légi hadgyakorlatot kezdett a NATO, egy hónap alatt öt mediterrán kikötőt keresnek fel, tengeri hadvi­selést, kapcsolattartást gyakorolva. A Magyar Közlöny 1939. évi 67. számában megjelent a Minisztertanács 104/1989. (X. 4.) MT-rendelete, amely az egyes személyes szabadsá­got korlátozó intézkedések ha­tálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről szól. A jogérvényesítés megköny- nyítése érdekében fontos arra figyelni, hogy ez a jogszabály azokra vonatkozik, akik 1945. január 1-je és 1948. december 31-e között álltak internálás alatt; akiket 1945. január 1- je és 1953. december 31-e kö­zött kitelepítettek, ha a kite­lepítés megszűnéséig a 14. életévüket betöltötték; s aki­ket a második világháborúval összefüggésben szovjet kato­nai bíróság elítélt; és aki a büntetését a Szovjetunióban töltötte. Annak a személynek, aki 1989. november 1-je előtti időponttól nyugdíjas, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesül, és az in­ternálásban, kitelcpítettként vagy a Szovjetunióban töl­tött idejét (vagy abból bár­melyiket) a nyugdíj megálla­pításánál nem vették figye­lembe, első lépésként a Be­lügyminisztérium Titkársága Igazgatási Osztályához (Bu­dapest, 1903. Pf. 314) kell fordulnia hatósági bizonyít­vány kiállításáért. Fontos, hogy ebben a levélben sze­mélyi adatain (név, előző név, születési hely, idő, anyja ne­ve, lakcíme) kívül jelölje meg a személyes szabadságát korlátozó idő kezdetét, befe­jezését és helyét. Amennyiben rendelkezésére állnak a személyes szabadsá­gának korlátozását bizonyító okmányok, úgy azokat (fény­másolatukat) csatolja kérel­méhez. A BM Titkárság Igazgatási Osztálya a kérelemre a nyil­vántartásában lévő és a be­érkező adatok alapján ki­állítja a hatósági bizonyít­ványt. Amennyiben az ada­tok hiányosak, úgy adatkérő lapot küld a kérelmezőnek. A hatósági bizonyítvány eredeti példányát azután ah­hoz a szervhez kell az érin­tettnek megküldenie, amely a nyugdíját, járadékát folyósít­ja. Nem kaphat újabb 500 fo­rint emelést az, akinek a nyugdíját az 1948. december 31-e utáni internálására te­kintettel felemelték (vagy felemelik). Az özvegyek havi 250 forintot kapnak özvegyi nyugdíjukhoz, járadékukhoz, ha az 1989. november 1-je előtt meghalt férjükre vo­natkozó hatósági bizonyít­ványt a Belügyminisztérium­tól beszerzik és azt a nyug­díjfolyósító szervnek meg­küldik. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a meghalt nyugdíjas után szülői nyug­díjban vagy árvaellátásban részesülnek. Lehetőség van arra is, hogy a nyugdíjas vagy öz­vegye kifejezett kérésére a nyugdíjhoz ne a fix összegű emelést adják hozzá, hanem idöbeszámítás történjék. Ha a nyugdíjas ezt a megoldást választja, a hatósági bizonyít­ványt hem a nyugdíjfolyósító szervhez, hanem ahhoz a szervhez kell megküldenie. amely a nyugdíjat annakide­jén megállapította. Azok, akik 1989. október 31- ét követően mennek nyugdíj­ba, a Belügyminisztérium ha­tósági bizonyítványa alapján az internálásban, kitelepített- ként, a Szovjetunióban töl­tött időt szolgálati idő­ként kell figyelembe venni. A' nyugdíjba vonuló sze­mély összesen havi 500 fo­rintot akkor is kap, ha a beszámítás folytán a nyugdíj nem, vagy havi 500 forintnál kisebb összeggel emelkednék. A jövőben a nyugdíjba vo­nulóknál szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amelyet a Szovjetunióból hazaérkezve átmeneti táborban töltöttek. Önmagában ez utóbbi miatt azonban 500 forint nem jár. Mivel a mezőgazdasági, szö­vetkezeti járadékok megálla­pításánál a szolgálati időnek nincs jelentősége, a hatósági bizonyítvány alapján ezeket a járadékokat a jövőben is saját jogán havi 500 forinttal, özvegyi jogon havi 250 forint­tal felemelve kell majd meg­állapítani. Lakáskötvényeket vásárolt a társadalombiztosítás Befektetési céllal megvásá­rolta az első lakáskötvényeket az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság. Az idei, a tervezettnél nagyobb bérki­áramlás — a magasabb járu­lékok révén — mintegy 21-22 milliárd forintos bevételi több­letet jelent a társadalombizto­sításnak, s ez lehetőségét kínál az ilyen akciókra is. Most 4,5 milliárd forintért vásároltak váltakozó kamatú, 15 éves lejáratú lakáskötvényt, de tárgyalnak továbbiak meg­vételéről is. A befektetett pénz visszafizetéséért az állam vál­lal garanciát. A kötvényösszeg törlesztése hat év után kezdő­dik. Mivel a társadalombiztosítás előre nem tervezett kötelezett­ségekkel is számol, a bevételi többlet egy részét ezek finan­szírozására tartalékolják. A parlament várhatóan hamaro­san dönt a már bejelentett kormány szándékról, miszerint a 6-7 ezer forint alatti nyug­díjból élők 2000 forintos egy­szeri juttatást kapnának. Ez mintegy 4-4,5 milliárd forin­tos kiadási többletet jelent a társadalombiztosításnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom