Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-10 / 239. szám
4 bártan 1989. OKTÓBER 10., KEDD A megperzselt kézirat Az ország első és legnagyobb levéltári restauráló műhelye működik a Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri és Űri utcai épületében, a budai várnegyedben. Évente közel 20 000 iratot, 500 oklevelet, illetve térképet, tervrajzot restaurálnak a műhely szakemberei, de foglalkoznak pecsétek, könyvek, ős- nyomtatványok helyrehozatalával — saját intézményük igényeinek kielégítésén kívül — az ország valamennyi levéltára, egyéb intézménye, sőt magánszemélyek megrendelésére is. Képünkön Kálnoki Kis Edit restaurátor, a Habsburg-család egy megégett kéziratát fűzi össze, a papírhiányok pótlása után Encyclopaedia Britannica Megnyílt az első Budapesti Nemzetközi Könyv- és Video Kiállítás és Vásár. Az Inter- congress Dózsa György úti székházában a magyar kiadók művein kívül a világ legfrissebb könyv- és videotermése látható, olyan híres forgalmazóktól, mint a Springer, az oxfordi és a combridge-i egyetemi kiadók vagy a Penguin. Mivel napjainkban az oktatás és a továbbképzés reformja, racionalizálása kiemelt helyet foglal el az ország oktatáspolitikájában, nyelvkönyveket mutatnak be, amelyek a legmodernebb tematikán és tapasztalatokon alapuló, speciálisan szerkesztett ismeret- anyagot biztosítanak, a kiállítás valamennyi, de elsődlegesen szakmai látogatója számára. A kiállított külföldi kiadványok a helyszínen forintért megvásárolhatók vagy előjegyezhetők. Kedvezményes áron szerezhető be például — hazánkban először — az Encyclopaedia Britannica felnőtt- és gyermeksorozata, Felnőtt egy kulcsos korosztály Értékmentés a kis presszóban A Kossuth utcai ház udvarában lévő eldugott helyiséget többszöri, sikertelen kérdezős- ködés után végül is az eszpresszó nevének hallatára fellelkesülő fiatalok mutatták meg. Az ismert vendéglátóegységektől eltérő ízléssel berendezett helyiség is tele volt tinikkel. Ez keltette fel érdeklődésemet a programok és a hallgatóság iránt. Ne a diszkó nyelje el — Szentendrén sok a kispénzű, zene- és művészetkedvelő, tehetséges fiatal — válaszolja Péterné Szabó Margit, a tavasszal nyílt eszpresszó népművelői vénával is megáldott háziasszonya. — A kulcsos gyerekeknek nevezett korosztály mára már felnőtt. Közülük sokan kulturált környezetben szeretnének kikapcsolódni, színvonalas, értékes időtöltésre vágynak. Ennek megteremtése nemcsak szervezési, hahem anyagi okok miatt is egyre nehezebb, nem beszélve azokról a tendenciákról, amelyek segítették az ilyen jellegű közösségek szétesését. Ügy gondoltam, hogy ne a diszkó nyelje el ezeket a fiatalokat, hanem — lehetőség szerint — nyújtsak valamivel többet a hozzám betérőknek. Nem a pénzszerzés, a gyors meggazdagodás reménye indított arra, hogy a presszóban különböző művészeti rendezvényeket szervezzek, hanem, hogy hiszek abban: a mai fiataloknak érdek nélkül is tetszik az, ami szép. Él bennük az együtt muzsikálás, a zene- hallgatás, a meghitt irodalmi beszélgetések utáni vágy. Magam is kedvelem a tartalmas szórakozást és a hasonló érdeklődésű, gondolkodású embereknek is lehetőséget akartam teremteni erre. Leginkább a házi koncertekhez, az önképző körök megbeszéléseihez Politizálni tanul a gyerek T örténelmünk eldobható fejezetei A Művelődési Minisztérium idén fanuárban Jelentette be a történelemtanítás megújítását, amelyet a jelenlegi társadalmi, politikai fejlődés követelt ki. Mi történt azóta? — kérdezem Czlmer Lászlót, az alapfokú nevelési főosztály főelőadóját. — Egy rosszul sikerült ideiglenes tankönyv után a nyár elején nagy gondot jelentett, hogy miből tanulnak majd a nyolcadik osztályosok szeptemberben. Ezért jelent meg — a Tankönyvkiadótól szo- ' atlan gyorsasággal — az előző tanévben használt tankönyv 1945 előtti része. Mivel ebben a korszakban is nem egy eseményt — például a trianoni békeszerződést, a Horthy- korszakot — másképpen ítélünk meg, mint akár egy éve, segédanyagot készített a tanárok számára az Országos Pedagógiai Intézet. Ez tartalmi szempontból kiegészíti, korrigálja a tankönyvet. Október közepéig a megyei pedagógiai intézetek segítségével eljut az általános iskolákba is. • A második félév tananya- gával mikor ismerkedhetnek meg a nyolcadikosok és tanáraik? — Az 1945 utáni történelem tanításához a pedagógusoknak elsősorban módszertani segítségre, útmutatásra van szükségük. Az OPI által készített segédanyag a jövő év januárjáig eljut hozzájuk. Erről bővebben a Köznevelés 1989. szeptember 1-jei számában olvashattak a szaktanárok. Nagyobb gondot jelent az, hogy milyen könyvet adunk a gyerek kezébe. Ez a kérdés néhány napon belül eldől. A korábbi Történelem és állam- polgári ismeretek című tankönyvnek teljesen új változata készült el Társadalmi ismeretek címmel. A februárban megjelenő kötet felhasználható lesz a legújabb kori történelem tanításához is, mivel 1945-től dolgozza fel a hazai társadalmi változásokat. 0 Átmenetileg tehát megoldódik a nyolcadikosok történelemtanítása de mi lesz a következő években? — A közelmúltban rendezett tanácskozáson — amelyen gyakorló pedagógusok, tanIrönwírólr óc kutatók vptt.pk részt — Kelemen Elemér körvonalazta azt a célt, miszerint olyan tankönyveket kell adni a tanárok, diákok kezébe, amelyek a történelmi események átértékelése során sem avulnak el, tehát cserélhető blokkokat tartalmaznak. Az oktatás irányítására vár az a feladat, hogy kidolgoztassa az úgynevezett nemzeti keret- tanterveket. Ez azt jelenti, hogy társadalmi konszenzust kell kialakítaná arra vonatkozóan, hogy egy tizennégy éves gyereknek mit is kell tudnia az általános iskola elvégzése után. A történelem tantárgy nemzeti kerettanterve — mely alapján általános ismereteket szerez a tanuló — harminc-negyven kérdést, csomópontot ragad ki a történelemből. Ezeket a diáknak feltétlenül ismernie kell. Egy szakértő bizottság által készített javaslat széles körű vitája során alakul ki majd egy-egy történelmi esemény társadalmi megítélése. Ez a feltétele annak, hogy az 1945 utáni évtizedekről mielőbb korrekt, elfogulatlan, csak a történelmi tényekre hivatkozó tankönyv szülessen. # A politikától mennyiben lesznek függetlenek ezek a tankönyvek? — Abszolút politikamentessé nem lehet tenni, mert a történelem politikai tantárgy, Csak a napi politikától lehet és kell függetleníteni. Vagyis, hogy mit, tanítsanak a tanárok, azt ne befolyásolja az éppen uralkodó párt. A pártok vitáit a Társadalmi ismeretek című tankönyvben ismertetjük. • Az egyházi és magániskolák tankönyvei mennyiben térnek el az állami kiadásúaktól? — A már említett széles körű vitákat követően közeledni fognak egymáshoz a nézetek az 1945 utáni történelem megítélésében is. Az így kialakult törzsanyagot fenntartótól függetlenül tanítaniuk kell az iskoláknak, azon túl pedig az iskolatípus sajátosságainak megfelelő tananyaggal foglalkozhatnak. Nem baj, ha többféle tankönyv lesz, a piac — a pedagógus és a diák — döntse el, hogy melyik a jobb. Elképzeléseink szerint az állam maid azt támogatja, amelyik a felhasználók szerint a leghatékonyabb. Ez az állapot a tanári önállóságot is növeli. Ugyanis, ha valaki a jelenlegi gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok és változások alapfokú megértéséhez szükséges ismereteket, forf o 1 r-n o h- a + rÁccszof í'i rTrfriic-oVof móe tudnám hasonlítani az itteni légkört. — Nevükhöz méltóan csak dzsesszrendezvényeket tartanak? — inspirálja a kérdést a helyiségben hallható blues-ze- ne. — Igaz, hogy sok dzsessz- koncertet rendezünk, amelyeknek nemcsak a hallgatói, hanem muzsikusai is az idejáró fiatalok, akik tiszteletdíj nélkül lépnek föl. Belépődíjat sem kérünk. Zeneiskolások itt igazi örömzenét játszanak, saját kedvtelésükre muzsikálnak, pódiumhoz és közönséghez jutnak, a hallgatók pedig színvonalas produkciót élvezhetnek, művészi előadásban. Ezek a programok vonzzák a fiatalokat, hiszen százötven-kétszázán is összegyűlnek egy-egy alkalommal. De nem ez az egyedüli profilja a presszónak. Hasonló érdeklődés kíséri a helyi írókkal, költőkkel, előadóművészekkel szervezett találkozásokat, beszélgetéseket, műsoros esteket. Rendeznek képzőművészeti kiállítást is. Téli programjuk kezdeteként, október 18-án nyitják meg Gö- rözdi Géza festőművész tárlatát. A mozi szerelmesei is csemegére lelhetnek itt.- Gyakorta van vetítés a szentendrei mozihálózatban ritkán játszott művészfilmekből. Önkéntes felajánlásokkal — Ebből a vállalkozásból valóban nem lehet meggazdagodni, de talán megélni is nehezen. — fogalmazom meg kétségeimet. — Itt kialakult egy baráti kör. A propagandát önkéntes felajánlásokkal segítik az érdeklődők és a művészek. Azt a két-három plakátot, amit kiteszünk, ingyen is elkészítik. Tény, hogy nálunk valóban nagyobb szerepet kap itt a Simon István Emlékház Bazsiban Simon István költő Bazsi községben lévő szülőházát múzeummá alakították át. Korábban már berendeztek itt egy irodalmi ^emlékmúzeumot, most pedig a község lakói és a sümegi összefogás Termelőszövetkezet 350 ezer forintot érő társadalmi munkájával, támogatásával, az épület egészét múzeummá alakították. A költő egykori lakóházának gazdasági szárny- épületét állították helyre és ott mutatják be azokat a század első harmadából összegyűjtött emlékeket, amelyek a költő ifjúkorában még munka- és használati tárgyak voltak. Tv-FIGYELŐ „EZ A REKLÁM HELYE.” Valamikor csak nevettünk azon, hogy a nyugati tévékben a legérdekesebb részeknél, amikor a krimiben a gyilkos az áldozatot sarokba szorítja — benyomják a reklámot. Ki bosszankodik, ki meg felsóhajt, oldódik a feszültség, csökken a vércukorszínt. Jómagam nem bosszankodom, mert szeretem a reklámot — a jó reklámot! De csakis az utóbbit. Mert a bugyuta, buta reklámnál idegesítőbbet el sem tudok képzelni. A „Cipőt a cipőboltból” címszó alatt futókat meg a társául szegődött Sárvári termálkristályt hirdetőket — ki nem állom. Ettől aztán nem pattanok fel, nem támad oly ingerenciám a vásárlásra, hogy fél éjszaka álmatlanul hánykolódjam, mondván: mikor lesz már reggel, hogy rohanhassak vásárolni, mások sarkát taposva a pulthoz vagy a gondolához furakodjam. Mit mondjak, ezek nem dobnak fel. Inkább lehangolnak ötlettelenségükkel, fantáziátlanságukkal. Bosszantanak azzal, hogy bugyuta, senkinek sem kell reklámra az ablakon szórják ki a pénzt. Bosszúságomat csak tetézi a másik csatorna. A Super vagy a Sky, ahol a reklám isten- igazában reklám. Étvágygerjesztőén kínálják a csokoládét. S oly sikeresen, hogy bepaliz- tak. Egyetlen csokival bevont kókuszos szeletért a maszeknak ötven forintot adtam. Mit mondjak, azt a hét hónapos, mindent megkóstoló, felfaló kutyánk is kiköpte. A reklám az fenséges, a csomagolás osztályon felüli — a béltartalom? Hát nem is kevés kívánnivalót hogy maga után. S hogy menynyivel különb a magyar macskanyelv? összehasonlíthatatlanul jobb — de azt nem reklámozzák. Vagy ha igen, még nem vehettem szemügyre, hogy hogyan. Bár fan.valgásom ellenére, igaz, ami igaz, a reklámok sokat, nagyon sokat javultak az utóbbi egy, másfél évben. Készítőik már odafigyelnek fo- gyaszthatóságukra, annak biztosítására, amire a reklám hivatott: a vevő ingerlésére, a vásárlás szándékának felkeltésére. Csakhogy ez még nem az igazi. Tanulni nem árt a szomszédba menni, vagy átnézni, a többi csatornán hogyan csinálják? Hát Superül. Mert arrafelé a megrendelő figyeli, a pénzéért mit sóznak a nyakába. S hasonlít, összehasonlít, amit mifelénk még nemigen tesz meg a gyártó. VALAMIKOR HAJDANÁBAN Pest-Budán a legifjabb inas is fújta úgy a negyvenes évek elején, hogy Royal bútor, Royal kaszni, Royal ágyban legjobb — itt szólt közbe a rádióban a gong, s pillanatnyi szünet — aludni! S „addig volt a Schmoll a paszta — míg a kakas nem kukorékolt.” Ma csak az igazán idősek emlékeznek a háború előtti sikeres reklámok szövegére, hatásvadászó szünetére. Ám nem ártana, ha reklámot rendelők, a reklám gyártására vállalkozók régi hírnevükre is gondolnának. Mert jó bornak, akarom mondani, jó terméknek nem kell cégér, de nem árt ha van! Ha olyan az a reklám, hogy kíváncsivá tegyen a termékre, vevő legyek rá. Varga Edit módon, a saját következetten felépített tantervével, az általa megválasztott tankönyvvel jobban tudja tanítványaival megértetni, nyugodtan megteheti. O Nem kell félnünk újabb kategorikus megítélésektől vagy az egymástól túlságosan eltérő vélemények eluralkodásától? — Valóban számolni kell az átmenet elkerülhetetlen nehézségeivel, amelyek a korszerűbb történelemszemlélet és a rugalmasabb történelemtanítási gyakorlat felé vezető törekvéseinket kísérik. Természetes, ahogyan a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, úgv változik például 1956 minősítése, tisztázódnak a szocializmus értékelésének kérdései is. Sok realitás v<ilt az ötvenes évek megítélésében, most azonban gondot okoz mindaz, amit elhallgattunk. Nehéz lesz .elfogadtatni például a Hitler—Sztálin paktum valóságos hátterét. Ezért kell egy kis idő a szélsőségekben történő gondolkodás letisztulásához. Ahhoz, hogy indulatoktól mentesen döntsenek az emberek a tények fölött. • Mindez magasabb követelményeket állít a tanár elé, vagyis gyökeresen máskénpen kell tanitani, mint korábban? — Ez természetes, hiszen a történelemtanítás közben társadalmi életre is neveljük a gyerekeket. Például az 1956- ról alkotott nézetek vitára bocsátásával a különböző pártállású, véleményű, vagy éppen párton kívüli szülők gyermekeit meg kell tanítani egymás nézeteinek tiszteletben tartására. Sőt arra ugyancsak, hogy ha nem tudjuk egymást meggyőzni, akkor is legyünk képesek egymás mellett kulturáltan élni, létezni. Ehhez, valamint az objektivitás megközelítéséhez elengedhetetlen a pedagógus szakmai, módszertani felkészültségének magas szintje, olvasottsága, a szemléltetőeszközök gyakoribb alkalmazása. Például az általános iskolai tanár felkészülésében elengedhetetlenek a História című folyóirat tavalyi és idei számai, amelyek szemelvényekben dolgozták fel a közelmúlt történelmi eseményeit. A minisztérium feladata — a megváltozott követelményeknek megfelelően — a tanárok folyamatos továbbképzésének megteremtése, a pedagógusok korszerű segédanyaggal történő ellátása. Mindebbe a tömegkommunikációt is jobban bevonjuk. Végül megkeressük mindazokat, akik ezeknek a feladatoknak az ellátásában segíteni akarnak. Ruzsicska Mária Megnyílt a vásárhelyi őszi tárlat Átadták a Tornyai-díjat Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban vasárnap megnyílt a 36. vásárhelyi őszi tárlat. A kiállítást Borvendég Béla Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A múzeum földszinti és emeleti termeiben 154 művész 298 alkotása tekinthető meg. A 138 festmény, a 99 szobor és érem, az 56 grafika s néhány kerámia, textil elsősorban az embert, szűkebb és tá- gabb környezetét, valamint a tájat ábrázolja a szélesen értelmezett realizmus stílusjegyeivel. Az alkotók között először mutatkoznak be ezen a kiállításon olyan fiatalok, akik az idén fejezték be felsőfokú képzőművészeti tanulmányaikat. Ugyancsak első ízben állítanak ki Erdélyből áttelepült művészek a vásárhelyi tárlaton. A hagyományokhoz híven a zsűri díjakat és munkajutalmakat ítélt oda az arra érdemes művészeknek. A Tornyai- p lakettet és -díjat Kiss György szobrászművész kapta. A Művelődési Minisztérium díját Németh József festőművész, a Művészeti Alap díját Vecsési Sándor festőművész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátusét Szabó Tamás szobrászművész, a Külügyn-vniszté- rium díját Kurucz P István festőművész vette át. Vállalatok, termelőszövetkezetek 13 művészt részesítettek munka- jutalomban. Technikai okok miatt elmaradt a szentendrei Jazz presszóban a váci Madách Színkör vendégjátéka, Villon Vidám koldusok című darabja. Az ördögnek tett útért érzett dühömet mégis hamar felváltotta a kíváncsiság.